Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
^ 1995. Január 16., hétfő CSALÁDI OLDAL *, DLTLÁ \irrvj El HÍRLAP / | I]líIVLű JIÜAj IJ Érdekességek Intelligencia és agy. „A férfiak intelligensebbek, mint a nők”—állítja Richard Lynn, az ulsteri egyetem pszichológia professzora. A magas intelligenciahányadost (130 és még több IQ-t) elérők csoportjában kétszer annyi a férfi, mint a nő. Ox- fordban és Cambridge-ben pontosan kétszer annyi férfi, mint nő éri el a legmagasabb tudományos fokozatot. Lynn szerint mindez arra vezethető vissza, hogy a férfiak agyveleje nagyobb, mint a nőké, márpedig az újabb vizsgálatok szerint az intelligencia és az agy térfogata összefügg egymással. Akkor mi a magyarázata annak, hogy a lányok gyakran jobbak az iskolában, mint a fiúk? Lynn szerint a lányok agyvelejének térfogata 15 éves koruk után nem bővül tovább. Ezért a lányok kezdetben érettebbek, mint a fiúk, de azok később utolérik őket. Már a jégkrémtől is... Alkoholtartalmú jégkrém piacra dobását jelentette be a BolsWessanen nevű holland élelmiszergyártó óriáscég — írta az AP. Az új termék, a január végén megjelenő „fej- bevágós fagyasztott meglepetés” az első, amelyet a Bols nevű ital-, illetve a Wes- sanen nevű sajtgyártó vállalatok 1993-as egyesüléséből iétrejött óriásnak a tejtermékeket és az italokat előállító részlegei közösen fejlesztettek ki. A Den Hertog BV háromféle ízesítésben kezdi értékesíteni az újfajta fagyi- kat, amelyekbe likőrlepárló üzemük termékeit keverik majd. A jégkrémek alkohol- tartalma 2,2 és 3,2 százalék között változik. A cég a hír bejelentésekor közölte, számításai szerint kelendő lesz az új termék, hiszen sokan amúgy is likőrrel leöntve fogyasztják a hideg édességet. Az aerobic új eredményei Ilyen alakkal könnyű Az ember azt gondolná, hogy a zenére végzett testmozgások, intenzitásuknak megfelelően, eltérő mértékben „tüntetik”el a szervezetben felhalmozódott zsírtartalékokat. Vagyis, hogy mondjuk a streching-nek nevezett gyakorlat kevesebb energiát igényel, mint a gyors tempójú vagy éppen a step-aerobic. Az amerikai Case Western Orvosi Egyetem kutatói nőgyógyászok és pszichológusok bevonásával 36 aerobic trénert és 53, legalább heti két alkalommal tornázó, jó kondícióban lévő, nem dohányzó hölgyet vizsgáltak meg. A felmérést alapos orvosi tesztsorozattal kezdték, ahol nemcsak a súlyukat vették figyelembe, de azt is, hogy ebből mennyi a zsírszövet tömege. Minden edzés előtt, alatt és után mérték a résztvevők oxigénfelhasználását, vérnyomását, vér- cukorszintjét és szívritmusát, de megkérték őket, hogy amennyiben nem szükséges, ne változtassanak étkezési szokásaikon. Nos, az eredmény meglepő: a kutatók nem találtak számottevő különbséget a háromféle aerobic között! Magyarán, egyre megy, mennyire izzadunk, szervezetünk csak annyi kalóriát éget el, amennyi „neki” tetszik — hiába is szeretnénk mi többet. Az aerobic gyógyító hatását is vizsgálták a közelmúltban. Sokáig ugyanis általánosan elterjedt nézet volt, hogy bizonyos szívbetegségeknél jobb teljesen leállni a fizikai aktivitással. A betegnek rengeteg pihenésre, visszafogott életmódra van szüksége. Dr. Peter Vaitkevicius kardiológus mindennek ismeretében úgy döntött, hogy ellenőrzi e nézet helyességét. Az Egészségügyi Központban roppant óvatosan láttak neki a kísérletsorozatnak, amelyben 61 és 85 éves kor közötti, különféle szívpanaszok miatt igencsak legyengült idős emberekkel kezdték el a „gimnasztikát”. Komoly szerepet kapott ebben 3 rendszeres aerobic edzés — egyre növekvő terheléssel. „Először nekünk kellett az idős embereket rávenni arra, hogy fáradságuk ellenére folytassák a gyakorlatokat — meséli dr. Vaitkevicius. — Ám később, amikor saját magukon