Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
GAZDASÁG 1995. január I6A hétfő Hírek Alkotmány és piac. Alkotmány és piacgazdálkodás címmel — az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának felkérésére — a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Sigma- prograrrijának keretében ismét nemzetközi tanácskozásra kerül sor január 18-án és 19-én Pilisszentkereszten. Az ezt megelőző tavaly decemberben tartott konferencia a kormányzás és az alkotmány kérdéseit vitatta meg. A mostani szeminárium napirendjén a gazdasági alapelvek az alkotmányban, a magángazdasági tevékenység, az állami beavatkozás a gazdaságba, az állami erőforrások kezelése, valamint az érdekképviseletek és a közigazgatás témakörök szerepelnek. A rendezvényre neves holland, olasz, német és francia szakembereket hívtak meg. A magyar résztvevők között van Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke, Kilényi Géza, valamint Vörös Imre alkotmánybírók, továbbá a hat parlamenti párt egy-egy képviselője. Vállalkozások. A vállalkozások negyede-harmada valójában csak a hivatalos kimutatásokban létezik, a valóságban nem. Az 50-nél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozásokra kiterjedő vizsgálat célja az volt, hogy képet alkossanak a hazai kisvállalkozások helyzetéről és a kisvállalkozók társadalmi összetételéről. A KSH adatai szerint a vállalkozások alapításában a privatizációnak, vagy egyéb, állami, önkormányzati közreműködésnek alig van szerepe. Aktuális adózási tudnivalók (2.) Nyilvántartások vezetése, könyvvezetési módok Az adószámmal rendelkező magánszemélynek és egyéni vállalkozónak az adóköteles jövedelme megállapításához nyilvántartást kell vezetnie, melyet adószám kérésekor szintén be kell jelentenie az adóhivatalhoz. Az adózó az alábbi alapnyilvántartások közül választhat: bevételi nyilvántartás (a bevétel 90 százaléka a jövedelem); bevételi és költségnyilvántartás (az vezetheti, aki nem kötelezett áfa-fizetésre, alkalmazottat nem foglalkoztat, és költségei a 36 ezer forintot nem haladják meg); pénztárkönyv (áfa fizetésére kötelezett vagy segítő családtagot alkalmaz vagy költségei meghaladják a 36 ezer forintot). Ezen nyilvántartások helyett naplófőkönyv is vezethető (egyszeres könyvvitel). Az alapnyilvántartás vezetésének módja az adóéven belül nem változtatható meg, kivéve abban az esetben, ha a magánszemélynek vagy az egyéni vállalkozónak egy egyszerűbb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére való jogosultsága megszűnik. Ekkor köteles a részletesebb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére a megszűnés időpontjától kezdődően áttérni, s az egyszerűbb nyilvántartásban szereplő adatokat összesítve bejegyezni a továbbiakban vezetendő alapnyilvántartásba. Természetesen az adóév elején az adózó a fentieknek megfelelően áttérhet másik alapnyilvántartás vezetésére, de a változást 1995. január 15-éig kell jeleznie a megfelelő adat- módosító lapon. Amennyiben az adózó a vezetett alapnyilvántartás helyett az egyszeres vagy kettős könyvvitelre kíván áttérni, azt bármelyik év január l-jével megteheti. Köteles áttérni a bevételeiről nyilvántartást vezető magán- személy az egyszeres vagy a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő év január l-jével, amely évben a bevételek nyilvántartásának vezetésére jogosító feltételek már nem állnak fenn. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó is áttérhet a kettős könyvitelre bármelyik év január 1 -jével. Azonban köteles áttérni azt az évet követő második év január l-jével, amikor vállalkozási tevékenységéből származó éves nettó árbevétele két egymást követő évben meghaladja az 50 millió forintot. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az egyes könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év január l-jével térhet át, amikor a tevékenységéből származó éves nettó árbevétel — két egymást követő évben — nem haladta meg az 50 millió forintot. Kivételt jelentenek ez alól a szabály alól a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Az egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezető magánszemély a bevételek nyilvántartásának vezetésére azt az évet követő második év január 1- jével térhet át, amikor a bevételek nyilvántartásának alapján történő elszámolásra feljogosító feltételek két egymást követő évben fennállnak. (Folytatjuk.) Sajben Anita csoportvezető, Apeh megyei igazgatósága Járvány nincs, gyanú van Csak halkan beszéltek róla: baromfipestisjárvány van Mezőberényben. Ezért felkerestem dr. Balogh József állatorvost: Igaz-e a hír, hogy pestisjárvány van? Nem válaszolt. Ezután Békéscsabán az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomáson dr. Ágos József igazgatóhelyetteshez fordultam. Megtudtam, hogy járvány nincs, gyanú van. Megvizsgálják a tojóállományokat, vérvizsgálatokat végeznek. Több helyen előfordult, hogy az elhullt szárnyasokat elásták, más módon megsemmisítették vagy egyáltalán nem beszékek róla. Egyelőre járványról nem lehet beszélni, de fontos az előírt védekezési vizsgálatok elvég- zése. Harmati Erzsébet Bizakodó falugazdák A csütörtök reggelre leesett hó mosolyt csalt a — mostanában nem túl tréfás kedvű bé- késszentandrási és szarvasi falugazda— Komár Pál és Sinka Csaba — arcára. — Az idő mindent megold... — mondja hivatalában a szarvasi városháza alagsorában Komár Pál. — Tényleg jól jött a mostani hóesés. A 7—8 centis nagyságú hótakaró 20 mm csapadékot jelent az őszi vetésnek. Emellett besegít a földeken az elmaradt pocokirtásnak is — teszi hozzá tréfálkozva. — Mi lesz önökkel? — Szerződést nem kötöttek velünk — mondja Sinka Csaba —, de a Békés Megyei FM- hivatal részéről biztatást kaptunk. A foglalkoztatásunk kérdése folyamatban van. Végül is mindkét település önkormányzata pozitívan állt mellénk. Ezen túlmenően a bé- késszentandrási 8 és a szarvasi 36 komolyabb mezőgazdasági vállalkozásnak is szüksége van szaktanácsainkra, de a kistermelőknek is. — Ha kell, januárban becsületből, akár fizetés nélkül is dolgoznánk — teszi hozzá Komár Pál —, mivel az élet nem áll meg. A gazdák folyamatosan jönnek hozzánk a vetőmagforgalmazásra, vetéstámogatásra, az állattartásra, gépvásárlásra, hitelre, támogatásokra vonatkozó kérdésekkel. Elképzelhető, hogy a nyári hónapoktól az agrárkamarák hálózatához csatlakozunk szaktanácsadói szinten. Egy biztos, mi minden munkanap délelőttjén állunk a hozzánk forduló gazdák rendelkezésére. — Szenes — Ismét túlszaporodott a mezei pocok A mezei nyúl az egyik legjobban értékesíthető vadfajunk. A kemikáliák szabálytalan használata jelentős károkat okozhat a vadállományban, ezért indokolt lehet a felelősségre vonás Szakértői vélemény A minimálbér jelentősége A minimálbér decemberben 10 500 Ft volt, a munkavállalók követelése az ÉT-en 13 200 Ft. Mindez miként tükröződik a legnagyobb ipari ágazatnál — kérdeztük Mucsi Zoltánt, a vasasszakszervezet közgazdasági vezető szakértőjét. A sajtóban mártöbb ízben jelent meg felhívás a mezei pocok elterjedéséről, kártételéről és az ellene való védekezésről. Az elmúlt hetek vadpusztulása ismét felszínre hozta e kérdést, mely indokolja a probléma újragondolását. Az állati kártevőknél a fel- szaporodásban és az egyed- szám-visszaesésben több éves ciklikusság figyelhető meg. A mezei pocoknál (is) a gradáció (túlszaporodás) kialakulásában döntő az időjárás alakulása. A több éves száraz, télen is mérsékelten hideg idő kedvez e kártevő számára. Nem elhanyagolhatóak azonban a tulajdonváltásra és a mezőgazdaság jelenlegi közgazdasági helyzetére visszavezethető okok sem. A nem művelt vagy hosszabb ideig háborítatlan területek, mint fertőzési gócok, kiindulási forrásai a felszaporodásnak és a nagy járványnak. Ehhez helyenként a védekezéshez szükséges szakmai ismeretek vagy az anyagi lehetőség hiánya párosult. A mezei pocok folyamatos egyedszám-növekedése látható volt az előző években is, melynek veszélyére több alkalommal felhívtuk a termelők figyelmét. Jelentős az a szántóföldön okozott kártétel, mely az áttelelő kultúrákban (évelő pillangós, gabona stb.) mérhető le. Járulékos, de helyenként igen komoly az a kár is, ami a vegyszeres védekezéseket követően a vadállományban és egyéb vadon élő állatok pusztulásában következik be. A hasznos vadak közül legveszélyeztetettebb faj a mezei nyúl. Élőhelye, biológiája a hasznos vadak közül a mezei pocokhoz áll legközelebb, ezért a védekezésre felhasznált készítmények legérzékenyebb kárt ebben az állományban okoznak. A kemikáliákat ellenzők a sajnálatos vadkárosodás nyomán megkérdőjelezik a pocok elleni védekezés szükségességét, ami véleményünk szerint nem lehet kérdéses, hiszen a védekezés elmaradása nagyságrenddel nagyobb kárt okozna a vadpusztulásnál. A védekezésre a hivatalos engedélyokirat szerint a gyakorlatban kivitelezhető módon két hatóanyag áll rendelkezésre. Az endoszulfán hatóanyagtartalmú (Thiodan 35 EC, Thio- nex 35 EC) készítmények II. forgalmi kategóriába soroltak, ezért bizonyos növényvédelmi ismeretek megszerzése és a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás által kiadott eseti engedély alapján juttathatók ki. A másik a klórfacinon hatóanyagú Redentin 75, mely szabadforgalmú — tehát bárki által megvásárolható — készítmény. Az elmúlt hetek növényvé- dőszer-eredetű vadpusztulásai az állategészségügyi állomástól kapott tájékoztatás szerint szinte kizárólag ez utóbbi, környezeti ártalmasságát tekintve gyengébb szertől származtak. A megyénkben az utóbbi néhány hónapban észlelt nyúl- pusztulások oka csak részben volt mérgezés. Sajnos, a vad- nyúlállományban egy veszélyes vírusbetegség is szedi áldozatait. Ezért, aki vadelhullást észlel, kérjük, a megyei állategészségügyi állomást értesítse erről. Ugyanis csak laboratóriumi vizsgálattal állapítható meg teljes bizonyossággal a pusztulás oka. Sajnos minden figyelmeztetés, ismeretterjesztő anyag ellenére a hektáronkénti maximális 20 kg-os dózist túllépik a termelők. Ami még ennél is nagyobb felelőtlenségre vall, hogy a szert csomókba, kupacokba, csíkokba lerakva és nem egyenletesen szétszórva a területen juttatták ki, fokozva ezzel a vadkárosodást. Egyéb vadon élő állatok, bizonyítottan a mezei pocok irtással összefüggő károsodása — a rendelkezésünkre álló adatok szerint—jóval kisebb. Az évelő pillangós és őszi kalászos megyei vetésterületének közel felén jelenleg indokolt a mezei pocok elleni védekezés. Védekezés eddig a fertőzött területek 15 százalékán volt, és ha a tél folyamán a gradáció természetes összeomlása nem következik be, amint az időjárás megengedi, de legkésőbb kora tavasszal újabb védekezésre lesz szükség. A további vadkárosodás elkerülése miatt nyomatékosan, büntetés terhe mellett felhívjuk a termelők figyelmét, hogy a vegyszeres védekezéseket kizárólag az előírások szigorú, maradéktalan betartása mellett végezzék. Kérjük ennek érdekében a vadásztársaságok, vadőrök, mezőőrök segítségét, információját a növényvédelmi felügyelőink tevékenysége mellett, hogy a szabálytalanul védekezők ellen a jogos felelősségrevonást megtehessük. Ámennyiben a vadpusztulás a későbbiekben indokolja, kérvényezzük főhatóságunknál a pocok elleni készítményeknél a forgalmazás, fel- használás feltételeinek megszigorítását, hogy az indokolt vegyszeres védekezés ne veszélyeztethesse a természet más élőlényeit. B agyin ka Tamás, A MEGYEI NTÁ IGAZGATÓJA — A középszintű megállapodások vállalati szinten mit jelentenek? — Az országos minimálbér 10 500 Ft, ez ágazati szinten például 12 000 Ft-ot jelenthet, míg egy jól működő vállalatnál ez alapján akár 14 000 Ft-ot is ki lehet alkudni. Az igazi jelentősége abban áll, hogy ha egy, a vállalatcsoporthoz igen sok gazdaságilag önálló kft. tartozik, ám ezt mindenhol be kell tartani. Mindezt például a Dunafermél a vasasszakszervezeti bizottság harcolta ki és fogadtatta el, amely a maga nemében egyedülálló siker. Néhány példa a megállapodásból: a bérmegállapodás mellett a túlórapótlék, a végkielégítések, a jogsegélyszolgálat, a függetlenített szakszervezeti tisztségviselők juttatásai, a munkaviszonyra és munkaidőre vonatkozó szabályok, a jutalmazás és kitüntetés szerepel többek között benne. Jelentős még, hogy a helyi minimálbér mellett tartalmazza az egyes bérkategóriák minimális bértételeit is. Vagyis a szabályozás kettős. Van egy általános minimális bér, amely mindenkire vonatkozik, ezen belül a különböző kategóriákra is megállapít egy minimumot, amely már differenciált. E megállapodás 19 gazdasági társaságra vonatkozik, igen komoly segítséget adva a munkavállalók jogainak védelméhez. Egyfajta védőhálóként működik, amely alá nem eshetnek a dolgozók. — Milyenek a bérek a vasas ágazatban? —A vasasszakszervezet decemberi kongresszusára elkészítettünk egy statisztikai felmérést, melyben 1994-re a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete a gépiparban 30 486 Ft (nettó értéke: 21 512 Ft,) a kohászatban 30 292 Ft (nettó 21 398 Ft). A nemzetgazdasági adatokkal összevetve kiderül, hogy bérhelyzetünk megegyezik az országos átlaggal. — Ilyen keresetek mellett miért van jelentősége a minimálbérnek, függetlenül attól, hogy 10500 vagy 13 200 Ft? — Bizonyos foglalkoztatási csoportokat direkt módon emel, ezzel alulról tolja felfelé a béreket. A másik jelentősége éppen ez utóbbiban nyilvánul meg. Ugyanis ilyenkor a „mindenki lép előre egyet” jelszó alapján a minimálbérnél magasabb kategóriákban is emelni kell a fizetéseket. Igaz, sokan támadják ezt a megoldást, mert egyfajta bérszabályozásnak tűnik, de jelenleg nincs más lehetőség. Éppen ebből kiindulva a szakszervezeteknek a minimálbér minél magasabb emelését kell elérniük, mert ezzel az előbb elmondottak alapján mindenki számára magasabb alapbért tudnak elérni. Mayer György
