Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-22 / 302. szám

MKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. december 22., csütörtök A Magyar Hitel Bank Rt. rendkívüli közgyűlése Ez év december 31-éig 5 milliárd 891 millió forint összegben alárendelt köl­csöntőkét kap az államtól a Magyar Hitel Bank Rt. E tő­kemegerősítéssel a pénzinté­zet tőkemegfelelési mutatója eléri a nemzetközi előírások szerinti 8 százalékos értéket, ami lényeges a bank későbbi privatizációja szempontjá­ból. Erről az MHB Rt. szerdai rendkívüli közgyűlésén dön­töttek a részvényesek. A közgyűlésen a leköszö­nő Töröcskei István elnök­vezérigazgató beszámolt a bank helyzetéről, illetve az ez év májusában megtartott éves rendes közgyűlésen elfoga­dott konszolidációs program végrehajtásáról. A konszoli­dációs program végrehajtása során a bank helyzete jelentő­sen javult. Új adósminősítési rend­szert vezettek be, amelynek során az ügyfél cégek hitel- felvételére egyedi limiteket határoztak meg és a fedeze­tértékelés is jelentősen szigo­rodott a banknál. A követelé­sek minősítési és céltartalék­képzési szabályzatát úgy vál­toztatták, hogy nem csak a szerződésben rögzített hitel teljesítését, hanem az adós helyzetének átfogó megítélését is előírták.Töröcskei István hangsúlyozta: a változások már most érződnek a banknál. A pénzintézet méreteit azonban tovább kell csökkenteni és az ügyfél-orientált pénzintézeti te­vékenység felé kell elmozdulni. A bank tőkeereje nem teszi le­hetővé a jövőben sem a nagy­bankká válást, a reális cél az ügyfeleket minél jobban kiszol­gáló középbanki méret. A kon­szolidáció első eredményei már idén érződnek, az adózott nye­reség ez év végén várhatóan másfél milliárd forint lesz. Tö­röcskei István szerint ezt az eredményt várhatóan 1995-ben is eléri a bank. A közgyűlés végülis elfogadta a beszámolót a konszolidációs szerződésben vállalt feladatok teljesítéséről, a pénzintézet stratégiai tervéről. Farkas István bankprivatizá­ciós kormánybiztos szerint csak a privatizáció révén lehet elérni a bank további fejlődését. A bankprivatizációs kor­mánybiztos javaslatára új igaz­gatóságot és új felügyelő bizott­ságot választott a rendkívüli közgyűlés a december 16-án le­mondott vezető testületek he­lyébe. Farkas István szerint két szempontot érvényesítettek a jelölés során. Egyrészt olyan embereket jelöltek, akik szakmailag képesek lesznek a konszolidációs program végrehajtására, másrészt szakmai előéletük, tárgyaló- készségük és nemzetközi gyakorlatuk segíti a pénzin­tézet privatizációját. A közgyűlés által megvá­lasztott új igazgatóság tagjai a következők: Apró Piroska, a Miniszterelnöki Kabineti­roda volt vezetője, volt cím­zetes államtitkár; Iványi György, az ÁV Rt. főtaná­csosa, továbbá Kardos Péter, Király Júlia, Király Árpád, Láng László, Vadas Attila és a pénzintézet vezetéséből Horváth Ferenc vezérigazga­tó-helyettes, Eisler Pétemé ügyvezető igazgató és Robin Winchester. Az új felügyelő bizottság tagjai a következők: Apatini Komélné, a Hitelgarancia Rt. vezérigazgatója, Bányai Miklós, a Magyar Befekteté­si és Fejlesztési Bank Rt. volt vezérigazgatója, Auer Kata­lin, Laki Árpád, Marosfí László és Osváth Piroska. Egyelőre nem döntöttek az igazgatóság elnökének személyéről. A vezérigaz­gatói poszt zártkörű, meghí­vásos pályázat útján dől el. Emelik az életjáradékot? A VOSZ vidéken kíván terjeszkedni Tagok nélkül nincs szövetség Hírek A Tőzsdetanács ülése. A Tőzsdetanács keddi ülésének döntése alapján három állam- kötvényt — a 2005/A-t, az 1996/K-t és az 1998/D-t —- ve­zetnek be december 27-én a Bu­dapesti Értéktőzsdére (BÉT), a jegyzett kategóriában — tájé­koztatta az MTI-t szerdán a BÉT titkársága. Ez évi utolsó ülésén a testület elfogadta a Bu­dapesti Értéktőzsde 1994-es gazdálkodásáról és 1995-ös költségvetéséről szóló előter­jesztést. A Tőzsdetanács ezúttal nem határozott a tőzsdei sza­badpiac beindításáról, mivel még nincs döntés arról, mennyi­re szigorú legyen a szabályozás. Ez ügyben és a szabványosított határidős kontraktusok keres­kedési szabályzatáról várható­an a következő ülésen határoz­nak. A Tőzsdetanács december 30-i hatállyal felvette a BÉT tagjai közé az Equitas Bróker Rt.-t, így 51-re emelkedik a tőzsdetagok száma. A Fiat duplázott. A Fiat Magyarország 1994-ben elő­reláthatólag megduplázza ér­tékesítését az előző évhez ké­pest. Ezt Kohlrusz Károly, a Fiat Magyarország értékesíté­si igazgatója mondta el a Fiat- Koncz márkakereskedés bu­dapesti, Batthyány utcai épületében abból az alkalom­ból, hogy a márkaszerviz el­nyerte az ipartestület védje­gyét. Idén mintegy 3500-4000 Fiat gépkocsit értékesítettek Magyarországon, amely a márka 5 százalékos részesedé­sét jelenti a hazai autópiacon. Legnagyobb számban a Fiat Unót vásárolták a jelenlegi 24 márkakereskedés üzleteiben. Jövőre az értékesítési igazgató szerint a Fiat-vásárlások to­vábbi emelkedése prognoszti­zálható majd Magyarorszá­gon, miután a Fiat Punto lett az év autója. Munkanélküliség. Bu­dapesten is csökkent a regiszt­rált munkanélküliek száma a múlt év végi 63 536-ról 57 214- re. Az aktív foglalkoztatáspoli­tikai támogatásokra 1,5 milliárd forintot használhattak fel. Vál­tozatlanul a képzés a legkereset­tebb aktív támogatási forma Budapesten. A munkanélküliek mintegy 40 százaléka kapcsoló­dott be az idén a különféle kép­zésekbe. Az év során csaknem 21 ezren vettek részt a különféle tanfolyamokon, közülük több mint 7 ezren pályakezdők és csaknem 3 ezren alacsony isko- lázottságúak. A központ külö­nös figyelmet fordított a tartó­san munkanélküliek rehabili­tációs képzésére Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal javasolni fogja az életjáradék havi alap­összegének 25 ezer forintra emelését, valamint a kárpótlási törvény módosítását, hogy mi­nél többen vehessék igénybe ezt a lehetőséget a kárpótoltak közül — mondta el Nagy Fe­renc, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője a szervezet szerdai sajtótájékoz­tatóján. Legkésőbb áprilisig meg kell kezdem a második földalap árveréseit — hangoz­tatta Nagy Ferenc. A kárpótlási hivatal már egy éve készen áll az árverésekre, azonban számos probléma hátráltatta a munkát. Az eredetileg törvényben meg­határozott mintegy 2,6 millió aranykorona értékű földből csu­pán 2,3-2,4 milliónyit különí­tettek el, de még ezek kijelölése sem végleges, például a termé­szetvédelmi szakhatósági véle­mények miatt. Az Igazságügyi Minisztérium is a hivatallal azo­nos álláspontot fogadott el, s így eldőlt, hogy a jövő évi árverése­ken a kárpótlási hivatal nem fogadja el az utalványokat. Az első kárpótlási földalap eseté­ben bírósági eljárás miatt mint­egy 43 gazdálkodó szervezetnél nincs még jogerős földalap-ki­jelölés. Eddig 37 millió arany­korona értékű föld talált gazdá­ra. Az első vagyoni törvény alapján benyújtott több mint 800 ezer igényből már csak 520, a második kárpótlásban beérke­zett kérelmekből még mintegy 1300 ügyben nem született meg a határozat. A személyi kárpót­lást ez év végére fejezi be a hivatal, mert az adatok egyezte­tése, illetve beszerzése, avagy jogi problémák miatt néhány ezer ügyben nem tudott dönteni az OKÍCH. A kárpótlási törvé­nyek újramegnyitásakor be­adott mintegy 532 ezer vagyoni kérelemből 148 281 ügyben született határozat, mintegy 4,5 milliárd forint értékben. A poli­tikai üldözöttek kárpótlásának keretében a pótlólagos határ­időre érkezett mintegy 80 ezer ügyirat előfeldolgozása hama­rosan befejeződik, és jövő év januárjában már nagy számban küldenek ki határozatokat az igénylőknek. Mintegy 15 millió forintot költött eddig a kárpótlási hivatal az integrált földinformációs rendszer kidolgozására, amely­ben a hivatal munkatársain túl mint rendszerfejlesztő, a Zala- szám Kft. vesz részt. Elkészült az a része a rendszernek, amely már képes egy teljes megye ár­verési adatainak nyilvántartá­sára. Amennyiben a rész­aránytulajdonok kijelölését is ezen a rendszeren vezetik ke­resztül, akkor az OKKH elnö­ke szerint jövő év augusztusá­ra egy naprakész földnyilván­tartást tudhat majd magáénak a kárpótlási hivatal a földek mintegy 60 százalékára. Az utóbbi két évben jelentősen visszaesett a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének taglét­száma. Ezért a decemberi köz­gyűlés résztvevői elhatároz­ták, hogy bizonyos alapsza­bály-módosítással megpró­bálnak kedvezőbb feltétele­ket teremteni az újak belépésé­hez, s a „régiek” megtartásá­hoz. Az egyik változás, hogy a tagdíjak ezentúl nem naptári évre, hanem a befizetéstől szá­mított 12 hónapra érvényesek. A tagdíj összege a vállalkozás forgalmától függ. A 10 millió forintnál alacsonyabb forgal­mú cégek 20 ezer, a 10 és 100 millió forint közöttiek 40 ezer, a 100 milliónál „gazdagab­bak” pedig 60 ezer forintot fi­zetnek minimálisan évente. Aki pedig még így is elmarad a tagdíjfizetéssel, azt — az eddi­gi gyakorlattól eltérően — nem törlik a nyilvántartásból, csupán felfüggesztik a tagsá­gát. Ez annyit jelent, hogy amíg be nem pótolja az elma­radását, addig nem veheti igénybe a VOSZ által nyújtott szolgáltatásokat és nem élhet a tagsággal járó jogokkal, egy esetleges közgyűlés alkalmá­A Sztráda A Sztráda-Skála Rt. értesítette a Budapesti Értéktőzsdét, hogy a cég ki kívánja vonni részvényeit a tőzsdéről — kö­zölte az MTI-vel szerdán Se­bestyén Miklós, akit a cég múlt pénteki közgyűlésén válasz­val nem választhat és nem is választható. A taglétszám szélesítése ér­dekében némiképpen átalakul a megyei szövetségek rend­szere is. A vállalkozók ezentúl a megyei szövetségeken ke­resztül válhatnak tagokká. Az elfogadott új alapszabály sze­rint legkevesebb 150 vállalko­zó alakíthat önálló jogi szemé­lyiséggel rendelkező szövet­séget. Ezeknek saját működési feltételeik megteremtésén túl hozzá kell járulniuk az orszá­gos szövetség fenntartásához is. Ezért a VOSZ éves kiadása­inak egyhuszonnegyed részét be kell fizetniük a központi kasszába. Az egyrészt liberális, más­részt szigorító intézkedésekre azért van szükség, mert a szer­vezet nehéz helyzetbe került az elmúlt években. Az újra el­nökké választott Palotás János és öt társelnöke szerint ebből a hullámvölgyből csak a tagok vezethetik ki a szövetséget. A VOSZ gazdaságos működteté­séhez viszont legalább kétezer vállalkozóra lenne szükség a jelenlegi nyolcszázötvennel szemben. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy Europress kivonulása tottak ügyvezető igazgatóvá. Amennyiben a Tőzsdetanács elfogadja a kivonásról szóló kérelmet, és törlik a részvényt a BÉT értékpapírlistájáról, a Sztráda-Skála le$z az első cég, amely elhagyja a tőzsdét. Valutaárfolyamok XII. 21-én vétel közép eladás Angol font 172,3 174,0 175,79 Ausztrál dollár 85,8 86,6 87,44 Belga és lux.frank (100)342,0 345,5 349,00 Dán korona 17,9 18,0 18,27 Finn márka 22,7 22,9 23,16 Francia frank 20,3 20,5 20,80 Görög drachma (100) 45,4 45,9 46,41 Holland forint 62,8 63,4 64,06 ír font 170,1 171,8 173,56 Japán yen (100) 110,2 111,3 112,48 Kanadai dollár 79,3 80,1 80,90 Kuvaiti dinár 368,5 372,1 375,74 Német márka 70,2 71,0 71,71 Norvég korona 16,1 16,2 16,44 Olasz líra (1000) 67,0 67,7 68,41 Osztrák schilling 9,9 10,0 10,19 Portugál escudo (100) 68,5 69,2 69,91 Spanyol peseta (100) 83,3 84,2 85,08 Svájci frank 83,0 83,9 84,76 Svéd korona 14,6 14,8 14,97 USA dollár 110,5 111,6 112,67 ECU (Közös Piac) 133,9 135,3 136,66* 1994 a Pepsi éve volt Magyarországon Dr. Kaleb Bradham 1902-ben találta fel a Pepsi-Colát. Mára a hatalmas vállalatbirodalom öt céget egyesít magában: a Pepsi- Cola Intemationalt, a Frito Layt, a Taco Bellt, a Kentuky Friéd Chickentésa Pizza Hűtőt. A cégcsoport 1993-as 25 milli­árd dolláros összforgálmával a világ legjelentősebb vállalatóri­ásai közé tartozik, 170 országá­ban rendelkezik érdekeltségek­kel. A Pepsi három üzletágban tevékenykedik, az ital, a ven­déglátás és a snack-termékek területén. A cég számos, a világ minden pontján jól ismert és keresett termékkel dicsekedhet. Ilyen a Pepsi, a Pepsi Light, a Pepsi Max, a 7UP, a 7UP Light, a Mirinda, a Mountain Dew, a Lipton Ice Tea és sokféle ás­ványvíz. A Pepsi Cola 1969-ben jelent meg Magyaroszágon. A cég 1993-ban ötéves fejlesztési programot indított el 115 millió dolláros értékben. Ezek a válla­latok közvetlenül vagy közvet­ve 7000 munkahelyet teremtet­tek. Honfitársaink évente több, mint 270 millió liter Pepsi-ter- méket fogyasztanak el. Ä szén­savas üdítőitalok piacán a Pepsi 1994- es részesedése 45,3%, ez­zel a Pepsi leelőzte versenytár­sát. A Pepsi-termékek között még mindig a kóla a piacveze­tő, ez adja az összforgalom 50%-át. Az elmúlt évben a Pep­si dinamikus terjeszkedésbe kezdett az országban. A Pepsi- Cola több új, a piacot forradal­masító termékkel jelent meg. 1995- ben a Pepsi további, új termékek bevezetésével to­vább növeli már így is jelentős termékskáláját és új csomago­lásokat vezet be. A Pepsi idén legyőzte a versenytársait Fotó: Lehoczky Péter Mezőgép Rt. Orosháza Békéscsabai Gyára, Békéscsaba, Szarvasi út 86—88. felvételt hirdet az alábbi munkakörökben: — CNC esztergályos, esztergályos, forgácsoló munkában jártas diszpécser — marós, köszörűs — hegesztő — daraboló-présüzembe gépkezelő (lakatos), lakatos szakmában jártas diszpécser — betanított gépkezelő — titkárnő (gépírás, számítógép-kezelés, angol—német nyelvtudás) — külkereskedelmi bonyolító, német nyelvtudással — gazdasági csoportvezető (pénzügyi-számviteli főiskola), lehet kezdő is Jelentkezés személyesen, munkaidőben.

Next

/
Thumbnails
Contents