Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

1995. január 3., kedd HAZAI TÜKÖR Sínautóbusz. A MÁV Fej­lesztési és Kísérleti Intézetében megkezdődött az Ikarus székes- fehérvári gyárában ősszel elké­szített sínautóbusz prototípusá­nak a „vizsgáztatása”. Amennyiben az eredmények megfelelőek lesznek, a jármű megfelel a dinamikai és egyéb követelményeknek, a próbák következő fázisaként a vasúti pályán tesztelik, hogy megfe­lel-e a biztonsági, közlekedési és egyéb előírásoknak. Az Ika­rus 260-as típusú buszból kiala­kított öszvérjármű kifejleszté­sére azért kapott megbízást a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól az Ikarus székesfehérvári gyára, mert a MÁV kisforgalmú mel­lékvonalain szükséges lenne a jelenleginél olcsóbb, jobban ki­használható, gazdaságosabban üzeífieltethető közlekedési esz­közök forgalomba állítása. Hitelszerződés. A bihari térség 41 települése gázellátá­sának megindításához folyósít 1,2 milliárd forint hitelt a Real­bank — tájékoztatta hétfőn a pénzintézet az MTI-t. A köl­csönszerződést, amely szerint a hitel visszafizetéséért a kor­mány garanciát vállal, Békési László pénzügyminiszter is alá­írta. A nagyszabású beruházás teljes költsége hárommilliárd forint. A lakosság és az önkor­mányzatok eddig 420 millió fo­rinttal járultak hozzá a munkák­hoz, a Területfejlesztési Alaptól pedig 400 millió forintos támo­gatást nyertek el. A fejlesztés megvalósításához további la­kossági befizetésekre és a Területfejlesztési Alap újabb hozzájárulására is számítanak. A beruházó, a gázhálózat maj­dani üzemeltetője a szolgáltatá­si bevételekből kívánja törlesz­teni a felvett hitelt. Vérnyomásmérés egy orvosi rendelőben — archív kép. Az állampolgárok vérnyomása megemelkedett, amikor tavaly májusban kiderült: az 1 992-ben, 900 millió forintos költséggel kiadott betegbiztosítási igazolványokat máris ki kell cserélni / Uj tb-kártya — de a régi is érvényes Új társadalombiztosítási kártyákat vezet be januártól az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár (OEP). Az in­tézkedés azért indokolt, mi­vel — mint ismeretes — az Alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek minősítette a személyi szám alkalmazá­sát, így az azzal ellátott be­tegbiztosítási igazolványok használatát is. A kártyák cseréje azonban nem egy­szerre történik, ezért a régi és az új betegbiztosítási iga­zolványok egyelőre ugyan­csak érvényesek. Erről teg­nap közleményben tájékoz­tatta az MTI-t az OEP. Az új igazolvány beveze­téséről — amely nem a beteg- biztosítási, hanem a társada­lombiztosítási jelzőt viseli — a kormány december 23-i ülé­sén, rendeletben döntött. Az új dokumentum szerepe meg­egyezik a korábbiéval, tehát elsősorban annak igazolására szolgál, hogy tulajdonosa jo­gosult az egészségügyi szol­gáltatások igénybevételére. Ezen azonban már nem a sze­mélyi szám, hanem egy ki­lenc számjegyből álló társa­dalombiztosítási azonosító szám szerepel. A közlemény rámutat, hogy a régi igazolványokat folyamatosan cserélik újak­ra, így az eddigi tb-kártyák- kal 1994. december 31. után is igénybe lehet venni az egészségügyi szolgáltatáso­kat. Új igazolványt januártól egyelőre csak az kap, aki az új esztendőben válik egész­ségügyi szolgáltatásra jogo­sulttá, illetve akinek 1995- ben állapítják meg nyugellá­tását. Emellett természete­sen annak is kicserélik a tb- kártyáját, aki olyan igazol­ványt akar, amelyen nem szerepel a személyi szám. Ha azonban a jogosult az új évben is érvényes Betegbiz­tosítási Igazolvánnyal ren­delkezik, és nem kéri a cse­rét, az egészségbiztosító ezt úgy értelmezi, hogy hozzá­járult személyi számának használatához. A Társadalombiztosítási Igazolványt az egészségbiz­tosítási pénztárak állítják ki a munkáltatók, illetve a ren­delet mellékletében felso­rolt egyéb, bejelentésre kö­telezett szervek igénylése alapján. Az új igazolványt tehát ezek adják át a biztosí­tottaknak, mégpedig ezzel egyidejűleg kötelezően be­vonva a régi tb-kártyát. Fontos tudnivaló a mun­káltatók és az egyéb, beje­lentésre kötelezett szervek számára, hogy az új eszten­dőben már nem adhatnak ki régi betegbiztosítási igazol­ványt. Sőt, 1995 januárjában a régi típusú nyomtatvá­nyokról elszámolást kell ké­szíteniük, feltüntetve, hogy hány régi igazolványt vettek át és állítottak ki. Az elszá­molással együtt a kitöltetlen régi igazolványokat az ille­tékes egészségpénztárhoz kell beküldeni. Felmérés a munkanélküliségről l Gépjárműalkatrész \ beszerzésében \ és értékesítésében jártas, I I számítógépes ismeretekkel í \ rendelkező, 30 év körüli, l I lehetőleg békéscsabai munkatársat I alkalmaznánk. í Pályázatokat: 5601 Békéscsaba, > ? pf. 229. címre kérjük. Az első félévben 30-60 ezerrel csökkenhet a regisztrált munka- nélküliek száma az Országos Munkaügyi Központ prognózi­sa szerint, s a becslések szerint a második félévben meg is marad ezen a szinten — vagyis 500 ezer fő alatt — a regisztrált ál­lástalanok létszáma. A mintegy 500 ezer regiszt­rált munkanélkülin kívül 100- 120 ezerre becsülik azok szá­mát, akik annak ellenére sem regisztráltatják magukat, hogy bár dolgoznának, de nincs munkahelyük. Velük együtt összesen több mint 600 ezer a munkanélküliek száma. Az ál­lástalan azonban ennél több az országban, • sokan például nyugdíjazás vagy más ok miatt vonulnak ki a munkaerőpiac­ról. így magyarázható, hogy míg a szakemberek év végéig 140-150 ezres foglalkoztatotti létszámcsökkenést feltételez­nek, addig a regisztrált munka- nélküliek száma nem emelke­dik, hanem ellenkezőleg, mér­séklődik. Növekszik az áfa Számos ponton változtak január 1-től az áfa-fizetés szabályai. A leglényegesebb közülük az adó­kulcs emelkedése, amelynek ér­telmében az eddigi 10 százalé­kos kedvezményes kulcs 12 százalékra emelkedik a múlt évi pótköltségvetési törvény alapján. A kedvezményes kulcs köré­ből kikerül a távközlési szolgál­tatás, vagyis ezentúl e szolgálta­tás után 25 százalékos áfát kell fizetni. Ezenkívül jelentősebb változás a kedvezményes körbe tartozó termékeknél nem tör­tént. Tehát 12 százalékkal adóz­nak majd azok, akik élelmisze­rek és tartósítóipari temrékek, az egészségügyi cikkek, az energia, az orvosi segédeszkö­zök, a könyvek és folyóiratok forgalmazásával foglalkoznak, mint ahogy ilyen mértékű általá­nos forgalmi adót kell fizetniük a vendéglátás és kereskedelmi szál­láshely-szolgáltatást nyújtóknak, a mezőgazdasággal foglalkozók­nak, valamint a kultúra, a ver­seny- és élsport meghatározott területein működőknek. Jelentős változás az adóala­nyok számára az áfa-vissza­igénylés rendszerének módosu­lása. Eszerint az adót általában csak azok igényelhetik