Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-19 / 299. szám

1994. december 19., hétfő HAZAI TÜKÖR /SOROZAT tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Ünnepi halvásár. Megkezdődött a békéscsabai halboltban, az Andrássy út 29—33. alatt a hagyományos karácsonyi halvásár. A ponty kilója most 270 helyett most 240 forint, a busa 140 helyett 120, a szürke harcsa 800 helyett 650 forint kilónként. Az üzlet most a vásárcsarnok előtt is árusít halat Fotó: Such Tamás Az orvosi műhibáról 4. Elfuserált operációk Makra Ágnes esete, jóllehet en­nek a fiatal lánynak a hányatta­tásai még nem értek véget, s a rajta elvégzett operációk soka­sága legalábbis vitás diagnózi­sokat sejtet, nem tartozik az egyértelműek közé. Az azon­ban kétségtelen, hogy az esetek egy részében a páciens bizo­nyíthatóan betegebb a műtét után, mint annak előtte volt. Egy keserű vicc szerint „ a mű­tét sikerült, a beteg meghalt”. Orvosi körökben természetesen sok ilyen esetet ismernek. A legismertebbek közé tartozik, amikor az egyik központi kór­ház igazgatóját saját kollégái műtötték meg sikertelenül. Nemsokára újabb műtétet kel­lett végrehajtani az akkor már ténylegesen élet-halál közt le­begő főnökön. Ugyanis benne- felejtették a szikét... Sajnos a további példák tára elég gazdag, még akkor is, ha ezek az esetek ritkaságszámba mennek ahhoz képest, hogy az orvosok sokasága naponta vé­gez több, néha több tucat sikeres operációt. Tévedni emberi do­log. De természetes az is, hogy ha a tévedés eredményeként emberi életek vesznek oda vagy nyomorodnak meg, a „hiba” más elbírálás alá esik. Egy csinos hölgyet — B-nét — zavarta a nyakán lévő borsó- nyi nagyságú mirigy. A kiope­rálás mellett döntött. Az opera­tőr véletlenül átvágott három ideget. Ennek következtében B- nének lefittyedt a szája, alig tud beszélni, csak torz hangok hagyják el deformálódott ajkait. A nyál összegyűlik szája szélén, gusztustalan. Elvesztette mun­kahelyét, megcsúnyult, társas kapcsolatai megszűntek, némi öniróniával Quasimódónak ne­vezi magát. H. I-né ikerterhes volt. Ab­ban a kórházban, ahová terhes­sége idején járt, nem vállalták a szülés levezetését, mert nem voltak ikerszülésre berendez­kedve. Inkább beutalták az or­szág egyik legmagasabban kva­lifikált kórházába. Tudták róla, hogy altatáskor intenzíven hány, miután korábban méh­szájplasztikája volt. A férj be­szélt előzetesen a szülést leve­zető orvossal, hogy mi vei a fele­sége gyomorsavat hányt, amitől nagyon berekedt, kéri, hogy ne altassák. Elküldték azzal, hogy ne szóljon bele az orvosok dol­gába, ők tudják, mit kell tenni. Eljött a szülés ideje. A férj reg­gel hat órától fél tizenegyig—a szülés kezdetéig —jött-ment a kórház folyosóján, minden or­vossal beszélt, és mindenkitől kérte, hogy ne altassák a felesé­gét. Külön is felhívta fi­gyelmüket az intenzív hányás­ra. A szülés alatt császármet­szést kellett az orvosoknak al­kalmazniuk. Az összes figyel­meztetés ellenére altatták az édesanyát. O rögtön hányt is, majd miután az altatásban nem működtek a reflexei, nem tudott köhögni, és beszívta a tüdejébe a gyomorsavat. Az szétmarta a tüdejét. Átszállították- ugyan a tüdőklinikára, de ott már sem­mivel sem tudtak segíteni rajta: három nap múlva meghalt. A csípőprotézises, mozgássérült, leszázalékolt férj neveli azóta az anyátlan ikreket. Az immár sokadszor idézett szakértői vélemény: nem tör­tént semmilyen hiba, mulasz­tás, az orvosok a szakértő sze­rint most is, mint csaknem min­den esetben hivatásuk magasla­tán álltak. A férj figyelmezteté­seit elfelejtették megemlíteni. Persze lehetett volán epidurális érzéstelenítést — gerincérzés­telenítést — alkalmazni, ha lett volna kiképzett szakemberük. De ebben a legmagasabban kvalifikált, legjobban felsze­relt, specializálódott kórházban nem volt ilyen szakember, csak az altatást használhatták. Ide tartozik annak a fiatal nő­nek az esete is, aki sok más társához hasonlóan nem tett fel­jelentést, és hosszú évek elmúl­tával már nem is fog. Az illető a fent leírt katasztrófa áldozatai­hoz képest „olcsón megúszta”. Az első gyermeke megszületé­sét követő harmadik hónapban újra terhes lett. (Abban az idő­ben még nem volt szoptatós ma­mák részére antibébi-labletta.) Nem akart egyik szülésből a másikba esni, úgy gondolta, pi­hen ő is és a szervezete is 2-3 évet, amikor jöhet a második gyermek. Elment abortuszra. Mint utólag megtudta, hátrahaj- ló méhe volt, amit egy nőgyó­gyász szakorvos a legelső'vizs­gálatnál azonnal észrevesz. Ez alól úgy tűnik, csak az operációt végző orvos volt kivétel. O ugyanis fordítva tartotta a kanalat, amivel a műveletet végezte. így azután kilukasztotta a méhét. Azóta akárhány nőgyó­gyásznál volt vizsgálaton a hölgy, mindenhol megkérdez­ték, hogy „ki volt ez a vadál­lat?”. Egy 20 éves nő méhe ugyanis nagyon ruganyos: egy tucat abortusz után sem szabad kilukadnia. Az orvos — kihasz­nálva az altató hatását—közöl­te ezt a „tévedést” a beteggel, és azt, hogy nem kell izgulni, mert egy „bikini” varrással helyre­hozta a dolgot. Valóban szép a seb, még bikiniben sem lehet észrevenni a forradást. Azt is közölte az altatótól még mindig mosolygó anyukával, hogy nyugodtan szülhet még gyere­ket, semmi gond nem lesz, hi­szen a méh nagyon rugalmas, úgy tágul, mint a gyomor. Igaz, hogy beigazolódott amit mondott, hi­szen pár év múlva rendesen meg­szülte második egészséges gyer­mekét, de a kilenc hónapot mégis végigizgulta, ami biztos nem tett jót a magzatnak. Az árulkodó heg pedig márörökre ott marad. Mikor felfogta, mi történt, gondolkodott azon, hogy tegyen-e feljelentést, de miután az altatást követő eu- fóriás hangulatban azt mondta az orvosnak, hogy „ugyan, dok­tor úr, nem történt semmi”, úgy érezte, ez nem lenne szép dolog tőle. (Következik: Jogi lehetőségek.) Buda Magdolna Megleckéztetés Csütörtökön este hozzáfogott az Országgyűlés a szövetkeze­tekről szóló 1992. évi I. tör­vény módosításának megsza­vazásához. Vastagh Pál igaz­ságügy-miniszter összefoglal­ta a heves vitát, ezután először a kormány által támogatott módosító indítványokat (köztük a fideszes Sümeghy Csabáét) kellett volna elfo­gadnia a T. Háznak egyetlen szavazással. Az addig határo­zatképes ülés hirtelen határo­zatképtelenné vált. A javasla­tok 95%-os támogatottságot kaptak, ezzel nem lett volna baj, de nem volt meg a szava­zás érvényességéhez szüksé­ges legkevesebb 193 voks. Az elnöklő Gál Zoltán beszólított a folyosóról négy-öt cigarettá­zó képviselőt, de a megismé­telt szavazáskor még kevesebb lett az összlétszám, mint elő­ször. Az elnök jelenlét-ellen­őrzést rendelt el, hogy kiderül­jön, kik azok, akik jelen van­nak ugyan, de nem hajlandóak szavazni. A listák összehason­lításával utóbb megállapítható volt, hat kisgazda, hat MDF-es és három KDNP-s honatya vá­lasztotta az ellenvélemény­nyilvánításnak ezt a módját, még további tíz-tizenöt ellen­zéki képviselő szintén jelen volt, de a jelenlét-ellenőrzés­kor sem nyomta meg a gom­bot. A legraffináltabbak per­sze idejekorán kisétáltak a te­remből. (Rögzítsük: a Fidesz valamennyi jelen lévő képvi­selője szavazott.) A harmadik sikertelen kí­sérlet után aznapra lekerült a napirendről a szövetkezeti tör­vény módosítása. Az ellenzék tehát célt ért: sikerült borsot törnie a kormánykoalíció orra alá, s egyúttal megleckéztet­nie az MSZP-s és SZDSZ-es képviselőket: ha el akarnak fo­gadtatni valamit, amivel az el­lenzék nem ért egyet, vegyék a fáradságot és legyenek ott, hi­szen összesen 278-an vannak, ebből bőven kitelne a szüksé­ges 193. Hogy módszerük el­fogadható vagy sem, ízléses vagy sem, azt döntse el az ol­vasó. A Házszabály azt mond­ja ki, hogy a képviselő az Or­szággyűlés szavazásain köte­lesjelen lenni. Többszöri határozatképte­lenség esetén az új Házszabály szerint közzé kell tenni a beje­lentés nélkül távol lévők jegy­zékét. Tegyünk eleget e sza­bálynak: a Békés megyei kép­viselők közül Pallag László (FKGP), Szöllősi Istvánná (MSZP), Tokaji Ferenc (MSZP) és Tóth Károly (MSZP) hiányoztak igazolat­lanul. S.Á. Köszönet a segítségért A Békés megye a kábítószerek ellen címmel decemberben Békéscsabán megrendezett konferencia szervezői köszö­netét mondanak mindazok­nak, akik a tanácskozás sikeré­hez hozzájárultak. Köszönet illeti együttmű­ködéséért a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságot és a Békéscsabai Rendőrkapitány­ságot. A rendezvény megvalósu­lását anyagilag segítette a Népjóléti Minisztérium, a Bu­dapest Bank Rt. Békéscsabai Fiókja, és az OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága. A résztvevő diákok harap- nivalójáról a Burek Sütőipari és Kereskedelmi Bt., a Tiroli Rétesből t, továbbá a Szabad- kígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkás- képző és Mezőgazdasági Szakközépiskola gondosko­dott. Elismerésre méltó volt a tanácskozásnak otthont adó if­júsági ház rugalmas hozzáál­lása, a pedagógusok segítő tá­mogatása, továbbá a lebonyo­lításban segédkező fiatalok ki­tartása. A rendezvényen a drog el­len megfogalmazott kiált­ványt 649 diák és 140 felnőtt írta alá. A rendezvényről készült vi­deofilmét, illetve az EURAD mozgalomhoz való csatlako­zásuk hírét a szervezők Szo- mor Katalin, a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság titkára közvetítésével kívánják eljut­tatni az Európa Tanácshoz. Pályázati hirdetmény A Dunaholding-Békéscsaba Kft., mint a Kardosi Egyetértés Mgtsz felszámoló­ja pályázat útján értékesíti az alábbi te­lepeit, vagyontárgyait: 1. Szarvasmarhatelep, 4419,7 m2 épület, 64 619 m2 földterületen. 2. Kacsatelep, 7233 m2 épület, 34 619 m2 földterületen. 3. Gépműhely, géptelep 1403 m2 épület, üzemanyagkúttal, 22 927 m2 földterületen. 4. Szabadidőközpont, 244,7 m2 beépített terület, 4991 m2 földterüle­ten. 5. 3 db 100 vagonos gabonatároló, fémsiló. 6. Kül- és belterületi ingatlanok, kárpótlásból visszamaradt földek. 7. Raktáron lévő anyag, alkatrész és fogyóeszköz. Részletes felvilágosítást a felszámoló ad személyesen vagy a (66) 311-731-es és a 388-254-es telefonon. Az ajánlatokat írásban 1995. január 10-éig „Vételi ajánlat" jeligére kérjük a tsz központjába küldeni, 5552 Kardos, Csabai út 68. AZ A1ÁNLATOKNAK TARTALMAZNIA KELL ■ az ajánlattevő megnevezését, pontos címét, ■ a vásárolni kívánt vagyontárgyak felsorolását ■ az ajánlott vételárat ■ a fizetés feltételeit, garanciáit. Az ajánlatok elbírálására 1995. január 18-áig kerül sor, melyről az ajánlattevőket írásban értesítjük. Az ajánlatok elbírálásánál a felszámoló kiegészítő adatokat kérhet és fenn­tartja a jogot a nem megfelelő ajánlat esetén a visszautasításra. A pályázat 1—5. pontjára 500 000 Ft, 6—7. pontjára 50 000 Ft bánatpénzt kell letétbe helyezni a tsz pénztárába, mely sikeres vásárlás esetén az árba fogla­lóként beszámít, a vásárlás meghiúsulása esetén visszafizetésre kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents