Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-27 / 305. szám

(5) (Hatályon kívül helyezve)

14/B §

(Hatályon kívül helyezve)

Kettős adózás elkerülése

15. §

(1) Az adóalanynak a külföldről származó, a forrásgország jogszabályai szerint nem osztalék típusúnak minősülő — az ott megfizetett adót is tartalmazó — jövedelmét az adóalapba be kell számítani.

(2) Az adóalany az adókedvezményekkel csökkentett számított és kiegészítő adóból a forrásországban megfizetett adót adóvisszatartás formájában levonhatja. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg az adókedvezményekkel csökkentett számított és kiegészítő adónak azt a hányadát, amennyit — az (1) bekezdés szerinti — külföldi jövedelem az adóalapban képvisel.

(3) Az adóalanynak a külföldön működő, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságból származó jövedelmét az osztalékra vonatkozó szabályok szerint kell az adóalap meghatározásánál figyelembe venni.

(4) Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény másként rendelkezik, mint e törvény, úgy az adó megállapítására az egyezmény feltételei az irányadók.

Fizetendő adó

16. §

(1) A fizetendő adó a számított adó és a kiegészítő adó együttes összegéből — legfeljebb annak mértékéig—az adókedvezmények és a 15. § (2) bekezdése szerint visszatartott adó levonásával megállapított összeg.

(2) Az adóalanynak az adót magyar forintban kell megfizetni.

(3) A vámszabadterületi társaságnak a fizetendő adót az év utolsó munkanapján, a befizetett adóelőleget a befizetés napján érvényes, a devizavételre felhatalmazott — a társaság által választott — pénzintézet által hivatalosan közzétett deviza vételi árfolyamon kell átszámítania magyar forintra.

(4) (Hatályon kívül helyezve)

IV. Fejezet

Eljárási és adóelőleg-fizetési szabályok

17. §

(1) Az adózással kapcsolatos eljárás során — az e törvényben nem szabályozott kérdésekben — az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2. § (3) bekezdése szerinti külföldi szervezet adófizetési kötelezettségének a belföldi személy által történő levonással tesz eleget.

18. §

(1) Az adóalany adóelőleget köteles fizetni.

(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti adóalanynál az előző adóévről benyújtott adóbevallás alapján megállapított jogerős fizetési meghagyástól az adóévről benyújtott adóbevallás alapján megállapított fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az adóelőleg alapja:

a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan formában működő adóalanynál az előző adóév fizetendő adója,

b) az adóévet megelőző évben jogelőd nélkül létrejött, illetve az átalakult, a szétvált, az egyesült, a beolvadt és a kivált adóalanynál az előző adóév fizetendő adójából a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg,

c) az adóévben szétvált, egyesült, beolvadt vagy kiválással létrejött adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt kötelezettségből számított (egyesített, megosztott) összeg,

d) az adóévben átalakult adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt összeg.

e) (Hatályon kívül helyezve)

(3) Az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározottak alapján az adóelőleg összegét és az egyes részletek esedékességét fizetési meghagyásban közli.

(4) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó adóelőlegének alapja az előző évben fizetett adó, vagy ha az előző teljes évben nem működött, működése naptári napjai alapján egész évre számított összeg. Az adóelőleget a külföldi vállalkozónak kell kiszámítani, bevallani és megfizetni.

(5) Az adóelőleget — a (6) és (7) bekezdésben foglalt eltéréssel — havonta kétszer, egyenlő részletekben kell megfizetni.

(6) Annál az adóalanynál, amelynek az előző évi fizetendő adókötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, a (2) bekezdésben meghatározott összeg 25- 25 százaléka az I., II., III., negyedévben, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany esetében az I. negyedévben 10, a II. negyedévben 20, a III. negyedévben 30 százalék a fizetendő adóelőleg összege.

(7) A (6) bekezdés szerinti adóalanyt kivéve, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 1,6 százalékát, a második negyedévben 3,3 százalékát, a harmadik negyedévben 5 százalékát, a negyedik negyedévben 6,7 százalékát köteles havonta két alkalommal megfizetni.

(8) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó negyedévenként fizet Sdóelőleget egyenlő részletekben.

(9) Az adóhatóság által előírt adóelőleget az adóalanynak — a külföldi vállalkozó kivételével — a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészíteni.

(10) Nem kell az (l)-(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a 2. § (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt adóalanyoknak.

V. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

19. §

(1) (Hatályon kívül helyezve)

(2) (Hatályon kívül helyezve)

(3) (Hatályon kívül helyezve)

(4) (Hatályon kívül helyezve)

(5) (Hatályon kívül helyezve)

(6) A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény még hatályos rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az eredmény vagy adóalap csökkentéseként, a vállalkozási nyereségadóból visszatartható kedvezményt a számított társasági adóból levonható adókedvezményként kell számba venni.

(7) A 18. § (3) bekezdésének alkalmazásakor az adóhatóságnak 1995. évben nem kell a fizetési meghagyásban adóelőleget megállapítania, ha az adóalany

1994. évi adókötelezettsége a törvény 1994. évben hatályos 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján keletkezett.

(8) (Hatályon kívül helyezve)

(9) (Hatályon kívül helyezve) .

(10) (Hatályon kívül helyezve)

(11) Az e törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett és még nem rendezett veszteséggel az adóalapot a 6. § (l)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak szerint lehet csökkenteni.

(12) Az az adóalany, aki 1991. évben a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. XLI. törvény hatálya alá tartozott és 1992. január 1-jétől e törvény rendelkezéseit alkalmazza

a) az 1991. december 31-éig keletkezett és még nem rendezett veszteség elszámolásánál a (11) bekezdés előírásai szerint járhat el,

b) az 1991. év december 31-éig költségként elszámolt és a leltárban készletként kimutatott összeget érték nélkül kell figyelembe venni az adóalap meghatározásakor,

c) kettős könyvvezetésre történő áttérés esetén a számviteli törvény 81% § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia.

(13) (Hatályon kívül helyezve)

(14) A (12) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell annak az egyéni vállalkozó adóalanyának is, aki e törvény hatálya alá 1993. december 31 -ét követően jelentkezik át.

TÁRSASÁGI ADÓ

1994. december 27., kedd

VI. Fejezet

Zárórendelkezések

20. §

(1) Ez a törvény 1992. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit — a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — első ízben az 1992. évi adóalap megállapítására és az 1992. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A 4. § (3) bekezdésének d) és j) pontjában, valamint az 1. számú melléklet

15. pontjában előírt rendelkezéseket az 1992. január 1-je után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

14. §

(1) A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) törvényben meghatározott módon társasági adót köteles fizetni. A társaság eredményét a központi költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli.

(2) A társaság jogosult az e társaságokra külön meghatározott, valamint egyéb feltételek fennállta esetén mindazokra az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdasági társaságot megilletnek. Az adókedvezmény a számított adóból — legfeljebb annak mértékéig — adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

(4) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben megállapítsa az alapítvány, és a víziközmű társulat vállalkozási tevékenységét, gazdálkodásának rendjére vonatkozó szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben megállapítsa a 4. § (3) bekezdés n) pontja szerinti bérnövekmény tartalmára, feltételrendszerére vonatkozó szabályokat.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény, valamint az azt módosító 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és 1990. évi XCIX. törvény, a II. fejezete kivételével,

b) a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény 2. §-ának (1) és (3) bekezdése, a 8. §-ának (6) bekezdése, valamint a 17. §-a,

c) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 15., 16., 29. §-a és melléklete, valamint az 1990. évi XCVIII. törvény 13. §-ának

(3) és (4) bekezdése.

(7) Ahol jogszabály vállalkozási nyereségadót említ, ezen a társasági adót kell érteni.

