Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-03 / 260. szám
íRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. november 3., csütörtök Hírek Gazdasági versenyjog. Valódi magyar kereskedelmi jogszabály hiányában még ma sem tisztázódtak egyes olyan fogalmak, mint például hogy ki a vállalkozó, ki a versenytárs, a gazdasági verseny létét, tisztességét, szabadságát mindazonáltal védi a verseny- törvény — szögezte le szerdai szakmai fórumon tartott előadásában Vörös Imre alkotmánybíró. Elmondta: a gazdasági versenyt Magyarországon jogilag először 1923-ban szabályozták, s a törvényt a közelmúltig nem helyezték hatályon kívül. A modern versenytörvény csak 1990-ben született meg, ám ez biztosítja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát, átfogóan szabályozza a tisztességtelen versenyre vonatkozó rendelkezéseket. Megtiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, és biztosítja a fúziókontrollt. Vörös Imre szerint a szabály az Európai Unió törvényeivel is szinkronban van, bár ma még nincs mód az EU-jogsza- bályok teljes átvételére. Térségfejlesztők.Térségfejlesztő menedzserek képzése kezdődött szerdán Salgótarjánban a helyi Népjóléti Képzési Központ, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara rendezésében. A hároméves levelező oktatás másoddiplomát adó posztgraduális képzés, melynek során a különféle szakmákban tevékenykedő szakemberek a térségfejlesztési programok készítéséhez és lebonyolításához szükséges speciális szakismereteket kapják meg. A térségfejlesztési szakemberek képzése hazánkban nem tekint vissza nagy hagyományokra, csak az utóbbi néhány évben foglalkozik vele a GATE, illetve az ELTE Szociológiai Intézete. Nyílt ülés. Kifizette a vételárat és ezzel jogilag is megszerezte az Ibusz-részvények 27,8 százalékát az az ausztriai befektető által vezetett konzorcium, amelynek magyar tagja a Dunaholding Rt. Ezzel az Ibusz Rt.-ben a külföldi intézményes és magánbefektetők tulajdoni hányada 79 százalék fölé emelkedett —jelentették be a részvénytársaság szerdai nyílt igazgatósági ülésén. Az elmúlt évhez képest javult az Ibusz Rt. gazdálkodása. Az év első kilenc hónapjában a cég árbevétele meghaladta a 4,6 milliárd forintot. A Purina Sarkadon A Purina évszázados múltja garancia a termékek minőségére A sarkadi Dézsi család három éve nyitott tápboltot a sarkadi cukorgyár közelében. . — Nem régen felkeresett bennünket a Purina nevű takarmánygyártó cég egy üzletkötője, akinek tájékoztatója felkeltette a figyelmünket — magyarázta találkozásunkkor Dézsi Jánosné. — Olyannyira, hogy próbaképpen hat tonna takarmányt rendeltünk tőle. Az „újfajta” takarmányból máris több sarkadi állattartó vásárolt. Igaz, tapasztalataik még nemigen vannak, hiszen a baromfinál nyolc hét, a sertésnél öt hónap alatt „vizsgázik” a Purina. Dézsiék törzs- vásárlói közül Baranyai Károly sertéstartó volt a „legbátrabb”, ő ugyanis három ólat (ez ötven sertést jelent) állított be az új takarmányozásra. Mint mondta, egyelőre csak azt látja, hogy a malacok jól esznek, és nem kaptak hasmenést az átállástól. Dézsiék és a Purina Hage Rt. képviselőinek az elképzelése találkozott akkor, amikor úgy gondolták, a legjobb lenne, ha az állattartók és a gyártó cég képviselői közvetlenül is találkoznának egymással. Néhány nappal ezelőtt nyélbe is ütötték a dolgot a sarkadi Andi presszóban. Dézsiék az új takarmány iránt érdeklődő vásárlóikat hívták meg erre a találkozóra, a Purina Rt.