Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-29 / 307. szám

Üzleti ajánlatok Szlovákiából — Élelmiszer-termékek nagyke­reskedője olyan magyar expor­tőrrel keres kapcsolatot, akinek tapasztalattal rendelkező' szlo­vák importó're már van. (289) — Bizsutermékek gyártóival, kereskedőivel keres kapcsolatot. (290) — Jelentős külkereskedelmi gyakorlattal rendelkező cég ce­mentet és hullámpapír-gyárlási alapanyagot vásárolna Magyar- országról. (291) — Hordozható, helyszíni gyártásra alkalmazható, auto­mata vályoggyártó berendezést kínál. (292) — Csomagolt édesipari ter­mékek vétele érdekli. (293) — Mezőgazdasági (zöldség, gyümölcs) és élelmiszer-ipari termékeket vásárolna. (294) — Bútor-, ajtó-, ablakvasalá­sok (pántok, zárak, akasztók stb.) iránt érdeklődik, prospek­tust és árajánlatot kér. (295) — Műanyag és papír csoma­golóanyagok, sportfegyverek, üvegáruk területén tevékenyke­dő cég magyar kapcsolatot keres, kizárólagos képviseletet vállalna egvéb magvar termékekre is. (296) — Miniatűr kerámia- és por­celánfigurák, valamint népmű­vészeti termékek kereskedelmé­vel foglalkozó cég magyar kap­csolatot keres. (297) — Belföldi forgalmazót ke­resünk benzin- és gázolajimport létesítésére kedvező kondíciók mellett Szlovákiából. (298) Vásár Bécsben 1995. február 14—17. kö­zött kerül megrendezésre a Bécsi Kiállítási és Kong­resszusi Központban a CEN- TE-REX ’95 nevű közép- és kelet-európai műszaki gyártá­si-befektetési vásár. A vásár fő célja lehetőséget biztosítani a volt Szovjetunió és az önálló közép-kelet-euró- pai országok műszaki és gyár­tási területeken működő vál­lalkozásainak. További felvi­lágosítás: PROMO Kft., Mé­száros László ügyvezető igaz­gató (tel./fax: 142-6748). Fogyasztói A fogyasztói árak november­ben októberhez képest 1,9 szá­zalékkal emelkedtek, áz utolsó 12 hónap alatt pedig 21,0 száza­lékkal nőtt az árszínvonal. Ta­valy novemberben ugyancsak 21,0 százalék volt a 12 hónap alatti növekedés. Az 1 hónap alatti áremelke­dés mértéke a tavalyinál jóval nagyobb volt, részben a fo­gyasztási adók növekedésével, részben az élelmiszerárak tava­lyinál gyorsabb emelkedésével függ össze. A szeszes italok, dohányáruk, a jármű-üzem­anyagok fogyasztási adóinak növelése kapcsán az árszínvo­nal 0,7 százalékkal nőtt. Az őszi élelmiszer-árhullám folyama­tában novemberben tavalyelőtt 2,7, tavaly mindössze 0,6, idén 2,3 százalékkal nőttek átlago­san az élelmiszerárak. Az ez év novemberi mérték magasabb az őszi gyors áremelkedést meg­előző átlagnál, jóllehet mérsék­lődést fejez ki a szeptemberi 4,0 százalék és az októberi 4,6 szá­zalékos havi áremelkedéshez képest. Az élelmiszer-áralakulást augusztustól a húsárak, a zsír és a kávé gyors ütemű áremelke­dése határozta meg. November­ben az áremelkedés gyors üte­me a zsír esetében maradt jel­lemző, a hús és a kávé esetében 2—3 százalékra mérséklődött Októberben az előzőek mellé az étolaj és a tojás gyors, a tej, tejtermékek mérsékelt áremel­kedése alakult ki, ami novem­GAZDASÁG 1994. december 29., csütörtök BMKIK Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Telefon: (66) 324-976, 442-311 Fő a versenyképesség A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet két prospektusát vágy kirakatát nézve igen szép termékeket látni, melyekről az első benyomás az elegáns for­matervezettség. Milyen is a minősége ezeknek az esztéti­kus holmiknak, van-e rekla­máció — vetem föl Hódsági Tamás szövetkezeti elnöknek, aki alig pár hete a Békés Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke is lett. — Némi reklamáció akad, de a jó az lenne, ha véletlenül sem volna. Bár ilyen ideális állapot talán nem is létezik, csak törekedni lehet rá,'rnint most mi a nemzetközi rrjinő- ségellenőrzés előírásainak be­vezetésével. — A kirakatában 1800 fo­rintos kotyogó kávéfőzőt,lát­tam. Nem túl drága ? — A szakmában mi kifeje­zetten olcsók vagyunk, az más, sőt temészetes, hogy a vevő nem annak érzi, s őt nem érdekli az alapanyagok folytonos áremelése, sem más, a költséget befolyásoló tényező. Meg kellett őrizni a hazai és külföldi pozícióin­kat, s ehhez bizony komoly átszervezésre volt szükség. Legelőször is felmérni, hogy 1992 nagy anyagi gondjait, az adósságot és a ráfizetést mi okozta. Ahogy elnök let­tem 1993 legelején, az első Hódsági Tamás: Ahol veszteség volt, ott önálló vállalkozást szerveztünk dolgom a veszteségforrások felkutatása volt. — Tehát egy egészséges fo­lyamat indult be, ami szinte könnyűnek tetszik és gyorsnak, akár a karikacsapás... — Lehet, hogy kívülről an­nak tűnik, valójában szörnyű sok munka volt benne és mind elodázhatatlan tennivaló. Ame­lyik terület veszteséges volt, ott önálló vállalkozást szerveztünk, hogy ösztönözze az embereket a közvetlen érdekeltség. —Tényleg a szövetkezet segí­tette egy-egy kft. létrejöttét? S hogy helyet, szerszámot biztosí­tottak és vevők voltak a gyárt­mányaikra? — TÚL ezeken még kifele is dolgozhattak, dolgozhatnak! És mégis alig bírtuk tető alá hozni, mert az emberek zöme bizal­matlan minden új iránt. S ez az új most, sok-sok alkalmazotti év után a vállalkozói lét és szemlélet volt. Mi sem mutat­ja jobban, hogy a beidegzett gondolkodáson a legnehe­zebb változtatni, mint az, hogy egy év alatt ebben a té­mában 37 gyűlést tartottam. — Szinte rendkívüli álla­potra utal, viszont célt ért. Az éves forgalmuk 1,1 milliárd forint lett, megőrizték a 20 százalékos exportarányt. A hazai piaccal miként állnak? — Jól is, rosszul is. Jól, mert minden gyártmányunk kelendő itthon, s mindkét pro­filunk közel azonos nyereség- tartalmú. A rossz viszont nem kis jelentőségű, ugyanis a ke­reskedelem nem vállalja fel a készletezéssel járó nehézsé­geket, s ezért ránk a gyártótól elvárhatónál jóval több esik belőle. Rendszerint nincs elő­rendelés, szállítási határidő­vel viszont idejönnek, s innen válogatva viszik el az árut. —Ezzel az erővel a szövet­kezet kikiálthatná magát nagy- és kiskereskedőnek is... — Nem ez a dolgok menete, de az sem, ami van: a tárolási és pénzügyi kényszerhelyzet az, hogy 40 milliótól 130 millió forintig váltakozik az a készáru- készlet, amit kénytelenek va­gyunk állandóan finanszírozni. Vass Márta Kamarai vélemény a költségvetésről Alapvető problémának tartjuk, hogy a költségvetés abból a fel- tételezésből indul ki, hogy a kül­ső és a belső egyensúlyromlást a termelés növekedésének bein­dulása, illetve ennek következ­ményeként a belföldi „túlfo­gyasztás” okozta. Nem készült egy más, a gazdaság növekedé­sét differenciáltan elősegítő va­riáns. Kétségeink vannak afe­lől, hogy a benyújtott költségve­tés és a kapcsolódó intézkedé­sek elősegítik-e az egyensúlyi feszültségek csökkenését. Az intézkedések hatása: várhatóan egyre nehezebben kezelhető gazdasági és társadalmi feszült­ségek. A költségvetésben tükröződő gazdaságpolitika rövid és hosszabb távú következménye­iről teljes