Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-27 / 305. szám

TÁRSASÁGI ADÓ

1994. december 27., kedd

Az alábbi anyagot a Világgazdaság című lapban megjelentek szerint közöljük. Az anyagot a törvény elfogadását követő napon tették közzé.

Az Országgyűlés nemrég fogadta el a társasági adózásról szóló törvényt módosító törvényjavaslatot. Munkatársaink részletesen végigkövették a törvényalkotás folyamatát, így most lehetőségünk nyílt arra, hogy az 1995. január elsején hatályba lépő változásokat az eredeti törvénnyel egységes szerkezetben ismertessük olvasóinkkal. A közölt jogszabályi szöveg természetesen csak tájékoztató jellegű lehet, hiszen a módosítás hivatalos szövegét a Magyar Közlöny teszi majd közzé, de reméljük, olvasóink így is alapos és friss információhoz juthatnak az adózás jövő évi szabályairól.

(A szövegben „kövér” betűvel szedtük azokat a részeket, amelyeket a módosítások érintettek.)

A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény a módosításáról szóló

1992. évi XLIV., 1992. évi LV., 1992. évi LXXIIL, 1993. évi Lili., 1993. évi IC. törvényekkel, valamint az 1995. január 1-jén hatályba lépő változásokkal egységes szerkezetben

Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a gazdasági feltételek egységesítésre, a tőkebefektetés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az adókötelezettség

1.8

(1) A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) folytató adóalanyt (2. §) az e törvényben meghatározottak szerint a társasági adó (a továbbiakban: adó) terheli.

(2) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a vállalkozási tevékenység befejezésének napjáig tart. A cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti a tevékenység gyakorlásából származó adókötelezettséget. A cégbírósági bejegyzés végleges elmaradása esetén az adókötelezettséget a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.

(3) Az adókötelezettség magában foglalja az e törvényben, a számvitelről szóló

1991. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, könyvvezetési, adóbevallási, adómegállapítási, adóelelőleg-fizetési, adófizetési, bizonylatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(4) A vállalkozási tevékenység megkezdésének napja az első kötelezettségvállalás időpontja, befejezésének napja a megszűnés napja, egyéni vállalkozónál a tevékenység megszüntetésének napja.

(5) A 2. § (1) bekezdésének f) ponjában meghatározott egyéni vállalkozó adókötelezettsége az adóhatóságnál való bejelentkezést követő naptári év első napján kezdődik, kivéve a tevékenységét évközben kezdő egyéni vállalkozót, akinek az adókötelezettsége az adóhatósághoz történő bejelentkezés időpontjával kezdődik.

(6) Ha a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó tevékenységét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 19. §-ában meghatározott egyéni vállalkozóként kívánja tovább folytatni, társasági adókötelezettsége annak a naptári évnek az utolsó napjával szűnik meg, amely évben e szándékát az adóhatóságnál bejelentette.

Az adó alanya

2.8

(1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű

a) gazdasági társaság.

b) a szövetkezet a lakásszövetkezet kivételével,

c) állami vállalat, egyéb vállalat, ha a tröszt létesítő határozata másképp nem rendelkezik, a vízgazdálkodási társulat a víziközmű társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat,

d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége és az erdőbirtokossági társulat,

e) (Hatályon kívül helyezve)

f) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény 19. §-ában meghatározott egyéni vállalkozó az 1. § (5) bekezdése szerint, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett,

g) a lakásszövetkezet, a társadalmi szervezet, az egyház (ideértve a társadalmi szervezet, illetve az egyház alapszabályában önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), az alapítvány és a víziközmű társulat, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár, ha kiegészítő vállalkozási tevékenységből bevételt ér el, vagy ráfordítást számol el,

h) közhasznú társaság.

(2) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, ha belföldön telephellyel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).

(3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a belföldi személytől a vállalkozási tevékenységért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D. fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9. § (1) bekezdésének a/ pontjában meghatározott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre — a 15. § (4) bekezdése és a 17. § kivételével — e törvény más rendelkezései nem terjednek ki.

(4) Nem terjed ki a fövény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a költségvetési szervre, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaságra, valamint a felszámolási eljárás alatt állókra, a felszámolás kezdő napjától.

(5) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a külföldi vállalkozó a belföldi személytől, vállalkozási tevékenységért telephelynek be nem tudható ellenértéket kap, és e jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság.

Értelmező rendelkezések

3.8

E törvény alkalmazásában

1. lízing: a termék, ingatlan átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről, azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít:

2. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerződéses kapcsolatban álló feleknél

a) ha az egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik adóalany vállalkozásnak irányításában, ellenőrzésében vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkezik a másik adóalanyt érintő döntések meghozatalakor,

b) ugyanazon adóalany(ok) vagy adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy(ek) vesznek részt közvetlenül vagy közvetve az irányításban, ellenőrzésben, vagy együttesen 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintő döntésekben.

A vállalkozás irányításában, ellenőrzésében való részvételt jelent közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanácsban, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetésben és szövetkezetnél az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban való részvétel. Leányvállalatnál az igazgatót kell az irányításban, ellenőrzésben résztvevőnek tekinteni;

3. jóléti intézmény költsége: a bölcsőde, az óvoda, az adóalany által működtetett iskola, a napközi és a diákotthon, munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a szolgálati lakás fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költsége, illetve ebből az adóalanyt arányosan terhelő összeg;

4. a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházó, aki a beruházást várhatóan aktiválja;

5. statisztikai besorolás: az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH besorolási rend, kivéve, ha e törvény ettől eltérő rendelkezést tartalmaz;

6. alapítói vagyon: a számviteli törvény 1. számú mellékletének 14. pontjában meghatározott jegyzett tőke, a vagyonjegy és a szövetkezeti részjegy összessége;

7. árbevétel:

a) a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmény értékével, valamint a bérmunkadíj összegével, kivéve a b)-d) pontokban foglaltakat,

b) a pénzintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű kifizetéssel, továbbá az egyéb pénzintézeti tevékenység bevétele, valamint a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevétele,

c) biztosítóintézetnél a biztosítástechnikai bevételek összege csökkentve a viszontbiztosítóknak átadott díjjal, a károk, szolgáltatások és a kárrendezések költségével, valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésére fordított összeggel és növelve a nem biztosítási tevékenység bevételével,

d) értékpapír forgalmazónál az értékpapír forgalmazás bevétele csökkentve az értékpapír forgalmazás ráfordításaival;

8. (Hatályon kívül helyezve)

9. vásárolt készletek készletváltozása: az adóévet megelőző év és az adóév december 31 -i záró leltár értékének különbsége. A készletváltozás számításánál a leltári készletértékből nem vehető figyelembe az adóévben ki nem egyenlített és a beruházási célra beszerzett készlet;

10. (Hatályon kívül helyezve)

11. ráfordítás: a költségként és ráfordításként elszámolt összeg;

12. foglalkozásegészségügyi szolgálat: a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alkalmassági vizsgálat, illetve megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatás;

13. az első kötelezettségvállalás időpontja az a nap, amikor a vállalkozás a megalakuláshoz, működéséhez szükséges első, az adóalanyra nézve fizetési kötelezettséget jelentő jognyilatkoztatot írásban vagy szóban megteszi;

14. reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás) az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez (például: nőnap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, tagggyűlésen, közgyűlésen felmerült költségek átalános forgalmi adó és személyi jövedelmadó nélkül;

15. azonos munkakör: a 9001/1993 (SK. 1) KSH közleménnyel kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör;

16. a 2. § (I) bekezdésének alkalmazásakor belföldi székhelyűnek minősül a vámszabadterületen bejegyzett társaság is, továbbá a 12. § rendelkezéseinek alkalmazásában nem minősül külföldi részesedésnek a vámaszabadterületi társaság befektetése;

17. a 12. § alkalmazásakor a jogosultság és a kedvezmény igénybevétele első évének azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az adókedvezmény feltételei fennállnak, és a 9. § szerint az adóalanynak számított adója van;

18. közhasznú tevékenység bevétele: a 9. számú mellékletben meghatározott tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel — a helyi önkormányzattal, a társadalombiztosítási önkormányzattal, vagy a minisztériummal — folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit, is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységéből származik;

19. (Hatályon kívül helyezve);

20. a 14/A § (4) bekezdése szerinti külföldi befektető:

a) az a Magyarországon bejegyzett belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélküli százszázalékos külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság, aki rendelkezik az 1988. évi XXIV. tv. 43. §-a szerinti — e törvény hatályba lépése után kiadott vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményt is tartalmazó — engedéllyel és

b) kizárólag harmadik országok közötti kereskedelmi és külföldre irányuló szolgáltatási tevékenységet végez (ide nem értve a pénzügyi szolgáltatások szektorát) és

c) a belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi ügyvédeket foglalkoztat, valamint a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottságának és alkalmazottjainak többsége külön-külön számítva belföldi természetes személy, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett köny vizsgáló tesz eleget és

d) a működéshez szükséges bankszámlát Magyarországon vezeti és

e) sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs belföldi személy.

