Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-27 / 305. szám

1994. december 27., kedd

TÁRSASÁGI ADÓ

ÍRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

k) a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott, értékesített termőföld és erdő nyilvántartási értékének megfelelő összeg,

l) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott szerencsejáték szervezésre létrehozott gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen és közvetett költségének és a 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a különbsége, ha az előbbi a nagyobb,

m) (Hatályon kívül helyezve)

n) (Hatályon kívül helyezve)

o) a bérleti díj a bérbevevőnél, ha a termék átvétele olyan szerződés alapján történik, amely a termék 366 napon belüli bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével,, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít, továbbá az éretékpapír, üzletrész bérleti díja,

p) a kettős könyvvitelt vezető' adóalanynál a tárgyi eszközök és immateriá- lis javak értékesítésekor, apportálásakor, a ráfordításként elszámolt nyilvántartási érték, illetve selejtezésekor az értékcsökkenési leírásként érvényesített összegen felül ráfordításként elszámolt értékcsökkenés,

r) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnél, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnél az osztalék, részesedés fizetésére igénybevett eredménytartalék azon része, amely az előző adóévekben adómentesen kézdődött,

s) gazdasági társaság és szövetkezet átalakulása esetén a jogutód(ok)nak, ha a jogelőd(ök)nél a vagyont összességében felértékelik, a vagyonmérleg szerinti átértékelési különbözet, az 5. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint,

t) az adóalany jegyzett tőkéjében 25 százalék feletti részesedéssel bíró tulajdonosi ok)tói — kivéve a pénzintézetet — kapott kölcsön kamatának az 5. §-a (8) bekezdése szerinti saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó arányos része,

u) az adóellenőrzés és önellenőrzés során megállapított, ráfordításként elszámolt összeg a h) pontban foglaltak kivételével,

v) a reprezentációs költségként elszámolt összegnek az árbevételével 0,5 %-át meghaladó része,

w) (Hatályon kívül helyezve)

z) a közhasznú társaságnál jogutód nélküli megszűnéskor, továbbá átalakulással történő megszűnéskor a jogutódnál — akkor ha a jogutód nem közhasznú társaság — a saját tőke 5. § (11) bekezdése szerint meghatározott adómentes növekménye.

5. §

(1) A 4. § (2) bekezdés b) pontjának alapján figyelembe vehető összeg a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetési határidőn túli követelések, a kétes követelések, valamint az előlegként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív különbözete, de legfeljebb az előzőekben felsorolt december 31-ei követelések összegének

a) 90-180 napos késedelem esetén 2 százaléka;

b) 181-360 napos késedelem esetén 5 százaléka;

c) 360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka.

(2) A kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a bányászatról és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényekben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív különbözete vehető figyelembe a 4. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor.

(3) Nyilvántartott értékvesztésnek számít az előző adóévekben elszámolt és az adó alapjánál figyelembe nem vett értékvesztés halmozott összege. Az adóalap csökkentéseként ennek olyan hányada számolható el, amennyit a felhasználás, értékesítés, selejtezés értéke képvisel a nyitóállomány és az adóévi állománynövekedés együttes értékéből.

(4) (Hatályon kívül helyezve)

(5) (Hatályon kívül helyezve)

(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül az adóalany által munkaviszonyban álló dolgozójának, szakmunkástanulójának, nyugdíjasának juttatott segély, a természetbeni juttatás költsége és a természetbeni juttatással összefüggő járulék és személyi jövedelemadó, a kifizető által nyújtott hitel, kölcsön, munkabérelőleg kamatkülönbözete alapján fizetett személyi jövedelemadó, a személygépkocsi átengedése személyes célra, a jóléti intézmények költségei, az illetményföld pénzben történő megváltása, a külön fövényben foglalt feltételekkel meghatározott munkaváHalói nyugdíjalapba a magán- személy javára fizetett munkáltatói hozzájárulás, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, a foglalkozásegészségügyi szolgálat költsége, valamint az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. LrV. törvény 68. §-ában meghatározott privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg.