körű hatáselemzés nem készült. Kétségeink van­nak, hogyan hat a belső piac szűkítése a növekedésre és a pénzügyi egyensúlyra, nem in­dít-e el egy újabb, a korábbiak­nál is nehezebben kezelhető restrikciós spirált, és hogyan re­agálnak a piac szereplői a rest­rikciós lépésekre, hogyan ala­kul a szürke/fekete gazdaság aránya. A költségvetés túl optimista (együttesen aligha teljesíthető) feltételezésekre épül (ezek a legutóbbi adatok alapján még „optimistábbá” váltak): 1,5—2 milliárdos javulás a külső fize­tési mérlegben, dinamikusan növekvő export az import növe­kedése nélkül, nem gyorsuló / Élelmiszeripari Az Internationale Grone Woche, Élelmiszeripari Me­zőgazdasági és Kertészeti Vá­sár 1995. január 20—29. kö­zött kerül megrendezésre Ber­linben. A bemutatkozás, árusí­tás, kóstoltatás országstando­kon, tematikus pavilonokban (20%-os) infláció, a reálbérek és a lakossági fogyasztás előírt mértékű csökkenése, a reáljö­vedelmek csökkenése mellett megtakarítási többlet; 150 mil­liárd Ft-ot meghaladó privatizá­ciós bevétel. Felkészült-e a kormányzat arra, ha az előirányzatok nem teljesülnek, és ha igen, milyen korrekciós lépéseket tervez? Magyarul: számítani kell-e to­vábbi megszorításokra, illetve megismétlődhet-e 1996-ra a restrikciós „csomag”? Szó sincs sehol a béreket ter­helő járulékok (tb, szja) csök­kentéséről, sőt a költségvetés számos olyan elemet tartalmaz, amelyek ezek mértékét hosszabb időre megmerevítik, (tb működtetése, szja—FA át­járhatóság). Nem tartjuk elégségesnek a program megvalósítására szánt eszközrendszert: a befekteté­sek, illetve a beruházások ösz­tönzését szolgáló — egyébként méltányolandó — adókedvez­mények aligha lesznek elégsé­gesek az élénkülő beruházási tevékenység fenntartására a ka­matszint előrelátható további emelkedése és a vállalkozások nettó hitelpozíciójának a költ­ségvetés szerinti, erőteljes rom­lása mellett. A gazdaság legsúlyosabb gondja a külső fizetési mérleg hiánya. Ennek ellenére az in­tézkedések között nincs érde­mi exportösztönző eszköz- rendszer. vásár Berlinben történik. Főbb árucsoportok: zöldség, gyümölcs, hús, hal, tejtermék. További informá­ció: Werly Szilvia, Német— Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. 1143 Budapest XIV. kér., Stefánia út 99. Tel.: 2522- 490. Fax: 1632-427. árak és a létminimum berben is jellemző maradt A burgonya ára az ősszel szokásos stabilitás helyett ez év novem­berben növekedett (16 száza­lékkal), a zöldség-, gyümölcs­árak általában magas árszínvo­nalon és az őszi idényre jellem­zően alakultakul, táblázat) Az előző hónapokhoz hason­lóan novemberben sem, illetve legfeljebb 1 százalék körüli mértékben változtak a liszt-, a rizs-, a kenyér-, a péksütemény- a száraztészta-, a cukor-, az édességárak. (2. táblázat) Az élelmiszereken kívüli ja­vak 1994. novemberi, összessé­gében 1,8 százalékos áremelke­désén belül kiemelkedő a fo­gyasztási adók növelésével összefüggésben a szeszes ital és dohányáruk átlagosan 4 száza­lékos és az ún. egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoport 2,6 százalékos árnövekedése. Árin­dexeiket novemberben a tö­mény italok 5—6, a cigaretták 6—7, a benzin 4—5 százalékos, a gázolaj 7 százalékos drágulása emelte meg számottevően. Em­lítésre méltó, hogy 4 százalékos árnövekedéssel jelentkezett a taxi viteldíj. (3. táblázat) A 12 hónap alatti árnöveke­dés novemberben 21,0 százalé­kos, az év eltelt tizenegy