Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-11 / 9. szám

t 1995. január 11., szerda CSALÁDI OLDAL 1 fl&l f-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ßEKES MEGYEI HÍRLAP Hasznos tudnivalók Folttisztítás. A sike­res folttisztításhoz ismer­ni kell a textília anyagát, hogy a megfelelő tisztító- szert kiválaszthassuk. Is­mernünk kell azt is, hogy milyen anyag okozta a fol­tot. Könnyebb dolgunk van, ha még az anyag nem szívta magába a foltot. Mindig próbáljuk ki a tisz­títószer hatását például felhajtásnál. A rárakódott szilárd szennyeződést előbb gondosan tisztítsuk le. A foltos rész alá mindig tegyünk puha nedvszívó anyagot, hogy a szennye­ződést felszívja. A foltos részt mindig kívülről a szélétől, befelé irányított mozdulatokkal kezdjük. Az eljárást megismétel­hetjük, ha a folt nem tűnt el teljesen. Ha evés közben a ru­hánkra zsír kerül, szór-* junk rá sót és dörzsöljük ismételve míg a folt el nem tűnik. Gyors módszer még, a tiszta kenyérbéllel való átdörzsölés. Az olaj-, kátrányfolto­kat, étolajjal bekenjük, ezután alkohollal vagy folttisztítóval kezeljük a ruhát. Festékfoltot, ha még friss, terpentinnel át­dörzsöljük, majd mosó­szeres vízben jól kimos­suk. Sárfoltot, ha ledör­zsöltük, mosószeres víz­zel is ki tudjuk mosni. A filc vagy golyóstollfoltok eltávolítását terpentinnel kezeljük. Fehér anyagot hypóval is ki lehet tisztíta­ni. A fűfoltokat alkoholos bedörzsöléssel tüntet­hetjük el, ezután a textíliát mosószeres oldatban át­mossuk. Gyümölcsfoltokat, ha még friss, benedvesítjük és tejbe áztatjuk. Fehér textíliából hypóval is ki jön a gyümölcsfolt, ha erősen szennyezett, előtte szalmiákszeszes vízbe mártsuk be. Az osztályozás műhelytitkairól A karácsonyi vakáció után a tanév egyik legmozgalmasabb időszakába csöppentek bele a diákok: január végén hivatalo­san lezárul az első félév, febru­ár első napjaiban pedig „bizi- osztás”. Az addig hátralevő időben feleltetések, dolgozat- írások, azaz szóbeli és írásbeli számonkérések sora vár a gye­rekekre. Szülőknek, tanulóknak egyaránt érdemes és időszerű tehát megismerkedni az osztá­lyozás néhány pedagógiai „kulisszatitkával”. Már csak azért is, mert a tanítók, tanárok szakmai közvéleménye sze­rint az iskolai előmenetel érté­kelése egyike a legnehezebb mesterségbeli feladatoknak, amelyet csak a gyakorlatban lehet igazán jól elsajátítani. A félévi érdemjegyeket sok tanár afféle „stratégiai” osz­tályzatnak tekinti; az ösztön­zés olyan eszközének, amely a második félévben szorgalma­sabb, alaposabb tanulásra, fo­lyamatos készülésre serkenti a diákokat. Ez magyarázza azt a szokásjogot, hogy ha félévkor a mérleg nyelve két osztályzat között áll, akkor rendszerint inkább lefele, mint fölfele ke­rekít a tanár. Nyűt titok persze, hogy a végzős, továbbtanuló diákok esetében ez a szigor nem érvényesül. Nem árt tudni, hogy az elő­ző hónapok kisiklásai, az eset­leges lazsálások „bűnjeleit” nem lehet a jó januári hajrával eltüntetni. A félévi érdemje­gyeket ugyanis ,az egész idő­szakban nyújtott teljesítmé­nyek határozzák meg — már­pedig a régi iskolai hagyo­mány szerint minden tárgyért legalább egy-egy jegyet „il­lik” adni (feleletért, dolgoza­tért, az órákon tapasztalt akti­vitásért stb.) a tanulónak. Az osztályozó konferenciá­kon többnyire az a gyakorlat, Közeleg a bizonyítványmagyarázás ideje. Aki magyarázat hiányában szenvedne, olvassa el Karinthy Frigyes idevonatkozó novelláját Archív fotó hogy a magatartást, a szorgal­mat az osztályfőnök minősíti, de a gyereket tanító többi pe­dagógussal egyeztetve, ezek tehát kollektíván megállapí­tott jegyek. Egyéb tárgyakban az osztályzás joga és felelőssé­ge alapvetően a tárgyat oktató tanáré. Aranyszabály, hogy az egyes tárgyak esetében az osz­tályzat nem a magatartást, ha­nem az ismereteket, a tudást minősíti. Csakhogy az ismeret „hordozója”, vagyis a diák személyisége és az ismeret, azaz a tananyag nehezen vagy egyáltalán nem választható szét egymástól. Az osztályzat ezért a szűkén vett teljesít­ménynél akarva, akaratlanul is mindig valamivel többről ad képet. Az sajnos ritka, hogy egy- egy érdemjegy azonos hiteles­séggel tükrözi mondjuk a te­hetséget és a tehetség kibonta­koztatásához nélkülözhetet­len szorgalmat. A tapasztalat az, hogy a nem kimagasló, de jó képességű, ám az átlagosnál szorgalmasabb tanulók sokkal sikeresebbek, mint nem min­dennapi adottságokkal megál­dott, de lustácska társaik. Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress / Uj módszer a mozgások vizsgálatára Egyre több ember panaszko­dik krónikus fájdalmakról. Leggyakrabban a fej, a hát és az ízületek fájnak. Ezt okoz­hatják reumatikus gyulladá­sok, helytelen krónikus meg­terhelések vagy kopásjelensé­gek, sőt szerepet játszhatnak benne pszichikai és szociális tényezők is. A mozgások szokásos vizs­gálatai és a röntgenátvilágítá­sok többnyire nem elegendőek a panaszok eredetének tisztá­zására. Dr. Peter Schöps kuta­tócsoportjával a müncheni kli­nikán ezért új diagnosztikai módszert fejlesztett ki a speci­fikus kezelési formák meg­könnyítésére. Ennek alkalma­zásával megállapították, hogy a vizsgált páciensek felénél a gerincoszlop nyaki szakaszá­nak túlterhelésére utaló tünet­együttes észlelhető, amely dif­fúz nyaki fájdalmakban nyil­vánul meg. Minden ötödik pá­ciensnél irritált ízületeket ta­láltak: ilyenkor már csekély mozgás és megterhelés is in­tenzív és hosszan tartó fájda­lomhoz vezet. FEB — „Egy házaspár” jeligés levél a következőket tartalmaz­za: ...konkrétan szeretném kikérni a véleményét a végbél­ben történő közösülésről. I. Ki tud-e elégülni a nő ezál­tal? 2. Van-e valami egészségügyi hátránya? 3. Milyen kenőcsöt használjunk? 4. Csinálhatja-e ezt a nő férfinak? És ha igen. mivel és mimódon? Abból kiindulva, hogy ha jó a nőnek, biztos jó a férfinak is. — A férfi és a nő szexuális kapcsolatában általában minden megengedett, amit mindketten akarnak és itt mindkét fél akarásán van a hangsúly. A szakirodalom szerint a végbélbe történtő közösülés már a régi időkben is megtalálható volt. Ma egyénenként, kultúránként, or­szágonként más és más az anális szexualitásnak a megíté­lése és elfogadása. Például Törökországban a végbélbe történő közösülés beletartozik a nagy átlag szexuális szokásaihoz. A szakirodalomban több helyen is találkozunk azzal a megfogalmazással, hogy mind a férfi, mint a nő végbél­nyílása és környéke erogén zónának számítanak. Ezek­nek a területeknek az ingerlésekor a végbélnyílás megte­lik vérrel, majd elernyed, ilyenkor izgalmi állapotban van, majd később újra összehúzódik, pontosan úgy rea­gál, ahogy a nő szeméremajka és hüvelybemenete. Tud­juk azt, hogy az orgazmus az erogén zónák ingerlésével kiváltható. A testen lévő erogén zónák nagy egyéni sajátosságokkal bírnak, így van aki a mell ingerlésére orgazmussal válaszol, ugyanúgy előfordul, hogy a végbél és környéke, mint erogén zóna nagyobb jelentőseget kap az egyén számára és e területek ingerlésére orgazmussal reagál. A szexuális kapcsolatokban általában kevesen tudato­sítják azt, hogy a férfi szexuális viselkedésében a proszta­ta (dülmirigy) milyen nagy szerepet játszik. Ennek a szervnek az ingerlése (közvetett vagy közvetlen) fokozza a nemi izgalmat és nagymértékben hozzájárul az orgaz­mus kiváltásához, ezért a férfiorgazmus rejtett elsütő­szerkezetének is hívják. A férfi prosztatájának ingerlése hasonló élményt vált ki a férfiban, mint a nő hüvelyében a G-pont ingerlése. Mind a két terület tele van idegekkel, anatómiailag mindkettő ugyanabból a magzati szövetből fejlődött ki. A G-pont területét még ma is tanulmányoz­zák, de a prosztata funkcióját illetően már nincsen sem­milyen kétség. A prosztatát lehet közvetetten ingerelni, a herezacskó és a végbélnyílás közötti területen enyhe, majd fokozódó nyomással. Ezt kezdetben a férfiak többsége nem tapasz­talja izgatónak, de minél közelebb van az orgazmushoz, annál kéjesebb érzést él át. A prosztatát lehet közvetlenül is ingerelni a végbélnyíláson keresztül. A nő a bekent ujját bevezeti a férfi végbelébe és fölfelé a herezacskó irányába kezdi masszírozni. A prosztata és a hímvessző egyidejű ingerlése a férfi­ban mélyebb, erősebb és hosszabb orgazmust vált ki. Az ujj, vagy a hímvessző bekenését a súrlódás csök­kentése miatt ajánlják. Erre a célra megfelel a Vazelin, vagy az Albolene folyékony tisztítókrém is. Tisztelt Asszonyom és Uram még csak annyit jegyez­nék meg, hogy a férfi és a nő. szexuális kapcsolatában a nemi szervek találkozása a magasabbrendű. Továbbra is várjuk a témával kapcsolatos kérdései­ket. Leveleiket továbbítjuk dr. Bordás Sándor orvos­nak, aki a problémáikra válaszol. Az Ön által írt levél természetesen inkognitóban marad. Kérjük, hogy a levélre írják rá: Békés Megyei Hírlap, Szexposta. Nyugdíjasoknak Változnak az idol, változnak a... Ismét elmúlt egy év. Ilyen idő­tájt — az év első hónapjában — számos helyen készítenek mérleget az elmúlt évről. Ilyen összegző értékelést ad az 1994-es év eredményeiről Fári Pál, a Békés Megyei Nyugdí­jas Egyesületek Szövetségé­nek szociálpolitikai és érdek- védelmi ügyintézője. Az egyesület a megyében 1989- ben kezdett szerveződni és az évek folyamán taglétszáma községenként, városonként egyre növekszik. A múlt év végére a taglétszám megha­ladta a hatezret. Az egyesület és a mellette szerveződő nyug­díjasklubok felvállalják tagja­ik érdekvédelmét, jogi tanács­adást, ismeretterjesztő előadá­sokat, kulturális és sportren­dezvények, kirándulások szer­vezését. Népszerűségét nem csupán a társas ös: cjövete- lek, kultúrprogramok jelentik, hanem egyre többen keresik Számvetés fel olyan nyugdíjasok, akik a létminimum alatt élnek. A múlt évben méltányossá­gi alapon történő kivételes nyugdíjemelésben részesült mintegy kettőezer nyugdíjas akiknek nyugdíja így havi 600—800 forinttal emelke­dett. A nagyon rászorulók — a múlt évben több, mint hatszáz volt ilyen a megyében — sze­mélyenként 5—10 ezer forint rendkívüli segélyt kaptak. A nyugdíjas-egyesülethez be­nyújtott kérelmeket a szociál­politikai bizottság a rászorult­ság mértékétől függően a Bé­kés megyei nyugdíjbiztosító önkormányzathoz továbbítja és javasolja a méltányossági alapon történő, kivételes nyugdíjemelést, vagy egyszeri rendkívüli segély megadását. Minden lehetségest meg­teszünk, hogy egy kicsit a ne­héz körülmények között élő nyugdíjasainkon segíteni tud­junk — mondja Fári Pál, majd elmondja, hogy rendkívül jó a kapcsolatuk és sokat segít a Bé­kés megyei nyugdíjbiztosító önkormányzat, a Békés megyei önkormányzat szociálpolitikai osztálya. Jó, kiegyensúlyozott a kapcsolat, a Békéscsabai Csa­ládsegítő Központtal is. Össze­gezve az elmúlt év eredménye­it: igyekeztünk figyelemmel követni azon nyugdíjasok élet­vitelét, akik a létminimum alatt, vagy épp a létminimumon élnek és anyagi lehetőségeinkhez ké­pest a nagyon rászorulókon tud­tunk segíteni. Bízunk abban, hogy a jövőben is hasznosan tudjuk segíteni a nyugdíjbizto­sító önkormányzat munkáját javaslatainkkal, és az anyagi segítséget a legrászorultabb nyugdíjasok kaphatják. Kelemen Éva Kritika Leesett az első hó, nagy örö­mére a serdületlen korú fiatal­ságnak. Házunk előtt kis zöld terület, egy pár fával és bokor­ral, ha nagyon felvágnék, parknak is nevezhetném. Min­denesetre arra jó, hogy mivel nem sózzák és járművek sem tapossák, a frissen hullott hó szépen, érintetlenül megma­radt rajta. Egy idősebb hölgy tűnik fel, kezében madzag, a madzag végén szánkó, a szán­kón 5-6 éves forma, igen dundi gyerek. — Gyí, te... nye, le­szaladjál! — hangzik a bizta­tás —, ám hiába, mert a nagy­mama ugyan szuszogva, zihál­va szaporázza a lépést, de ez­zel semmiféle rekordot nem dönt meg. Az elégedetlen uno­ka mindenesetre hangot ad vé­leményének: — Na, mama, te sem vagy egy táltos! Régen az idős emberek közös­ségi életének színtere az utca volt. Többnyire a kapuk mellett lévő kispadon ülve, a piacon vagy az orvosi rendelőben be­szélték meg az apró-cseprő gondjaikat, ügyeiket, vitatták meg az eseményeket. A minap a csabai OTP-ben verődött össze egy kis csoport, többnyire nyug­díjas korúak. Élénken beszél­gettek az ügyintézésre várva. A kárpótlási jegyekről folyt az eszmecsere. Ki méltatlankod­va, ki mérgesen, ki meg szomo­rúan, vérmérséklete szerint há­borgott. Immár negyedszer kell kárpótlás miatt sorba állni. Elő­ször a jegyek átvételénél—két- százvalahanyadik volt, másnap megint oda kellett állni, mikoris ténylegesen át lehetett venni a jegyeket. Örültek, ez mégis va­lami — kárpótolják a kárpótol- hatatlant! A harmadik sorbanál­lás az OTP-részvényjegy 105%-os áron való eladása mi­att volt. Az értesítést örömmel vették, hiszen végre pénz lesz belőle. Azt a kis nyugdíjat pó­tolni lehet. Hideg zuhanyként érte őket, amikor az OTP csak a kárpótlási jegyek egy részét vet­te meg. A többit visszaadta. A napokban többen kaptak értesí­tést a pénzintézettől kárpótlási maradvány ügyben. Ismét re­ménykedtek, hátha... De nem. Visszakaptak még egy csekély összegű kárpótlási jegyet — ez amolyan elszámolásféle —, mondták az ügyintézők. Sokan méltatlankodtak. Olyan ez, mint a békekölcsön volt, mond­ja az egyik fejkendős néni. Azt is mire visszakaptuk semmit nem ért. Ebből se lesz semmi. Lassan meghalunk, elértéktele­nedünk ezekkel a kárpótlási je­gyekkel együtt... K. É. Szexposta Dr. Bordás Sándor rovata

Next

/
Thumbnails
Contents