-től pedig Kovács Gábor üzletkötő és Faragó István, a cég Békés megyei körzeti menedzsere jött el Sarkadra. Faragó István mindenekelőtt a PURINA történetével ismertette meg a résztvevőket. Mint mondta, a 100 éves múltra visszatekintő vállalkozás központja az amerikai Michigan államban található. A Purina eddig nyolc európai országban hozott létre vegyes vállalatokat. Magyarországon négy évvel ezelőtt vetették meg a lábukat. A központjuk Karcagon található, de vannak irodáik a fővárosban, a Dunántúlon és Kelet-Magyarországon is. A cég legfontosabb célkitűzése, hogy a termelők minél nagyobb jövedelemre tegyenek szert. „Első hallásra talán gyanúsan hangzik ez a kijelentés — jegyezte meg a cég Békés megyei megbízottja —, de jobban átgondolva világos, hogy elégedett termelők nélkül a takarmánygyártónak is meginoghat a jövője.” A fenti üzletfilozófiából következik, hogy a Purina olyan takarmányok gyártására vállalkozik, amelyik gazdaságos állattartást és a lehető legjobb minőségű termék előállítását teszi lehetővé. Ennek érdekében különböző takarmányozási (malac, hízó, koca és így tovább) programokat dolgoztak ki, amelyekben lefektetik, hogy a tartás egyes szakaszain milyen fajta és milyen mennyiségű takarmányt kell az állatokkal etetni ahhoz, hogy a tartásidő lerövidüljön és az állat húsaránya a lehető legoptimálisabb legyen. A vállalat abban is igazodik a termelőhöz, hogy annak milyen genetikai állományú, és milyen környezetben lévő állatai vannak. A Purina ugyanis ezeket a tényezőket is figyelembe veszi a tápok, takarmányok előállításánál. Gyártási skálájuk széles. Mindenfajta gazdasági állatfaj számára készítenek takarmányokat. A termelők egy része azonban óvatos. — Vajon mi a garancia arra, hogy a gyártó tartja ezt a minőséget?— kérdezik. — A karcagi gyárunkban a receptúrákat amerikai ajánlat alapján gyártják, folyamatosan ellenőrzik és fejlesztik — válaszolta a felvetésre Faragó István. — Az arányokat számítógép programozza, s csak az előírás szerinti arányok esetén indul el a keverőgép. A cég 100 éves múltja is garancia egyébként az eredeti összetétel betartására. Nem érdekünk tehát a Purina hírnevének csorbítása. Ha csak egyszer adnánk el valahová rossz minőséget, akkor oda hogyan kopogtathatnánk be másodszorra? A sarkadi találkozó végén abban állapodtak meg a résztvevők, hogy egy jó félév múlva maguk az állattartók számolnak majd be a tapasztalatokról a gyártóknak. M.M. Szarvasmarha-- és sertéstámogatások A 20/1994-es számú FM rendelet a tenyészállatállomány — a Mezőgazdasági Alapból történő — támogatását szabályozza. Németh Tibort, az FM Békés Megyei Hivatalának főelőadóját arról kérdeztük, hogy napjainkig hány Békés megyei termelő jutott támogatáshoz? —A szarvasmarhatartóktól összesen 267 pályázat érkezett hozzánk. Ezekből 34-et elutasítottunk, 114-et elfogadtunk, 119 pályázatra pedig írásos ígérvényt adtunk, amelyben vállaljuk, hogy az igénylők megkapják a pénzt, ha a feltételeket teljesítik. Mindezeken felül vannak igénylések, amelyek a megyei keret betelte után érkeztek meg. Ezeket természetesen szintén nyilvántartásba vettük, akkor lehet esélyük a támogatásra, ha a keretünket központilag bővítik. (A pályázati összegeket a felső ábra tartalmazza.) Sertéstartásra 130-an kértek támogatást. Ebből 16-ot elfogadtunk. Azért csak ennyit, mert a tenyésztő egyesületek igazolási eljárása nagyon elhúzódik. Tíz pályázatot kellett elutasítani, illetve ebben azok is benne vannak, akik visszavonták a kérvényüket. 