Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-29 / 307. szám
1994. december 29., csütörtök CSALÁDI OLDAL Kicsikről nagyoknak Otthoni veszélyek: karácsonyfa-sérülés, konyhai sebesülés A szánkózást is veszélytelenebbé tehetjük, ha a tepsiszerű szánokat részesítjük előnyben, amelyek stabilak és széles talpon csúsznak Archívfotó A tapasztalatok szerint az ünnepi készülődés, a karácsonyi szünet időszakában rendszerint megnő az otthoni gyermekbalesetek száma. — A sütés-főzés, az ajándékvásárlás és a sokféle egyéb teendő közben elég egy óvatlan pillanat és máris megtörténhet a baj—mondja dr. Barcza Dezső gyermeksebész főorvos. Ez idő tájt a praxisunkban csak „karácsonyfa-sérülésként” emlegetett sérülések a leggyakoribbak. Ez a gyűjtőfogalom többnyire égési balesetet jelent. Ilyen például, ha a kisgyerek belenyúl a gyertya lángjába és tenyerén másod-, harmadfokú égési sérülés keletkezik. Sajnos nem ritka, hogy arosszul felállított és nem rögzített karácsonyfa eldől — s ha épp a kiságyra esik, a baba maradandó károsodást szenved. A „karácsonyfa-sérülések” jelentős része a konyhában következik be: a tébláboló apróságokra — akár egy vigyázatlan mozdulat miatt is — forró ital, leves stb. ömölhet. Sajnos, tapasztaljuk, hogy például disznó- vagy baromfivágás idején a forró víz jó néhány nagy felületű harmad-, negyedfokú égési sebeket okoz. Ha megtörtént a baj, az orvosi segítség megérkezéséig azonnal hideg vizet kell csurgatni az égett testrészre, majd steril, vasalt anyagba kell pólyáim. Adhatunk fájdalom- csillapítót is, mert az égések rengeteg érző ideget érintenek. Vízen kívül más anyaggal, liszttel, vajjal, olajjal ne kenegessék az égett bőrt, mert beleragadva az élő szövetbe, fertőzést okozhat. A gyermekbalesetek másik nagy csoportjával akkor kell számolni, ha leesik és megmarad az első hó. A gyermekgyógyászok a megmondhatói, hogy a szánkózás, a síelés, a csúszkálás „veszélyes” üzem. Főként, ha a színtér ismeretlen pálya, nagyobb ugratókkal. Eséskor sajnos könnyen bekövetkezhet comb-, kulcscsont-, koponyatörés, agyrázkódás. Síelés közben pedig a bukás következménye — ha nem oldódik a kötés — lábszár- vagy térdtörés, bevérzés lehet. A megelőzés egyik fontos eleme a kicsikből hiányzó veszélyérzet kifejlesztése. Ha például az apróságokkal megérintetjük a már igen meleg, de még nem forró kályhát, vizet, szinte rögtön megtanulja, hogy azzal vigyáznia kell. A téli sportok esetében elejét vehetjük a baleseteknek a fokozatos tarptga- tással, gyakoroltatással, a csúszóhelyek jó megválasztásával. A szánkózást is veszélytelenebbé tehetjük, ha a tepsiszerű szánokat részesítjük előnyben, amelyek stabilak és széles talpon csúsznak. Boros Erika FEB Jó, ha tudja Szél ellen. Bőrünk már alig-alig őrzi a nyári nap melegét. Megjelennek a csöppet sem tetszetős, foltos pirosságok, a szél szárítja, cserzi a kényes arcbőrt. A száj cserepes lesz, fáj és csúnya. Mindezek ellen persze tennünk kell valamit, méghozzá akkor, amikor először érezzük kellemetlennek a szél érintését. Az alapozó — persze vékonyan felkenve — csodákat tehet. A szánkat pedig lehetőleg ne nyalogatással ápoljuk, mert az csak árt. Használjunk jó minőségű rúzst, aki pedig a színtelen ajkak híve, ajakbalzsamot. Mit látunk? Hogyan lehetséges, hogy két ember, akik ugyanazt a képet szemlélik más dolgot érzékelnek? Hogyan láthat két ember egy és ugyanazon színpadi élmény kapcsán teljesen mást? A magdeburgi egyetem agykutatói megtalálták a választ: az ember csak azt látja, amit tényleg látni akar. Az agyba érkező jelek a figyelemtől vagy az érdektelenségtől függően erősödnek vagy gyengülnek. Az optikai ingereknek ez az erősítője az agy hátsó, alsó részén helyezkedik el. Ott történik lényeges és lényegtelen egyfajta külön választása is. Sörrel megelőzhető az Alzheimer-kór, mert ez az ital sok szilíciumot tartalmaz. A szilícium képes megkötni a szervezetben a mérgező alumíniumot, melynek feltehetőleg köze van a betegség kialakulásához. Csók, ponty, piros bugyi és anyós... Hogyan köszöntsük az újévet? Miért jó, ha a hölgyek szilveszter estéjén piros bugyit viselnek? Mikor illik felhívni az anyóst? Ezekre és hasonló fontos kérdésekre különböző európai népektől vettük válaszainkat. íme, néhány furcsaság és jó tanács. Miért hordjanak a hölgyek piros bugyit a szilveszteri partin? A feltűnő színű ruhadarab elűzi, illetve távol tartja a nőktől a gonosz és számító férfiakat, míg az uraknak egészen biztos csinos hölgy ismeretségeik akadnak. Ez a szerelemre termett olaszok szerint holtbiztos tipp! Nagyobb társaságban kit szabad újévre virradóan megcsókolni? A férjünket, barátunkat és barátnőinket mindenképpen szabad, a többiekkel pedig előtte meg kell állapodni. Aki étteremben vagy vendéglőben szórakozik, annak még éjfélkor se jusson eszébe, hogy egy cuppanós puszit nyomjon a pincérnő orcájára. Valószínűleg pofon vagy hangos méltatlankodás lenne a válasz. Ha nős embernek jutna ez eszébe, a második pofont ő kapná — a nejtől, többek között göröghonban... Miért esznek szilveszterkor sokan pontyot? Mert szerencsét hoz(hat). Állítólag a pénztárcából sohasem fogy ki a pénz, ha a halpikkelyeket gondosan lehántva, a levéltárcába tesszük — vallják hozzánk hasonlóan a szomszédaink is. Lehet-e mikrohullámú sütőben ólmot önteni? Elvileg igen. Mégsem tanácsoljuk, hogy a modern technikát hívják segítségül, mivel a művelet folyamán mérges gázok keletkezhetnek, melyek a levegőbe kerülve egészségre ártalmasak. Maradjunk meg a hagyományos, jól bevált, garantáltan hatásos, gyertyás eljárásnál, ajánlják a svédek. Meddig szokás rakétákat és petárdákat durrogtatni? Általában csak éjjel egy óráig. Már ahol szabad, például német földön. Mert nálunk akkor is tilos. Nagyon udvariatlan, ha éjfél előtt 10 perccel eltűnünk? Fiatalok boldogok lehetnek, de a társaság számára mégsem feltétlenül előnyös, ha sokan hasonló okból kifolyólag eltűnnek, s pezsgővel a kezében csak a házigazda árválkodik magában. Ez nem csak Angliában érvényes. Mikor illik felhívni az anyóst? Ha békességet akarunk, előtte érdeklődjük meg, meddig akar(nak) fennmaradni? Ha ők is nézik a tévét vagy a rádióműsoron szórakoznak, várjunk egy keveset éjfél után, s csak utána vegyük fel?a kagylót. Éjfélkor az anyós valószínűleg az apóssal szeretne először koccintani. Legalábbis Lengyelországban. Mit tegyenek különösen jól nevelt férjek szilveszter éjjelén? Kilopódzhatnak a kertbe s megrázhatnak egy erős almafát, hogy az új évben is boldoggá tudják tenni nejüket vagy (és) barátnőjüket. Ez ősrégi tiroli szokás. Hogyan menjünk haza hajnalban? A legbiztosabban gyalog vagy az éjjeli buszjáratok valamelyikével. Taxit valószínűleg nehéz lenne kapni. Saját autót pedig tilos vezetni — ha csak nem balesettel akarjuk köszönteni az esztendőt. Egyébként jó, ha tudjuk a skót mondást: aki rendőrrel kezdi az évet — egész évben fizethet... Ferenczy Europress Szilveszteri menüajánlat ínyenceknek Különleges walesi falatkák Hozzávalók 4 személyre: 1 és 1/4 dl majonéz 3 evőkanál liszt 1/2 teáskanál mustár 1/2 kávéskanál Worcestershire-szósz 2 dl sör 240 g reszelt sajt 8 szelet pirított kenyér átlósan kettévágva 16 szelet paradicsom. Keverjük össze a majonézt, a lisztet, a mustárt és a Worcester- shire-szószt. Állandó keverés közben takaréklángon főzzük 1 percig. Fokozatosan adjuk hozzá a sört, amíg sima és sűrű nem lesz. Vigyázzunk, nehogy fölforrjon. Keverjük hozzá a sajtot. Várjunk, míg megolvad. Helyezzünk 4 fél szelet kenyeret és 4 szelet paradicsomot fölváltva (lásd a képen) mind a 4 tányérra. Kanalazzuk rájuk a sajtöntetet. Azonnal tálaljuk. Mikrohullámú sütőlren: Keverjük össze a majonézt, a lisztet, a mustárt és a Worcestershire-szószt. Fokozatosan adjuk hozzá a sört és a sajtot. 100 százalékos teljesítményen süssük 4 percig; minden 1 perc után kevergessük meg. A fontiek szerint tálaljuk. Tárkonyos savanyú malacaprólék-leves Hozzávalók: (4-6 személyre) 500 g bőrös malachús (láb, csülök, fejhús stb.) 11 savanyú káposztalé 1 nagy fej hagyma 100 g sárgarépa 100 g fehérrépa 2 gerezd fokhagyma 10-15 tárkony le vél (szárított) 2-3 dl tejföl 30 g liszt só, bors, petrezselyem, citromlé. Az 1 liter vízzel hígított káposztáiét felforraljuk, beletesszük a Különleges walesi falatkák gondosan megtisztított, értelemszerűen darabolt malachúst, a hagymát egészben, teatojásba zárva 10-15 szem borsot és a fokhagymát, majd fél órácska lassú forralás után a felaprított répaféléket és a tárkonyt; fedő alatt az egészet készre-puhára főzzük. Kivesszük a levesből a húsdarabokat — ha szükséges, kicsontozzuk, felaprózzuk —, kidobjuk a teatojás tartalmát; a zöldségeket (a hagymát is!) a levessel összeturmixoljuk, visszatesszük bele a húst, hozzákeverjük a liszttel simára elhabart tejfölt és 5-10 percig szelíden forraljuk. Szükség szerint utánasózzuk, borsozzuk, citromlével savanyítjuk. Tálaláskor vágott petrezselyemmel megszórjuk a tetejét. Változatok: a levesbe 1-2 evőkanál rizst főzünk bele — vannak, akik 100-150 g jóféle házimetélttel szaporítják —; pirított zsemlekockával is kínálhatjuk. Megjegyzés: mint a „savanyú levesek” általában, ízletesebb, ha előző nap készítjük el, csak a sóval, savanyítószerrel bánjunk csínján, mert másnapra ezek az ízek hangsúlyosabbak lesznek! Francia borjúsült gesztenyével, kelbimbóval Hozzávalók: (4-6 személyre) 1 kg borjúcomb 1 dl félszáraz fehérbor 1 dl borecet só, bors, őrölt szerecsendió, 2 babérlevél, T csapott mokkás kanál szárított kakukkfű 1 közepes fej hagyma 1 narancs héja (szárított is lehet) 50 g vaj vagy olaj 1 tojássárgája 800 g gesztenye 800 g kelbimbó (mélyhűtött is lehet) A húst egy éjszakára bepácoljuk: egy mély üveg- vagy porcelántálban összekeverjük a bort, a borecetet, a felkarikázott hagymát, a csíkokra metélt (vagy összetördelt, ha száraz) narancshéjat, a babérlevelet, a kakukkfüvet, ízlés szerint sót, borsot, szerecsendiót, beletesszük a húst, letakarjuk. Másnap kivesszük a húst a pácléből, lecsepegtetjük, sonkaszerűen megkötözzük, a felhevített zsiradékon, erős tűzön, egy serpenyőben átforgatjuk, majd áttesszük egy sütőtálba, ráöntjük a páclét és 30 percig lefedve, aztán fedetlenül -— saját levével locsolgatva — puhára-pirosra sütjük. A húst deszkára tesszük, eltávolítjuk a kötözőzsineget; a húslét leszűrjük, gyors mozdulatokkal elkeverünk benne 1 tojás- sárgáját, melegen tartjuk. A húst felszeleteljük, előmelegített tálra rendezzük, bevonjuk a mártással és a külön-külön lábaskában tejjel-sóval-borssal megpárolt gesztenye- és kelbimbókörettel kínáljuk.