hónap­jában átlagosan 18,6 százalékos mértéke valószínűsíti, hogy az infláció éves átlagos értéke a tavalyi 22,5 százaléknál kisebb, 19 százalék alatti lesz. A 12 hónap alatti áremelke­dés novemberben az élelmisze­rek esetében az átlagosnál sok­kal nagyobb, 29,9 százalék, ezen belül a hús-, a húskészít­mény- és a halárak átlagosan 36 százalékkal, a tojásárak 77 szá­zalékkal, a kávéárak a boltok­ban 126 százalékkal, a vendég­látóhelyeken 60 százalékkal, az étolajárak 52 százalékkal vol­tak magasabbak a tavaly no­vemberinél. A tej-, a sajtfélék, a zöldség­gyümölcsfélék, az éttermi és munkahelyi étkezés árnöveke­dése az élelmiszerek átlagához hasonló, a kenyér-, péksüte­mény- és tésztaárak 8—13, a cukorárak 8 százalékkal halad­ták meg a múlt év novemberit, a liszt- és a rizsárak alig változtak. A 12 hónap alatti áremelkedés legkisebb a háztartási energia főcsoport (9,0 százalék) és a tartós fogyasztási cikkek (13,7 százalék) esetében. A létminimum a két felnőtt­ből és a két 15 éven aluli gyer­mekből álló városi családban 1994. novemberben 57 300 fo­rintot tett ki, ez egy főre szá­molva 14 320 forintnak felel meg. A különböző családtípusok közül a létminimum egy főre jutó összege legmagasabb az aktív korú városi egyedülállók­nál. ez 1994. novemberben 19 900 forintot tett ki, és a leg­alacsonyabb a két felnőttből és négy 15-éven aluli gyermekből álló községi háztartásokban, ahol 1994. novemberben 68 300 Ft, egy főre számítva 11 380 Ft a létminimum. 1. táblázat ___________ ________________________________ ._________________Ft/kg* M egnevezés 1993 1994 aug. szept. okt. nov. aug szept okt. nov Burgonya 30 28 27 27 31 32 33, 38 Vöröshagyma 41 35 ■ 33 35 45 40 38 40 Fejes káposzta 25 23 20 20 35 33 30 32 Karfiol 40 48 49 46 80 115 84 85 Paradicsom 34 36 64 129 42 44 91 161 Gomba 188 196 192 194 216 236 245 245 Alma 39 38 32 32 58 52 45 47 Citrom 99 102 107 111 132 140 149 144 Narancs 83 105 110 110 129 138 141 123 Mandarin 106 131 158 140 164 212 177 156 2. táblázat 1992 1993 1994 Termékek ián | nov. | dec. ián. 1 nov. | dec. ián | júl. 1 aug. I szept | okt. | nov. ha v i átlagárak, Ft*) 1 kg sertéscomb 267 363 358 373 1 kg sertésoldalas 150 222 223 235 1 kg sertészsír 48 88 105 116 1 1 napraforgó étolaj 74 86 88 93 1 kg normál kristály- cukor 44 56 60 66 1 kg fehér kenyér 25 35 36 43 1 kg házi jeli. kenyér 32' 42 42 49 1 I tej (2,8%) 21 27 28 33 10 db tojás 76 75 78 81 374 365 361 372 424 482 519 529 267 263 261 273 310 354 381 391 108 111 111 96 99 112 131 144 93 93 94 105 108 110 119 142 80 81 81 83 83 84 85 85 53 53 54 56 56 57 57 58 59 59 60 62 63 63 63 63 37 38 41 44 45 45 46 47 75 88 89 98 94 101 115 133 *1A KSH területi igazgatóságainak szakemberei által felirt árak havi átlaga. . 3. táblázat Időszak Élelmiszerek Nem élelmiszerek Összesen 1992 | 1993 | 1994 1992 1993 1994 | 1992 | 1993 | 1994 Január 2,6 9,8 3,3 3,4 5,7 3,2 3,2 6,8 3,2 Február 2,4 2,5 1,6 2,8 1,4 1,4 2,7 1,7 1,4 Március 3,7 0,1 1,0 1,2 1,1 1,0 1,9 0,8 1,0 Április 1,9 0,3 1,5 1,1 1,0 1,1 1,3 0,8 1,2 Május 1,5- 0,3 2,6 1,5 0,7 0,7 1,5 0,4 1,2 Június- 0,6- 1,4 1,2 1,1 0,9 0,9 0,6 0,3 1,0 Július- 1,5- 0,1 1,1 1,0 0,9 1,3 0,3 0,6 1,3 Augusztus 0,1 3,3 1,1 1,1 1,3 1,5 0,8 1,8 1,4 Szeptember 5,1 3,6 4,0 1,4 2,6 1,7 2,4 2,9 2,3 Október 5,0 3,1 4,6 1,5 1,2 1,2 2,5 1,7 2,1 November 2,7 0,6 2,3 1,2 0,8 1,8 1,6 0,7 1,9 December 1,7 2 2 0,9 1,0 1,1 1,3

Next

/
Thumbnails
Contents