látták az edzések, a mozgás hasznát, maguktól fokozták a tempót.” A három hónapos kísérletsorozat nagyszerű végeredménye: a csoportban részt vevő valamennyi idős ember ma már kétszer olyan hosszú sétát tud megtenni, mint az edzések kezdetén. „Alighanem egy tabut sikerült megdöntenünk” — mondja a kísérletsorozat vezetője. Képletesen szólva, az életbe sikerült visszahozni a korábban szinte halálosan legyengült idős embereket, egyszerűen a rendszeres, orvosilag ellenőrzött, megfelelően irányított aerobic segítségével. Új elmélet az Oidipusz-komplexusról A legutóbbi időkig Freudnak adtak igazat, aki szerint az állatvilágban széles körben elterjedt a vérfertőzés, s az emberek esetében is erős nemi vonzalom alakul ki a gyerek és az ellentétes, nemű szülő között. Ezt a vérfertőzés iránti „természetes hajlamot” — így Freud — kulturális tabukkal tartják kordában. Az embert tehát élete végéig gyötri az Oidipusz-komplexus. Az utóbbi évek kutatásai azonban megcáfolták Freudnak ezt a feltételezését. Edward Westermarck finn antropológus kimutatta, hogy általában a mostohaapák és nem a vérszerinti apák lépnek nemi kapcsolatra az inkább bakfis- korban megismert lányukkal. Ha tehát Woody Allen és Mia Farrow már korábban összeházasodnak, talán ma is boldogan élnének, és a filmszínész-rendező nem szeret bele fogadott lányába. A kora gyerekkoruktól együtt élő személyekben ugyanis szexuális ellenérzés alakul ki egymás iránt. Nyolcszorta gyakrabban fordul elő, hogy a mostohaszülők környékezik meg nevelt gyermeküket. Paul Sherman amerikai magatartáskutató azt állítja, hogy a vérfertőzés sok állatfajta és az ember esetében is negatív következményekkel jár. Sőt számos állatfajta bonyolult stratégiát dolgozott ki a vérfertőzéses kapcsolat elkerülésére: — A szabadon csavargó házimacskák a tüzelés kezdetén elhagyják azt a körzetet, amelyet egy rokon kandúrral osztottak meg, de elfogadják a nem rokon kandúr közeledését. A Tanzániában megfigyelt csimpánzok esetében csak játékos nemi közeledésre kerül sor az anyák és fiaik között, de az anyák erélyesen elutasítják a tényleges aktust. A freudi elmélet ellen szólnak az emberek körében végzett vizsgálatok is: Izraelben, a kibucokban születésüktől fogva együtt nőnek fel a fiúk és lányok. Egy helybeli antropológus vizsgálatai Westermannak adnak igazat: ezek a fiatalok a kibucévek után sem házasodnak össze. Arthur Wolf amerikai antropológus Tajvan szigetén tanulmányoztaa korábban divatos úgynevezett szim- pua-házasságokat, amelyekben a szülők által kiválasztott menyasszony csecsemőkorától a vőlegény házában él. Kiderült, hogy az első három év során szexuális averzió alakult ki a fiatalok között, s csak azok a házasságok váltak be, amelyekben a lány már csak hat-hét éves korában került a vőlegény házába. A pszichológusok mindezek alapján azt vallják, hogy az egészséges szülő-gyerek kapcsolat az együtt töltött első három esztendő során alakul ki. Ezt alighanem az Oidipusz-mítoszt kitaláló régi görö- gökis tudták: a hőst születése után elszakították szüleitől,s csak később tért vissza hazájába, ahol megölte apját és nőül vette az anyját. Minden másként alakul, ha Oidipusz szülei körében tölti boldog gyermekkorát. Ami pedig Freud elméletét illeti, bírálói szerint azért vélekedett így, mert csecsemőkorától nem az anyja, hanem a dadus nevelte. FEB „A virágnak megtiltani nem lehet...” Nincs a virághoz hasonló „természeti tárgy”, amellyel az ember ugyanolyan mély barátságot kötött volna. Kezdettől fogva a nemes emberi tulajdonságok jelképe volt, emellett a szeretet, a figyelmesség, az öröm, a bánat, a gyász, egyszóval az érzések kifejezésére szolgált és szolgál ma is. S mivel mindannyian szeretünk, örülünk, gyászolunk, a