Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 9. szám

^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. január 11., szerda Litván üzleti ajánlatok — Zöldség-, gyümolcskon- zervet, tetrapack csomagolá­sú, illetve üveges gyümölcs- leveket, napraforgóolajat, édesipari termékeket, hús­konzerveket, tésztát, bort és egyéb alkoholos italokat vá­sárolna litván cég. (308) — Marhahúst kínál eladás­ra litván cég, s szívesen várá- solna sertéshúst Magyaror­szágról. (309). — Háztartási vegyi áru csomagolására alkalmas 0,5—3 literes műanyag és polietilén tasakokat vásárol­na litván cég. (310). — Litván cég készre gyár­tott, vagy megrendelés alap­ján gyártandó bútorokat kínál eladásra (irodai, iskolai, la­boratóriumi, puha, szekré­nyes, konyhai, háló, előszo­bái, halli stb. irányárak megküldve). Öntött márvány termékek (asztallapok, szani- teráruk stb.) szállítását is vál­lalja. Bútorokat bútorkellé­kek ellenében is kész eladni. (314) — Bútort (szobafalakat, ülőgarnitúrát, konyhabútort), zöldségkonzerveket (zöld­borsó-, uborka-, paprika-, pa- radicsomkonzervet), ketchu­pöt, gyümölcskonzervet vá­sárolna litván cég. (315) — Nagykereskedők részé­re üzemelő szupermarkettel, egész Litvániát behálózó ke­reskedelmi lánccal rendelke­ző cég vásárolna élelmiszert. (316) — Száraz hűtött halat kínál eladásra litván cég. Cserébe szívesen várásolna a vállalat gyümölcslevet, növényi ola­jat és egyéb élelmiszert. (317) — Irodaszereket, falburko­ló anyagokat vásárolna litván cég. A vállalat eladásra kínál oroszországi fát és papírt. (318) — Paradicsomsűrítményt kínál eladásra litván cég, s cserébe szívesen vásárolna mákot, köményt, paradi­csomszószt, diót, élelmiszer­színezéket, cukrot, tészta mi­nőségének javítására szolgá­ló anyagokat. (319) — Zöldségkonzervet, ször­pöket, rizst, friss zöldséget és gyümölcsöt, sertészsírt, nö­vényi zsírt, napraforgóolajat vásárolna litván cég. (320) BMKTK# Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 Mi van és mi nincs a kamarában? A nemrégiben alakult Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igaz­gatóját, T ót h Zs olt ot a helyzetükről kérdeztük. — Válaszom az érdekvé­delemmel kezdem: tényleg nem feladata a kamarának, mivel nem kötelezheti el ma­gát sem egyetlen ágazat, szakmai csoport, sem egyet­len vállalkozó mellett. Csak országos és a tagok összessé­gét érintő kérdésben, mint amilyen például az adómó­dosítás. A kamarai törvény tiltja is az összgazdasági ér­deken felüli képviseletet, ért­hetően. — Valamilyen érdekkép­viseletre szükségük van a gazdasági élet szereplőinek... —Természetesen. És pont ezért lesz eldöntendő kérdés a kamarai tagok számára, hogy milyen munkaadói vagy szakmai érdekképviselet mellett teszik le a voksot a jövőben. — Valóban volt vonako­dás a kötelezőjelleg miatt? — Vita inkább, ami azzal zámlt, mivel közjogi intéz­ményről van szó, a tagság csakis kötelező lehet. A gaz­dasági kamarának szép múlt­ja van hazánkban, olyan kez­deményezései voltak többek közt, mint a tőzsde, a szabad­raktárak, vagy a Nemzeti Bank létrehozása annak ide­jén. Később is a fejlődés éjén állott míg ez a folyamat 1949- ben meg nem szakadt, hogy aztán a 80-as években újra elinduljon. A kieső időt azon­ban nehéz a közgondolkodás­ban pótolni, még akkor is, ha e gazdasági önkormányzat megalakulása mérföldkő a hazai gazdaság fejlődésében. Tóth Zsolt: Az első megyei siker Zám András beválasztása az országos kamara elnöksé­gébe Területi decentralizációt is je­lent, mi által a vidék önállósága növekszik. Ugyanakkor válasz­tott testületek döntenek olyan gazdasággal összefüggő kérdé­sekben, amelyek eddig állam- igazgatási jogkörbe tartoztak. —Igaz, hogy Románia jóval előbbre jár ezen a területen ? — Bizonyos kérdésekben gyorsan léptek előre, s a műkö­déshez szinte azonnal szép, nagy épületeket kaptak a kama­rák a megyeszékhelyeken. Bár náluk még nem kötelező a tag­ság, csak a regisztráció, de ép­pen ezért, vagyis a bejelentke­zési kötelesség következtében rendelkeznek a kamarák pontos és naprakész adatokkal cégek­ről, vállalkozókról, többféle csoportosításban. S ez nemcsak élethű statisztikát jelent, hanem nagy szervezési lehetőséget is a gazdaságban, akár bel-, akár külföldi viszonylatban. Tehát nem bürokrácia a gazdálkodók nyilvántartása, sokkal inkább hasznos dolog. — Teljes egészében a tagdíj­ra hagyatkoznak? — A kamarák nonprofit szervezetek, nem vállalkoz­hatnak és tagjai sem lehetnek vállalkozásoknak. Közhasz­nú társaságot viszont alapít­hatnak azzal a megkötéssel, hogy ennek hasznát sem a ta­gok között, sem másképp szétosztani nem lehet. Bevé­tel még ezen és a tagdíjon kívül a kamarai szolgáltatá­sok, például okmányok kiállí­tásának, hitelesítésének a díja. Ha mindezekből a működési költségen felül pénz marad, azt az infrastruktúra fejleszté­sére és innovációs kutatásra, fejlesztésrte lehet fordítani. A közgyűlés dönt arról, hogy e két célra mennyit lehet fel­használni. Az infrastruktúrá­nál konkrét' vállalkozások nem jöhetnek szóba, hanem egy bizonyos kör vagy terület fejlesztése. — Összegszerűségről ko­rai volna még beszélni? — Nagyon korai. Még így is, vagy éppen azért, hogy egy évvel előre lett hozva a tagdíj- fizetés, amihez törvénymódo­sítás kell. A kamarák 1995-ös évét eredetileg az állami költ­ségvetés állta volna, de az is­mert nehézségek miatt meg­változott a helyzet és ez bizo­nyos bonyodalmakkal jár. Sajnos a működéshez szüksé­ges és megígért ingatlanból is csak hároméves kedvezmé­nyes bérlet lesz. De azért fo­lyik az intenzív munka, főleg a szervezetépítés és egy cso­mó formaság intézése, cégbí­róság, APEH, bank stb. tekin­tetében. Egy sikert már bizto­san elértünk: Zám András, a Gyulai Húskombinát Rt. ve­zérigazgatója bekerült az or­szágos kamara 12 tagú elnök­ségébe. Vass Márta Igazgatósági ülés a Baromfifeldolgozó Rt.-nél A Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Rt. igazgatósága lapunk­hoz eljuttatott tájékoztatója sze­rint január 10-ei ülésén áttekin­tette azrt. 1994. évi gazdálkodá­sának várható eredményét. Az előzetes adatok ismeretében mára teljes mértékben beigazo­lódott, hogy a vállalat 1994. évi eredménye jelentős mértékben romlott. Ennek okai többrétűek. Az elmúlt években felhalmo­zott tetemes adósságállomány kamat- és törlesztőrészleteinek visszafizetése egyre nagyobb terhet jelent a vállalat számára, miközben a piaci munka ered­ménytelensége miatt bekövet­kezett folyamatos piacvesztés miatt tovább romlottak a gazda­ságos termelés feltételei is. Tör­tént ez annak ellenére, hogy a vagyonkezelő (Bábolna Rt.) sa­ját forrásaiból és kapcsolata ré­vén a termelés működéséhez szükséges finanszírozást bizto­sította. Ezzel azonban az ügyve­zetés sajnálatos módon nem tu­dott élni. Az igazgatóság a ki­alakult helyzetben a vesztesé­gek csökkentése, illetve felszá­molása érdekében többek kö­zött a vállalat szervezetét is érintő javaslatok elfogadására tefz. javaslatot a január 24-ei közgyűlésen. A változás lénye­ge, hogy az alapanyag-előállí­tás a jövőben az rt.-től független szervezetben — a Bábolnai Ag­rár Termeltetési és Kereskedel­mi Kft. keretében — történne. Ezáltal egyrészt tiszta helyzetet teremtenénk a feldolgozás és alapanyagtermelés között, más­részt a terhek jelentős mérték­ben megoszlanának és az rt. a hitelek jelentős részétől meg­szabadulna. A tervezett intéz­kedés megvalósítása várhatóan számottevő közvetlen megta­karítást tesz lehetővé 1995. év­ben. A szállítási tevékenység kor­szerűsítése érdekében olyan ja­vaslatokat kell kidolgozni, mellyel a költségek jelentősen csökkenthetők. Ennek legcél­szerűbb formája a dolgozók tu­lajdonosi szemléletét erősítő, vállalkozásban végzett tevé­kenység lehet. A tevékenység korszerűsítésére vonatkozó részletes javaslatok kidolgozá­sa után kerül majd sor a végle­ges döntésre. Az igazgatóság foglalko­zott továbbá az 1995-ös terme­lési év-indításával kapcsolatos feladatokkal és meghatározta az eredményes gazdálkodás­hoz szükséges teendőket. A pi­aci prognózisok alapján meg­határozható a vállalat számára leginkább gazdaságos terme­lési struktúra, lehetőség van a meglévő kapacitások és a munkaerő ésszerű hasznosítá­sára. * A hozott intézkedések meg­felelő alapot teremthetnek mindarra, hogy az it. 1995-ben kilábaljon jelenlegi nehéz hely­zetéből és hosszú távon jelentős számú embernek biztosítson megélhetést. A cég szervezeti átalakításá­val kapcsolatos teendőket az igazgatóság megvitatta az üze­mi tanáccsal is, aki a tájékozta­tást elfogadta és végleges állás­pontját a soron következő köz­gyűlésig kialakítja. Amit a vámszabályozásról tudni kell A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vámszabályozás ’95 — amit a vámeljárás módo­sulásáról tudni kell! címmel 1995.január 26-án egynapos to­vábbképzést szervez. A tovább­képzés célja, hogy megismer­tesse a résztvevőket az 1995-ös vámszabályozás változásaival és segítséget nyújtson az eljárási feladatok gyakorlati megoldá­sához. Néhány kiemelt téma­kör: jogszabályi változások 1995-ben; a szabadkeres­kedelmi megállapodások mó­dosulásai; a HS alkalmazása a gyakorlatban; a SAD-okmá- nyok kitöltésének tapasztalatai; módosított vámértékbevallás; a vámeljárás-változás aktuális kérdései. Konzultáció a részt­vevők kérdései alapján. Továb­bi információ: Grósz Gabriella főmunkatárstól. / A Budapesti Értéktőzsde 1. heti forgalma Részvények Üzletek Árf. érték Értékpapír Üzletkötések Részvény neve Átlagár Minimumár Maximumár száma Ft darab Jegyzett kategória Dunaholding Rt. 4 1 520000 19 40 000 40 000 40 000 Konzum Kér. és Ip. Rt. 4 1 134 000 800 709 700 750 Fotex Rt. 20 5 511 600 8 000 345 334 350 IbuszRt. 9 944 200 460 . 1026 990 1 100 Soproni Sörgyár Rt. 14 11 083 680 1 822 3 042 3 000 3 100 Danubius Rt. 45 13 023 320 6 350 1026 1020 1040 Pick Szeged Rt. 54 49614 920 3 576 6 937 6 680 7 000 Richter Gedeon Rt. 41 13 365 380 3 869 1727 1 720 1735 Graboplast Rt. 12 3 817140 1491 1280 1235 1 300 EGIS Gyógyszergyár Rt. 70 56 133 460 11765 2386 2 380 2 405 Sztráda Skála Rt. 3 61200 9 3 400 3 400 3400 Styl Ruhagyár Rt. Forgalmazotti kategória 1 37 500 10 1875 1 875 1875 Csopak Szövetkezeti Rt. 3 270 000 200 * 675 630 720 Inter-Európa Bank Rt. 15 2 369400 98 12 089 12Q50 12 200 Balaton Füszért Kér. Rt. 6 6 302 500 450 7 003 7 000 7 050 Agrimpex Rt. 11 699 900 28 12 498 12 100 16 000 Kontrax Irodatechnika Rt. 2 41600 260 80 80 80 Domus Kereskedelmi Rt. 9 6 154 600 3 240 950 920 970 Goldsun Hűtőipari Rt. 5 509400 280 910 900 . 