vissza, akiknek bevétele meghaladja az egymillió forintot, illetve a tár­gyi eszközeik beszerzése miatt az általuk visszaigényelhető áfa összege meghaladja a 100 ezer forintot. Visszaigénylésre a hal­mozódás figyelembevételével is lehetőségük van a megszűnő cégeknek, valamint a külföldi utasok áfa-visszaigénylését végzőknek. Új lehetőség az áfa­visszaigénylés különleges rend­szerében a Vöröskereszthez ha­sonló tevékenységet végző szervezeteknek nyújtható visszatérítés, illetve az a külön­leges áfa-visszaigénylési lehe­tőség, amelyet nemzetközi se­gélyek felhasználásánál enge­délyezhet az APEH. Az áfa-bevallás rendszere is átalakulóban van. Idén havi be­vallásra azok kötelezettek, akiknek tavaly az elszámolandó általános forgalmi adójuk nettó értéke pozitív előjelű volt, és meghaladta az egymillió forin­tot. Ez alatt az adózóknak a negyedéves bevallás lehetősége áll rendelkezésre. Bizonyos esetekben az APEH ezeknél az adózóknál is engedélyezheti a gyakoribb áfa-bevallást és el­számolást, ha annak megalapo­zott indokai vannak. Ilyen in­dok lehet az például, ha valaki nagy exportőr, illetve, ha nulla kulcsos terméket forgalmaz. Kellemetlen előjelű változás lehet többek számára, hogy megszűnik az apportként beho­zott import termékek áfa-men­tessége. Ugyanakkor némileg •bővül az alanyi adómentesség választásának lehetősége, hi­szen az idei évtől egységesen egymillió forintig vehető igény­be. Új elem az is, hogy a könyv­tárak is bekerültek abba a körbe, akik választhatnak az adó-men­tesség, illetve az adózás között, hiszen ez utóbbi gyakran kedve­zőbb lehet számukra. A lakásépítők áfa-vissza­igénylésének lehetősége meg­szánt. Azok azonban, akik 1992 után kezdték meg az áfa-vissza- igénylést, még az idén is igé­nyelhetnek vissza áfát az álta­luk vásárolt építőanyagok stb. után. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a visszai­génylést még 1995. január 1. előtt megkezdte az építkező, és ha még nem töltötte ki az engedélyezett visszaigénylési összeg határát. Csempésztek (volna) benzint, konyakot, kávét A Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Pa­rancsnokságának tájékoztatá­sa szerint az elmúlt év utolsó hetében a vám- és a devizasza­bálysértés fordult elő a leg­gyakrabban a határátkelőhe­lyeken. A vámosok a belépő utasforgalomban a szabálysér­tési eljárások során lefoglaltak 817 liter benzint, 30 liter gáz­olajat, 47 karton cigarettát és 332 liter konyakot. Főleg ro­mán állampolgárok próbálták kijátszani a vámhatóságot. A kilépő utasok az említett időszakban a röszkei vámhiva­tal munkatársainak adtak sok munkát. Lefoglaltak 3500 liter HTO-t, 805 liter gázolajat, 145 liter benzint, 1000 db gáz ön­gyújtót, 52 kg pörkölt szemes kávét, valamint 15 000 Ft-ot. Két román férfi például a mikro­buszok motorterébe rejtett el fe­jenként 166 db literes román konyakot, egy jugoszláv állam­polgár pedig a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével akart Röszkén 105 000 Ft értékű, különböző fajtájú és méretű ék­szíjat az országba csempészni. Politikusok népszerűsége a keleti országrészben A politikusok megítélését illetően az év végén igen változatos kép alakult ki: a legjellemzőbb jelenség az volt, hogy az ellenzékiek népszerű­sége döntően erősödött, a kormányzat és a kormánypártok tagjaié pedig stagnált. Az