virág végigkíséri életünket. A nemesítőknek köszönhetően hihetetlen mennyiségű új fajta jelenik meg évente a világpiacon. Van, amelyik csak annyiban tér el az eredetitől, hogy a szára hosszabb, a szirma fodrosabb, a virága nagyobb vagy illatos, ám sokszor ennyi is elég a sikerhez. Az újdonságok másik csoportja olyan virágok közül kerül ki, amelyeket korábban csak kerti, esetleg cserepes növényként ismertünk, s ma termeszthetők üvegházakban is. A virághatalom, a legnagyobb virágtermelő és exportáló ország Hollandia. Tavaly az exportvirágoknak több mint fele innen jutott el a világ különböző országaiba. A jövőben, ha nem is vetély-, de versenytársaknak számítanak majd a melegebb tájakon lévő országok (pl. Kolumbia, Izrael, Kenya), ahol a termesztéshez kedvezőbbek az adottságok. Közkedvelt a rózsa A hagyományoktól, a szokásoktól, az életszínvonaltól függ, hogy mennyi virágot vásárolnak az emberek. Ebben is a németalföldi ország vezet: a statisztikák szerint a holland polgárok átlagosan csaknem kétszer annyi virágot vesznek évente, mint a világlistán második helyen álló németek. Németország nyugati részén saját használatra, azaz a lakás, a közvetlen környezet díszítésére kétszer annyiért vesznek az emberek virágot, mint amennyiért ajándékba. Hogy hol melyik fajta a kedvenc, az hasonlóképpen a hagyományoktól, a szokásoktól és a divattól függ. Nyugat-Euró- pában a rózsából fogyott a legtöbb az elmúlt években. A toplistán második helyen áll a krizantém, azt követi a szegfű, a tulipán, a liliom, a frézia és a gerbera. Angliában, az Egyesült Államokban és Japánban viszont a krizantém az első. Itthon a szegfű Annak ellenére, hogy az utóbbi öt év óriási változást hozott a virágválasztékban, itthon még mindig a szegfű a legnépszerűbb. Jóval kevesebben választják, mint az elmúlt tíz évben, de még így is a második a hazai piacon a gerbera. Kiváltképpen vidéken tartják elegáns ajándéknak. A gerberát követi a rózsa, ám a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban megelőzi az előző kettőt. A hagymás virágokból, az íriszből, liliomból, tulipánból manapság az előző években eladott mennyiség többszöröse fogy el az üzletekben. A népszerűségi listán a hetedik helyen áll a krizantém, melyet az emberek többsége még mindig a szomorú emlékezés virágaként tart számon: mindszentek ünnepén, október végén, november elején keresik legtöbben. Vezet a névnap Igencsak figyelemre méltó a különbség a főváros és a vidék, valamint Budapest egyes kerületeinek virágvásárlási szokásaiban. Amíg a belvárosban és néhány budai kerületben elsősorban rózsát vagy valamilyen különleges, drága virágot választanak, addig a szegényebb kerületekben és vidéken konzervatívabb az ízlés, itt tehát vezet a szegfű. A kedvenc színek sem azonosak a kisebb és nagyobb településeken. Általában a piros, a fehér, a rózsaszín, a drága virágot szereti leginkább a magyar ember. Budapesten több fogy a pasztellszínekből, vidéken viszont az élénkebbe - ket viszik. Más-más színeket választunk anyák napján (pirosat, fehéret, sárgát), karácsonykor (pirosat) és húsvét- kor (sárgát, fehéret) is. A virágkötészet ízlésformáló hatása nem lebecsülendő, sokat köszönhetünk a hazai virágkötőknek. Ma a dekoratív, hosszú, merev összeállítások helyett többen választják a kisebb, kerek csokrokat. A forgalom az ünnepek függvényében változik, miként az árak is. (Folytatjuk) Tóth Ágnes (Teszt Magazin) ízléses és hangulatos dísze lehet lakásunknak ezen virág kompozíció E szép nagy csokor megkötésének titka, a sok-sok kis csokor. A rajzon látható módon kössük csokorba a virágot, majd ízlésesen helyezzük egy széles szájú vázába. Mindenfele virág alkalmas e dekoratív csokor elkészítéséhez
