Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-17-18 / 298. szám
1994. december 17-18., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR/SOROZAT MÉS MEGYEI HÍRLAP Tíz éve a korong bűvöletében Farsang István frissen elkészült kerámiatárgyai között. Termékei hamarosan útnak indulnak Európába és a honi piacokra Fotó; Such Tamás Jubileumi meghívót kaptunk a minap a békéscsabai dr. Farsang Istvántól. Tíz esztendeje, hogy otthonában megkezdte a műhelymunkát, elbűvölte őt a kerámia világa. Saját stílusa kialakításában, a különféle mesterfogások elsajátításában nagy szerepe volt Veres Kálmán szobrászművésznek, akit az ifjú keramikus különös tehetségnek, egyben mesterének tart. Hatással volt Farsang Istvánra ezen kívül nővére munkássága. Miből is áll ez a formagazdagság? A funkcionális kerámiatárgyak, igényesen kidolgozott virágtartók, kaspók, vázák, tálak, gyertyatartók magukon viselik azokat a régi jegyeket, motívumokat, amelyek fellelhetők a mezőtúri, a köröndi, a tiszafüredi, a gömö- ri iparművészeti munkákban. A hagyományos népi művészeti formák különös harmóniában élnek a megformázott modem kerámiatárgyakon. Sajátos, egyedi megoldás ez, amelyet a tízesztendős múltra visszatekintve ma már nyugodtan nevezhetünk Farsang- stílusnak. , A feleségem, aki jól érti ezt a mesterséget, elsajátította a kerámiakészítés fortélyait, aktívan részt vesz a munkában” — mondja Farsang István. így az alkotások jó része közös fáradozás eredménye. A tízéves jubileum alkalmából rögtönzött kis ünnepségen felsorakoznak a kemencéből nemrég kikerült vázák, virágtartók, kaspók. Nem sokáig pihennek, mennek tovább a már megszokott útvonalon — az állandó megrendelői csapaton keresztül — Európa majd' minden országába Dániától Németországig, de a rangos honi kiállításokon, vásárokon is megszokott látvány a Farsang-stand. Jelenleg például a békéscsabai Aranykapuban találhatók meg a termékek. Alkotójuk számára a megmutatkozás, a találkozás egyik legjelentősebb formája ez, hiszen azonnal érzékelhető a kritika, de inkább az elismerés, a megelégedettség. A kerámiakészítés kulcsszereplője, a korong csupán néhány percre pihent. A legtermékenyebb időszak kellős közepén, ünnepek előtt vagyunk, az aktív műhelymunka most a nap jelentős részét igénybe veszi. Farsang István ismét készülődik, nem ünnepelhet sokáig. Abban maradunk tehát, hogy tíz év múlva — hasonló sikersorozat után — újra találkozunk. Szebbnél szebb, Farsang-stílusú kerámiák között... l E. Új természetgyógyász könyvek Nem változik a gyógyszerár február l-jéig Westel 900 GSM. A Westel 900 GSM Rt. péntektől a Magyar Újságírók Orszá1 gos Szövetségének (MÚOSZ) hivatalos támogatója lett. Ezt Sugár András, a Westel 900 GSM Rt. vezérigazgatója jelentette be pénteken sajtótájékoztatón. A három évre kötött megállapodás szerint a mobil telefonhálózathoz csatlakozni kívánó, MÚOSZ-tagsággal rendelkező újságírók a jövőben 20 százalékkal olcsóbban juthatnak Westel mobil telefonkészülékhez. Kós Károly-dí jak. Kós Károly-díjakat — okleveleket és érmeket adott át pénteken Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a településvédelem és a településszépítés területén kimagasló eredményeket elért személyeknek és egyesületeknek. Egyéni díjat kapott Anthony Gall építészmérnök. Ke- recsényi