920 Skala-Coop Rt. T 3 13 050 000 3 000 2175 2 175 2175 Garagent Rt. 8 1 853 600 390 2 376 2 290 2495 Prímagáz Hungária Rt. 17 10 364 980 1 937 2 675 2 665 2 705 Pannonoplast Rt. 16 10 119 820 4067 1244 1240 1250 Globus Konzervipari Rt. 4 222 410 54 2 059 2 000 2100 Global TH Rt. 8 949 810 339 1401 1400 1410 Pannonflax Rt. 2 163 200 200 408 405 410 Összesen: 386 209 317 620 52714 Kárpótlási jegyek Üzletkötések Kárpótlási jegyek neve Kárpótlási jegy 47 59613 800 74 331 401 400 405 Összesen: 47 59 613 800 74 331 Adó-tanácsadó 1995 (3.) Amit az új szabályokról tudni kell Az osztalék adója A befektetés ösztönzésének másik eszköze az osztalék adójának mérséklése. Az idei 10, illetőleg 20% helyett az osztalék adója egységesen 10% lesz. Az első 100 ezer forint osztalékra eső adó azon­ban a bevallásban visszaigé­nyelhetővé válik. A takarék- betét és értékpapír kamatának 10%-os forrásadója már 1994 november 1 -jétől nulla száza­lékra csökkent, vagyis gyakor­latilag nem adózik. Az árfolyam-nyereség mai 20%-os lineáris adója 10% lesz jövőre. Ezt az adót sem kell azonban megfizetni, ha magánszemély árfolyam-nye­resége a brókercégnél vezet- tettők számláján keletkezik. Átalányadó 1995-től az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók választ­hatják az átalányadózást is. Ez a bevétel százalékában kifeje­zett jövedelem-tartalmat, ille­tőleg ennek 25%-át, mint áta­lányadót jelenti. A törvény ál­tal megállapított bevételi határ 3, illetőleg 15 millió forint, tapasztalataink szerint ennek alapján az egyéni vállalkozók mintegy 90%-a választhatja ezt az adózási formát. Az átalányadó lineáris adó, arra nincs sem 0 kulcs, sem 44%-os elvonási mérték, sem adókedvezmény. Az átalány- adózást február 15-ig, a beval­lási nyomtatvány erre a célra szolgáló rovatának megjelölé­sével választhatják az egyéni vállalkozók. Az átalányadózó pénztárkönyv helyett bevételi nyilvántartást vezet, s men­tesül néhány alnyilvántartás (pl. gépkocsi-használati nyil­vántartás) vezetése alól. A családi pótlék adómentes A családi pótlék adómentes ma­rad, ezt azért szükséges megje­gyezni, mert az előkészítő mun­kák egyik fázisában szóba került e juttatás esetleges adó­kötelezettsége. Ugyanakkor a gyermekkedvezmény meg­szűnt és az így keletkező többlet adóbevételt a költségvetési tör­vény szociális kiadásokra cso­portosítja át, ez a pénz a gyer­meknevelési támogatásban és más szociális juttatásokban kerül majd vissza a gyermekes családokhoz. Az adótörvény jövőre lehető­vé teszi, hogy a földhaszon-bér- leti díj adózására a magánsze­mély 20%-os forrásadót vá­lasszon. Miután a földhaszonbérleti díjak többsége a korábbi föld­járadékból keletkezik, célsze­rűnek látszott e kérdés azonos adóügyi kezelése. Ez a ked­vezmény legfeljebb évi 50 ezer forint bérleti díjig választ­ható. Az étkezési hozzájárulás alapesete változatlan maradt, így a munkavállaló részére ter­mészetben juttatott havi 1200 forintos étkeztetés adómentes, ideértve az ilyen célra forga­lomban lévő utalványokat is. Ha azonban a munkáltató me­legételt tud biztosítani — és ez új vonása az adórendszernek — az adómentesség havi 1600 fo­rintig terjed. Vámosi-Nagy Szabolcs Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents