Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

^ 1995. Január 16., hétfő CSALÁDI OLDAL *, DLTLÁ \irrvj El HÍRLAP / | I]líIVLű JIÜAj IJ Érdekességek Intelligencia és agy. „A férfiak intelligensebbek, mint a nők”—állítja Richard Lynn, az ulsteri egyetem pszichológia professzora. A magas intelligenciahánya­dost (130 és még több IQ-t) elérők csoportjában kétszer annyi a férfi, mint a nő. Ox- fordban és Cambridge-ben pontosan kétszer annyi férfi, mint nő éri el a legmagasabb tudományos fokozatot. Lynn szerint mindez arra vezethe­tő vissza, hogy a férfiak agy­veleje nagyobb, mint a nőké, márpedig az újabb vizsgála­tok szerint az intelligencia és az agy térfogata összefügg egymással. Akkor mi a ma­gyarázata annak, hogy a lá­nyok gyakran jobbak az isko­lában, mint a fiúk? Lynn sze­rint a lányok agyvelejének térfogata 15 éves koruk után nem bővül tovább. Ezért a lányok kezdetben éretteb­bek, mint a fiúk, de azok később utolérik őket. Már a jégkrémtől is... Alkoholtartalmú jégkrém pi­acra dobását jelentette be a BolsWessanen nevű holland élelmiszergyártó óriáscég — írta az AP. Az új termék, a január végén megjelenő „fej- bevágós fagyasztott megle­petés” az első, amelyet a Bols nevű ital-, illetve a Wes- sanen nevű sajtgyártó válla­latok 1993-as egyesüléséből iétrejött óriásnak a tejtermé­keket és az italokat előállító részlegei közösen fejlesztet­tek ki. A Den Hertog BV háromféle ízesítésben kezdi értékesíteni az újfajta fagyi- kat, amelyekbe likőrlepárló üzemük termékeit keverik majd. A jégkrémek alkohol- tartalma 2,2 és 3,2 százalék között változik. A cég a hír bejelentésekor közölte, számí­tásai szerint kelendő lesz az új termék, hiszen sokan amúgy is likőrrel leöntve fogyasztják a hideg édességet. Az aerobic új eredményei Ilyen alakkal könnyű Az ember azt gondolná, hogy a zenére végzett testmozgások, intenzitásuknak megfelelően, eltérő mértékben „tüntetik”el a szervezetben felhalmozódott zsírtartalékokat. Vagyis, hogy mondjuk a streching-nek neve­zett gyakorlat kevesebb energi­át igényel, mint a gyors tempójú vagy éppen a step-aerobic. Az amerikai Case Western Orvosi Egyetem kutatói nőgyó­gyászok és pszichológusok be­vonásával 36 aerobic trénert és 53, legalább heti két alkalom­mal tornázó, jó kondícióban lé­vő, nem dohányzó hölgyet vizs­gáltak meg. A felmérést alapos orvosi tesztsorozattal kezdték, ahol nemcsak a súlyukat vették figyelembe, de azt is, hogy eb­ből mennyi a zsírszövet tömege. Minden edzés előtt, alatt és után mérték a résztvevők oxigénfel­használását, vérnyomását, vér- cukorszintjét és szívritmusát, de megkérték őket, hogy amennyi­ben nem szükséges, ne változ­tassanak étkezési szokásaikon. Nos, az eredmény meglepő: a kutatók nem találtak számotte­vő különbséget a háromféle ae­robic között! Magyarán, egyre megy, mennyire izzadunk, szervezetünk csak annyi kalóri­át éget el, amennyi „neki” tet­szik — hiába is szeretnénk mi többet. Az aerobic gyógyító hatását is vizsgálták a közelmúltban. Sokáig ugyanis általánosan el­terjedt nézet volt, hogy bizo­nyos szívbetegségeknél jobb teljesen leállni a fizikai aktivi­tással. A betegnek rengeteg pi­henésre, visszafogott élet­módra van szüksége. Dr. Peter Vaitkevicius kardiológus min­dennek ismeretében úgy dön­tött, hogy ellenőrzi e nézet he­lyességét. Az Egészségügyi Központ­ban roppant óvatosan láttak ne­ki a kísérletsorozatnak, amely­ben 61 és 85 éves kor közötti, különféle szívpanaszok miatt igencsak legyengült idős embe­rekkel kezdték el a „gimnaszti­kát”. Komoly szerepet kapott ebben 3 rendszeres aerobic edzés — egyre növekvő terhe­léssel. „Először nekünk kellett az idős embereket rávenni arra, hogy fáradságuk ellenére foly­tassák a gyakorlatokat — mesé­li dr. Vaitkevicius. — Ám ké­sőbb, amikor saját magukon lát­ták az edzések, a mozgás hasz­nát, maguktól fokozták a tem­pót.” A három hónapos kísérletso­rozat nagyszerű végeredmé­nye: a csoportban részt vevő valamennyi idős ember ma már kétszer olyan hosszú sétát tud megtenni, mint az edzések kez­detén. „Alighanem egy tabut sikerült megdöntenünk” — mondja a kísérletsorozat veze­tője. Képletesen szólva, az élet­be sikerült visszahozni a koráb­ban szinte halálosan legyengült idős embereket, egyszerűen a rendszeres, orvosilag ellenőr­zött, megfelelően irányított ae­robic segítségével. Új elmélet az Oidipusz-komplexusról A legutóbbi időkig Freudnak adtak igazat, aki szerint az állatvilágban széles körben elterjedt a vérfertőzés, s az emberek esetében is erős nemi vonzalom alakul ki a gyerek és az ellentétes, nemű szülő között. Ezt a vérfertő­zés iránti „természetes hajlamot” — így Freud — kulturá­lis tabukkal tartják kordában. Az embert tehát élete végéig gyötri az Oidipusz-komplexus. Az utóbbi évek kutatásai azonban megcáfolták Freud­nak ezt a feltételezését. Edward Westermarck finn antro­pológus kimutatta, hogy általában a mostohaapák és nem a vérszerinti apák lépnek nemi kapcsolatra az inkább bakfis- korban megismert lányukkal. Ha tehát Woody Allen és Mia Farrow már korábban összeházasodnak, talán ma is boldogan élnének, és a filmszínész-rendező nem szeret bele fogadott lányába. A kora gyerekkoruktól együtt élő személyekben ugyanis szexuális ellenérzés alakul ki egy­más iránt. Nyolcszorta gyakrabban fordul elő, hogy a mostohaszülők környékezik meg nevelt gyermeküket. Paul Sherman amerikai magatartáskutató azt állítja, hogy a vérfertőzés sok állatfajta és az ember esetében is negatív következményekkel jár. Sőt számos állatfajta bonyolult stratégiát dolgozott ki a vérfertőzéses kapcsolat elkerülésére: — A szabadon csavargó házimacskák a tüzelés kezdetén elhagyják azt a körzetet, amelyet egy rokon kandúrral osztottak meg, de elfogadják a nem rokon kandúr közeledését. A Tanzániában megfigyelt csimpán­zok esetében csak játékos nemi közeledésre kerül sor az anyák és fiaik között, de az anyák erélyesen elutasítják a tényleges aktust. A freudi elmélet ellen szólnak az emberek körében végzett vizsgálatok is: Izraelben, a kibucokban szüle­tésüktől fogva együtt nőnek fel a fiúk és lányok. Egy helybeli antropológus vizsgálatai Westermannak adnak igazat: ezek a fiatalok a kibucévek után sem házasodnak össze. Arthur Wolf amerikai antropológus Tajvan szige­tén tanulmányoztaa korábban divatos úgynevezett szim- pua-házasságokat, amelyekben a szülők által kiválasztott menyasszony csecsemőkorától a vőlegény házában él. Kiderült, hogy az első három év során szexuális averzió alakult ki a fiatalok között, s csak azok a házasságok váltak be, amelyekben a lány már csak hat-hét éves korában került a vőlegény házába. A pszichológusok mindezek alapján azt vallják, hogy az egészséges szülő-gyerek kapcsolat az együtt töltött első három esztendő során alakul ki. Ezt alighanem az Oidipusz-mítoszt kitaláló régi görö- gökis tudták: a hőst születése után elszakították szüleitől,s csak később tért vissza hazájába, ahol megölte apját és nőül vette az anyját. Minden másként alakul, ha Oidipusz szülei körében tölti boldog gyermekkorát. Ami pedig Freud elméletét illeti, bírálói szerint azért vélekedett így, mert csecsemőkorától nem az anyja, hanem a dadus nevelte. FEB „A virágnak megtiltani nem lehet...” Nincs a virághoz hasonló „ter­mészeti tárgy”, amellyel az ember ugyanolyan mély ba­rátságot kötött volna. Kezdet­től fogva a nemes emberi tu­lajdonságok jelképe volt, emellett a szeretet, a figyel­messég, az öröm, a bánat, a gyász, egyszóval az érzések kifejezésére szolgált és szol­gál ma is. S mivel mindannyi­an szeretünk, örülünk, gyá­szolunk, a virág végigkíséri életünket. A nemesítőknek köszönhe­tően hihetetlen mennyiségű új fajta jelenik meg évente a vi­lágpiacon. Van, amelyik csak annyiban tér el az eredetitől, hogy a szára hosszabb, a szir­ma fodrosabb, a virága na­gyobb vagy illatos, ám sok­szor ennyi is elég a sikerhez. Az újdonságok másik csoport­ja olyan virágok közül kerül ki, amelyeket korábban csak kerti, esetleg cserepes nö­vényként ismertünk, s ma ter­meszthetők üvegházakban is. A virághatalom, a legna­gyobb virágtermelő és expor­táló ország Hollandia. Tavaly az exportvirágoknak több mint fele innen jutott el a világ különböző országaiba. A jö­vőben, ha nem is vetély-, de versenytársaknak számítanak majd a melegebb tájakon lévő országok (pl. Kolumbia, Izra­el, Kenya), ahol a termesztés­hez kedvezőbbek az adottsá­gok. Közkedvelt a rózsa A hagyományoktól, a szoká­soktól, az életszínvonaltól függ, hogy mennyi virágot vá­sárolnak az emberek. Ebben is a németalföldi ország vezet: a statisztikák szerint a holland polgárok átlagosan csaknem kétszer annyi virágot vesznek évente, mint a világlistán má­sodik helyen álló németek. Németország nyugati részén saját használatra, azaz a lakás, a közvetlen környezet díszíté­sére kétszer annyiért vesznek az emberek virágot, mint amennyiért ajándékba. Hogy hol melyik fajta a kedvenc, az hasonlóképpen a hagyomá­nyoktól, a szokásoktól és a divattól függ. Nyugat-Euró- pában a rózsából fogyott a leg­több az elmúlt években. A top­listán második helyen áll a krizantém, azt követi a szeg­fű, a tulipán, a liliom, a frézia és a gerbera. Angliában, az Egyesült Államokban és Ja­pánban viszont a krizantém az első. Itthon a szegfű Annak ellenére, hogy az utób­bi öt év óriási változást hozott a virágválasztékban, itthon még mindig a szegfű a legnép­szerűbb. Jóval kevesebben vá­lasztják, mint az elmúlt tíz év­ben, de még így is a második a hazai piacon a gerbera. Kivált­képpen vidéken tartják ele­gáns ajándéknak. A gerberát követi a rózsa, ám a főváros­ban és a nagyobb vidéki váro­sokban megelőzi az előző ket­tőt. A hagymás virágokból, az íriszből, liliomból, tulipánból manapság az előző években eladott mennyiség többszörö­se fogy el az üzletekben. A népszerűségi listán a hetedik helyen áll a krizantém, melyet az emberek többsége még mindig a szomorú emlékezés virágaként tart számon: mind­szentek ünnepén, október vé­gén, november elején keresik legtöbben. Vezet a névnap Igencsak figyelemre méltó a különbség a főváros és a vi­dék, valamint Budapest egyes kerületeinek virágvásárlási szokásaiban. Amíg a belvá­rosban és néhány budai kerületben elsősorban rózsát vagy valamilyen különleges, drága virágot választanak, ad­dig a szegényebb kerületek­ben és vidéken konzervatí­vabb az ízlés, itt tehát vezet a szegfű. A kedvenc színek sem azonosak a kisebb és nagyobb településeken. Általában a pi­ros, a fehér, a rózsaszín, a drá­ga virágot szereti leginkább a magyar ember. Budapesten több fogy a pasztellszínekből, vidéken viszont az élénkebbe - ket viszik. Más-más színeket választunk anyák napján (pi­rosat, fehéret, sárgát), kará­csonykor (pirosat) és húsvét- kor (sárgát, fehéret) is. A virágkötészet ízlésfor­máló hatása nem lebecsülen­dő, sokat köszönhetünk a ha­zai virágkötőknek. Ma a deko­ratív, hosszú, merev összeállí­tások helyett többen választ­ják a kisebb, kerek csokrokat. A forgalom az ünnepek függ­vényében változik, miként az árak is. (Folytatjuk) Tóth Ágnes (Teszt Magazin) ízléses és hangulatos dísze lehet lakásunknak ezen virág kompozíció E szép nagy csokor megkötésének titka, a sok-sok kis csokor. A rajzon látható módon kössük csokorba a virágot, majd ízlésesen helyezzük egy széles szájú vázába. Mindenfele virág alkalmas e dekoratív csokor elkészítéséhez

Next

/
Thumbnails
Contents