Az 1992. évi LXXIII. törvény zárórendelkezése

15. §

(1) E törvény 1993. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1993. évi adóalap megállapítására és az 1993. évi adókötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 4. § (3) bekezdésével módosított tv. 4. § (3) bekezdés t) pontjának előírását az e törvény hatálybalépését követően nyújtott kölcsönre kell alkalmazni; a 4. § (2) bekezdésével módosított tv. 4. § (2) bekezdés m) pontjának és a 4. § (3) bekezdéssel módosított tv. 4. § (3) bekezdés u) pontjának rendelkezését első ízben az 1992. évi adókötelezettségre lehet alkalmazni; a 4. § (3) bekezdésével módosított tv. 4. § (3) bekezdés s) pontjának rendelkezéseit, és a 6. §-sal módosított tv. 6. § (7) bekezdésének rendelkezését az 1992. évi LV. tv. rendelkezése alapján átalakuló adóalanynak az 1992. évi LV. tv. hatálybelépésétől kell alkalmazni, a 14. § (1) bekezdésének alkalmazásakor az ötvenezer forint érték alatti tárgyi eszközre vonatkozó szabályt az 1992. december 31-e után beszerzett eszközökre lehet alkalmazni.

(2) E törvény hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a tv. 1. § (2) bekezdésének második mondatából a “vagy a vállalkozás megszűnése” kitétel, a tv. 4. § (3) bekezdésének n) pontja, valamint a tv. 8. §-ából a “létesítő szerv” kifejezés.

Az 1993. évi IC. törvény zárórendelkezése

15. §

(1) Az egyéni vállalkozó 1994. január 1-jén kezdődő adókötelezettséggel 1994. január 31-éig jelentkezhet be adóalanyként e törvény hatálya alá.

(2) Az 1993. december 31-éig e törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nem köteles átjelentkezni a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá, továbbra is a társasági adó alanya maradhat anélkül, hogy az (1) bekezdésben megállapított határidőig a törvény hatálya alá bejelentkezne.

(3) Az adóalany az 1993. évről december 31-ei fordulónappal legkésőbb az adóévet követő év február 15-éig az adó megállapítása céljából könyvviteli zárlatot köteles készíteni. A kettős könyvvitelt vezető adóalany a főkönyvi kivonat, az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany a pénzforgalmi nyilvántartások lezárása alapján a 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével köteles meghatározni az adóalapot és a számított adót. Az adóévben előlegként befizetett adó és a fizetendő adó különbözetét pénzügyileg rendezni kell.

(4) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény és a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXV1. törvény módosulásáról szóló 1993. évi Lili. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, azonban rendelkezését első ízben az' 1993. évi adóalap meghatározásánál 1993. január 1- jétől lehet alkalmazni.

(5) Az általános forgalmi adóról szóló, az 1993. évi LXX. törvénnyel módosított 1992. évi LXXIV. törvény 4. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) Nem minősül adóalanynak a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 3. §-ának 20. pontjában meghatározott külföldi befektető.

(6) A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 19. § (3) bekezdésének első mondata a következőre változik:

(3) A vámszabadterületi társaságoknak, ide értve a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény 43. §-a szerinti feltételekkel működő, kizárólag deviza bevétellel rendelkező társaságokat is, az éves beszámolót, a könyvvezetést magyar nyelven, a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteniük.

16. §

(1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1994. évi adóalap megállapítására és az 1994. évi adókötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény

a) 4. §-ával módosított tv. 4. § (2) bekezdés b) pontja, valamint e törvény 4. íjával módosított tv. 4. § (3) bekezdés a) pontja, továbbá a 14. íj-ának (2) bekezdésében a tv. 4. számú mellékletére vonatkozó rendelkezéseit első ízben az 1993. évi adókötelezettségre lehet alkalmazni,

b) 4. §-ával módosított tv. 4. § (2) bekezdés d) és p) pontja, és az e törvény 4. íjával módosított a tv. 4. § (3) bekezdésének c) pontja rendelkezéseit elsőízben az

1992. évi adókötelezettségre lehet alkalmazni,

c) 14. Jávái módosított a tv. 1. sz. melléklete 4/b) pontjában foglaltakat az

1993. december 31-e után beszerzett eszközökre lehet alkalmazni,

d) 10. §-ával módosított tv. 13. §-ának f) pontja alapján adókedvezmény az 1993. december 31 -ét követően megkötött beruházási hitelszerződések alapján folyósított hitelek kamata után vehető igénybe,

(2) E törvény hatálybalépésével

a) a tv. 3. §-ának8. és 10. pontja, a 4. §-a (3) bekezdésének g) pontja, a 14. §-a, a

6. számú melléklet C fejezetének 2. pontja és E fejezetének 1/c) és 4/c) pontja valamintv a tv. 8. számú melléklete hatályát veszti,

b) a tv. 4. § (3) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (4) és (5) bekezdése hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit az 1994. január 1-je előtt megkötött szerződésekre a szerződés lejártáig alkalmazni kell.

(3) 1993. január 1-jétől a tv. 5. § (2) bekezdése, a tv. 7. § (5) bekezdésének a) pontjában az 5. § (2) bekezdésére vonatkozó hivatkozás, valamint a 19. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.

(4) 1994. január 1-jével hatályát veszti a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII.23.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése és a melléklete, valamint az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/ 1992.(VII. 23.) korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése és amelléklete.

Az Országgyűlés által december 12-én az 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról elfogadott törvény zárórendelkezései

13. §

(1) Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az

1995. évi adóalap megállapítására és az 1995. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az 1995. évi adóévre — az 1. paragrafus (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően — 1995. február 15-éig jelentkezhet be a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény hatálya alá.

(3) A 3. § (2) bekezdésével módosított törvény 4. ij-a (3) bekezdés j) pont rendelkezését a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződéseknél alkalmazni kell azzal, hogy az e törvény hatálybalépése előtt megkötött szerződéseknél a korábbi hatályos törvény 4 § (3) bekezdés j) pontja szerint kell eljárni.

(4) A 12. § rendelkezéseit az e tövény 7. §-ával módosított törvény 11. S-ában meghatározott módon és esetekben lehet alkalmazni.

(5) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti

a) a törvény 2. § (1) bekezdésének e) pontja, a 3. § 19. pontja, a 4. § (2) bekezdés

c) pontjából a “legfeljebb”, az e) pontjából a “kivéve a befektetett eszközként nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás utáni eredményből fizetett kamat,” kifejezés, a 4. § (2) bekezdés j) pontja, a 4. §

(3) bekezdésének m) és w) pontja, a 13/A. §, a 14/A. § (I), (2), (3), és (5) bekezdése, a 16. § (4) bekezdése, a 18. § (2) bekezdésének e) pontja, a 19. § (1),

(4) , (5), (8), (9), (10), és (13) bekezdése, az 5. számú melléklete, továbbá az

1994. évi XVI. törvény 54. § (5) bekezdése.

b) a törvény 14/B. §-a azzal, hogy rendelkezéseit alkalmazni lehet, ha a szövetkezet az utalványt a kárrendezési hivatalnak az e törvény hatálybalépésének napja előtt térítés nélkül átadta.

(6) E törvény hatálybalépésével a törvény 15 íj-ának (2) bekezdésében a „számított adóból” és a “számított adónak” kifejezés “ számított és kiegészítő adóból” illetve “számított és kiegészítő adónak” kifejezésre változik, a bekezdésben az “és a földadóval” kifejezések hatályukat vesztik.

1. melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

Az évenkénti értékcsökkenés levonásának szabályai

1. Az adóalapnál 4. § (2) bekezdés c) pontja érvényesítendő értékcsökkenési leírás összegét (továbbiakban: levonás) a 2. mellékletben meghatározott Amortizációs normák jegyzéke alapján az e mellékletben meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. Ha a melléklet alapján ugyanazon eszközre több szabály is alkalmazható, akkor az adóalanyt a módszerek között választási lehetőség illeti meg.

2. A bányászatban a kizárólag egy bánya célját szolgáló épületek, építmények, speciális gépek, berendezések, felszerelések, a föld alatti bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó speciális gépek esetében a számviteli törvény alapján megállapított előre rögzített módon számított értékcsökkenési leírás vonható le.

3. Immateriális javaknál, továbbá a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás vonható le.

4/a) A húszezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti értékű tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége — az adóalany döntésétől függően

— a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben, az ötvenezer forint érték alatti tárgyi eszköz értéke két adóév alatt egyenlő részletekben levonható.

/b) A százezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti,

valamint a 2. számú melléklet B) fejezetének 1. pontja szerinti 33 százalékos norma alá sorolt gépek, berendezések, felszerelések beszerzési vagy előállítási költsége — az adóalany döntésétől függően — a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírással egyezően is levonható, függetlenül az első forgalombahozatal időpontjától.

5. A kő- és kavicsbányászatban, a tégla- és cserépiparban, valamint a mész- és cementiparban a külszíni bányaművelésre használt földterület és erdő értékét bányánként bányavagyon-arányosan lehet értékcsökkenési leírásként számba- venni, a földterület és erdő aktivált értéke és a nyersanyag vagyon hányada alapján a kitermelés üteme szerint.

6. A kőolaj-, földgáz, valamint széndioxid kitermelésben a bányászati termékek feltárása (a részletesen megkutatott szénhidrogén előfordulásokon a jóváhagyott művelési terv megvalósítására szóló munkálatok) keretében az 1992. január 1-je után létrehozott tárgyi eszközöknél az adóévben aktivált ráfordítások 30 százaléka számolható el levonásként.

7. Az adóalany döntése alapján az adóév végén nyilvántartott beruházás értékének 50 százaléka után is elszámolható levonás a 2. melléklet “B” fejezetében megadott normák szerint.

8. Nem számolható el értékcsökkenési leírás — az 5. pontban foglaltak és a hulladék tárolására igénybevett földterület, telek és a melioráció kivételével

— a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára, előállítási költsége után.

9. Az 1. pont szerinti levonás összegének megállapításához a tárgyi eszközöket a Normajegyzékben meghatározott összevont eszközcsoportokba kell sorolni. Az adóalanynak eszközönként (eszközcsoportonként) nyilvántartás kell vezetnie az éves levonásról.

10. Értékcsökkenési leírást — a beruházások kivételével — az Uzembehclyezés napjától a kiselejtezés, illetve értékesítés napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembehelyezés, kiselejtezés vagy értékesítés az adóévben év közben valósul meg, úgy az értékcsökkenési leírás összegét arányosan kell kiszámítani arra az időszakra, ameddig az adott adóévben az eszköz állományban volt.

11. A levonható értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköz megszerzésével, előállításával, illetve annak bővítésével, felújításával kapcsolatban felmerült költségeket.

12. A Normajegyzék “B” fejezetének normái akkor alkalmazhatók, ha az adott tárgyi eszköz első forgalombahozatalának (aktiválásának) ideje 1992. január 1. (a továbbiakban: fordulónap) utáni. A forgalombahozatal idején a “B” Fejezet hatálya alá tartozó tárgyi eszközök esetében a forgalombahozatalhoz kapcsolódó számla kelte határozza meg.

13. Az 1992. január 1. után alapítói vagyonként rendelkezésre bocsátott tárgyi eszközöknél a Normajegyzék “B” fejezetének normái alkalmazhatók.

14. Terven felüli értékcsökkenési leírást — a számviteli törvény alapján elszámolt összegben — a vagyoni értékű jog esetében akkor lehet elszámolni, ha a szerződés módosulása miatt az csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, illetőleg kísérleti fejlesztés esetén akkor, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetik.

15. A bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbeadott gép, berendezés, felszerelés és jármű után a bérbeadó 30, épület, építmény és ültetvény esetében 10 százalékos levonást érvényesíthet, kivéve, ha e törvény alapján magasabb norma is alkalmazható.

16. Ha a járműveknél a törvény hatálybalépése előtt teljesítményarányos leírást alkalmazott az adóalany, úgy 1992. január 1-jén választhat, hogy a Normajegyzék “A” fejezetének normái szerinti időarányos leírást alkalmazza vagy a jármű élettartamán belül a korábbi teljesítményarányos leírást tartja meg.

17. Az az adóalany, aki/amely e törvény hatálybalépése előtt a VA 1. mellékletének II. Különös szabályok 5., 6., 8/b., 9/a., 10., 11. pontjai alapján számolhatott el értékcsökkenést és értékcsökkenési leírást, vagy ha a VA 2. számú mellékletében meghatározott norma magasabb a törvényben előírtnál, úgy az 1991. december 31 -én meglévő, adott körbe tartozó eszközök teljes leírásáig a korábban előírt mértéket érvényesítheti az eredeti feltételek fennállásáig.

18. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany értékcsökkenési leírásként számolja el az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a beruházások