MSZP—SZDSZ-koalíció tagjai közül e folyamat alól leginkább csak az önkormányzati választások két főszereplője jelentette a kivé­telt. Demszky Gábor és Baráth Etele tetszési indexe meghatározó mértékben, 7, illetve 5 ponttal emelkedett az elmúlt hónapokban. Ez­zel a szabad demokrata politikus 3, a szocialista képviselő pedig 2 hellyel ugrott előrébb. Demszky immár közvetlenül Göncz Árpád után a második legnépszerűbb közéleti szemé­lyiségnek számít, s nem csak a fővárosban örvend nagy népszerűségnek, hanem kedvelt vidéken, itt Kelet-Magyarországon is. Különös viszont, hogy Latorcai János, aki végül Baráth Etelét megelőzve másodikként került ki a küz­delemből, nemhogy nem növelte, de még 4 pontot vesztett is népszerűségéből. Ami az ismertséget illeti, az intenzív válasz­tási kampánynak köszönhetően Demszky Gá­bor 8, Baráth Etele pedig 20%-kal tudta növelni az őket ismerők körét. A többi politikusról szólva, Fodor Gábor mű­velődési miniszter népszerűsége immár három hónapja folyamatosan csökken, a legutóbbi fel­mérésünkhöz viszonyítva 5 pontot romlott. Sur­ján László ezzel szemben ősz óta folyamatosan halad előre: novemberhez képest 5, a negyedév­vel ezelőtti felméréshez viszonyítva pedig már 7 ponttal tudta gyarapítani szimpátiapontszámait. A kisgazdapárt frakcióvezetőnője, Maczó Ágnes, valamint elnöke, Torgyán József még Surjánnál is dinamikusabban tört előre: a három hónappal ezelőtti helyzethez képest Torgyán József 8, G. Nagyné Maczó Ágnes pedig 11 ponttal javított pozícióján a népszerűségi listánkon. A politikusok népszerűségi és ismertségi mutatói az ország keleti megyéiben Keleti országrész Ország népszerűség népszerűség (pontszám) December változás (pontszám) December változás Göncz Árpád 76 az előzó hónaphoz képest -2 78 az előző hónaphoz képest 0 Demszky Gábor 68 +7 67 +5 Kuncze Gábor 65-1 66-1 Keleti György 62-1 65 +2 Horn Gyula 59-1 61 0 Fodor Gábor 58-5 59-6 Pető Iván 56 0 57-1 Deutsch Tamás 55 0 53 0 Nagy Sándor 55 +4 54 +2 Gál Zoltán 54 +3 53-1 Surján László 54 +5 51 +2 Szekeres Imre 53 0 55 + 1 Baráth Etele 53 +5 55 +4 Orbán Viktor 53 0 50.-1 Békési László 51 +3 51 + 1 Latorcai János 49-4 52 0 Szájer József 46 +2 46 +3 Füzessy Tibor 45 0 44 0 Torgyán József 44 + 1 43 0 G. Nagyné Maczó Ágnes 44 +6 41 +3 Für Lajos 41-1 40-1 Szabó Iván 40-3 41-3 Boross Péter 36 +3 34 0 Keleti országrész Ország ismertség ismertség (%) (%) Göncz Árpád 97 96 Hóm Gyula 95 95 Torgyán József 94 94 Boross Péter 92 92 Kuncze Gábor 91 91 Surján László 90 90 Orbán Viktor 90 90 Békési László 87 86 Für Lajos 87 88 Demszky Gábor 86 88 Pető Iván 86 86 Fodor Gábor 83 85 Szabó Iván 77 79 Deutsch Tamás 74 78 G. Nagyné Maczó Ágnes 71 74 Nagy Sándor 70 73 Keleti György 68 70 Baráth Etele 60 66 Szekeres Imre 54 57 Gál Zoltán 45 51 Füzessy Tibor 32 34 Szájer József 31 39 Az adatfelvétel ideje: 1994. december. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves meg­kérdezés. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 48 fő a keleti országrész lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó kelet­magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezet­tek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pontszámkülönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pont­számú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents