Békés Megyei Hírlap, 1994. december (49. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-08 / 290. szám
Évforduló. Ezen a napon született 1804-ben Damjanich János honvédtábornok, az 1848/49-es forradalalom kielmelkedő katonai vezetője. Császári tiszt volt, de a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során. Győzelmeihez katonai tudása és személyes bátorsága is nagyban hozzájárult. Görgey felhívására Világos után letette a fegyvert a cári csapatok előtt. 12 tábornoktársával együtt Aradon kivégezték. Segített az EUROCONTO- UR. Napjainkban 'sok szülőnek nagyon komoly gondot jelent középiskolás gyermek énektaníttatása. Ilyenkor jól jön minden segítség, amely könnyít a szülők terhén. A Szeghalmi Péter András Gimnázium zsadányi diákja, Kovács Erika támogatási kérelemmel fordult a baloldali vállalkozók által létrehozott EU- ROCONTOUR Alapítványhoz. A térség országgyűlési képviselője, Matuska Sándor is közbenjárt a falujabeli kislány ügyében. A kuratórium elnöke, dr. Baja Ferenc nemrég levélben tájékoztatta a gimnáziumban példásan tanuló Kovács Erikát, hogy részére húszezer forint támogatást biztosítanak, havi kétezer forintos részletekben. HELYESBÍTÉS Lapunk december 6-ai számában a Tisza Cipő Rt. hirdetésében a békéscsabai mintabolt címe tévesen jelent meg: A cím helyesen: Békéscsaba, Andrássy út 6. MEGYEIKÖRKÉP 1994. december 8., csütörtök Nemzetiségi vezetők a kisebbségi önkormányzati választásokról A szlovákság terveiről A hét végén országszerte helyhatósági választásokat tartanak, amikor kisebbségi önkormányzatokra is lehet voksolni. István Annával, a Csabai Szlovákok Szövetségének elnökével a Békés megyei szlovákság elképzeléséiről, terveiről és lehetőségeiről beszélgettünk. — A szlovák kisebbségi önkormányzatok milyen konkrét célokat fogalmaztak meg önmaguk számára ? — Elsődleges célunk a helyi szlovákság szellemi, tárgyi, építészeti, nyelvi, kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése és átörökítése a jövő nemzedékeinek. — Milyen gyakorlati feladatok várnak a kisebbségi önkormányzatokra ? — Megalakulásukkal kiszámítható, működőképes és partneri viszony jöhet létre azokkal a döntésekre kompetens szervekkel, akik a kisebbségeket érintő döntéseket meghozzák. Gyakorlatilag a kisebbségi önkormányzatok a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben kezdeményezhetnek és véleményt nyilváníthatnak, illetve élhetnek az egyetértési joggal. — Békés megyében melyek azok a települések, ahol lehetőség nyílik szlovák kisebbségi önkormányzatok felállítására? — Úgy tűnik, hogy megyénkben közvetlen módon megválasztott szlovák kisebbségi önkormányzatokat Békéscsabán, Szarvason, Mezőberényben, Tótkomlóson, Telekgerendáson, Pusz- taottlakán és Csabaszabadi- ban tudunk állítani. —A leendő kisebbségi ön- kormányzatok kikkel terveznek szorosabb kapcsolatépítést? — Együttműködésre törekszünk minden olyan civil szervezettel, egyesülettel, bizottsággal és csoporttal, amelyek valamilyen formában részt vállalnak a kisebbségi — mi esetünkben a szlovák — kultúra megőrzésében. Továbbá a nemzetközi kapcsolatokra is nagy hangsúlyt fektetünk, hisz—a környező országokban élő szlovákság révén — a nyelv ismerete a birtokunkban egy olyan eszköz, ami másoknak nem áll rendelkezésükre. — Kulturális vonalon mit tehet a kisebbségi önkormányzat a megyénkben élő szlovákság identitásának védelmében? — Törekedni fogunk arra, hogy a helyi médiában több lehetőséget kapjunk. Sajnos mi Békés megyeiek nem tudjuk fogni az anyaországi műsorokat, márpedig nagyon fontos volna, hogy az élő, beszélt nyelvvel naponta kontaktusba kerüljünk. Az asszimiláció megléte miatt a kiadványozás is fontos feladat. A hazai szlovákság még meglévő értékeinek tudományos igényű megeleveníté- sére is nagy szükség volna. Ám ez utóbbi nem csupán a kisebbség szempontjából nézve lehet fontos, hiszen a szlovákság kultúrája része a magyarországi összkultúrá- nak. A megosztottság szétforgácsol A román nemzetiségi önkormányzatok választásával kapcsolatban Sz. Kiss Jánost, a Magyarországi Románok Szövetsége közművelődéssel és hagyományápolással foglalkozó főelőadóját kérdeztük. — Ezek az önkormányzatok új formát jelentenek — válaszolta. — Más céljuk nem lehet, mint ami a korábbi szövetségek célja is volt: az identitás, a nyelv és a hagyományok megtartása, ápolása. A nyelv az oktatás fejlesztését is magában foglalja, s éppen az oktatás van igen nehéz helyzetben. Sajnos, a románság körében a nyelvi asszimiláció igen magas fokot ért el — a fiatalok nem nagyon hozzák magukkal a családból a nyelvismeretet. Ha lesz pénz a nemzetiségi önkormányzatok számára, az sok mindent eldönt- het, ám a pénz önmagában kevés... A MRSZ-ben az utóbbi időben már szakemberek végezték a szakfeladatokat. Az viszont nyilvánvaló, hogy az önkormányzatokba nem csak az egyes, a nemzetiségi létre érzékenyebb szakmák képviselői — például a pedagógusok—kerülnek majd be. Ezért lenne fontos, hogy az új nemzetiségi önkormányzatok kiépítsék szakmai hátterüket, mintegy kis szakapparátust képezve. Működésükre — különösen eleinte — odafigyel majd az ország, nagy károkat okozna, ha hibáznának. Arra is figyelnie kell a románságnak, hogy a megosztottság szétforgácsolja az amúgy sem korlátlanul rendelkezésre álló energiákat. A nyelvismeretről még annyit: kétségtelenül a nemzetiségi lét megőrzésének legmeghatározóbb mozzanata, ám a nemzetiség attól még megmaradhat, ha kevesen és alacsonyabb szinten beszélik a nemzetiség nyelvét. Erre Európában számos példa akad. — Várható-e, hogy a nemzetiségi önkoimányzatok — ha meg nem is állíthatják — lassítják majd az asszimilációt? — Ez önmagában nem várható el tőlük. Ugyanis nem e szerveződések hordozzák magukban az asszimiláció jegyeit, hanem a nemzetiségi tömegek, a hazai románság. Ezen pedig közvetlen módon ezek az ön- kormányzatok nem tudhatnak változtatni. Az viszont tény, hogy kedvező hatással lehetnek az asszimiláció lassítására, ha képesek lesznek felnőni a feladathoz, s lesz segítő szakapparátusuk. Magyari Barna - K. A. J. Gyula idegenforgalmáról A Gyulai Idegenforgalmi Kamara szervezésében a napokban az Erkel Hotelben fórumot rendeztek, amelyen a négy polgármesterjelölt ismertette elképzeléseit, terveit a gyulai idegenforgalommal kapcsolatban. Először dr. Tokaji Ferenc MSZP-s országgyűlési képviselő, a kamara elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a polgármesterjelöltek programismertetőjére került sor. Elsőként az MSZP-s dr. Albel Andor szólt. Kijelentette, hogy a megye műemlékeinek több mint a fele Gyulán található, ezért már meglévő programjában komolyan foglalkozott evvel a témával és most csak a legfontosabbakat emelte ki. A V árfürdő, a V árszínház nehéz helyzetének megoldására hívta fel a figyelmet, valamint a várral kapcsolatos elképzeléseit vázolta, amely nagy tetszést aratott a hallgatóság körében. A fideszes Danes László bevallotta, hogy neki nincs idegenforgalmi programja, ám természetesen koncepcióval rendelkezik. Legfontosabb feladatának a város és az idegenforgalom vezetőinek megbeszélését tartja ahol a szerepek tisztázására kerülne sor. Ä város vezetőinek az infrastrukturális fejlesztésekről, az idegenforgalom vezetőinek a reklámról, a propagandáról kellene gondoskodni. Az MDF-es dr. Erdmann Gyula két megoldandó kérdésre mutatott rá: az oktatásra és a kultúrára. Az utóbbin belül található az idegenforgalom problematikája. O is kiemelte a Várfürdő szerepét, amelynek gyógyászati működését közérdeknek tekintette. Fontosnak tartotta, a Soóky- gyűjtemény megszerzését a városnak. Egyéb kulturális lehetőségekre így a lovaglásra, horgászatra, vízi sportok űzé- sére hívta fel a figyelmet. Az SZDSZ-es Lebenszky Attila, az idegenforgalmat pénzhozó szerepe miatt igen nagyra értékelte, ezért is gondolt arra, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok megoldását egy helyi biztosnak kellene ellátni. Természetesen a város vezetőségének is részt kell vállalnia elsősorban az infrastruktúra fejlesztésében. Felvetette, a falusi turizmus lehetőségét a Városerdőben és Dénesmajorban. Kérdésekre válaszolva kiderült, hogy mind a négyen az önkormányzat és a kamara kapcsolatának javítására együttműködésre törekszenek. Ormosi Héla m MAGYAR , SZOCIALISTA PART BIZTOS KEZZEL — FELELŐSSÉGGEL BÉKÉSCSABÁÉRT Polgármesterjelöltünk: Sisák Péter. Képviselőjelöltjeink az egyéni választókerületekben: 1. vk. Baji Lajos 2. vk. Varga János 3. vk. Dr. Grin Igor 4. vk. Bodor Tibor 5. vk. Szilvásy Ferenc 6. vk. Hideg András 7. vk. Galisz Géza 8. vk. Hankó András 9. vk. Molnár Zsolt 10. vk. Dr. Ambrus Zoltán 11. vk. Benkóné Dudás Piroska 12. vk. Mészáros Gábor 13. vk. Szakái János 14. vk. Hrabovszki György 15. vk. Rung Attila 16. vk. Eperjessy József m jelöltjeire! Mert szükség és esély van a változtatásra! Szavazzon a szocialista párt ítáF1 lrp)j ETAKER- ÍUS KFT. SVÉD MAGYAR KFT. Újra hívja, ismét várja kedves vásárlóit kedvezményes, karácsonyig tartó akciójára a Metaker-Plus Kft. lakástextil üzletháza Békéscsabán, a Tolnai u. 3. szám alatt, ahol skandináv padlószőnyegek széles választékban, korlátlan szín- és méretskálával, kedvező áron, már 365 Ft/m2, valamint 20 m2-ig darabszőnyegek 500 I t/nr-es áron kaphatók amíg a készlet tart! Ajándékként kitűnően alkalmas karácsonyfa alá teríthető lángálló mintás szőnyeg. 2, 3, 4 méteres PVC padlóburkolók divatos mintával és színekben. Nyitva: hétfőtől péntekig 9.30-tól 13, 13.30-tól 18 óráig, szombaton 9-től 13 óráig. Ezüst- és aranyvasárnap 9-től 13 óráig. Minden kedves vásárlónkat szeretettel várjuk! Erabedobással az egészségért A mezőkovácsházi 1. Számú Általános Iskola aulájában izgatottan készülődtek az egészséges életet, a mostani divatos szóval „fittséget” propagáló műsor szereplői. És 17 órakor elkezdődött a műsor. Jaj, a fölösleges kilóknak! A zenés, táncos, lelket felüdítő, mosolyt fakasztó produkció főszervezőivel Chovan Erzsébettel és Strasinszki Istvánné pedagógusokkal beszélgettünk. Chovan Erzsébet: — Erre a tavaly kezdeményezett műsorra szívesen jelentkeztek a tanulók. Sőt, itt kiemelném a 8. osztályosokat, akik örömmel vállalták a műsor összeállítását és a szereplést az életkori sajátosságaik ellenére. A műsor egy részét a gyerekek találták ki, mint például a bevezető látványos táncot. A koreográfiája az ő művük. Strasinszki Istvánné: — Az elhangzott kísérőzenét Gergely Erika zenetanámő készítette. O az iskolánkban új dolgozó, így örömmel vettük önkéntes bekapcsolódását a munkába. A montázsképek Csicsely Sámuel tanár úr kezemunkáját dicsérik. Köszönjük a szülők támogatását, hogy különböző élelmiszerekkel, a kellékként felhasznált gyümölcsökkel, zöldségekkel hozzájárultak a műsor sikeréhez. Á legközelebbi bemutatót karácsonyra tervezzük. Erre az alkalomra meghívjuk a hozzátartozókat, hogy lássák a gyermekek önfeledt vidámságát tükröző műsorát. Kóródi
