Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

1994. november 8., kedd HAZAI TÜKÖR Gyógy szerrendszer. Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat megszavazta a győgyszerrendszer átalakítá­sáról szóló előterjesztést, amely szerint 1995. január 1- jétől új gyógyszerfinanszíro­zási szisztémát vezetnének be. Ezzel a tb gyógyszertámoga­tási kerete jövőre ugyan nem emelkedne az ideihez képest, viszont — amennyiben a hon­atyák is támogatják az elkép­zeléseket— a lakosság átlago­san akár 85 százalékkal is töb­bet fizethetne a gyógyszere­kért. Megsemmisítik. A papri­kaembargó során begyűjtött kö­zel 150 tonnányi fűszermennyi­séget hamarosan teljes egészé­ben megsemmisítik a dorogi ve­szélyeshulladék-égetőben. Az ügy kivizsgálására felállított ad hoc bizottság múlt heti javasla­tát Dunai Imre, a minisztérium államtitkára tegnap hagyta jó­vá. A tételek részletes átvizsgá­lása jóval költségesebb lenne, mint a paprika megsemmisíté­se. A fűszermennyiség elégeté­se csákó millió forintot igényel, amelyet szintén az Intervenciós Alapból kíván a minisztérium fedezni, mint a begyűjtést, a szállítást, a raktározást és a kár­talanításokat. Kevesebb bölcsőde. Rohamosan csökken a bölcső­dék száma; a korábbi 1100 he­lyett, ma már csak 704 fogadja a legkisebbeket. A meglévő intézmények túlzsúfoltak, a 34 ezer helyen kénytelenek 40 ezer gyereket elhelyezni — mondta Mester Jánosné, a Böl­csődei Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezetének elnöke Balatonfüreden, a Bölcsődék I. Kongresszusán. A tegnap kezdődött háromnapos eszme­cserét a szakszervezet, vala­mint a Bölcsődei Szakmai Kollégium hívta össze. A szakmai szakszervezet elnöke szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy az előző kor­mánykoalíció még 1990-ben megszüntette a bölcsődék nor­matív támogatását, mert a böl­csődéket a szocializmus csö- kevényeinek tartották, ki­mondva is „janicsár neveldék- nek”. Meggyőződése, hogy ez a vélemény távol áll a valóság­tól, hiszen immáron 1971 óta, rendszeresen látogatják a ha­zai gyermekintézményeinket a nyugat- európai országok képviselői. Bankkultúra és kultúra Bankintézet és vonósné­gyes? — Budapesten és az ország néhány nagyvárosá­ban egyáltalán nem szokat­lan e párosítás, merthogy az Inter-Európa Bank Rt. me­cénása lett a magyar zenei, színházi és táncművészet­nek. Támogatásával folytat­hatta művészeti tevékenysé­gét — többek között — a Budapesti Fúvósegyüttes, a Tomkins énekegyüttes, a Budapesti Fesztiválzene­kar, a Merlin Színház és a Győri Balett. Hagyományt teremteni és hagyományt ápolni — ez az Inter-Európa Bank üzleti fi­lozófiája. Az olasz—magyar pénzintézet kiterjesztette hálózatát vidékre is. A pécsi Pier France Rubatto, az Inter-Európa Bank Rt. ve­zérigazgatója is megjelent a tegnap esti vigadóbeli kon­certen és a veszprémi fiókok ked­vező tapasztalatait felhasz­nálva indult erőteljes fejlő­désnek a fiókhálózat. Rövid idő alatt öt újabb fiókot nyi­tottak: Debrecenben, Szege­den, Szombathelyen, Nyír­egyházán és Békéscsabán. Hagyományt teremtettek a bankkultúrában, s most... Tegnap este az Inter-Eu- rópa Bank Rt. vezérigazga­tója, Pier Franco Rubatto úr köszöntötte Békéscsabán a Vigadó elegáns vendégeit, akik a bank jóvoltából hall­hatták a Bartók Vonósné­gyes koncertjét. Műsorukon Haydn, Schubert, Puccini, Mendelssohn, Verdi és Bee­thoven művei szerepeltek. A folytatásra és a példa követőire remélhetően nem kell sokáig várni. B.V. Az egészséget támogató társadalompolitikát! A Népegészségügyi Tudomá­nyos Társaság tegnap szakmai vitát rendezett a hosszú távú egészségfejlesztési politika alapelveiről szóló programról, amely a népegészségügy priori­tásai az ezredfordulóig alcímet viseli. Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium államtitkára megnyitó előadásában hangsú­lyozta: a lakosság egészségügyi állapota nemzeti kérdés, amely azonnali cselekvést kíván. A tárca parlamenti vitanapot ter­vez, hogy a teendőkről ország- gyűlési határozat születhessen. Az államtitkár felhívta a figyel­met az egészségpolitika dilem­májára, azaz az egészségcentri­kus, illetve az egészségügy­centrikus politika között feszülő ellentétre. Hangsúlyoz­ta: az egészség nem az egész­ségügyben keletkezik és nem ott vész el. Utalt a nemzetközi egészségügy-történet kiemel­kedő dokumentumára, az ottawai chartára, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elegendő csupán medicinában gondolkozni. A dokumentum a nyolcvanas évek végén fogal­mazta meg az egészségfejlesz- * tés legfontosabb alapelveit, amelyek a mai napig sem vesz­tettek aktualitásukból - mondta az államtitkár. Eszerint szükség van az egészséget támogató po­litikai gyakorlatra, az egészsé­get segítő természeti, társadal­mi, gazdasági környezet kiala­kítására, a helyi közösségi célok erősítésére, az egyéni képessé­gek fejlesztésére, a megelőzés hangsúlyozására. Kökény ál­lamtitkár beszélt a magyar la­kosság egyenlőtlen egészségi állapotáról, a halálozások* szá­mának növekedéséről, a ma­gyar egészségügy krízishelyze­téről. Az államtitkár utalt arra, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet ajánlása szerint éven­te és személyenként egészség- megőrzésre legalább 5 dollárt kellene fordítani. Magyarorszá­gon ez az összeg körülbelül 2 milliárd forint, tehát a javasolt összeg felét sem éri el. Makara Péter tudományos igazgató vitaindító előadásában a hosszú távú egészségfejlesz­tési stratégia feladatairól be­szélt. Kifejtette: az alapcélkitű­zés nem lehet más, mint a meg­betegedési és ■ halálozási vi­szonyban érvényesülő kedve­zőtlen tendenciák megfékezé­se, és a javulás feltételeinek megteremtése. Ehhez az egész­séget támogató társadalompoli­tika kialakítására van szükség. Fel kell oldani az egészségfej­lesztés hosszú távú stratégiai ér­deke és a négyéves kormányzati ciklusok között feszülő ellent­mondásokat. Gumiabroncs termékdíj jövőre Vélhetően a jövő év első felében kerül a kormány elé a gumiab­roncs termékdíjról szóló tör­vényjavaslat — mondta tegnap Hibbeyné Joó Márta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője a Magyar Gumiipa­ri Szövetség által rendezett kon­ferencián. Bejelentette: való­színűleg csak a jövő év második felében vetik ki a gumiabron­csokra való termékdíjat, mert a tervezetet jóvá kell hagyni az Országgyűlésnek. Az árba be­épülő többletkiadás a gumiab­roncsok begyűjtését, újrahasz­nosítását, végső esetben a végle­ges lerakás finanszírozását szol­gálja majd. A gumiabroncsok ár­talmatlanítására az 1992-ben megtartott riói környezetvédelmi világkonferencián dolgoztak ki programot, s ezt Magyarország is aláírta. A megállapodás sze­rint a kormányoknak ütemter­vet kell meghatározni a hulladé­kok csökkentésére, a szennye­zés mérséklésének szabályozá­sára és az ellenőrzésre. A kive­tendő termékdíj tervezett mér­téke: személygépkocsi-abron­csonként 250 forint, teherautó­abroncs esetében pedig dara­bonként 1.000 forint. Az újrafu- tózással foglalkozó vállalkozá­sok javaslata alapján a törvény- tervezetben külföldről behozott abroncsok termékdíja „bünte­tő” mértékű lenne. Kilátás, fák nélkül A fák állva halnak meg — irigylésre méltó kiváltságuk ez. Am ne gondolják, hogy valamiféle hóhérok végeznek velük. Nem csupán a természetvédelem hivatásos művelői, hanem a beruházók, az útter­vezők, a kivitelezők, egyáltalán minden érdekelt szótlan olyankor, ha elérkezik a pillanat: élő fába kell marnia a motoros fűrésznek. Pedig tudják: bármit tesz az ember élete szebbé tétele érdekében, így vagy úgy beavatkozik a természetes folyamatokba. A kérdés csak az: megtesz-e mindent azért, hogy az egyensúlyi állapot fennmaradjon ? A 44-es út beruházóinak, tervezőinek, építőinek, az engedélyező hatóságnak abban volt választása—ha volt—, hogy megmaradja­nak áfák vagy 25 millióval többe kerüljön az út építése. Talán még szűkös körülményeink között is nagyobb lett volna a tanácstalanság, ha nem olyan fákról van szó, melyek egy része már (védett korában) kiszáradt, más részük pedig ugyancsak benne járt a neki rendelt korban. Azt hiszem, ilyen esetekben szokás úgy kezdeni: nem volt más választásunk... Szívesen kikértük volna tegnap a szakember, az illetékes vélemé­nyét is. Ebéd után hívogattuk telefonon a békéscsabai polgármeste­ri hivatalt, s amikor már úgy tűnt, hogy kétséges a kért visszahívás, beültünk a környezetvédelmi főmunkatársnak is helyet adó irodába. Sajnos, kollégái sem tudták, hol lehet, valami tárgyalásra ment, mondták. Hiába ült ott az újságíró—tény, ügyfélnek „álcázva” —, a „nyújtott műszak” végéig, délután ötig sem került elő. Igaz, három­negyed négy körül el kellett hagynunk az irodát, mert a keresett ügyintéző kollégájának is mennie kellett. Mi tagadás, a „kapuzá­rás" előtt kétszer is célzott arra, hogy nem érdemes várni... De szükségeltetik-e ahhoz szakember, hogy megítéljük: ha fáj­dalmas áldozatot kellett is hozni a négy-öt fa kivágásával, az időre elkészülő új út jobbá, könnyebbé teszi életünket? A beruházók újfák valóságos erdejét telepítik majd ide az út mellé, mint ígérik. S a négysávos út nagyszerűsége máris kibontakozni látszik: hosszabb ideje az első olyan fejlesztések egyike ez, mely a gazdaság feltétel- rendszerét igyekszik magas színvonalon javítani ezen a sokszorosan hátrányos helyzetűnek tekinthető tájon. Becsüljük meg ezt is, s méltósággal sirassuk el áfáinkat! K * u Amerikai tanulmányi tanácsadó központ Amerikai tanulmányi tanács­adó központot adtak át tegnap Budapesten a Professzorok Házában. A szolgáltatást min­den, az amerikai továbbtanu­lás iránt érdeklődő egyetemi hallgató, frissen végzett diplo­más, doktorandusz, egyetemi tanár és kutató igénybe veheti, de mások elől sem zárkóznak el. Az érdeklődők információt kaphatnak az egyetemekről, a különféle képzési programok­ról, a felvételhez szükséges vizsgákról és a vízumszerzés feltételeiről is. A nagyközön­ség január 1-től keresheti fel irodát. A tanácsadó központ a Fulbright Bizottság mellett működik, a Soros Alapítvány és a United States Information Agency támogatja. Jelenleg több mint 700 magyar hallgató tanul az US A-ban. Átalányadózás: igen kedvezményes Jövőre a kormány javaslata szerint átalányadózást is vá­laszthatnak az egyéni vállal­kozók, ha az ilyen tevékeny­ségből származó bevételük a megelőző évben nem haladta meg a 3 millió forintot. Mint a Pénzügyminisztériumban teg­nap az MTI érdeklődésére el­mondták: nem választhatják az átalányadózást a szellemi tevékenységet végzők, vala­mint azok, akik 1995 előtt a 90 százalékos vélelmezett jöve­delemhányad szerinti elszá­molási szabályt alkalmazták. A pénzügyi kormányzat állás­pontja szerint az átalányadó­zással a termelői és a kereske­delmi tevékenységet kívánják ösztönözni, nem pedig a köz­tudottan kis költséggel járó szellemi tevékenységet. Az átalányadó ugyanis igen kedvezményes adózási forma. Az adó alapja a bevétel 20 százaléka. Az adó mértéke évi 600 ezer forint bevételig 25 százalék. Ha az egyéni vállal­kozó átalányadójának alapja meghaladja az évi 600 ezer forintot, akkor az adó mértéke 30 százalék, 800 ezer forint éves bevétel fölött pedig 35 százalék. Eszerint egymillió forintos éves bevétel esetén az átalányadót választó egyéni vállalkozó adóalapja 200 ezer forint lesz, a fizetendő adó pe­dig összesen 70 ezer forint. A pénzügyi tárca illetékese a szellemi tevékenységet vég­zőkkel kapcsolatban rámuta­tott arra, hogy ők továbbra is alkalmazhatják a 90 százalé­kos jövedelemadó-hányadot, illetve 25 ezer forinttal csök­kenthetik 1995. évi adójukat. Választási információk Hivatalában marad a jegyző 1,1 milliárd a pártoknak Az 1995. évi költségvetési tör­vény 1,1 milliárd forint támoga­tást javasol a politikai pártok­nak és ez az összeg megegyezik az ideivel. A választási eredmé­nyek miatt azonban mégis vál­tozik az egyes pártok támogatá­si összege. E szerint a Magyar Szocialista Párt jövőre 327,2 millió forintra számíthat az idei 232,9 millióval szemben. A parlamenti pártok közül az MSZP-n kívül csak a KDNP támogatása növekszik 102,8 millióról 105,8 millióra a követ­kező évben. A legnagyobb mér­tékben a Magyar Demokrata Fórum támogatása csökken, mégpedig 200,7 millióról 145,9 millióra. Az SZDSZ 225,2 mil­lió helyett 214,1, a Fidesz 106,7 helyett 105,7, az FKGP pedig 132,7 helyett 121,1 millió fo­rintra számíthat 1995-ben. Az önkormányzati képviselő- és polgármester-jelölések ér­dekében november 6-án meg­kezdődött az ajánlóívek meg­nyitása, az ajánlások gyűjtése. Az induló jelöltek, pártok, szervezetek az illetékes pol­gármesteri hivataltól kellő számú, sorszámmal ellátott ajánlóívet kaptak. A választó- polgárok az ajánlóíven aláírá­sukkal és személyi adataik feltüntetésével ajánlhatnak. Egy választópolgár több jelölt ajánlóívét is aláírhatja, egy jelöltét azonban csak egy íz­ben. A megyei közgyűlés tagjait szintén a választópolgárok ajánlhatják a pártok, szerveze­tek által megnyitott ajánlóíve­ken. A megyei választáson egyéni jelölt nem indulhat. így mind a jelöltajánlás, mind a szavazás a párt (szervezet) lis­táira történik. Tegnap 15.00 óráig a Békés Megyei Önkor­mányzati Hivatalnál a követ­kező pártok (szervezetek) nyi­tottak megyei listát, amelyek­re az ajánlásgyűjtés megkez­dődött: A 10 ezer lakos alatti és az e fölötti településeken a 2-es, 3- as, 4-es, 5-ös, 6-os, 7-es, 8-as azonosító számokon a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Szocialista Párt, a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt, a Ke­resztény Demokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum (ez utóbbi kettő az 5-ös azono­sító számon együttesen), a to­vábbiakban a Munkás Párt, a Nagy Családosok Országos Egyesülete, a Fiatal Demokra­ták Szövetsége. A 10 ezer alat­ti településeknél az 1-es lista azonosító számon a Kiste­lepülések Polgármestereinek Békés Megyei Egyesülete a listaállító szervezet. Békéscsaba megyei jogú város, így a békéscsabai vá­lasztópolgárok a megyei listá­ra nem adhatnak ajánlást, és nem vesznek részt a megyei közgyűlés megválasztásában. A megyei listára is leadható titkos ajánlás a lakóhely sze­rinti polgármesteri hivatal­ban. Több személyi kérdésben is döntött a képviselő-testület Me- zőkovácsházán a tegnap dél­után tartott rendkívüli ülésén. A Mezőkovácsháza Városért kitün­tető cím adományozása mellett zártkörű ülésen került sor a Vargá- né dr. Magony Margit jegyző munkaviszonyát érintő kérdés megvitatására. A korábban fel­röppent hír tehát igaznak bizo­nyult, mely szerint a jegyző át­helyezését kérte Gyula Város Polgármesteri Hivatalához. A döntésről a zárt ülést követően Nagy András alpolgármester adott lapunknak tájékoztatót: — Az áthelyezési kérelem november 16-ai határidővel ér­kezett. A testület ezzel kapcso­latos véleménye — mint az az ülésen kiderült—nem volt egy- séges. A tagok egy része a „Ha menni akar, akkor hadd men­jen!” — álláspontot képviselte, míg a másik rész (talán a több­ség?) aggodalmának adott han­got a választásokkal kapcsola­tos átmeneti időszak miatt. Töb­bek között felvetődött a hivatal megfelelő szakmai irányítása, a választások szakszerű lebonyo­lítása és az önkormányzati foly­tonosság biztosítása. Ez utóbbi­ak hatására döntött úgy a jegy­ző, hogy mivel kinevezése hatá- rozatlan időre szól, a munkáját — ameddig arra lehetősége lesz, azt a szakmai és nem utol­sósorban emberi szempontok lehetővé teszik — a mezőko­vácsházi önkormányzatnál kí­vánja folytatni. Ezen „meggon­dolás” után tehát határozatho­zatalra már is nem volt szükség. H.M.

Next

/
Thumbnails
Contents