81-en ígérvényt kaptak, ők tehát belátható időn belül hozzájuthatnak a támogatáshoz. A megyei keret betelte után 23 pályázatot kaptunk. (Az alsó ábra a sertéstartók összegeit tartalmazza.) l S. Magad uram... Figyelmes járókelők tapasztalhatták, hogy szorgos munka folyik az egykori pártház épületében, megkezdte működését a Spinner Bt. Mit is takar ez a hangzatos név? — Erről kérdeztük a vállalkozás egyik alapítóját, Dorogi Ferencnét. — A spinner magyarul fonót jelent, a cégbíróság ragaszkodott a fantázianévhez. Miután az azóta szintén megszűnt Békési Kosárfonó Kft. felszámolta körösladányi üzemét, valamennyien munkanélküliek lettünk. így a kényszer és persze a szakma szeretete szülte elhatározásunkat, hogy magunk teremtünk munkalehetőséget magunknak. A helyi önkormányzat hathatós támogatásával rendbe hoztuk az egykori pártház épületét, így július elsejével megkezdődhetett a munka. Korábbi kapcsolatainkat felhasználva piacot is sikerült találni termékeink számára, sőt az exportjog megszerzésén fáradozunk. Jelenleg egy mintabolt kialakítását tervezzük, gazdagabb termékválasztékkal. Ezzel újabb munkanélküli kosárfonó számára tudnánk munkalehetőséget biztosítani. Kiss Károly A megyében először Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy a békéscsabai FOSTER Kft. és a Göncöl nyugdíjpénztár között létrejött szerződés alapján, megyénkben elsőként nyílik lehetőség arra, hogy magán- személy vagy munkáltató tagként beléphessen egy nyugdíj- pénztárba. Azonban mégsem egyedülállók ők a megyében, hiszen az Első Alföldi Kiegészítő Nyugdíjpénztár már januárban megalakult szegedi központtal, és irodájuk júniusban nyílt Békéscsabán az Andrássy út 24—28. szám alatt. A jelenleg 320 tagot számláló nyugdíj- pénztár Csongrád és Békés megyében működik, céljaiban, szolgáltatásaiban nem különbözik a Göncöl nyugdíjpénztártól: a nyugdíjas évek biztonságát igyekszik megteremteni, kölcsönös előnyöket szolgáltatva munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt. A vevő kívánsága: parancs. A Csaba Szőnyegszövő legfontosabb exportterméke a vastag, puha fonálból, félig géppel, félig kézzel készülő rusztikus szőnyeg Fotó: Such Tamás Valutaárfolyamok (XI. 2.) vétel közép eladás Angol font 172,7 174,4 176,22 Ausztrál dollár 78,2 79,0 79,84 Belga és lux.frank(lOO) 347,3 350,3 350,84 Dán korona 18,0 18,2 18,44 Finn márka 22,9 23,2 23,45 Francia frank 20,6 20,8 21,07 Görög drachma (100) 45,8 46,3 46,81 Holland forint 63,1 63,7 64,38 ír font 170,8 172,6 174,33 Japán yen (100) 109,5 110,6 111,74 Kanadai dollár 77,8 78,6 79,45 Kuvaiti dinár 355,5 359,1 362,81 Német márka 70,7 71,4 72,17 Norvég korona 16,2 16,3 16,53 Olasz líra (1000) 68,8 69,5 70,25 Osztrák schilling 10,0 10,1 10,25 Portugál escudo (100) 69,0 69,7 70,45 Spanyol peseta (100) 84,9 85,7 86,62 Svájci frank 84,9 85,7 86,64 Svéd korona 14,7 14,8 15,04 USA dollár 105,6 106,6 107,75 ECU (Közös Piac) 134,6 136,0 137,41
