Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-23 / 303. szám
GAZDASÁG 1994. december 23., péntek Hírek Öncélú adótörvények! Öncélúak, nem szolgálják a gazdasági növekedést a jövő évi költségvetési és adótörvények — állapította meg csütörtökön Budapesten tartott ülésén a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöksége. Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban az elnökség rámutat: a kormány a jövő évi gazdasági növekedést alárendelte a költségvetésnek, az állami bevételek növelésének, az egyensúlyteremtésnek. A VOSZ ezért nem írta alá az Érdekegyeztető Tanács november 25—27-i megállapodását. A VOSZ nehezményezi a belső fogyasztás csökkentését, mert ez sújtja a kis- és középvállalkozókat. Az adórendszer hatékonyabbá, érthetőbbé és stabilabbá tétele ugyanakkor hozzájárulhat a feketegazdaság arányának mérsékléséhez. A VOSZ elemzi a társadalmi-gazdasági megállapodáshoz készített kormányzati anyagokat s reméli, hogy 1996-tól sikerül eredményeket elérni az általuk vitatott kérdésekben is. Nyereséges a Centrum. A Centrum Áruházak Rt. az idén várhatóan 18 milliárd fo-. rintos forgalommal zárja az évet, ez 12 százalékkal több mint tavaly volt. A várható nyereség 360 millió forint. Az rt. a megnövekedett forgalmat az előző évinek csaknem 400-zal kisebb létszámmal érték el. Az idén és jövőre is rendszeresen szerveznek akciókat.Változat- lanul kedvezményeket kapnak a nyugdíjasok. A nyugdíjasok 2 milliárd forint értékű árut vásároltak a Centmm Áruházakban, s ebből összesen 200 millió forint kedvezményt kaptak. At kell állítani a pénztárgépeket és taxamétereket A taxaméterek átállítását az illetékes szervizből kell kérni Január 1 -jétől az általános forgalmi adó kedvezményes kulcsa 10-ről 12 százalékra emelkedik. Emiatt a kereskedőknek és a taxisoknak át kell állítaniuk a pénztárgépeket és a taxamétereket — tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese csütörtökön az MTI-t. Az adóhatóság azonban a berendezések átprogramozásának időigényessége és a szervizkapacitás szűkössége miatt január 16-áig haladékot ad a gépek átállítására. Ezután a határidő után sem büntetik azokat, akik még 1994-ben megrendelték a szerviznél e szolgáltatást, de azt a szerviz még nem végezte el. A megrendelés tényét a vállalkozónak igazolnia kell. A taxaméterek esetében az átállítást az illetékes szervizből kell kérni. Az alanyi adómentességet is választhatják a taxiszolgáltatást végzők, ha éves bevételük nem haladja meg az 1 millió forintot. A taxaméter átállításának időpontjától függetlenül az áfát január 1-jétől a 12 százalék figyelembevételével kell fizetni, s ez vonatkozik a fordulónapnál később átállított taxaméterekre is. Ez utóbbiak esetében a fizetési kötelezettséget az adott időszakra számítással kell meghatározni. Függetlenül attól, hogy mikor történik meg a taxaméter átállítása, a kibocsátandó nyugtán lévő fizetendő összegnél nem kérhetnek magasabb díjat a taxisok. Atarifa- emelést megelőzően az új tarifadíj alkalmazását meg kell előznie a díj beprogramozásának az illetékes szerviznél. E szabályok vonatkoznak a pénztárgépeket használó vállalkozókra is. A bűnjel az ózsuta volt Ezeket a dómokat is illetéktelen személytől kellett visszavinni a remetei erdőbe néhány évvel ezelőtt Fotó: Archív fotó Füzesgyarmaton sajnos az utóbbi időben elszaporodott az orvvadászat. A faluban sok az agárkutya, amelyeket nemcsak kedvtelésből, hanem orvvadászat céljára is tartanak, hiszen az agár képes elfogni az őzet is. A minap B. Sándor helyi lakos többedmagával az almáskertben „vadászott”. Egy helybéli lakos figyelmeztette a vadászokat és a rendőröket. Elmondták, látták, amint elfogtak egy őzet. A helyszínre érkező rendőr és vadőr már nem találta ott a tetteseket, hiszen addigra már elszállították a vadat. A gyors nyomozás azonban eredményre vezetett, a tetteseket egyik ismerősüknél épp nyúzás közben érték utol. Á házkutatás során mindkét helyen több trófeát és vad- nyúlbőrt találtak, amelyek feltehetően korábbi orvvadászatból származnak. A mostani sikeres akció része annak a megállapodásnak, amelyet a helyi vadásztársaság és a rendőrség kötött, az orvvadászat visszaszorítása érdekében. Gáli Móni / Újraértékelték a Matáv-vagyont Annak idején a Matáv épületeit alulértékelték. Felvételünk Békéscsabán, idén januárban készült a Matávfelújítottügyfélszolgálati irodájában Elkészült a Matáv vagyonának újraértékelése. Két független vagyonértékelő szervezet — a Pénzügykutató Rt., illetve a Magyar Paribas Rt. — megállapítása szerint az általuk vizsgált 13 primer telefonszolgáltató körzet átlagos vagyonértéke a könyv szerinti nettó értéknek csak a 66,82 százaléka lehet összességében 15 milliárd forinttal kevesebb. Ezt Bölcskei Imre, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára közölte csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a vagyonújra- értékelés megtörténte után már nincs akadálya annak, hogy a Matáv megköthesse a koncessziós szerződéseket a leendő szolgáltatókkal. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter erre a jövő év január 31 -éig biztosított lehetőséget. A helyettes államtitkár még elmondta: a Matáv vagyonát még a privatizációt megelőzően értékelték fel, és akkor azt még országosan egységes hálózatban működő távközlési rendszerként kezelték. Ez volt a primer körzetek vagyonmegál- lapításának az alapja is. Az újonnan kijelölt vagyonértékelők azonban megállapították, hogy mivel a primer körzetek a továbbiakban már nem tartoznak a Matáv tulajdonába, azért ezeket nem is lehet egységes hálózat részeként értékelni. Ebből adódóan az értékük csökken. A vagyonértékelők szeriqt a Matáv tulajdonát képviselő átviteltechnikai berendezéseket, az épületeket, egyéb eszközöket Coopers és Éybrand (CL) cég annak idején egyébként is alulértékelte. Ä kapcsolástechnikai berendezések és a helyi hálózatok értékét viszont a valóságosnál nagyobbra becsülte. Ezek, miként kiderült, összességükben több mint 30 százalékkal kevesebbet érnek az előző becslésben meghatározott összegűnél. Bölcskei Imre úgy véli: valójában nincs késésben a koncessziós vagyonátadás, annak ellenére sem, hogy néhány társaságnál korábbra tervezték a megállapodást. A többi társaságnál eredetileg a határidő december közepe volt. Spekulálni pedig kell! MNB-intézkedések... A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt napokban számos pénzszűkítő intézkedést hozott. Ezek sorába tartozik a repokamatok emelése, az egyhavi repoügyletek és a swap- műveletek megszüntetése, illetve a valutaintervenciós sáv 2.5 százalékról 4,5 százalékra történő kiszélesítése. Az MTI információi szerint az intézkedések hátterében az áll, hogy nagyon erős a külföldi forrásbeáramlás, és a jelenlegi körülmények között ez alaposan megzavarja a forintpiac egyensúlyát. Az idén működőtöké formájában mintegy 1.5 milliárd dollár érkezik az országba. A befektetések jelentős része már olyan vegyes vagy teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél történik, amelyeket korábban alapítottak. A 80-as évek vége óta ugyanis mintegy 7-8 milliárd dollárnyi működötökét fektettek be Magyarországon, s a külföldi vállalkozások többsége viszonylag gyorsan bővül. A számottevő működőtőkebeáramlás mellett jelentős mértékűvé vált a a Magyarországon működő cégek külföldi hitelfelvétele. Ez az idei esztendőben eléri a 800 millió dollárt, s emellett a kereskedelmi bankok is egyre több kölcsönt vesznek fel önállóan a határon túlról. A bankok új külföldi hiteleinek összege az idén mintegy 500 millió dollártér el. A beáramló külföldi pénzt jelentős részben forintra váltják, s ez számottevő pénzbőséget eredményez a piacon. Ezért a Magyar Nemzeti Bank arra kényszerül, hogy különböző eszközökkel csökkentse a túlkínálatot, amely az infláció növekedését eredményezhetné. Az Magyar Nemzeti Bank eszközei azonban meglehetősen végesek. Eddig a jegybank elsősorban kamatemeléssel reagált. Az intervenciós sáv kibővítésétől hasonló hatást várnak. Ha ugyanis nagyobb sávban mozoghatnak szabadon az árfolyamok a bankközi devizapiacon, úgy jelentős devizatúlkínálat esetén a forint erősödik, és ez is csökkentőleg hathat a hazai forintpiacra. De az intervenciós sáv szélesítése egyben növeli a Magyarországon kialakuló pénzügyi spekuláció kockázatát. A spekulációs tevékenység kívánatos a gazdaság számára, ám eddig nem volt túl nagy a kockázata. ... és banki vélemények Komoly gondokat okoz a Magyar Külkereskedelmi Banknak az, hogy a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt napokban, illetve hetekben jelentős pénzszűkítő intézkedéseket hozott. Elképezelhető, hogy e megszigorítások hatására a bank aktivitása megtorpant, mivel egyre nehezebbé válik a kihelyezések finanszírozása. Mindezt Erdei Tamás a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgatója mondta el egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Mint ismeretes, az MNB az elmúlt hetekben jelentősen emelte a kamatokat, drágította az úgynevezett repóhiteleket, megszüntette az egyhavi re- poügyleteket és swap-művele- teket. Szerdán pedig a korábbi 2,5 százalékról 4,5 százalékra szélesítették a valutaintervenciós sávot. Erdei Tamás szerint ezek az intézkedések egyre inkább megdrágítják a pénzt a Magyar Külkereskedelmi Bank számára. Ezért külföldről ma már csak nagyon drágán juthatnak forráshoz és jelentős mértékben szűkült a Magyar Nemzeti Bank-i finanszírozás is. így a Külkereskedelmi Bank arra kényszerül, hogy egyéb módon biztosítsa forrásait, mivel mind nehezebbé válik a kihelyezések finanszírozása. Amíg más jellegű forrásbővítésre nincs lehetőség, addig a Külkereskedelmi Banknak bizonyos mértékben vissza kell fognia tevékenységét.
