Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-24-26 / 304. szám
<& k 1994. december 24-26., szombat-hétfő }-----S PÜRI r,M iRÉKÉS megyei hírlap Az év legjobb magyar sportolói Kőbán Rita, Rózsa Norbert és a női vízilabda-válogatott Harminchat éve tartó hagyomány, hogy a magyar sportújságírók minden évben megválasztják az adott esztendő' legjobb sportolóit. Az idei, 37. választás a vízisportok nagy sikerét hozta, hiszen úszók, vízilabdázók és kajakozok kerültek a legelőkelőbb helyekre soroltak közé. 1994 legjobb férfi versenyzője Rózsa Norbert lett, aki az idén két világbajnoki aranyérmet szerzett. Rózsa korábban többször volt helyezett, például 1990-ben második, 1991-ben pedig harmadik helyen végzett. A nőknél Kőbán Rita fölényesen győzött, a 111 szavazó közül 103 őt sorolta az első helyre. Kőbán 1985-ben Fórián Éva mögött második volt, 1992-ben pedig csapattagként vehetett át első díjat. A csapatoknál új győztest hozott a 37. választás. Vízilabdában eddig csak férfi elsőségek születtek. Most a világbajnoki címet kiérdemelt női vízilabda-válogatott lett az év csapata. Az edzőknél 1990 után ismét Széchy Tamás a legjobb. 1994. legjobb magyar férfi sportolói: 1. Rózsa Norbert, úszó 697 pont (85-en az első, 18-an a második, 3-an a harmadik helyre tették), 2. Borhi Zsombor, kajakozó 545 (18, 75, 11), 3. Güttler Károly, úszó 107 ( 0, 3, 23), 4. Feri Attila, súlyemelő 96 (0,4,19), 5. Puhl Sándor, labdarúgó játékvezető 64 (5,1, 6), 6. Savanya Norbert, búvárúszó 62 (1, 3, 10), 7. Besenyei Péter, műrepülő 37,8. Benedek Tibor, vízilabdázó 35, 9. Bánszki Tamás, ejtőernyős (Kvasz András békéscsabai Repülős és Ejtőernyős Egyesület) 21, 10. Mihaldinecz Rudolf, motorcsónak-versenyző 16. 1994. legjobb női sportolói: 1. Kőbán Rita, kajakozó 760 (103, 7, 1), 2. Ináncsi Rita, többpróbázó atléta 304 (2, 38, 25), 3. Egerszegi Krisztina, úszó 189 (1, 22, 18), 4. Bátorfi Csilla, asztaliteniszező 188 (3, 15, 23), 5. Kovácsné Grampsch Ágota, tekéző 112 (2, 10, 12), 6. Polgár Zsófia, sakkozó 53 (0, 5, 7), 7. Takács Mária, súlyemelő 41, 8. Polgár Judit, sakkozó 29, 9. Farkas Ágnes, kézilabdázó 17, 10. Szalay Zsuzsa, taekvon- dós 16, ...16. Tóth Hajnalka, vívó (Békéscsabai Előre Vívó Egyesület) 4. 1994. legjobb magyar csapatai: 1. Női vízilabda-válogatott (Dunkel Zsuzsa, Eke Andrea, Huff Zsuzsanna, Kisné Dancsa Katalin, Kuna Ildikó, Rafael Irén, Rédei Katalin, Sípos Edit, Stieber Mercedes, Szalkay Orsolya, Szremkó Krisztina, Tóth Gabriella, Tóth Noémi, edző: Tóth Gyula) 709 (44,30,17), 2. ÚTE-Primavera vízilabdacsapata 387 (42, 9, 12), 3. Női kajaknégyes 152 (5, 20, 3), 4. Öttusa-válogatott 134 (3,13,12), 5. Női kézilabda-válogatott 106 (4, 2, 17), 6. Statisztika női asztalitenisz-csapat 93 (2, 7, 11), 7. Női sakkválogatott 82, 8. Kenunégyes, 500 m 78, 9. Kajakkettes maraton 61,10. Férfi kajaknégyes 45. 1994. legjobb magyar edzői: 1. Széchy Tamás (úszás) 427 (38, 25, 9), 2. Kovács István (UTE vízilabdacsapata) 256 (20,16,9), 3. Vajda Vilmos (kajak-kenu) 204 (16,12, 8), 4. Tóth Gyula (női vízilabda-válogatott) 204 (11, 11, 18), 5. Fábiánné Rozsnyói Katalin (kajak) 199(14,13,9), 6. Garami József (ÚTÉ labdarúgócsapata) 127 ( 4, 7, 16), 7. Gyöngyösi János (kajak) 67 8. Kiss László (úszás) 52, 9. Csank János (Vác labdarúgócsapata) 39, 10. Gyémánt Imre (búvárúszás) 33. (Az, egyformán 204 pontos Vajda Vilmos és Tóth Gyula között a több első helyezés döntött Vajda Vilmos javára.) Először az élen a kajakkirálynő, Kőbán Rita A nők között első alkalommal bizonyult a legjobbnak Kőbán Rita, megtörve ez^l Egerszegi Krisztina 1988 óta tartó sikersorozatát. A Csepel kajakozónője volt már második az egyéni rangsorban, mégpedig 1985-ben, sőt, győztes is, 1992-ben, de csapattagként. Az egyéni siker ideje most jött el: az idei mexikói világbajnokságon nyújtott teljesítményével — három arany, két ezüst — érdemelte ki a legjobb magyar női sportoló címet. — A mexikói három aranyérem közül melyik a legértékesebb? — Nem akarok különbséget tenni, mert esetleg megsérthetnék másokat. Az egyesnek nagyon örülök, hiszen magyar nő még sohasem nyert aranyérmet világbajnokságon szólóban. A kettesnek azért, mert bebizonyítottuk, hogy van értelme az elvégzett munkának. A négyes pedig igazi csapatmunka eredménye. —Minek köszönhető ez a sikeres év? Többet készült talán, mint máskor? — Nem hiszem. Inkább másként, azt mondhatnám, oko- s a b b a n készültem. Tavaly pihentem egy kicsit és ez is jót tett. Bár az esélyesség engem nem nyomaszt, az olimpiai győzelem nagy terhet vett le a vál- lamról, egyértelművé vált, hogy van értelme a munkának. — Mi lesz a jövő év feladata? — Nincs megállás, jövőre Duisburgban rendezik a világ- bajnokságot. Két év múlva peKőbán Rita, a kajakkirálynő dig olimpia, így az Atlanta előtti esztendő természetesen már ennek jegyében telik el — mondta Kőbán Rita. A mellúszó király és a mester Rózsa Norbert, a mellúszó csoda Széchy Tamás, a Sarkadról indult mágus Mester és tanítványa. Hogy Rózsa Norbert Széchy Tamás keze alatt érett világklasszissá, az sajátságos módon akkor bizonyosodott be kristálytisztán, amikor útjaik átmenetileg egy rövid időre szétváltak (mint emlékezetes, Rózsa Ausztráliában „próbált” szerencsét). Az önként vállalt jó féléves ausztráliai „száműzetés” és az onnan való hazatérés után Széchy mester volt az, aki ismét szuperúszót varázsolt a távoli kontinensen a magyar sport számára már-már elvesző Rózsából. Az idén kezdték újból itthon és együtt a közös munkát, amelynek ragyogó végkifejlete közismert: Rózsa Norbert a szeptemberi római világbajnokságon mind a 100, mind a 200 méteres mellúszásban aranyérmes lett. Ezzel szinte példátlan bravúrt hajtott végre, hiszen a jellemző az, hogy valaki vagy az egyik, vagy a másik távon kiváló, de egyszerre mindkettőn valóban csak a legnagyobb klasszisok képesek diadalmaskodni. — Lehet, hogy már a bécsi Európa-bajnokságon, a jövő év augusztusában újabb ilyen kettős siker következik? — Nagyon szeretném, és mindent meg is teszek ennek érdekében, de méginkább örülnék, ha az atlantai olimpián tudnék duplázni. Ezért dolgozom, erre készülök, s remélem, hogy ötkarikás arany, de méginkább aranyak koronázzák meg erőfeszítéseinket az 1996-os nyári játékokon... — így az év férfi sportolója, aki még hozzátette: — Ha csak egy bajnoki cím jönne össze két év múlva, akkor se keseredem neki. Mert lesz még hol gyarapítani a győzelmeket. Ugyanis még Sydneyben, a 2000. évi nyári olimpián is indulni akarok! — Azzal, hogy két olimpiai számban nyert Rómában világbajnoki aranyat Ricsi (ez Rózsa Norbert beceneve — a szerk.), számomra egyértelművé tette, hogy csak ő lehet az esztendő legjobbja Magyarországon. De az én elsőségem sem hökkentett meg, hiszen az ő függvényeként logikusan szavaztak rám a legtöbben az újságírók közül — mondta Széchy Tamás válaszul arra a kérdésre, hogy számított-e a maga és tanítványa győzelmére. Majd így folytatta: —1994, Róma jelzésértékű az 1996-os olimpiára, hiszen az olasz fővárosban világbajnokság volt, s ez a mérvadó, hiszen a kisebb kontinentális versenyeket, például az ázsiai játékokat nem lehet figyelembe venni, hiszen azokon más, kisebb és gyengébb a mezőny. — És mi az itáliai világbajnokság ,, üzenete" ? —Mindenekelőtt az, hogy a magyar úszásnak újból jelentős esélye van az eredményes olimpiai szereplésre. A gyerekek Rómánál is jobbak lesznek Atlantában, vagyis az 1996-os játékokon több arany, ezüst és bronz várható a magyar úszóktól, mint amennyit az 1992-es olimpián szereztek. „Aranyos” vízipólós lányok A nyári vb-n az úszók mellett mindenki a férfi vízilabda-válogatottól várt leginkább dobogós helyezést. Horkai György legénysége azonban csak ötödik lett Rómában. Hogy mégse csalódásként kerüljön be a magyar póló történelemkönyvébe az itáliai vb arról a női válogatott gondoskodott. Dancsáék ugyanis sorra aratták győzelmeiket és végül nem kis meglepetésre, a döntőben a nagy esélyes hollandokat is legyőzve, aranyérmet szereztek. A világbajnoki titulus pedig egyben az Év csapata büszke címet is jelentette Tóth Gyula szövetségi kapitány tanítványai számára. — A legfontosabb, hogy az elvégzett munka meghozta gyümölcsét és ezt az eredményt a sportújságírók is respektálták — kezdte mondandóját Tóth Gyula, aki a női vízilabda-válogatott első szakvezetője volt. — 1983-ban Ördögh Évával közösen készítettük fel a lányokat. Később Konrád János mellett segédkeztem, s 1990 óta vagyok szövetségi kapitány. —A világbajnokság előtt mennyi esélyt adott a csapatnak az aranyéremre? — Előtte úgy festett, nincs sok sanszunk, a célkitűzés a négy közé kerülés volt. Kanada legyőzése után viszont azt mondtam, hogy Magyarország lesz a világbajnok és ezt próbáltam elhitetni a játékosokkal is. A vb-döntőben Hollandia ellen a legfegyelmezettebb játékot mutatták, szinte egy precíziós gép pontosságával működött a csapat. — Milyen jövő vár a világbajnok vízilabda- együttesre? — A legnagyobb feladat pótolni azt a négy játékost, aki abbahagyta a vízilabdázást. Sajnos, nagyon szűk a magyar mezőny. Erre a csapat- építésre talán rá kell áldozni a teljes jövő évet. Nem akarok öregebb játékosokat visszahozni, inkább a fiatalokra kell építeni, még akkor is, ha ez eleinte az eredményesség rovására megy. —Kit emelne ki a világbajnok válogatottból? — Nem lehet senkit kiemelni egy ennyire egységes gárdából, mint a miénk! Mindenki maximálisan megtett mindent a parton és a vízben egyaránt a győzelemért — mondta végezetül Tóth Gyula. Kisebbség Már egészen korán, kisgyerek korában a sport elkötelezettjévé vált. Délvidéki lány létére szívesen beállt a fiúk közé focizni. Rendszeresen úszott, fut ott, kosárlabdázott, kézilabdázóit. Végül is a kézilabdát választotta. Akkor a kisváros kézilabdacsapata a második osztályban szerepelt. Ismerősöm 12 éves korában mutatkozott be a felnőttek között. Már az első találkozók után a szakemberek sejteni vélték kivételes képességeit. Hamarosan az együttes meghatározó tagjává vált. Egyre-másra szerezte szebbnél szebb találatait. De természetesen önzetlen maradt csapattársaival szemben is, remek átadásokkal hozta őket helyzetbe. Egy idő után a klub bennfentesei úgy vélték, hogy magasabbra állítják a mércét, az elsőosztályt tűzték ki célul. Hosszabb ideig tartó utánjárás után megteremtődtek az anyagi feltételek. A csapat közben remekül játszott és töretlenül menetelt a feljebbjutástjelentő első hely felé. Végül is magabiztosan nyerték meg a bajnokságot. Alanyom a legjobbak között sem felejtette el a sportág abc-jét, továbbra is ontotta a gólokat. Ézért hamarosan a válogatott szakembereinek is feltűnt kivételes képessége. Meghívót kapott a válogatott keretbe, majd hamarosan felöl thette a címeres mezt is. A válogatottban nem ment simán a pályafutása. Nem játszani felejtett el, közben Európa legeredményesebb játékosa lett, csupán egy dolog akadályozta meg a töretlenségtől, nemzetiségi volt. És ez sajnos rányomta bélyegét egész válogatottbéli pályafutására. Játszani ugyan játszatták, de állandóan csak tört időszakokra küldték fel a pályára. Igazán bizonyítani szinte sohasem tudott. Végül is feladta az állandó pszichikai felszültséget és Franciaországban kamatoztatta képességeit. —B— Január 6: Békéscsaba—Vasas Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy a női kézilabda Magyar Kupában a Békéscsabai NKC együttese a Vasas-Dreherrel találkozik a legjobb nyolc közé jutásért. A két klub képviselői megegyeztek az összecsapások időpontjaiban. Eszerint az első mérkőzést január 6-án, pénteken 17 órakor Békéscsabán, a városi sportcsarnokban, míg a visszavágót január 10-én, kedden 17 órakor a Fáy utcában rendezik. Visszakapcsolják Szerdán tárgyalóasztalhoz ültek a Démász és az Orosházi MTK vezetői, hogy megegyezést találja- nakakétfél közötti vitás kérdésekre. Mint ismeretes, néhány hete mivel az OMTK nem fizette az áramdíjat, a Démász kikapcsolta a klub székházában az áramot. Szerdán megállapodás született, hogy az OMTK a jövőben megkezdi az adósság törlesztését, a Démász pedig néhány napon belül visszakapcsolja az áramot.
