Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

A pedagógusképzésről. A békéscsabai Körösi Gsoma Sándor Főiskolán ma délután 16 órától „A pedagógusképzés és továbbképzés lehetőségei” címmel tart előadást Robert Northon professzor, az ohiói Állami Egyetem Pedagógus- képző és Továbbképző Intéze­tének igazgatója. Rubinban a csabaiak. A Békéscsabai Kötöttárugyár Rt. november 9-én, szerdán 11 órakor a budapesti Rubin Ho­telben mutatja be jelenlegi és leendő üzleti partnereinek az 1995-ös I. félévi divatkollek­cióját. A bemutatón fellépő manökenek a békéscsabai T. T. Divatstúdió tagjai. Szobermosó. A hét végén néhány lelkes fiatal sikárke- fékkel, vödrökkel felszerel­kezve indult útnak, hogy Oros­házán az Árpád-kertben meg­takarítsa a Hősök szobrát. A T. É. T. tagjai (Természet Ébre­dése Társulat) segítőre is talál­tak, méghozzá Sonkolyos Já­nos személyében. Szarvason a Ruzicskay-gyűjtemény keze­lője rendszeresen foglalkozik szobortisztítással, így nem csoda, ha rátaláltak a fiatalok. A speciális felületaktív anya­gokkal kezelt főutcai szobor az első, Orosházán hamarosan folytatja szobormosó tevé­kenységét a T. É. T. Egy igen, egy nem. Rendkívüli ülést tartott tegnap délután Szeghalom önkor­mányzata, amelyen döntenie kellett a városi utókezelő kór­ház ápolási igazgatói és gazda'- sági igazgatói pályázatának ügyében. Mindkét beosztásra csak a jelenleg ebben a munka­körben dolgozó személy adta be a pályázatát, ám a testület csak egyiküket, Mikolik Judit ápolá­si igazgatót választotta újra. A másik posztra pályázó Kozák Sándor, akinek ehhez a munka­körhöz a szükséges végzettsége nem volt meg — miután a bírá­lóbizottság számára kedvezőt­len döntéséről értesült —, visz- szavonta pályázatát, így ez az állás újból meghirdetésre kerül. „A JÓ ANYAG GYAK­RAN MEGMUNKÁ- LATLANUL HEVER, MERT HIÁNYZIK A MŰVÉSZ.” Seneca Hazajöttek (Folytatás az 1. oldalról) tóságunk is jelentős összeget biztosított. Az volt az alap­elvünk: ha már felújítunk, ak­kor a kor színvonalán tegyük. A felújítás huszonhárommillió forintba került. Létszámnöve­lésre nem kaptunk lehetőséget, ám az együttműködő szervek­kel — a vámhivatallal, a vasút­tal — jó a munkakapcsolatunk, korszerűbb feltételek között dolgozunk, így maradéktalanul eleget tudunk tenni a megnöve­kedett feladatoknak is. — Szólna a kirendeltség munkájáról? • — A forgalmi körülmé­nyekben is változás tapasztal­ható. Évről évre szaporodnak a vonatpárok. A tavalyi évhez képest ugyan hét százalékkal csökkent a szeményforgal- munk, három százalékkal a járműforgalom, de egyre sza­KÖRKÉP 1994. november 8., kedd Országos neveléselméleti tanácskozás Békéscsabán A békéscsabai Körösi Cso­rna Sándor Főiskolán no­vember 11-én és 12-én or­szágos neveléselméleti kon­ferenciát tart a Magyar Pe­dagógiai Társaság nevelés- elméleti szakosztálya. A részletekről dr. Gáspár László főigazgató-helyet­test kérdeztük. — Miért éppen a csabai főiskola ad otthont ennek a tanácskozásnak? — A neveléselmélet té­makörében ilyen horderejű országos tanácskozást leg­alább három vagy négy éve nem tartottak — válaszolta. — Pontosan ezért nagyon sok a megválaszolatlan kér­dés ezen a területen. A neve­léselmélet a * pedagógiának azon része, amely a legin­kább bizonytalan helyzetbe került a rendszerváltás so­rán, illetve a végtelenségig elhúzódó átmeneti időszak alatt. Átalakultak az érték­rendek, módosultak a neve­lési irányvonalak, nagyon fontos tehát, hogy valami ér­vényeset is mondjunk a gya­korló pedagógusok számá­ra. Hogy miért éppen mi ad­tunk otthont mindennek? Mert a főiskolánk nyitott minden újra, szeretne min­den fontos kérdés vérkerin­gésében jelen lenni, csupán ez az oka, hogy itt rendezik meg ezt a nem kis jelentősé­gű tanácskozást. —Kik a meghívottak? — Gyakorló pedagógu­sok, a felsőoktatásban részt vevő oktatók, kutató peda­gógusok és az oktatás irányí­tásában dolgozók. —Említene néhány téma­kört, amiről szó esik majd a konferencián? — Szó lesz időszerű ne­velési problémákról, a neve­léselméletről, mint a meg­újuló nevelés elméleti prob­lémájáról, az egyetemi ne­veléselméletről vagy a posztgraduális képzésről a tanítóképzőben.----RIA S íntörés a Körös Expressz előtt (Folytatás az 1. oldalról) Megkérdeztük Sárkány Lászlót, a MÁV Szegedi Üz­letigazgatóságának osztályve­zetőjét is, aki bővebb informá­ciókkal szolgált: — Egy harminc centiméte­res síndarab tört ki a pályán, a biztosító berendezés jelezte, hogy a sín nem folytonos, va­lamilyen zavar keletkezett, így a jelzők is pirosra váltot­tak. Báli Zoltán mozdonyve­zető, aki a békéscsabai vonta- tatási főnökség dolgozója, na­gyon kis sebességre váltott vissza, észrevette a síntörést és megállította a vonatot. Egyéb­ként az ilyen eset nem egyedi és nem ritkaságszámba menő. —Mégis felmerül az ember­ben, mi történhetett volna, ha nem veszi észre ezt a mozdony- vezető. Esetleg kisiklik a vo­nat? — Találgatni és különböző variációkat fölállítani nem célszerű, nincs értelme. Ne is beszéljünk erről; észrevette. Minden bizonnyal a rossz hegesztésnek volt következménye a síntörés (Képünk nem a helyszínen készült, illusztráció) Fotó: Lehoczky Péter Botyánszki János békéscsa­bai állomásfőnöktől azt tuda­koltuk, miért közlekedtek vo­natpótló buszok tegnap dél­előtt a Budapest—Békéscsaba közötti vonalon, amikor reg­gelre már elhárították az emlí­tett hibát. — A két dolog között nincs összefüggés — mondta. — Murony és Békéscsaba között tervszerű karbantartás miatt volt vágányzár és emiatt köz­lekedtek három járatnál ezen a szakaszon vonatpótló autóbu­szok. Ilyenre a napokban is számítani lehet. Nyemcsok László Sisák Péter az MSZP polgármesterjelöltje Tegnap rendkívüli taggyűlés­re hívta össze tagjait Békés­csabán, az MSZP. — Ennek oka az volt, — jelentette be a sajtó képviselői­nek Hideg András elnökségi tag —, hogy Molnár László, a párt polgármesterjelöltje visszalé­pett. A bejelentést tudomásul vettük, s új jelöltet kellett a tag­gyűlésnek állítania. — Milyen indok alapján lé­pett vissza Molnár László? — Ezt tőle kellene megkér­dezni... — Ezek után kit jelölnek polgármesternek? — Sisák Pétert, a Postabank békéscsabai kirendeltségének vezetőjét. * Sikerült késő este telefonvégre kapnunk Molnár Láászlót. — A félreértések elkerülése végett hadd szögezzem le — mondta — nem egyéni kifogás merült fel ellenem. A volt cége­met érintő olyan kérdés miatt léptem vissza, amely kihatással lett volna a többi egyéni jelöltre is. Alighanem egy politikai bombát akartak robbantani. Nem akarok nevesíteni, de úgy tűnik, aki a hatalmat megízlelte, az nem akar arról lemondani. — Tehát Önnek teljesen tiszta a lelkiismerete? — Teljesen. BÉ A december kemény lesz Egy rendes házban úgy időzí­tik a tavaszi nagytakarítást, hogy az elkészüljön húsvétig. Egy rendes Házban elfogad­ják és kihirdetik a következő évi költségvetést december 31-ig. De egyik határidő sem olyan, hogy be nem tartása esetén összedőlne a világ. A húsvét utáni nagytakarítás vagy a januári költségvetés tulajdonképpen csak szépséghiba, ami azonban rossz fényt vet a háziasszonyra, illetve a kormányra. Az Antall-kormány ezirányú erőfeszítései sikerrel jártak: minden évben időben meg­született a költségvetés. Igaz, a képviselők néhány hétig —a szó szoros értelmében — éjt nappallá téve üléseztek. A mai napig is szokás vitatkozni arról, hogy például 1991. december 29-én az akkori ellen­zék vajon milyen céllal ostorozta az előterjesztést a szavazás előtti egész éjszaka másnap délután kettőig? Obstrukció volt-e, hogy ra­gaszkodott véleménye kifejtéséhez? A szerepek megcserélődtek, most a volt ellenzékieket szorítja az idő kormányszerepükben. Kíváncsian lesi a közvélemény, hogy visszavág-e a mostani ellenzék költségvetés-ügyben? Kónya Imre (MDF) és Szájer József (Fidesz) tegnap napirend előtt felelős ellenzéki­ségről tanúskodó nyilatkozatot tettek. Mindketten úgy vélték, hogy az országnak az az érdeke, hogy idejében megszülessék a költségvetés, s bár képviselőcsoportjaik a véleményük kifejtéséről nem mondanak le, önkorlátozással fognak élni és elő kívánják segíteni a gyors tör­vényhozást. Úgy véljük, a két kormányzó párt vezetői ügyes lélektani fogással is hozzájárultak a kedvező vélemények kialakulásához. Azt nyilatkoz­ták ugyanis, hogy szerintük elfogadható az év végéig a törvény, de ha nem, akkor sincs baj, legfeljebb csak januárban lesz költségvetés. A szabályok szerint a benyújtás után egy hónapot kell biztosítani a tanulmányozásra, így leghamarébb november 30-án kezdhet hozzá a parlament a költségvetés tárgyalásához. Kemény december vár tehát a képviselőkre, ismét a T. Házba jön majd a Mikulás, a Jézuska, s tán még a szilveszteri pezsgőt is ide kell hozniuk. Sózzunk vagy ne sózzunk? (Folytatás az 1. oldalról) 324 kilométeres hosszában só­zással eltávolítják a havat. A rajonos utak — összesen 914 kilométer—zömét homokkal, sóval igyekszenek járhatóvá tenni, míg afehér utakon szük­ség esetén hóeltolással dol­goznak. Mindezt annak alap­ján dolgozták ki a közúti igaz­gatóság szakemberei, amilyen mértékben a közlekedők igénybe veszik az utakat. A tervek szerint 43 gép szemléz a megye úthálózatán, s a hóesé­sekre 3 ezer tonna nátriumklo- rid áll rendelkezésre. Feltehetjük a kérdést, sóz­zunk vagy ne sózzunk, mennyire káros a hatása, van-e jobb megoldás az utak járható­vá tétele során? A szakembe­rek szerint Nyugat-Európában sokféle anyaggal próbálkoz­tak, ipari hulladékokkal kísér­leteztek, ám végül kiderült: a sónál nincs hatékonyabb „hó­eltakarító” anyag. Békéscsa­bán hamarosan megvásárol­nak egy olyan sószóró gépet, amely elektromechanikai úton optimális, 1,5—2 dekagramm közötti mennyiséget szór az útfelületre. A fagyzugos he­lyeken adatrögzítő készüléke­ket kívánnak elhelyezni, s az időjárás, a hőmérséklet válto­zásaiból igyekszenek követ­keztetni a feladatokra. Az ed­digi tapasztalatok szerint is a téli veszélyek egyik legna­gyobbika a napkelte, amely el­len sem elősózással, sem más eljárással nem tudnak véde­kezni. A közúti igazgatóságnál két esetben számítanak rendkívüli helyzetre. Sokadik felvonásá­hoz közeleg a török invázió, s a polgári védelemtől az önkor­mányzatokig mindenki igyek­szik felkészülni a karácsony előtti csúcsforgalomra. A má­sik rendkívüli esemény a hófú­vása torlaszok. Ebben az eset­ben az igazgatóság járművei­vel takarítják el a havat, adott esetben a szomszédos megyék segítségével. A Körös Volán Rt. vezér- igazgatója, dr. Orosz István az utasoktól máris elnézést kért a rendkívüli időjárás esetén bekö­vetkező késésekért. A télre egyébként felkészítik az autó­buszokat, ám fűtést csak a távol­sági járatokon tudnak biztosíta­ni. Ä Békés Megyei Rendőr­főkapitányság közlekedési osz­tályától Batiz Gyula hangsú­lyozta, a megnövekvő személy- forgalom miatt a rendőrség is kiveszi a részét a feladatokból a technikai és személyi feltételek figyelembevételével. L. E. katonáink Romániából porodnak a járműszállító vo­natok. Ez a vasútvonal mind fontosabb lesz. A szomszédos országnak is „keresztmetszet­ben” kell fogadnia e forgal­mat, s ezt csak forgalomátszer­vezéssel oldhatjuk meg. A ha­tárforgalom ellenőzésére sor- állományú határőrt nem veszünk igénybe. Sorállomá- nyúak csak a biztosítási fel­adatokat végezhetik. —Mi történik a most átadott épületben? — Korszerű szolgálati he­lyiségeket és vezetési irodákat alakítottunk ki benne — meg­felelő szociális háttérrel. Az őrizetesek számára külön he­lyiséget biztosítottunk. Hama­rosan földgázzal fűthetjük az objektumot, a határőrség a község gázellátásának megol­dásához kétmillióval járult hozzá. Bebarangoltuk az épület- együttest. A mezőtúri kivitele­ző idén, május 6-án látott mun­kához, s az épületet — igen jó minőségben — október 6-án már át is adta. Személyzeti tár­salgóba, öltözőkbe, mosdók­ba, irodákba vitt az utunk a főépület földszintjén, az eme­leten pedig a vezetés helyisé­geibe kukkanthattunk be. Az udvarról nyílik az „előállító hely”, néhány raktár és a ga­rázs. Ami az előállító helyet ille­ti: rendezett, ám puritán, az ajtót és az ablakot rács takarja. (Nem terméket állítanak elő e szent helyen, hanem „sáros” határátlépőket...) Benne asz­tal, hét „stoki”. Két WC és egy kézmosó tartozik még hozzá. No meg az ablakot huzalszö- vetes üveggel látták el. Úgy tűnik, csupa fiatal dolgozik itt. Vámellenőrzés Lökösházán, egy nemzetközi vonaton Ahogy hallottuk, szinte csak a vezetők vannak túl a negyve­nedik életévükön. Átugrottunk a lökösházi vasútállomásra is. Magony Pál állomásfőnök fogadott bennünket. Még a határőrök­től hallottuk, hogy a vasúti ko­csik szemléjének lökösházi el­végzéséhez komoly korszerű­sítést kellett elvégeznie a MÁV-nak is. A cél az volt, hogy a vágányokat egyedileg is feszültségmentesíteni lehes­sen. — Huszonötezer Volt feszültség van a felsővezeté­kekben — mondta Magony Pál, aki 1990 óta állomásfőnök Lökösházán, Szegedről érke­zett ide. — A nemzetközi exp­ressz- és személyvonatokat nem kell feszültségmentesí­tenünk, ugyanis a vizsgálatok a kocsikban történnek. A te­hervonatok esetében a határ­őröknek fel kell menniük a ko­csik tetejére, így két méteren belül kerülnek a felsővezeték­hez, s ez feszültségmentesítés nélkül a hálálukat okozhatná. A kürtösi közös ellenőrzési he­lyen ért is ilyen baleset ma­gyart. Egyben húsz lux fény­erőre javítottuk az állomás tér- világítását. Ezt számítógép vezérli annak érdekében, hogy a kocsik melletti tér egyetlen részlete se maradjon árnyék­ban. A korszerűsítéseink a MÁV-nak huszonnégymillió forintjába kerültek. Az ország­ban először itt valósították meg a gépi földelést. A vasutasok továbbra is át­járnak Kürtösre, ott-adják át, veszik át a vonatokat. Talán egyszer visszatérhetnek ők is. K.A.J.

Next

/
Thumbnails
Contents