II. Fejezet

Az adóalap megállapítása

4.8

(1) Az adó alapja

a) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál — d) pontban foglalt kivétellel — a számviteli törvény előírásai alapján megállapított adózás előtt eredmény módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal,

b) az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény (az adóévi árbevétel és bevétel, valamint az adóévi termelési és kezelési költségek és egyéb ráfordítások különbsége) csökkentve az adóévben a számviteli törvény alapján számított értékcsökkenési leírással és változtatva a 3. § 9. pontja szerinti vásárolt készletek készletváltozásának értékével (a továbbiakban: adózás előtti eredmény) módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal, valamint

c) a külföldi vállalkozónál a 6. számú mellékletben meghatározott összeg,

d) a kizárólag készfizetői kezesség nyújtásával foglalkozó részvénytársaságnál a 7. számú melléklet 2. pontjában meghatározott feltételek esetén az ott meghatározottak szerinti összeg,

e) közhasznú társaságnál az a) vagy a b) pontban meghatározott érték, növelve az adóévben véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékével.

(a továbbiakban: adóalap)

(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:

a) az előző év(ek)nek a 6. §-ban foglaltak szerint elhatárolt veszteségéből — az adóalany döntése szerint — az adóévre eső veszteség,

b) a számviteli törvény 45. §-a (14) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék — ide nem értve a biztosító intézeteknél a biztosítástechnikai tartalék és a pénzintézeteknél külön jogszabály alapján képzett kockázati céltartalék bevételként elszámolt összegét —, továbbá az adóévben az e törvény 5. 8-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vett összeg,

c) értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenési leírásként az 1. és

2. számú mellékletben meghatározott módon és mértékekkel számított összeg.

d) az előző adóévekben a mérleg fordulónapján meglévő eszközök után, a számviteli törvény 39. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt értékelési

szabályok szerint elszámolt és eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok) nyilvántartott értékvesztésből az adóévben a 5. § (3) bekezdésének figyelembevételével a felhasználásra, értékesítésre, selejtezésre arányosan jutó

összeg,

d) a számviteli törvény 2. számú mellékletének 21. pontja alapján bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege, kivéve a befektetett eszközként nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás utáni eredményből fizetett kamat,

e) a számviteli törvény 2. számú mellékletének 21. pontja alapján bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege,

f) az 1991. évben és az azt megelőző években az eredményből fizetett — ráfordításként el nem számolt — és az adóévben visszatérített, a bevételek között elszámolt adó összege, valamint a visszatérített társasági adó,

g) a kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a hitéleti, a környezetvédelmi, a gyermek- és ifjúsági és a sport céllal létrehozott közalapítványnak adott hozzájárulás teljes összege, továbbá a belföldi székhelyű alapítvány és a közérdekű kötelezettségvállalás céljára átadott pénzeszköz az — e címen történt levonás nélküli — adóévi pozitív adóalap 20 százalékának megfelelő összegben, az alapítvány, illetve a közérdekű kötelezettségvállalást szervező igazolása alapján, ha

1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, szociális, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási és hitéleti célt, gyermek- és ifjúságvédelmi célt, az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyezetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, továbbá

2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják,

h) az érték nélkül, a megváltási áron, illetve a külön törvényben meghatározott értéken nyilvántartott termőföld és erdő értékesítéséből származó ellenérték,

i) a szakmunkástanuló-képzést végző adóalanynál az oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként — minden megkezdett hónap után — 2000 forint,

j) (Hatályon kívül helyezve)

k) állami vállalat, illetve a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjához, valamint ezek tulajdonában lévő vagyonrészek értékesítéséhez kapcsolódó Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban MRP) keretében az adóalany által az adóévben az MRP szervezet részére — annak alapcélja megvalósítása érdekében a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége időszakában — átutalt összeg, de legfeljebb az 5. § (7) bekezdésében meghatározott összeg. Állami és nem állami vagyonrészek együttes (MRP keretében történő) elidegenítse esetén az átutalt összegnek az állami tulajdon hányadának megfelelő arányos rész vehető figyelembe, amely azonban nem lehet több az 5. §

(7) bekezdésében meghatározott mértéknél. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társasági vagyonrész (MRP keretében történő) elidegenítése esetén a társaságban lévő állami tulajdoni hányadnak megfelelő arányos rész vehető figyelembe, amely azonban nem lehet több az 5. § (7) bekezdésében meghatározott mértéknél.

l) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál az értékesített, az apportált és a selejtezett tárgyi eszközök és immateriális javak megszerzésével, előállításával, bővítésével, felújításával megegyező érték és az adóalapnál a beruházási időszakban és az üzembehelyezés napjától az értékesítés, apportálás, selejtezés időpontjáig érvényesített értékcsökkenési leírás különbözete,

m) az adóellenőrzés és önellenőrzés során megállapított, bevételként, vagy aktivált teljesítményértékként elszámolt összeg az f) pontban foglaltak kivételével.

n) az adóalany által a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosításijárulék, ha

1. a jogszabályban meghatározott munkavállaló megelőzően legalább 6 hónapig regisztrált munknanélküli volt, vagy munkanélküli járadékban, illetve pályakezdők munkanélküli segélyben részesült, vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdők munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, és

2. az adóalany az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg,

o) az adósnál a bannkkonszolidáció keretében megvalósuló adóskonszolidáció során elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege,

p) a szövetkezetnél a termőföldért kapott kárpótlási jegy címletértékének és a felhasználáskori névértékének különbözete abban az esetben, ha azt a szövetkezet állami tulajdon megvásárlására fordította.

r) a jogszabály alapján művészeti szempontból elbírált képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de' legfeljebb az adóévi beruházás értékének 1 százaléka,

s) a szövetkezet által a kívülálló üzletrésztulajdonostól visszavásárolt üzletrész bevonása esetén a névérték és a visszavásárolt érték pozitív különbsége.

(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:

a) a számviteli törvény 27. § (1) és (2) bekezdése alapján az adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék összege,

b) a számviteli törvény 37., 38. 8-ai, és a 46. § (3) bekezdése szerint költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege,

c) a számviteli törvény 39. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdéseiben foglalt értékesítési szabályok szerint a mérlegfordulónapján meglévő eszközök után ráfordításként elszámolt értékvesztés összege,

d) (Hatályon kívül helyezve)

e) a költségek, ráfordítások — ide értve a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is — azon arányos része, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kötődik, és nem az adóalany bevételszerző tevékenységével kapcsolatban merült fel, figyelemmel az 5. § (6) bekezdésében foglaltakra is,

0 a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke, figyelemmel az 5. 8 (10) bekezdésében foglaltakra is,

g) (Hatályon kívül helyezve)

h) az olyan adóhiány, amelyet abban az adóévben, amelyre a megállapítás vonatkozik, ráfordításként nem számolhatott el az adóalany, valamint a bírságok, büntetések és az adózás rendjéről szóló rövény szerinti jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,

i) az adóalannyal munkaviszonyban, szövetkezetnél tagsági viszonyban álló magánszemély részére ellenérték nélkül vagy nyilvántartási érték alatti térítés ellenében adott saját részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész nyilvántartási értékének, illetve a nyilvántartási érték és a térítés különbségének megfelelő összeg, ha a juttatáskor az az adóalany a nyilvántartási értéket ráfordításként számolta el,

j) lízing esetén a bérbevevőnél a költségként elszámolt, általános forgalmi adó nélküli bérleti díjnak — ide értve az egyéb járulékos szolgáltatás ellenértékét is — a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj és a lízinggel összefüggő minden egyéb járulékos szolgáltatás ellenértékének az — 5. 8 (12) bekezdése szerint — adóévre arányosított részét meghaladó összege, import lízing esetén ezenfelül az adóévben költségként elszámolt bérleti díj 20 százalékának megfelelő összeg,