Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-18 / 15. szám
te MEGYEI HÍRLAP Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Antal Gyöngyi, Csath Róza, Pál Ildikó, Szabó Zsuzsanna. Fotó: Such Tamás. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Szeghalomról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Csütörtökön közgyűlés Január 19-én délután 13 órától ismét találkoznak a város újonnan megválasztott képviselői és az érdeklődő városlakók. A közgyűlést a városháza dísztermében rendezik. Napirendi javaslatok: Kiváló pedagógus kitüntetés átadásáról készített előterjesztést Pap János polgármester. Foglalkoznak a költségvetéssel, a helyi autóbuszközlekedés díjainak megállapításával. Téma lesz az ivóvíz, a szennyvízelvezetés, a köztisztaság. Tájékoztatót hallhatunk a Sanopharma Gyógyszerkereskedelmi Vállalat vagyonátadásáról, a Réthy Pál Kórház tulajdonjogi vitájáról. Ismertetik a törvényességi észrevételt Jambrich Mihály (CSÜSZ Kft. ügyvezető) visszahívásával kapcsolatban. Rendeletet alkotnak a helyi ön- kormányzati képviselők tiszteletdíjával és természetbeni juttatásával kapcsolatosan. Oktatási-nevelési intézmények vezetői pályázatainak kiírásával és bejelentésekkel foglalkoznak az önkormányzat képviselői. CSABAI NAPLÓ 1995. január 18., szerda Választék a csabai videotékákban Az Astrában jó a kínálat Napjainkhoz szorosan kötődik a videózás, amely kellemes kikapcsolódást, alkalmanként a tanulás lehetőségét biztosítja. A megnövekedett filmkínálatban mindenki találhat ízlésének megfelelőt. Békéscsabán is megnőtt az utóbbi időben a videotékák száma. A belvárosban két forgalmas videókölcsönzőt találunk: az Asztrát, és a Montázst, a Lencsési lakótelepen pedig a. Nap videotéka várja a filmkedvelőket. Az egyre gazdagabb kábeltévé és műholdas csatornaválaszték, valamint a mozikban játszott legújabb filmek nem jelentenek konkurenciát a kölcsönzőknek. Sőt, sokan keresik azokat a filmeket, amelyeket a mozikban már nagy sikerrel játszottak. A legnagyobb kereslet még mindig az akciófilmek iránt van, de egyre többen választanak krimit, vígjátékot. A drámák, művészfilmek azonban még mindig a kevésbé népszerűek közé tartoznak. Az Astra videotéka decemberi sikerlistája is ezt igazolja. Első helyen a Pelikán ügyirat című film áll, ami igazi politikai krimi. Második helyen az Óvóbácsi című amerikai vígjáték, harmadik helyen pedig a Robotzsaru című akciófilm szerepel. Természetesen a kicsik — olykor-olykor a nagyok — kedvenc filmjei közé tartoznak a mesefilmek, rajzfilmek. Általában a legújabb Walt Dis- ney-produkciók vezetik a listákat, gondoljunk csak az Aladdinra, vagy a Szépség és Szörnyetegre. Az ünnepek idején a forgalom mindig megnő. Az otthon kikapcsolódásra, passzív pihenésre vágyók gyakran veszik igénybe a kölcsönzők kínálatát. A téli szünetet sok diák arra is felhasználta, hogy a kötelező olvasmányok fil- mesített változatát megnézze. Mindegyik téka igyekszik a lehető leggyorsabban beszerezni a legújabb filmeket. A moziban látott alkotásokat általában fél évvel később vehetik kézbe a filmet kölcsönzők. A legtöbb kölcsönző hetente öt, tíz, esetenként tizenöt filmmel bővíti kínálatát. Ezek állapota — a keresletnek megfelelően — változik, egyes kazetták minősége öthat évig is nézhető, de egyikmásik film egy-két év alatt élvezhetetlenné válik. Oka a legtöbb esetben a rossz minőségű videolejátszók rombolása, vagy a filmek helytelen használata. Baj van az öregekkel? Baj van az öregekkel, baj van különösen a gyógyszertárakban. Jó néhány gyógyszer hiányzik. Baj ez is bizony, de a legnagyobb baj az, hogy ami van és szükséges lenne az sem érhető el. Meg sem kísérlem leírni a gyógyszer nevét, valami szívrevaló meg érbetegséget és idegpanaszokat gyógyító szer járna a kedves beteg receptjére, de akkora árat kellene fizetnie érte, hogy a fehér papír elpirul tőle. ■ — Köszönöm, nem tudom kiváltani, nincs annyi pénzem—szól rezignáltan a bácsi. — De bátyám ez magának életmentő gyógyszer, ez feltétlenül szükséges — mondja gyógyszerész zavartan. — Kell, kell, kellene. Nem kell, ha nincsen rá pénzem, nem kell az élet se már, eleget éltem. Hetvenkét éves vagyok. Ledobja a receptet a pultra és úgy hagyja el a patikát mint a süllyedő hajó kivénhedt matróza a hajót. Fekete betűka fehérpapíron, árulkodók, kemények, leleplezők. Úgy görgetik a szomorúságot, minta sebessodrásúfolyó a megkopott kavicsokat. Lészkó András Köztéri szobraink Borsos Miklós: József Attila Gyakran megyünk el köztéri szobraink mellett anélkül, hogy akár csak egy pillantást vetnénk rájuk. Nem szabad hogy közömbösek legyünk irántuk, hiszen nekünk, értünk készültek. Sorozatunkban Flender Mariann főiskolai hallgató szak- dolgozata nyomán látogatjuk végig köztéri alkotásainkat. A főiskolás Banner Zoltán művészettörténész, tanszékvezető tanár útmutatásai, konzultációja segítségével készítette el munkáját. Városunk egyik legszebb részén, az Árpád sor jobb oldalán húzódik a csabai szoborsétány. Az árnyas lombok alatt, a szabadtéri kiállításnak is tekinthető szoborsétányon kilenc portré látható. József Attila mellszobra, melyet 1975-ben állítottak fel, Borsos Miklós szobrászművész munkája. Anyaga bronz, mérete 70 cm. A bensőséges, pszichológiai érzékenységű portrét érzelmi telítettség jellemzi. Jól felismerhetők József Attila ismert vonásai, a fő cél mégis az egyéniség felszínre hozása. A mintázás nyomait magán viselő, részletekben szűkszavú előadásmód csupán lényeges jegyeket, a fő formákat adja meg, s egyben az anyagszerűséget is megőrzi, biztosítja. A Körös-parti sétányon nem lehet közömbösen elmenni a József Attilát ábrázoló műalkotás mellett. A személyiség, az életút, az életpálya mélyreható felidézése az első pillanatban megragadja az arra járókat. A csabai szoborsétány Attilája Otthonosan élni, másként e világban Ötödik éve annak, hogy az értelmi fogyatékosok napköziotthona Luther utcai új épületébe költözött. — A sportolásra, kertészkedésre egyaránt alkalmas kerttel valóságos kis paradicsom ez számunkra — mondja Madár Gyuláné a napközi otthon vezetője, miközben körbeka- lauzol kis birodalmukban. A társalgóból kiszűrődő zsivaj azt jelzi, véget ért az aznapi foglalkozás. Visszakerülnek a szekrénybe a foglalkoztató könyvek, füzetek. Egy polcon készségfejlesztő játékok: mesefigurás kockák, dominók, társasjátékok. A szomszédos terem a szabadfoglalkozásoké. Ide került a tv és a videole- játszó, a rexasztal, a szövőkeret és a pályázati pénzen ’vett két tornapad. A falon az első boglárlellei nyaralás fotói. — Jelenleg húsz, foglalkoztató iskolából kikerült értelmi fogyatékos fiatal nappali felügyelete, foglalkoztatása a dolgunk — magyarázza a napközi otthon vezetője. — A két szakápoló vezette foglalkozásoknak az iskolában korábban megszerzett matematika, írás, olvasás, ábrázolás és általános ismeretek felelevenítése és elmélyítése a célja. Természetesen mindez egyénre szabottan, a képeségektől függően történik. Előtérbe kerülnek a praktikus, mindennapi élethez elengedhetetlen dolgok, mint a pénzhasználat és a közlekedés. Az is előfordul, hogy a túlzott szülői féltés gyámoltalanná teszi a gyerekeket. Itt önállóságra neveljük őket: maguk terítenek, tisztálkodnak, ágyaznak, kertészkednek. —Szeretnek ide járni ezek a fiatalok? — Vonzza őket a családias légkör, a hasonló képességűek társasága. Olyan gyerekünk is van, aki korábban alig mozdult ki otthonról, mert szülei szé- gyellték. Itt a lehetőségeinkhez képest kirándulni, nyaralni járunk, megyei és országos rendezvényeken veszünk részt. Azt szeretnénk, hogy minél többet lássanak, halljanak, egyúttal az ismeretségi körük is bővüljön. —Hogyan telnekatéli,,szobafogság” napjai? — A videózás, zenehallgatás, a szabadidős játékok elfoglalják a fiatalokat. No és vannak ügyes kezű lányaink is. — Az irodai szekrényből előkerülnek a szépen hímzett térítők, a rongyból szőtt lábtörlők és a gondosan összeállított kabalafigurák. Az ujjbá- bok pedig rögtönzött bábelőadásokról árulkodnak. — Ezek a gyerekek rendkívül érzékeny, az emberi kapcsolatokat igénylő emberek. A mi dolgunk, hogy színesebbé, tartalmasabbá tegyük azt a világot, amelyben élnek. „Legkedvesebb nyári élményem". A rajzol a tavaly nyári közös dánfoki nyaralás emléke ihlette ■jíő'n.AÍ
