Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-19 / 299. szám
iBÍSfflmmAp MEGYEIKÖRKÉP 1994. december 19., hétfő Mikkel! — a városban kis görög katolikus egyházközség is működik, gazdagítva a város vallási életét Pikkujoulo a könyvtárban A Békéscsabai Magyar—Finn Baráti Társaság a közelmúltban tartotta szokásos évzáró közgyűlését és műsoros összejövetelét a megyei könyvtárban. Évente két nagyobb rendezvényt tartanak — akárcsak a Mikkeli beli testvérszervezet —, az egyik a nyári szentivánéji (finnül Juhan- nus), a másik a kiskarácsony (pikkujoulu). Ez utóbbinak fennállása óta a megyei könyvtár ad otthont. Hricso- vinyi Pál elnök elmondta, hogy az elmúlt tizenhárom év alatt közel kétszáz finn és magyar család vette fel a kapcsolatot és utazott egymáshoz. Békéscsaba számos testvér- városa közül Mikkelivel alakult ki ily értelemben a legszorosabb kapcsolat. Az egyesület működéséhez pártoló cégek és az önkormányzat nyújt anyagi segítséget. Elhangzott az is, hogy 1996-ban, a békéscsabai egyesület fennállásának 15. évében városunk ad otthont a Magyar—Finn Baráti Körök országos találkozójának, amelyen finn vendégek is részt vesznek majd. Az éves beszámolók után a december 6-ai finn függetlenségi évforduló tiszteletére részletek hangzottak el a Kalevalából és finn költők műveiből a Szabó Pál téri, valamint a 11 -es iskola tanulóinak előadásában. Ezt követően a mintegy hatvanfőnyi egybegyűlt a finnek szokásai szerint ünnepelte meg a kiskarácsonyt. A háttérben Sibelius- zene szólt, a fenyőfával díszített asztalon a finn pirog, a piirakka, valamint a Runeberg-sütemény is ott illatozott, sok más ínyencség mellett. Mint megtudtuk, Mikkeliben is a napokban rendeztek kiskarácsonyt a testvérszervezetben, magyar borok és paprikás csirke mellett idézve fel a közös emlékeket az elmúlt nyárról, amikor húszán jártak nálunk közülük. K.I. Fogyóban a vízkészlet? „Művészet az ifjúságért- ifjúság a művészetért” Gyula a fürdővárosok élén Évforduló. Simó Ferenc festő 1801-ben Székelyudvarhelyen született, és 1869-ben ezen a napon halt meg Kolozsvárott. Olaj- és akvarell portréi — elsősorban a Berzsenyit és a Kisfaludyt ábrázoló —, s főleg aprólékosan kidolgozott biedermeier női képmásai, valamint önarcképei sikerültek. Jótékonysági műsor. A szeretetért, a gyermekekért címen jótékonysági karácsonyi gyermekműsort szervez a Daganatos Gyermekekért Alapítvány kuratóriuma december 21-én 15 órától a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban. A műsorban békéscsabai általános- és középiskolás tanulók működnek közre. A rendezvény bevételét az alapítvány gondozottainak külföldi gyógykezeltetésére és a hazai onkológiai gondozottak támogatására fordítják. Belépőjegyek 100 forintos egységáron kaphatók a Diáktanyán, a Cooptourist irodában, a sportcsarnokban és valamennyi békéscsabai iskolában. Villon-est. A szeghalmi városi művelődési központ QQCS-színháza a minap Én, Francois Villon című műsorával aratott megérdemelt nagy sikert a szépszámú közönség előtt. A K. Dénes László tanár által vezetett fiatal csapat Vil- lon-versekből állította össze előadását. Diákjog. A diákjogi konferencia elérte célját, megalkottuk a Diákjogi Chartát — jelentette be Koltai Péter, az Országos Diákunió (ODÚ) elnökségi tagja a hétvégi tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A konferenciát az ODÚ szervezte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Ezredforduló Alapítvány, az Iskolapolgár Alapítvány és a PHARE Demokrácia Program támogatásával. Manapság sokat beszélünk a civil szerveződésekről. Ezek — természetüknél fogva — akár évszázados jövő előtt is állhatnak, de lehet, hogy érdemi történések nélkül, csendben elenyésznek. A maradandónak bizonyult szerveződések egyike a Magyar Fürdővárosok Szövetsége, mely éppen gyulai kezdeményezésre és Gyuláról indult útjára, még 1992. november 12-én. Most 27 tagja van a szövetségnek, köztük olyanok is — Gyula mellett —, mint Harkány, Hévíz, Bük, Zalaka- ros, Miskolc. Igaz, vannak hiányzó nevek, ám a szövetség erősödésével annak is eljön az ideje, hogy teljessé válik a névsor. A szervezet rangján nagyot emel az is, hogy gyakorlatilag mindenütt az önkormányzatok állnak a neves fürdők mögött. A szerepnövekedést sem nehéz megjósolni: ha a kormányzat valóban felismeri, hogy az idegenforgalom a legjobb befektetések egyike, s az érdeklődési skála tetején a gyógyfürdők állnak, e szövetségnek komoly tennivalói lesznek. Ma is feladatának tekinti az érdekvédelmet, ám munkája nemcsak ebből áll: a tapasztalatcsere, a közös reklám fóruma is lehet. Közismert talán, hogy a szövetség 11 tagú elnökségét Gyula város polgármestere, dr. Po- csay Gábor fogja össze elnökként. A szövetség tekintélyének növekedésére utal, hogy az idén áprilisi, kapuvári közgyűlésen vé- zető beosztású személyekkel képviseltette magát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Népjóléti Minisztérium, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, valamint a Belügyminisztérium, ahonnan dr. Kara Pál államtitkár érkezett a tanácskozásra. A közelmúltban Miskolcon tartották az idei második közgyűlést, s többek között a nemzetközi és hazai szakmai vásárokon való együttes részvételről, s egy vonzó kiadvány készítéséről tárgyaltak. A Békés Megyei Vízművek Rt. és a Magyar Hidrogeológiai Társaság Békés Megyei Területi Szervezete előadást szervezett a békéscsabai megyei könyvtárban, melynek témája a kevermesi ívóvíztermelő telep hidrogeológiai vizsgálata volt. Az előadásból kiderült: a több mint 20 települést ellátó közép-békési Gyulán, a művelődési házban minap a 30 éve alakult klubok találkozójára került sor. Az egyórás műsorban az immár érett nők és pocakosodó férfiak visszaidézték az együtt töltött órák emlékét, felelevenítették a régen történt eseményeket. A klubmozgalom indulásáról, a kezdetekről Volent Zoltán nyugdíjas kultúrház-igaz- gatót kérdeztük meg. — 1964-ben az országban spontán szerveződő klubok alakultak az egyetemi ifjúság szervezésében. A mozgalom gyorsan terjedt a dolgozó fiatalok, majd a középiskolai diákság körében. Természetesen ez Gyulán is visszhangra talált, amelynek eredményeként kilenc klub alakult, de ezek sajnos csak 1976-ig működtek. A klubok összefogták a társasági élet iránt vonzódó tizen- és huszonéveseket, akik önmaguknak érdekes programokat szerveztek. A tagdíj fizetése és a klubigazolvány kiállítása az általuk elfogadott és kötelezővé tett szabályok betartására kötelezte őket. Természetesen ezek nem elszigetelten léteztek, hiszen a megye, sőt az ország többi ilyen jellegű társaságával találkozhattunk a módszervásár .alkalmával, ahol az ország közel 2000 közössége közül 200— 300 bemutatkozhatott. A Délibáb klub egykori vezetője, Osztroluczki István a középiskolai diákságot fogta össze. O is szívesen emlékszik vissza a fiatalokkal töltött szép napokra. — Mi délibábosok összejöregionális vízellátó rendszer kútjainak vízhozama jelentő^ sen csökken. Ennek okairól beszélt dr. Jambrik Rozália egyetemi tanár és Hursán László adjunktus a miskolci egyetemről. Az előadás a Vízművek Rt. alakulásának 40 éves évfordulójának emlékére tervezett rendezvénysorozat része volt. vételeinket hetente kétszer és persze jelentős alkalmakkor — névnap, szilveszter — még többször is megtartottuk a Béke sugárút egyik pincehelyiségében. Az általunk összeállított műsorokba több ma már jelentős személyt hívtunk meg, így Nagy Bandó Andrást, Dinnyés Józsefet, Forgács Gábort, Moldoványi Ákost és még sorolhatnám tovább a neveket. A színvonalas előadásokhoz erősítők és egyéb műszaki berendezések kellettek, amelyeket a pályázatokon, a megyei versenyeken elnyert dí-- jakból vehettünk meg, egyébként a szakmunkásképző intézet szponzorált bennünket. Bagyinszki Zoltán volt klubtitkár, a mostani találkozó egyik fő szervezője céljaikról beszélt: — Véleményem szerint a klubtalálkozónak a nosztalgiázás az elsődleges célja, de nem titkolt szándékunk, hogy újraindítsuk ezt az általunk igen jónak tartott közösségi művelődést, ami ma hiányzik. Sajnos fiataljainknak nincs igazán lehetőségük kulturált szórakozásra. Elsősorban befogadó kommunikációt folytatnak, hiányzik életükből a megmérettetés. Az alkotó, kétirányú kommunikáció elérésére kell törekednünk. Tervünk megvalósításához aktív emberekre, helyre, és pénzre van szükség. A régi klubtagok tanácsaikkal szívesen állnának a fiatalok rendelkezésére. Ormosi Héla A Jubilate kórus hangversenye Békéscsabán A jövő hét jeles zenei eseménye lesz Békéscsabán ifj. Sapszon Ferenc karnagy vezényletével a Jubilate kórus ifjúsági házbeli hangversenye. Ennek apropóján kértük rövid beszélgetésre ifj. Sapszon Ferencet, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola vezető karnagyát, művészeti vezetőjét. — A békéscsabai, december 22-i koncertjük a helyi katolikus általános iskola megsegítését is szolgálja. Gyakran vállalnak ilyen küldetést? — Békéscsabán kedves ismerőseink vannak, így szívesen fogadtuk a felkérést. Mi is rendkívül nehezen élünk, hiszen a kórusiskola alapítása óta eltelt évek alatt sem sikerült saját épülethez jutnunk. Ma is négy épületben vagyunk szétszórva a főváros különböző részein. De azért, ha tehetjük, mindig szívesen segítünk. —Mivel lépnek a békéscsabai közönség elé? — A Jubilate kórussal és egy vegyeskarral érkezünk, hogy minél színesebb legyen a program. Inkább ünnepre készülünk, mint komoly hangversenyre. A műsorban többnyire karácsonyi, adventi művek szerepelnek. Elhangzik még két búcsúének, mindkettő saját feldolgozásom: a Lour- des-i Ave Maria és a Fatimái Ave Maria. —-A Jubilate kórus tízéves fennállása alatt határainkon túl is hírnevet vívott ki magának. Az utóbbi két év különösen sok fellépést, nemzetközi elismerést hozott Önöknek... — Tavaly kórusunk kapta a Hamburgi Katolikus Akadémia „A Magyar Gyermekkultúráért” elnevezésű díját. Ugyancsak az elmúlt évben vettünk részt egy emlékezetes amerikai hangverseny körű ton. Idén pedig megnyertük a Debreceni Nemzetközi Kórusverseny leánykari kategóriáját. —Tapasztalata szerint ma a kulturális életben, az emberek értékrendjében hol kap helyet a zene? — A társadalom szemléletében a zene, a zenei nevelés nagyon a perifériára szorult. Ez a hajszolt életmód nem kedvez az elmélyült munkának, különösen nem a kórusi éneklésnek. Meggyőződésem viszont, hogy az ember úgy van megalkotva, hogy nem élhet csak a pillanatnak, csak a hasznosnak és praktikusnak. Hiszem, hogy valami mélyebb szomjúság is van benne. Ebből a hitből merítem az erőt és kitartást a kórusiskolái munkához. Csath Róza A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékeiből álló Jubilate kórus nemzetközi hírnevet vívott ki magának