(7) Az MRP szervezet részére átadott összegből a 4. § (2) bekezdés g) és k) pontjának figyelembe vétele nélkül megállapított adóalap legfeljebb 20 százaléka vehető figyelembe.

(8) A 4. § (3) bekezdés alkalmazásában saját tőke alatt az adóévet megelőző évi éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban, egyszerűsített mérlegben, illetve a nyitómérlegben kimutatott saját tőke, kölcsön alatt az adóévben fennálló kölcsön(ök) napi átlagos állományát kell érteni.

(9) A 4. § (3) bekezdés s) pontjának alkalmazásakor az adóalany a vagyonmérleg szerinti átértékelési különbözettél az átalakulást követő három adóévben, egyenlő részletekben köteles az adóalapot növelni. Ha a társaság, szövetkezet a megjelölt időszakon belül megszűnik, az adóalapnál még számításba nem vett teljes összeget köteles a megszűnéskor az adó alapjához hozzászámítani.

(10) Nem kell a 4. § (3) bekezdésének f) pontját alkalmazni akkor, ha a térítés nélküli eszközátadás

a) jogszabály előírása alapján történt,

b) a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában említett célokra és feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg az adózás előtti eredmény csökkentéseként a hivatkozott pont alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az ott meghatározott értéket.

(11) A 3. § (3) bekezdés z) pontjában alkalmazásához a közhasznú társaság a saját tőke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre. Az adóévi saját tőke változásából az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi közhasznú tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni.

(12) A 4. § (3) bekezdés j) pont alkalmazásában a töredékhónapot egész hónapra kell kerekíteni. Ha a töredékhónap a 15 napot nem éri el akkor figyelmen kívül kell hagyni, ha 15, vagy annál több nap, akkor egy teljes hónapnak kell számítani. Az adóévre arányosított bérleti díj meghatározásánál egy hónapra a teljes bérleti díj 3 százalékával, ingatlan esetén 1,1 százalékával kell számolni.

Veszteségelhatárolás

6. §

(1) Amennyiben a 4. § szerinti adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban: elhatárolt veszteség), úgy ezzel az összeggel az adóalany a következő öt adóévben — döntése szerinti megosztásban — csökkentheti az adó alapját.

(2) Az adóévben elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál — a (3) bekezdés kivételével — a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

(3) Az e törvény hatálybalépését követően jogelőd nélkül létrejött adóalany a vállalkozási tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek a veszteségét — kivéve a számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget — korlátlan ideig elhatárolhatja.

(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adóalany az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti, oly módon, hogy a megelőző két adóév adóalapját csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az (l)-(3) bekezdés Rendelkezései alkalmazhatók.

(5) Az (l)-(3) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást pénzintézet nem alkalmazhatja.

(6) Ha a privatizációs lízingszerződés időtartama alatt a társaságnál vagyonvesztés történik, vagy a törlesztés meghiúsult, és az Állami Vagyonügynökség a szerződést azonnali hatállyal nem mondja fel, a vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében a társaság az (1) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást nem alkalmazhatja.

(7) Jogutódlás melletti megszűnés esetén a jogelődnél keletkezett, elhatárolt veszteségre az (1 )-(4) bekezdés rendekezései nem alkalmazhatók.

Egyéb elszámolási szabályok

7. §

(1) Az adóalanynak jogutód nélküli megszűnésekor

a) a számviteli törvény 39. §-a alapján az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, valamint a nyilvántartott értékvesztés összegével az adózás előtti eredményét csökkentenie kell,

b) ha egyszeres könyvvitelt vezet, a vevők tartozását adóalap-növelő tételként kell figyelembe vennie, oly módon, hogy az anyag, a szolgáltatás és egyéb, még ráfordításként el nem számolt kötelezettséget adóalap-csökkentésként veszi számba.

(2) Az adóalany székhelyének Magyarországon kívülre helyezését e törvény alkalmazásában megszűnésnek kell tekinteni.

(3) Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági kistermelőnek a megszűnésre előírtak szerint kell eljárnia, ha a társasági adótörvény hatálya alól kikerül. Nem kell a megszűnésre vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó vagy a mezőgazdasági kistermelő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, és erre a következő év január 1 -jével kerül sor.

(4) Jogutódlás melletti megszűnés estén a jogutód nyilvántartott értékvesztésként a jogelőd nyilvántartott értékvesztésével növelt összeget mutathatja ki.

(5) Évközi megszűnés esetén

a) az 5. § (1) bekezdése szerint számított céltartalékkal az adóalap nem csökkenthető,

b) az 1. számú melléklet 7. pontjának előírása nem alkalmazható és

c) értékcsökkenési leírást a működés napjai és az adott naptári napjai arányában lehet érvényesíteni.

8. §

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekben — ide értve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is — magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek esetén érvényesítenek, úgy az adóhatóság az erre feljogosított szakértő által meghatározott piaci értéket veheti figyelembe ellenértékként, és ennek megfelelően állapítja meg az adóalapot.

III. Fejezet

Az adó megállapítása

Az adó mértéke 9. §

(1) Az adó

a) a pozitív adóalap 18 százalékának megfelelő számított adó és

b) a (2) és (3) bekezdésekben felsorolt jogcímen felhasznált jövedelem utáni 23 százalék kiegészítő adó együttes összege.

(2) A kiegészítő adót az 1995. év, illetve az azt követő évek adózás utáni eredményéből a külön nyilvántartás szerint a (3) bekezdésben felsorolt jogcímeken felhasznált összeg után kell fizetni.

(3) a) az adóévben jóváhagyott — egyszeres könyvvitelt vezető adóalanyoknál a fizetett — osztalék, részesedés, és ebből az osztalékból a magánszemélyt megillető, megbízása alapján, a nevében az adóalany által Egzisztencia hitel törlesztésére pénzintézetnek átutalt összeg, valamint a bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés pozitív különbözete után,

b) a véglegesen átadott pénzeszköz után, kivéve a 4. § (2) bekezdés g) és k) pontjában meghatározottak alapján az adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett, továbbá jogszabály előírása alapján átadott összeget, ideértve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján adómentesen juttatott lakásépítési támogatást is.

c) az adózás utáni eredményből megvalósított, a cégbíróságnál bejegyzett jegyzett tőke növelés összege után, ha a bejegyzés évét követő három naptári éven beiül a jegyzett tőke leszállítására kerül sor, vagy az adóalany jogutód nélkül megszűnik,

d) az adóalanynak jogutód nélküli megszűnésekor és az egyéni vállalkozónak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történő átjelentkezésekor a (2) bekezdés szerinti (halmozott) adózás utáni eredménynek a nyilvántartás szerint fel nem használt összege után,

e) a külföldi vállalkozónak az adóalap 65 százalékát alapul véve.

(4) A jogutódlás melletti megszűnés esetén a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartam a jogutódnál és a jogelődnél együttesen értendő.

(5) A (2) bekezdés szerinti adózás utáni eredmény és a (3) bekezdés szerinti felhasználások évenkénti és halmozott összegéről, valamint a jegyzett tőke növelésére a vállalkozásban visszahagyott összegéről az adóalap levezetéséhez külön nyilvántartást kell vezetni. Nem része a külön nyilvántartott összegnek az adóévi pozitív mérleg szerinti eredménynek (egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál az ennek megfelelő tartalmú jövedelemnek) a kapott és jóváhagyott osztalék pozitív különbözetét meg nem haladó része. Ezt az összeget 1995. év előtti eredményből képződő jövedelemként lehet nyilvántartani.

Adómentgsségek és adókedvezmények

10. §

(1) Nem kell a számított adót megfizetnie

a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely az adományozók részére adóalapcsökkentésre jogosító igazolást adhat ki, a vízkőmű társulatnak, ha a — gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. számú mellékletben foglaltakat figyelembevéve nyilvántartott — vállalkozási tevékenységből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot;

b) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnek, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnek, az adóalapnak az elszámolt osztalékkal, részesedéssel csökkentett összege után,

c) a kizárólag készfizető kezesség vállalásával foglalkozó részvénytársaságnak a 7. számú mellékletben meghatározott feltételek esetén,

d) az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnak az adóalap olyan része után, amelyet az általa gyakorolt tulajdonosi jog alapján kapott osztalék és a vagyon értékesítéséből származó bevétel képvisel az összes bevételen belül,

e) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 %-át,

f) a közhasznú társaságnak a véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékével csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

(2) Az (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adó megállapításánál az adókedvezményeket arányosan lehet figyelembe venni.

U.§

(1) A számított adó mértékig veheti igénybe az adókedvezményt az az adóalany, amely az 12. § (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Kormány 1995. január 1-je előtt meghozott egyedi engedélye alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult.

(2) A számított adóból — legfeljebb annak 70 százalékáig — adóvisszatartás formájában adókedvezményt vehet igénybe az adóalany a 12. § (10) bekezdésében a 13. §-ban foglaltak szerint, valamint az az adóalany, amely a

12. §, továbbá a Kormány 1995. január 1-je előtt meghozott döntése alapján az adóévben 60 százalékos adókedvezményre jogosult.

(3) Ha az adóalany az 1995. január 1-je előtt hatályos törvények alapján a

(2) bekezdés szerint az adóéven 60 százalék adókedvezményre jogosult, az e § szerint visszatartható kedvezmény összege nem haladhatja meg a számított adó 20 százalékát.

(4) A számított és a kiegészítő adó 85 százalékáig vehet igénybe adókedvezményt az az adóalany, amely a kedvezményre a 14/A. § (4) bekezdése alapján jogosult.

Külföldi részvételű gazdasági társaságok adókedvezménye

12. §

(1) A külföldi részvételű gazdasági társaságot, ha

a) az éves árbevételének több mint a fele termékelőállításból származik,

továbbá az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot, és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40 százalék,

b) az éves árbevételének több mint a fele a 4. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik, és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor e feltételek együttes meglététől számított első öt évben 100 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60 százalék adókedvezmény illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken a (1) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.

(3) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság jogosult volt az (1) és (6) bekezdésekben meghatározott kedvezményekre, és a feltételek változása következtében ismételten vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult azok igény- bevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek az első kedvezmény igénybevételének éve számít.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 4. számú mellékletben felsorolt egyéb termékeket és szolgáltatásokat kell érteni. A külföldi részvételű gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan értéknövelő beruházás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.

(5) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét, vagy egy részét

a) az alapítói vagyon emelésére, vagy

b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba fekteti be, akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakulón gazdasági társaság az ezen összegre jutó —1 a befektetés évét terhelő — adójával megegyező adókedvezményben részesül. Az adókedvezményt az arra jogosult által az e kedvezmény nélküli adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adó, valamint az adóalap hányadosaként számított arány és a befektetett összeg szorzataként kell kiszámítani. A befektetés éve az az év, amelyikben az osztalék fizetésére hozott döntést követően a tényleges befektetés megtörténik és azt a külföldi részvételű gazdasági társaság a cégbíróságnak bejelenti, vagy a részvénykönyve bejegyzi.

(6) Az 1990. december 31-e előtt már működő, illetve az olyan külföldi részvételű gazdasági társaság, melynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották — az alapítói vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállása esetén az 1990. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik:

a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés

a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-éig,

b) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi LXIV. törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező társaságok az adókedvezményre jogosító feltételek keletkezésétől számított 10 évig.

c) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (3) bekezdése szerint 1990. december 31-éig megállapított adókedvezmény az engedély lejártáig, de legel- jebb a kedvezmény igénybevételének első évtől számított 10 évig.

(7) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság korábban a vállalkozási nyereségadóról szóló az 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és az 1990. évi XCIX. törvényekkel módosított 1988. évi IX. törvény, (a továbbiakban: VA) vagy a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28/1972. (X.3.) PM rendelet alapján vett igénybe adókedvezményt, úgy az adókedvezmény kezdő évének e kedvezmény igénybevételének első évét kell tekinteni.

(8) Az e §-ban szabályozott adókedvezmények igénybevétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a külföldi részvételű gazdasági társaság a külön jogszabályban meghatározott támogatásokban részesüljön. A társaság e támogatások elnyerése ellenében az őt megillető adókedvezményekről lemondhat.

(9) Az (l)-(4) bekezdésben meghatározott adókedvezmény igénybevételére a jogosultságot 1993. december 31-éig lehet megszerezni, és az (1) bekezdésben megjelölt időtartamon belül és feltételek mellett lehet igénybe venni.

(10) Az (5) bekezdésben meghatározottak alapján adókedvezményt utoljára az

1993. évi eredményből járó osztalékra lehet érvényesíteni.

(11) A külföldi részvételű gazdasági társaság legfeljebb az első adókedvezmény igénybevételét követő 10 éven belül veheti igénybe adókedvezményt akkor is, ha arra a (7) bekezdésben foglaltak alapján szerzett jogot.

(12) Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód(ok)nál az adókedvezmény igénybevételének első éve az az év, amelyen a jogelőd(ök) először adókedvezményt vett(ek) igénybe. Több jogelőd esetén a beszámításnál azt a legkorábbi évet kell első évnek tekinteni, amelyben valamely jogelőd először vett igénybe adókedvezményt.

(13) 1993. december 31 -ét követően — az (5) és (10) bekezdésekben foglalt eltéréssel — legfeljebb az 1993-ban érvényesíthető adókedvezmény vehető igénybe, az akkor teljesülő feltételek változatlan fennállásának időpontjáig.

(14) A külföldi részvételű gazdasági társaság az (l)-(4), (6)-(9) és (11)-(13) bekezdésben foglaltak alapján adókedvezményt utoljára a 2003. évi adójából vehet igényve.

(15) Az a külföldi részvételű gazdasági társaság, amely megfelel az (1) bekezdés b) pontja szerinti — az alapítói vagyonra és külföldi részvételi hányadra vonatkozó — feltételeknek, cégbejegyzése iránti kérelmét 1993. december 31 -éig a cégbíróságnak benyújtotta és különösen fontos tevékenység végzésére irányuló beruházását 1993. december 31-éig megkezdte, jogosult az (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény igénybevételére attól az évtől, amelytől az (1) bekezdés

b) pontja szerinti feltételek fennállnak.

(16) A beruházás megkezdődik az építési naplóba történő első bejegyzéssel, vagy az első gép, berendezés jármű átvételével.

Struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó adókedvezmény

13. §

A számított adóból az alábbi felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint:

Adókedvezmény az aktivált a költségként elszámolt

kamat százalékában

a) Az exportfejlesztő pályázati

rendszerben jóváhagyott fejlesztéseket finanszírozó pénzintézeti hitelek,

a hitelfeltételek szerint

30

12

b) Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitelek 19

6

c) Középlejáratú exportfővállalkozási céghitel export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze

19

6

d) Az export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárat külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával

19

6

e) Beruházásokat finanszírozó

— előzőekben fel nem forolt

— pénzintézeti hitelek után

19

12

13/AS)

(Hatályon kívül helyezve)

14. §

(Hatályon kívül helyezve)

14/A §

Befektetési és adókedvezmény

(1) (Hatályon kívül helyezve)

(2) (Hatályon kívül helyezve)

(3) (Hatályon kívül helyezve)

(4) A 3. § 20. pontjában meghatározott külföldi befektető 85 százalékos adókedvezményt vehet igénybe.