Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-05 / 287. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1994. december 5., hétfő o Hálás diákok. A békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola diákjai az intézmény tanéttermében állófogadáson látták vendégül szponzoraikat, segítőiket. A kötetlen találkozóra napok óta készültek a „vendéglátók", minden eayes fogást a tanulók készítettek és tálaltak fel. A fogadás végén a résztvevők megteld nthették'a finomságok készítésének színhelyét is Fotó: Kovács Erzsébet Az állampolgárok nem járnak rosszul A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára Orosházán járt a felüljáró avatásakor. A zsúfolt prog­ram keretében néhány kér­désünkre válaszolt dr. Gyur- kovics Sándor. — Államtitkár Úr! A Déli Autópályáról hallani ezt is, azt is. A szóbeszéd úgy tart­ja, hogy a kormány támogat­ná a beruházást, a környe­zetvédők ellenzik. Mi, akiket érint ennek a pályának a megépülése, miben remény­kedhetünk? — Alapvetően nem raj­tunk múlik. Ha olyan tervet és költségtervet kapunk, ame­lyik önfinanszírozó, reális, nem rontja le az M—7-es, M—3-as meglévő és terve­zett vonalában egy magyaror­szági autópályarendszer kié­pítését, akkor részünkről nincs akadálya, hogy kon­cessziót írjunk ki és ennek eredményeként az autópálya megépüljön. (Lapunk szerdai számában nyilatkozott a D AP Rt. vállalkozási igazgatója, aki a tárgyalások felgyorsulá­sáról, a kormány támogató hozzáállásáról számolt be az olvasóknak—a szerk.) — Térségünkben 3 vona­lon tervezik a vasútvonalak felszámolását. Valóban be­következik az, amitől az em­berek tartanak? — A legrosszabb semmi­képpen nem következik be. Ma még azt sem mondhat­juk, hogy hol tervezzük és hol nem a vonalak felszámo­lását, vagy az üzemek átala­kítását. Valóban szerepelt közkézen egy térkép, ami egy külföldi cég tanulmá­nya, azt tárta fel, melyek a vasúti hálózat elenyésző for­galmú részei. A kormány olyan határozatot hozott, hogy — amit komolyan kell vennünk — tételesen min­den vasútvonalat felülvizs­gálunk, észrevételeinket megtárgyaljuk az érintettek­kel (önkormányzatokkal például). Elképzelhető, hogy a kisforgalmú — a Bé­késben is lévő—vonalakkal kezdjük a vizsgálódást, de minden esetben tárgyalá­sokkal folytatjuk a munkát. Hozzá kell tennem, hogy ez a teljes hálózatra kiterjed. Kiderül majd, hogy vannak vonalak, ahol gazdaságo­sabban, olcsóbban lehet az utazási igényt kielégíteni. Születnek viszont negatív eredmények is, ott az üze­met vizsgáljuk meg, alterna­tívákat dolgozunk ki más közlekedési ágazattal való együttműködésre, netán gazdasági társaság, vagy ön- kormányzat által történő üzemeltetésre. Ami a lényeg: nem rö­vidül meg az állampolgár! Korszerű, megújuló vasúti rendszert szeretnénk kiala­kítani Magyarországon, mert az megengedhetetlen, hogy a vasút sok tízmilliárd- jába kerüljön az országnak, csakhogy működhessen. — Orosházán a Szent Ist­ván úti szintbeli vasúti átjá­ró megszüntetését kezdemé­nyezi a MÁV a Közlekedési Főfelügyeletnél. A lakosság komoly ellenérzését váltotta ki a vasút ezzel az intézkedé­sével. A főfelügyelet vajon milyen szempontok alapján hozza meg döntését? — Csak jósolni tudok: a főfelügyelet — mint hatóság — gondosan megvizsgálja a konkrét ügyet. S hogy mi az előnyösebb, erről hozza meg döntését. A szintbeli átjárás egyyébként mindig fokozott veszélyt jelent a vasútvonalat keresztezők számára. A MÁV arra törekszik, hogy ahol nem indokolt fenntartani egy átjárót, ott (a veszély­‘ helyzet csökkentése érdeké­ben) megszünteti. — Köszönöm a beszélge­tést. Csete Ilona Találkozó Kötegyánban — hárman mutatkoztak be Bemutatjuk a nagyszénási polgármesterjelölteket Földink volt. Kiss Lajos író 1888-ban ezen a napon született Gyomán. Nyomdász, szervezett munkás volt. Műszaki nap. A GTE Békés Megyei Szervezet Orosházi Csoportja műszaki napot rendezett pénteken Gyopárosfürdőn a Tópart Panzióban. A megnyitó után a LOCTITE termékek alkalma­zását a karbantartás területé­ről, majd a cégbemutatkozá­sok sorában a SZAK-KER Bt.-t ismerhették meg a ven­dégek. 10 órakor a cseh és szlovák hagyományos és NC szerszámgépek magyarorszá­gi forgalmazásáról esett szó, 11 órától a Selex irodatechni­kai berendezéseket mutatták be a Pharma-Dent Kereske­delmi Kft. kínálatából. Ezt követően a TREND-FIX Kft.- től a Destá targoncáké volt a porond. Délben az ÉGT Kft.-t ismerhették meg a látogatók, majd a napenergia hasznosítá­sának magyarországi tapasz­talatairól számoltak be a szak­emberek. Diákprogramok. Em­lékezetes élményekkel gyara­podtak a napokban körösladá- nyi Tüköry Lajos Általános Iskola diákjai. Először no­vember 27-én az Amerikai Békeszolgálat támogatásával negyvenen részt vehettek a budapesti Junior Műkorcso­lya Világbajnokság gálamű­során. November 29-én pedig helybe jött a kultúra, hiszen az Asztalos Miklós Művelődési Központban a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar adott műsort, különböző korok ver­senyműveiből szólaltattak meg egy csókorra valót. Ezzel a ladányi gyerekek két év szünet után ismét bekapcso­lódtak a Nemzeti Filharmónia ifjúsági bérleti hangverseny- sorozatába. Kardoskút. Utolsó alka­lommal tartotta ülését Kar- doskúton az önkormányzati képviselő-testület a napok­ban. Napirenden szerepelt az 1995-ös költségvetés előké­szítésének elfogadása, vala­mint bejelentések, interpellá­ciók. Ramasz Imre elmondta, hogy Kardoskút nincs valami túl jó helyzetben. A kislétszá- mú község kevés állami támo­gatásra számíthat, ennek elle­nére az alapellátást az önkor­mányzatnak biztosítania, ja­vítania kell. A polgármester reményét fejezte ki — miután a képviselők elfogadták a kon­cepciót —, hogy az új testület a tervezetet figyelembe véve végzi majd munkáját. Ezen az ülésen megszületett a hatósá­gi vízdíjakról szóló rendelet- tervezet is. Várhatóan a 68 forint 30 filléres hatósági ár mellett a lakossági vízdíj 52 forint 30 fillér lesz. Az új testület viszont még változtat­hat ezen. Az MSZP és a BIT kötegyáni szervezete a minap találkozót szervezett a helyi polgármes­terjelöltek és a falu lakossága között. Kötegyánban a december 11-ei helyhatósági választáso­kon hárman szállnak ringbe a polgármesteri címért: Bujdosó Lajos, a jelenlegi polgármes­ter, Pallag Sándor és Király Lajos. Mindhárman független jelöltek, ám Budosó Lajost az MSZP és a BIT helyi szerveze­tei is támogatják. A jelenlegi polgármester 50 éves, nős, két gyermek apja. Főiskolai végzettsége van. Áz 1991-ben elindított folyama­tok folytatását ígérte a lako­soknak. Mint mondta, a leg­fontosabbnak az önkormány­zati intézmények fenntartását, működtetését tartja, de lega­lább ilyen lényegesnek ítéli a biztonságos közlekedés fenn­tartását is, különösen most, amikor a vasúti közlekedés körül sok a kérdőjel és a Volán is a járatok esetleges ritkítását tervezi. Bujdosó Lajos beszélt a régi melletti új temető létre­hozásáról is, ami azért égető, mert a régit már „kinőtte” a lakosság. Mint mondta, szeret­né, ha továbbra is működne az a szolgáltatási rendszer, ame­lyet az önkormányzat hozott létre a falu lakossága számára. Beleértendő ebbe az üvegezés, a szippantás, a szemétszállítás vagy a szerszámnyelek készí­tése. Elképzelései között sze­repel még a legeltetési bizott­ság és a tűzoltó egyesület újra­alakítása, valamint a gazdakör megszervezése. A kötegyáni Pallag Sándor 1955-ben született, nős, két gyermek apja. Emelt szintű iparitanuló-intézetben vég­zett, sokáig dolgozott a DE- FAG gyulai kirendeltségén. A rendszerváltás után munka­nélküli lett, majd fél évig dol­gozott a helyi polgármesteri hivatalban. Most ismét mun­kanélküli. A jövőről hasonló elképzelései voltak, mint az előtte szólónak, azzal kiegé­szítve, hogy ő az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetne az ifjúság kulturált időtöltésé­nek, szórakozásának a meg­szervezésére, a sportolási le­hetőségek bővítésére és a szo­ciális kérdések rendezésére. A harmadik polgármester­jelölt Király Lajos. Nagysza­lontán született 1956-ban, nős, két gyermek édesapja. Me­nekültként érkezett Magyaror­szágra, de ma már magyar ál­lampolgár. Három hónapja munkanélküli. Mint mondta, programja, jövőbeli elképze­lései hasonlóak, mint a másik két jelölté, csupán a közbiz­tonság javítására fordítana az eddigieknél nagyobb hang­súlyt. Kaczkó Mihálynak hívnak, 58 éves vagyok, nős, egy gyerme­kem van, jelenleg polgármes­terként tevékenykedem. Füg­getlen jelöltként indulok. Megválasztásom esetén foly­tatni szeretném a település fej­lesztését. A munkanélküliek foglalkoztatása érdekében se­gíteni a mezőgazdasági egyéni és szövetkezeti vállalkozáso­kat. Rendezni kell a termőföld tulajdonkérdését. Az önkor­mányzat demokratikus műkö­désével biztosítani az intéz­mények szolgáltatásait, az ok­tatás és egészségügy területén a műszerezettség javításával emelni a színvonalat, gyorsab­bá, hatékonyabbá tenni a szo­ciális ellátást. El kell kezdeni a telefonhálózat teljes kiépítését és digitalizálást. Befejezni a belterületi utak, folytatni a jár­dák építését. Létre kell hozni az öregek napközi otthonát, folytatni a fásítást, korszerűsíte­ni a közvilágítást. Utcatársulá­sos alapon létrehozni a szenny- víz-elvezető csatornarendszert, megvizsgálni a 10 osztályos is­kola és középiskola létrehozá­sának lehetőségét. Korszerűsí­teni a polgármesteri hivatal szervezeti rendszerét. Nagy Mihály vagyok, 42 éves. Kisvárdán születtem, nős vagyok, két gyermek apja. 22 éve élek Nagyszénáson, helyben, épületburkolóként dolgozom. Munkámból kifo­lyólag jól ismerem a lakosság gondjait. Két éve aktívan részt veszek az SZDSZ munkájá­ban. A lakosságot leginkább foglalkoztató gondok, problé­mák megoldását keressük: a polgármesteri hivatal műkö­dési kiadásainak csökkentésé­ből származó megtakarítást szociális területre kívánjuk fordítani. Célul tűzzük ki a szociális segélyezés igazságo­sabb felosztását. Vállalkozá­sok, mezőgazdasági termelés, értékesítés segítségével mun­kahelyeket teremtenénk. Sú­lyos gondnak érezzük a köz­ponti orvosi rendelő nem meg­felelő használatát, megszer­veznénk az állandó orvosi, gyógyszertári ügyeletet. Ki­emelten támogatnánk az okta­tás, kultúra, sport területeit. A megoldásra váró további fel­adatok: szemétszállítás, ját­A Békés Megyei Cigány La­kosok Egyesülete elnökségi ülést tartott Zsigmond Károly vezetésével, ahol értékelték a kisebbségi önkormányzati vá­lasztás előkészületét. Igen eredményesnek tartják, hogy a megye 20 településén kezde­ményezte a helyben élő cigány lakosság önkormányzat vá­lasztását. A cigányság kisebbségi lis­tán hasonló számban állított jelöltet a helyhatósági válasz­tásokra települési képviselő­nek. Eredményként könyvelte el a megyei egyesület elnöksé­ge, hogy a 10 000 lakos alatti településeken sikerült listát ál­lítani, s köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik aláírásuk­kal segítették a listaállítást, s szótér kialakítása, közvilágí­tás korszerűsítése, a fürdő­üzemeltetésének megnyugta­tó megoldása, a község szebbé tétele. Misák Ferencnek hívnak, 1950-ben születtem, azóta Nagyszénáson élek. Nős va­gyok, két leánygyermekem van. A GATE Gyöngyösi Fősi- koláján végeztem gazdasági mérnökként, az orosházi AG- RO-MRT. dolgozója vagyok. Elképzeléseim egyrészt: a község működőképességének, fejlődésének lehetőség szerin­ti fejlesztése. Másrészt, mivel magam is kistermelő vagyok, ismerem e réteg napi problé­máit, gondjait. Célom: elérni, hogy a termelő minél nagyobb jövedelemre tegyen szert. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a megtermelt javak feldol­gozottsági szintjét emeljük, ez egyben munkahelyeket is te­remt. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ki­használjuk községünk „köz- igazgatási határán túli” lehető­ségeit is. Elő kell segíteni a megfelelő érdekcsoportok lét­rejöttét (termelők, feldolgo­zók), segíteni a piacszerzés­ben, menedzselni a jó elképze­léseket. Ivanics Istvánnak hívnak, 53 éves vagyok, nős, egy gyer­mek apja, két fiúunokám van. Születésem óta Nagyszénáson élek. Egyetemi végzettségem van, 1989 előtt két ciklusban voltam tanácstag, tanács vb tag. A rendszerváltással meg­szűnt a munkaviszonyom, la­katosként helyezkedtem el, munkahelyem többszöri átala­kulás után megszűnt, ezért je­lenleg munkanélküli vagyok. A Munkáspárt jelöltjeként in­dulok, megválasztásom esetén különös figyelmet fordítok a testületi munka színvonalának emelésére, az önkormányzat szociális érzékenységének minden kritikát elbíró tevé­kenységére. A vagyon és pénzügyi eszközök hatékony működésére, a munkanélküli­ség helyi kezelésére, a fiatalok életkörülményeinek és lakás­hoz jutásának segítésére. Az idősek iránti szociális érzé­kenységre. Az oktatás és egészségügy színvonalának javítására. kérik a 10 000 lakosnál kiseb települések cigány és nem ci­gány választópolgárait, hogy december 11 -én szavazzanak listájukra. A megyei egyesület a helyi csoportok munkáját eredményesnek ítélte, s lehe­tősége szerint támogatni kí­vánja működésüket. Örömmel értesült az elnök­ség arról, hogy Tótkomlóson is megalakult a helyi cigány la­kosok közösségében a megyei egyesület helyi csoportja, s várhatóan a napokban tartja alakuló üléseit a mezőgyáni és a geszti helyi csoport is. Az egyesület elnöksége so­ron következő feladatai közül ajelöltek népszerűsítését és tá­mogatását határozta meg fel­adatául. Békés Megyei Cigány Lakosok Egyesülete Tótkomlóson is alakult helyi csoport

Next

/
Thumbnails
Contents