Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-17-18 / 298. szám
Dalol a „doktor úr” Ki vétette el a lövést? „Doki”, a Szomszédokból jól ismert mentős most dalra fakadt: Kulka János kiadta első lemezét. (7.*>ldal) A szemtanúk szerint egy nő lőtt Leninre, akiről megállapították, hogy Fanny (vagy Dora?) Kaplan. Lenint megoperálták. (12. oldal) Milyen a pápa egészségi állapota? Mik voltak „Átlépni a reménység küszöbén” című könyve megjelenésének előzményei? Egy pápaság kevéssé ismert mozzanatai... Ilyen témák szerepelnek abban az interjúban, amelyet a Corriere della Sera olasz polgári napilap Sette nevű heti melléklete készített nemrég a vatikáni sajtóterem igazgatójával, Joaquin Navarro- Valls-szal, a Szentszék szóvivőjével. Lássuk most a kérdéseket és a válaszokat némileg lerövidített formában. —Ön ismeri a médiumokban kirajzolódó pápaképet és ismeri életközeiben is a pápát. A két kép fedi egymást? — Nem mindig. Nem is állnak mindig ellentétben, ü. János Pált és üzenetét az emberek főként a médián keresztül ismerték meg. Emlékszem Kolumbiában egy kisgyerek, aki közel férkőzött a pápához, így szólította meg: „Te tényleg ugyanaz vagy, mint akit a tv-ben láttam?” Ez fantasztikus mondat, felér egy szociológiai tanulmánnyal... Nem értek egyet azzal, hogy a pápa alakját mindig elferdíti a média. Hiszen tanítását... a média is szétsugározta a katolikus világon kívül is. Üzenetének főbb pontjait, mint például a család stabilitása, az élet védelme, az ember értékei és jogai, a világi hatalommal való ütközés, sokan meg is értették. —Mondjon valami.olyat a pápáról, ami elkerülte a média figyelmét. — Fantasztikus humorérzéke van. Mindenki hallotta például október 8- án, amikor a tömeg ünnepelte: éljen a pápa! O pedig így válaszolt: egyelőre még él! A magánkapcsolatokban pedig egyik sziporkázó szellemesség a másikat követi. — Tud-e példát mondani arra, amikor a pápa és a média között megértés uralkodik? — II. János Pál a római pápaságban történelmi horderejű korszerűsítést valósított meg, a pápaság módszerét, lelkipásztori stílusát, magát a pápaképet teljesen megváltoztatta. Ezt a hatalmas munkát, amely a pápaság minden szempontját érintette, a média egyfajta hallgatólagos beleegyezéssel végezte. Nem tudjuk, hogy az érdem mennyiben a pápáé és mennyiben a médiáé, de ezt a munkát együtt csinálták. — Szokott-e a pápa panaszkodni amiatt, amit az újságok írnak róla ? — Nekem sohasem panaszkodott, még a szatirikus rajzok miatt sem, pedig ezek olykor megsérthették. Az egyedüli alkalmak, amikor azt mondta, hogy reagálni kell, azok voltak, amikor elferdítették tanításának lényeges pontjait. Inkábbazt mondanám, hogy túlságosan is megértő az újságírókkal szemben... —De mintha nem örülne, amikor az egészségi állapotát firtatják. — Nem azt nem szereti, amit az egészségéről írnak, hanem azt, amikor kétségbe vonják, hogy képes még arra, hogy pápa legyen. Nem fogadja el például, ha azért, mert kificamodott a lába, megkérdőjelezik az erkölcsteológiát. Egyáltalán nem csinál hiúsági kérdést abból, ha gyöngének tüntetik fel, amint például augusztus 22-én történt, amikor egy szentmise során minden újság fájdalommal eltorzult arcáról írt. Amikor azt mondtam neki, hogy ma ne olvassa el a sajtóösszefoglalót, így válaszolt: én teljesen nyugodt vagyok. Inkább kérdezze meg az újságíróktól, hogy nekik még sohasem torzult el fájdalomtól az arcuk? — A szenvedés megnyilvánulásai gyöngítik vagy erősítik a pápáról alkotott képet? — Úgy gondolom, hogy közelebb viszik az emberekhez. — A combnyaktörés és a protézis beültetése után ön azt mondta, hogy a pápának nem kell bottal járnia. Rosszabbul mentek a dolgok, mint gondolta? — Még a fizikoterápia első hat hónapjánál tartunk... A dolgok jobban is sikerülhettek volna, de rosszabbul is. A pápa jelenlegi szenvedése a műtét normális következménye. — Előfordult-e már, hogy a pápa direktívákat adott volna egészségi állapotával kapcsolatban? — Ez egyetlen alkalommal történt, 1992. júliusában, amikor nyilvánosan bejelentette, hogy a Gemelli kórházba készül kivizsgálásra, még mielőtt tudta volna, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatü-e. Hivatott, és ezt mondta: „Én az Úrangyala elimádkozásakor ezt a bejelentést teszem, ön pedig tájéII. János Pál (a képen középen) a római pápaságban történelmi horderejű korszerűsítést valósított meg, a pápaság módszerét, lelkipásztori stílusát, magát a pápaképet teljesen megváltoztatta koztassa az újságírókat legjobb belátása szerint.” —Azt mondják a pápáról, hogy nem olvassa az újságokat, de követi a tv- híradókat. — Ennek éppen az ellenkezője igaz. Alig néz tv-t, legfeljebb a híradó címeit, de munkatársai minden nap készítenek számára sajtóösszefoglalót, amely nemcsak egyházi hírekkel, hanem minden más fontos eseménnyel foglalkozik. A pápa gyakran együtt étkezik a világ minden részéből érkező személyekkel, tehát közvetlenül információkat szerez az eseményekről. Úgy gondolom, hogy a pápa egyike a világ legjobban értesült embereinek. — Szokott-e a pápa az érzelmeiről beszélni, vagy valamilyen személyes kérést intézni Önhöz? — 1991-ben történt Brazíliában. A zsúfolt program és a meleg miatt nagyon fáradtan érkeztünk meg este 10 órakor a Campo Grande-i püspöki palotába. Október 16-a volt. Mindenki lefekvéshez készült, amikor a pápa ezt mondta a püspöknek: ma van megválasztásom évfordulója, szeretnék egy második misét bemutatni. Egyedül maradtak és miséztek az éjszakában: ő és a püspök. Egy másik eset Kolumbiában történt 1986-ban, az Armero fennsíkon, ahol a Névadó Ruiz vulkánkitörés az előző évben elpusztított egy 20 ezer lakosú várost. Láttam a pápát, aki hosszú ideig mozdulatlanul térdelt a rögös talajon. A helikopteren ezt mondta: döbbenetes látni az eltiport embereket. De amióta Isten eltiporta saját Fiát, azóta az embert nem lehet többé igazán eltiporni. Én még sohasem láttam sírni a pápát. Amikor megkérdeztem tőle, hogy sírt-e, ezt válaszolta: „Nem könnyeimmel, a szívemmel sírtam”.
