Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-09 / 291. szám

1994. december 9., péntek MEGYEI KÖRKÉP/HIRDETÉS Búcsúülés. December első napján tartotta utolsó ülését Körösújfalu képviselő­testülete, ahol először az idei költségvetés módosítását fo­gadták el, majd a jövő évi kon­cepciót hagyták jóvá. Rende­letet alkottak a január elsejétől fizetendő vízdíj nagyságáról, majd Tóth Dezső polgármes­ter adott szóbeli értékelést a testület négyéves tevékenysé­géről. Megállapította, hogy a képviselők a falu érdekében mindig jól együtt tudtak mű­ködni. Véradás. A vöröskereszt körösi adányi szervezete de­cember 7-én „ráadás— véradást” szervezett a helyi Asztalos Miklós Művelődési Házban. A sikeres megmozdu­láson a 68 jelentkezőből 63-an adhattak vért, melynek össz- mennyisége 25,2 liter volt. Lába kelt. December 7-ére virradóra betörtek a kertész­szigeti Czakó-féle italboltba. Az ismeretlen tettes(ek) ab­lakbetörés, lefeszítés módsze­rével hatoltak be az épületbe, ahonnan elvittek egy rádióte­lefont, egy játékautomatát és sokféle dohányárut. Az oko­zott kár értéke mintegy három- százezer forint. Az ügyben a nyomozás megindult. A legtöbb támogatást az etnikum kapta Mezőgyánban Szociális védőháló 12 millióból Mezőgyán a sarkadi térség egyik leghátrányosabb helyzetű települése. A 700 munkaképes lakosnak mintegy 30 százaléka munkanélküli. Közülük is 103 személynek jár a munka- nélküliek jövedelempótló tá­mogatása, amelynek 50 száza­lékát az önkormányzat fedezi. Ebben az esztendőben mindez közel 3 millió forintot vitt el az önkormányzati kasszából. Emellett természetesen az egy­re növekvő infláció is sújtja a lakosságot, amely arra késztette az önkormányzatot, hogy Me­zőgyán szociális védőhálóját az átlagosnál erősebbre „fonják”. Szabó István szocialista párti polgármesterjelölt (a község je­lenlegi polgármestere) a tegna­pi választási nagygyűlésén el­mondta, hogy az önkormányza­ti támogatások nagy része a köz­ségben élő igen hátrányos hely­zetű cigánylakosok között került szétosztásra. Példaként mondta, hogy az említett 103 munkanélküli közül negyvenen az etnikai kisebbséghez tartoz­nak. Rendszeres nevelési se­gélyben az idén 50 család 60 gyermeke részesült, közülük 28 család 35 gyermeke tartozik a kisebbséghez. Átmeneti rend­kívüli segélyt ebben az évben 82 mezőgyáni lakos kapott, akik­nek nyolcvan százaléka szintén a helyi etnikumból való. Szabó István örömmel ér­tesült róla, hogy a mezőgyáni cigányság kisebbségi önkor­mányzatot kíván létrehozni a településen, hiszen mint mond­ta, így ők maguk is tisztábban fogják látni, milyen nagy erőfe­szítések árán próbálja segíteni az önkormányzat a hátrányos helyzetbe került családokat. Fo­lyamatosan tudnak majd egyez­tetni a pénzek elosztásánál, és a kisebbségi önkormányzat tag­jain keresztül bizonyára gyor­sabb lesz az információk oda- vissza áramlása is. Nagy Sándor szocialista párti képviselőjelölt (az etnikai bi­zottság elnöke) elmondta, hogy Mezőgyánban valamennyi óvodás és napközis tanuló kap étkezési hozzájárulást az önkor­mányzattól. Ebben az évben összesen kétmillió forintot for­dítottak erre. A tankönyveket és a füzeteket is az önkormányzat állta, amely mintegy 340 ezer fo­rintos kiadással járt. A faluban élő középiskolásoknak összesen 159 ezer forintot, az egyetemen, főis­kolán tanulóknak pedig 24 ezer forint tanévkezdési támogatást nyújtott az önkormányzat Ä szociális védőháló persze a felnőtt lakosságra is kiterjedt. Rendszeres szociális segélyre 1 millió forintot költöttek, hátrá­nyos helyzetűek lakásfenntartá­sára 202 ezret, ápolási díjra 317 ezret, közgyógyellátási igazol­ványra 88 ezret. Summa sum- márum ez év októberéig mint­egy ötszáz mezőgyáni lakos ré­szesült valamilyen önkormány­zati támogatásban, ami 12 mil­lió forint kiadást jelentett a falu­nak. Mindez az összköltségve­tésük egynegyede. —ria Nyitva van az Aranykapu... Karácsonyi Aranykapu Vásárt rendeznek Gyulán. Á rendező és a helyszín igen szokatlan: a kiállításairól nevezetes Dürer Terem ad otthont a vásárnak december 9—24 között. Hogy miért pont itt? — Több nyomós érv is szól kezdeményezésünk mellett — mondta dr. Havassy Péter, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója. — Ezzel az akció­val növelni tudjuk a múzeum bevételeit, s a befolyt összeget maradéktalanul múzeumi cé­lokra fordítjuk. Az energia- és más áremelkedések miatt gya­korlatilag nem marad pénzünk a szakmai fejlesztésre. Márpe­dig, ha a gyulai múzeumügy, kulturális élet előreviteléről van szó — ahogy mondani szokás —, még az ördöggel is készek vagyunk cimborálni. Az is nyilvánvaló, talán törek­véseinkből is kitűnik: a múze­um kinyitja elefántcsont-tor­nya kapuit. Az általunk java­solt megoldás lehetővé teszi, hogy a vállalkozókat ne kell­jen közvetlen adakozásra fel­kérni, s a lakosság is külön kiadás nélkül hozzájárulhat a gyulai múzeumi élet fejleszté­séhez. Ráadásul úgy, hogy semmi mást nem kell tenniük, mint a megszokott karácsonyi vásárban részt vesznek—csak éppen nem a fagyos, havas, latyakos utcán, hanem fűtött, biztonsági berendezéssel vé­dett épületben. Olvasóink írják ........ ...........2 A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Visszhang Az adatok nem torzak, legfeljebb zordak! A lap december 7-ei számában ,,A pártpolitizálás ellen Gyulán" című cikkben azt olvashattuk, hogy polgármesterjelöltünk, dr. Albel Andor a választási kampányban inkorrekt volt, hamis arányokban, torzítva festette meg a város adósságállományát. A gyulai MDF másodszor támadja Albel Andor polgármester­jelöltünket. Mi, gyulai szocialisták pozitív kampányt folytatunk akkor is, ha jelöltjeink nem hallgathatják el, milyen helyzetben van a város. „Városunk súlyosan eladósodott helyzetben van’’ — tudjuk, leírtuk, mondjuk, mert: a jelenlegi képviselő-testület november 28- ai ülésének jegyzőkönyvéből idézek: ,,A képviselő-testület 97/1994. (V. 24.) sz. határozatában már döntött 80 670 000forint fejlesztési célú hitel felvételéről a városi tornacsarnok építéséhez. Gyula Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Kisváros és Újváros-Magyarváros szennyvízcsatorna építéséhez 43 737 000 forint fejlesztési célú hitelt vesz fel. Gyula Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Szép Alkony gondozó szociális otthon építéséhez 26180 000forint fejlesztési célú hitelt vesz fel. Ez a 150 millió forintos hitelfelvétel majd hasonló nagyságú kamatter­het is jelent, tehát valószínű visszafizetendő300 millió forint. Ehhez jönnek még a megrendelt, elkészült és kifizetetlen tervezési díjak, más olyan „megrendelések”, melyek a következő testület kontójára történtek és tovább növelhetik az adósságot. Erre mondta egybehangzóan mind a négy gyulai polgármesterje­lölt december 2-án a BOX Rádió adásában:, A város ma rosszabb helyzetben van, mint 1990-ben!" Persze ketten —Lebenszky Attila és Erdmann Gyula polgármesterjelöltek érezve felelősségüket — előtte megjegyezték, hogy „közel ugyanilyen adósságállománnyal vettük át a várost". Az idevonatkozó tények viszont az 1990. november 1-jei dátummal ellátott (a város pénzügyeinek átadás­átvételéhez kapcsolódó dokumentum!) „Gyula város tanácsának adósságállománya (1990—2001-ig)” megnevezésű táblázatból ki­olvashatok. Az új testület—mivel 1990. év teljesítése nem terhelte—(1990. október 9-én alakult meg) 74 milliós adósságot örökölt, de ebből a programos családok lakásvásárlási hitelét (27 millió forint) a központi költségvetés 70 százalékban megtérítette. Tehát alig 50 millió feletti adósságállomány terhelte a várost 1991-től. Ezt az 1991-es költségvetés is tanúsítja, hiszen abban 21 millió forintos fejlesztési célú hitel, kamat, törlesztés visszafizetését teivezték. Ezek tehát a tények. Gulyás József AZ MSZP GYULAI ELNÖKE Szavazzon közös jelöltjeinkre a megyei listákon MDF Jelöltjeink a városokban 7. ® Markó István Dr. Demeter László Császár f§F| Dr. Ferenc iló í Pocsay rnfcm iiÉ t’ ■ Gábor Jelöltjeink a falvakban 9. ® Dr. Göndös József EGYÜTT BÉKÉS Pápai Zoltán 16* iF ;; JBp' fij| . 4 Dr. Prozlik László Szebellédi Zoltán Dócs Zoltán Ambrus Attiláné KDNP i 20 D A Magyar Demokrata Fórum jelöltjei a 4«es Szeghalom Miklya Jenő Nagy Imre Balogh László Lovassy László Füzesgyarmat Hegyi József Biharugra Gyöngyi Béla Rózsa Katalin Kiss Sándorné Nagy Gabriella Déváványa Dr. Pallaghy Sándorné Körösnagyharsány ifj. Máté Pál polgármesterjelölt ? Ml A 4M ■.TJEINKRE! Okány Silling István polgármesterjelölt Hőgyes Ferenc ifj. Nagy Dénes I 3J O m H ff

Next

/
Thumbnails
Contents