Edit muzeológus, Osskó Judit építészmérnök és Szatyor Győző grafikus és faműves. A közösségi díjat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok igazgatóságának ítélték, amelyet Németh Péter megyei múzeumigazgató, és a Budapesti Városvédő Egyesületnek, amelyet Ráday Mihály, az egyesület elnöke vett át. Tűzveszélyes. Tűzveszélyes az illatosított Meteor csillagszóró — állapította meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. A vizsgálat kiderítette, hogy a Boly és Vidéke Afész által gyártott csillagszóró balesetveszélyes, ezért forgalmazását nem engedélyezik. A tennék arról ismerhető fel, hogy a mártott rész nem egyenletes, csomós, a felületen apró lyukak láthatók. Égés közben a felirattal ellentétben illat nem érezhető. A csomagolásról hiányzik a gyártási időjelzése. Új köteteket jelentetett meg a napokban a Holistic Kiadó: „A csontritkulás természetes gyógyítása” című könyv, Ursula Jacob művének magyar nyelvű változata, mely a csontritkulás megelőzését és természetes kezelési módjait bemutató könyv arra hívja fel a figyelmet, hogy a csontritkulásos betegség kialakulása nem elkerülhetetlen, helyes életmóddal megelőzhető. A kötet egyben tanácsokat ad a már kialakult betegség kezelésére, mozgásprogrammal kiegészítve. „A gyermekkori asztma és pszeudokrupp természetes gyógyítása” dr. Harold Markus munkája. E könyv hasznos tanácsadó a szülőknek a légúti megbetegedések, az asztma, a bronchitis, a megfázás-érzékenység, a szénanátha, a középfülgyulladás természetes gyógyításáról. A könyvben a segítséget kapnak a szülők ahhoz is, hogyan erősítsék gyermekeik immun- rendszerét. Nem drágulnak a gyógyszerek az új gyógyszertámogatási rendszer február elsejére tervezett módosításáig — mondta pénteken egy konferencia sajtótájékoztatóján Hetényi László, az Országos Egészség- biztosítási Pénztár tisztségviselője. Emlékeztetett arra, hogy a magyar gyógyszergyárak január 1-jétől 22 százalékkal emelik a termelői árat, míg a külföldi gyógyszergyártók az elmúlt forintleértékelések miatt 15 százalékkal drágábban kínálják az importkészítményeket. A termelői ár emelkedéséből, illetve a forint leértékeléséből származó különbséget — havonta csaknem 1 milliárd forintot — a társadalombiztosítás átmenetileg magára vállalja, a későbbiekben pedig az új támogatási rendszerben érvényesíti majd. A gyógyszertámogatási rendszerrel kapcsolatosan elmondta, hogy a közeljövőben várható a végleges döntés a normatív támogatásban részesülő gyógyszerek listájáról. Ez az egyeztetési munka még márciusban kezdődött, amelynek során valamennyi érintett érdekvédelmi és szakmai szervezet véleményét meghallgatták. A jelenlegi változat szerint csaknem 200 készítményt tartalmazna — 90 százalékos támogatással — az Az Európai Utas című folyóirat december 16-án tudományos konferenciát tartott a Magyar írószövetség székházában. A tanácskozás díszvendége dr. Erhard Busek osztrák alkancellár volt. A történelemtudományok, a kultúra és a politika illusztris képviselőinek előadásai különböző tematikus egységekbe rendezve hangzottak el: Bécs hazánkra gyakorolt kulturális befolyásáról többek között Nemeskürty István, Kiss Gy. Csaba, Katona Tamás, Hanák' Péter és Gerő András beszélt, az osztrák és a magyar polgári fejlődés szaúgynevezett alaplista. A betegek legnagyobb körét érintő, viszonylag alacsony árfekvésű készítmények közül választották ki az ide sorolt készítményeket. További 400, a krónikus betegségek gyógyítására használt orvosság kap kiemelt, 100 vagy 95 százalékos támogatást. Az akut, vagy rövid ideig tartó betegségek kezelésére szolgáló, receptköteles orvosságok köre 40, vagy 70 százalékos támogatást élvez, míg csaknem 350-féle gyógyszer — vitaminok, fájdalomcsillapítók, nyugtatok — esetében a betegnek a teljes térítési díjat kell fizetnie. Hamvas József, a Népjóléti Minisztérium képviselője elmondta, hogy a jövőre életbelépő támogatási rendszert — amennyiben szükséges — korszerűsítik. Ehhez azonban át kell tekinteni a gyógyszer- gyártás, -forgalmazás, -és rendelés jelenlegi helyzetét és gyakorlatát. Fel kell készülni arra is, hogy várhatóan növekedni fog a vény nélkül is kapható gyógyszerek száma, amelyek kikerülve a tb támogatási rendszeréből növelik a lakosság terheit. Elhangzott még, hogy január 1-jétől a gyógyszerkivitelt és behozatalt engedélyhez kötik, amelyek fél évig lesznek érvényesek. (MTI) kaszairól Alex Königsmark prágai színházi rendező és Rudolf Chmel pozsonyi egyetemi tanár tartott referátumot, a közép-európai értelmiségi kapcsolatok alakulását pedig Vásárhelyi Miklós és Magda Vásáryova, a Szlovák Külpolitikai Társaság igazgatója elemezte. Az új tartalmakkal gazdagítható szomszédi viszony távlati lehetőségeit a díszvendéget követően Lotz Károly, Szent-Iványi István, Martonyi János és Medgyessy Péter tekintette át. A konferencián Göncz Árpád mondott zárszót. Virág Ági Európai Utas-konferencia az osztrák—magyar kapcsolatokról Az orvosi műhibáról 3. A doktor sohasem téved? Diagnózis nélkül Az orvosok többsége, ez nem kétséges, felelősséggel és az átlagemberét meghaladó önfeláldozással jár el, amikor súlyos beteget kell ellátnia. A diagnózis hibái vagy hiánya sem mindig gondatlanságból fakadnak, hanem ismerethiányból, az orvos túlterheltségéből, a kórházak rossz felszereltségéből és egyéb okokból is adódhatnak. Ez azonban megint csak közömbös a beteg szempontjából, s az alábbi esetben, mely szintén bíróság előtt van, a gondatlanság gyanúja is fennmarad. Egy tizenhét éves fiatalember, ifi. B. tüdőszűrésre ment. Foltot találtak a tüdején, beutalták szanatóriumba. Invazív vizsgálatot kellett volna végezni, ami azt jelenti, hogy beleszórnak egy tűvel és mintát vesznek ki. A vizsgálatot nem végezték el, pontosabban a fiú állítólag nem járult hozzá a vizsgálat elvégzéséhez. A fiatalember szüleinek jogi képviselői szerint ilyen esetekben fiatalkorút meg sem kérdeznek, hogy beleegyezik-e egy vizsgálatba, illetve a szülők hozzájárulását kell kérni. A gyerek viszont otthon azt mondta, hogy elromlott a gép. (Az ügyvéd nem tartja valószínűnek, hogy a fiú hazudott.) Akárhogy is történt, egy biztos: „diagnózis nélküli” zárójelentéssel engedték ki. Köznyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy nem tudják, mi a baja. Ezt a zárójelentést nem adták ki neki, hanem mindkét példányt megküldték a Képemyőállomásnak, akik mindkét példányt lerakták. Ez a történet eddig több mint hétköznapi, mondhatni jelentéktelen. Csakhogy két év elteltével az immár nagykorú, főiskolás fiatalember rosszul lett. Elment egy másik intézetbe, ahol egy újabb szokványosnak mondható diagnosztikai hibasorozat folytán rákosnak nyilvánították. Tüdőrákkal kezelték. B. Z. 19 éves korában szülei karjai között halt meg... Á kórbonctani vizsgálatok kimutatták, hogy nem volt rákos, halálát a rák elleni gyógyszertől kapott májelégtelenség okozta. A folt pedig egy jóindulatú daganat volt, amit feltehetően még meg lehetett volna gyógyítani. A szülők mindhárom intézet ellen pert indítottak. Az első intézet a kereset szerint diagnózis nélkül bocsátotta el a gyereket, ami szigorúan tilos! Legalább előzetes diagnózist kellett volna készíteni, a szülőket értesíteni kellett volna arról, hogy ilyen vagy olyan okból a szükséges vizsgálat elmaradt, gondoskodni kellett volna a vizsgálat későbbi elvégzéséről. Szülői beleegyezés hiányában nem szabadott volna sorsára hagyni egy fiatalkorút daganattal a tüdejében. A második intézmény — a tüdőszűrő állomás — azt a hibát követte el, hogy a vizsgálati lelet mindkét példányát lerakta, végeredményben elsüllyesztette. Az egyik példányt ugyanis köteles lett volna eljuttatni a páciensnek vagy a szüleinek. A harmadik intézmény a beteget hibás diagnózis alapján kezelte egészen haláláig... Országosan ismert eset Makra Ágnesé, aki a rossz diagnózis és az ebből eredő félrekezelés felháborító példájának tartja saját kálváriáját. Monspart Sarolta, a tájékozódási futás világbajnoka, aki előszót írt Makra Ágnes Kullancscsípéstől a maláriáig című könyvéhez, maga is „kullancs által okozott fertőzés fel nem ismerésében” hibáztatja orvosait, s úgy véli: „A legtöbb embert a diagnózis hiánya teszi beteggé. Ez történt Makra Ágnessel is. Túl sokáig késett a helyes kormeghatározás, nagyon beteg lett.” Ágnes még nem tett feljelentést sehol, de „erősen gondolkodik” a dolgon. Makra Ágnest, saját elmondása szerint, öt éven keresztül küldözgették kórházról kórházra, klinikáról klinikára. A tolókocsiba nyomorodon, enni, beszélni már nem tudó fiatal lányt, akit utóbb Lyme-kórral diagnosztizáltak, operálták vakbéllel, átszúrták a tüdejét, ideggyógyintézetbe küldték, ráfogták, hogy bolond. Több transzplantációt és műtétet hajtottak végre rajta, mintegy tizenhétezer injekciót kapott és hektoliterszámra az infúziót. Ma — három mexikói maláriakúra után—Ágnes egyágú bottal jár, úszik, tanul, gépkocsit vezet. Idézet a „Kullancscsípéstől a maláriáig” című könyv tartalomjegyzékéből: „Ingajárat a klinikák között”, „A diagnózis ismeretlen”, „Megbélyegezve”, „Újabb tévutak”, „Sclerosis multiplex?”, „Lyme-kór?”, „Komplikációk”, „Az intezív osztály”, „Halálugrás”, „Átmeneti állapot”, „Lázálmok” stb. Dr. Horváth Zoltán, a soproni kórház osztályvezető főorvosa ilyen diplomatikus — ajánlást írt Makra Ágnes könyvéhez: „Néhány, a Lyme-be- tegség miatt valóságos kálváriát megjárt beteg esete szolgáljon- tanulságul arra, hogy csak kellő odafigyeléssel, empátiás készséggel, humanitással keresztülvitt gyakorlat segítheti a betegeket a mielőbbi gyógyuláshoz.” És vannak olyanok, akik úgy vélik, Makra Ágnes nem is szenvedett Lyme-kórban. A László Kórház egyik volt orvosa, jelenleg egy magánklinika tulajdonosa a közelmúltban megjelent, a Lyme-kórról szóló könyvében tagadja, hogy Makra esetében diagnózishiba történt volna. (Következik: Elfuserált operációk) Buda Magdolna
