Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-22 / 276. szám

Békéscsaba város-ímere Hírek Az oldalt írta és szerkesz­tette: László Erzsébet. Munkatársak voltak: Antal Gyöngyi, Bede Zsóka, Ma­gyart Barna, Nyemcsok László, Takács Marianna. Olvasóink leveleit, véle­ményét várjuk: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősé­ge, 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi települé­sén ma ezen az oldalon Szarvasról és környékéről olvashatnak. A megye- székhelyen békéscsabai ol­vasóinknak szerkesz­tettünk különoldalt. Nyugdíjba megy. Illés- né Urbán Dorottya, a nevelési tanácsadó igazgatónője de­cember 31 -ével nyugdíjba vo­nul. Az igazgatói feladatot ja­nuár elsejétől a közgyűlés ha­tározata alapján — az új pályá­zati eljárás lezárásáig — he­lyettes vezetői megbízással Putnoki Erzsébet (eredeti munkaköre ellátása mellett) végzi. A város is segít. A Ma­gyarok Világszövetsége Bé­késcsabai Szervezete ebben az évben több alkalommal jutta­tott segélycsomagot Kárpátal­ja és Erdély magyarok lakta vidékeire. A helyi és országos gyűjtők eredményes munkája során ismét lehetőség nyílik segélycsomagok küldésére. A város közgyűlése a csomagok kiszállítását 15 ezer forinttal támogatja. Postaépítésre , fordítják A közgyűlés egy korábbi dön­tésében 10 millió forintot ha­gyott jóvá a jaminai postabe­ruházásra. A forrást ehhez in­gatlanok eladásából kívánják biztosítani, így a testület elé olyan előterjesztés került, melyben 14 ingatlan — főként kisebb üzletek, garázsok, rak­tárak — eladását kezdemé­nyezték. A közgyűlés arról határo­zott, hogy úgy is, mint a Bé­késcsaba Vagyonkezelő Rt. egyszemélyes alapítója, elad­ja a felsorolt ingatlanokat, il­letve hozzájárul az rt. tulajdo­nában lévő ingatlanok sza­bályszerű elidegenítéséhez. Döntés született arról is, hogy az ingatlanok értékesítéséből befolyó összeget a jaminai postaberuházásra kell fordíta­ni. CSABAI NAPLÓ Ismét a szemétszállításról Vita a konténerek körül A fenti címmel megjelent írásunkra reagálva levelet kaptunk a városgazdálko­dási vállalat igazgatójától, Kurecskó Józseftől, mely­ben a következők közlésére kérte meg szerkesztő­ségünket: A lakásszövetkezet is beszed edényhasználati dí­jat a tagjaitól, csak ezt nem propagálja Szlota József ügyvezető igazgató, igaz, hogy az edényzetet sem tartják karban. Szlota József nem beszél arról, hogy sok esetben be­szedik a szemétszállítási szolgáltatás díját és évekig nem fizeti meg azt a szol­gáltatónak. Szlota József nyilatko­zata akkor lenne korrekt, ha közzétenné azon költséget is, ami a rendszeres, a ren­deletben meghatározott karbantartást fedezné. Ezt sohasem teszi meg, sőt fél­revezeti a tagságot, ugyan­is edényzetátadás témában sohasem hívtak össze rész- közgyűlést. Az edényzet tisztántartá­sa, fertőtlenítése is a lakás- szövetkezet feladata lenne, melyet évek hosszú során nem végeztek el. Ilyen szolgáltatást felajánlottunk részükre, amire a mai napig nem reagáltak. Ettől függetlenül, mivel számos ez­zel kapcsolatos bejelentés érke­zik, az edényzet mosását októ­berben elvégeztük. Számunkra érthetetlen, hogy Szlota József mit ért azon, hogy a „városgazdálko­dás emberei nem bánnak túl finoman az ürítésnél a szemét- tárolókkal”, ugyanis a sze­métgyűjtőjárat dolgozóinak csak egy feladatuk van az ürí­tés során, mégpedig az, hogy a célgép emelőkarjához húzni a konténert, illetve onnan eltá­volítani ürítés után. Termé­szetesen, ha nem megfelelően kiépített tárolóhelyekről kell kihúzni a konténert, hanem például parkolókból, ahol át­törtjárdalapok hézagaiba szo­rul, akadozik az edény kereke, azt hiszem könnyen belátható, hogy mi okozza az edényzet rongálódását, vagyis az üzemeltető vétkes felelőtlen­sége a tagság vagyonával szemben. A fenti észrevételekhez Szlota József a következőket fűzte hozzá: — A lakásszövetkezet nem szed edényhasználati díjat, azok fenntartását a fel­újítási alapból oldja meg. A küldöttgyűlés azért döntött úgy, hogy nem adja át a szeméttárolókat, mert a lakásonként fizetendő 400 forintos edényhasználati díj több mint 2.5 millió fo­rintot tesz ki évente. Ez az összeg 80 darab új konténer megvásárlására elég, így három év alatt' akár az egész konténerállományt le tudnánk cserélni. Az, hogy a városgazdál­kodási vállalat dolgozói hogy bánnak az edények­kel, ez nem a mi véle­ményünk volt, hanem a la­kóké, tőlük is számtalan bejelentés érkezik ez ügy­ben. A konténereket egyéb­ként a város által kijelölt, közterület-foglalási enge­délyben megszabott helye­ken tároljuk. A lakásszövetkezet könyveléséből nyert ada­tok alapján sem 93-ban, sem ebben az évben nem volt pénzügyi elmaradása a szövetkezetnek a város- gazdálkodás felé. Itt a békéscsabaiak írnak! Tisztelt Szerkesztőség! Mindig külön érdeklődéssel olvasom lapjuk „Csabai nap­ló” részét, de időnként vegyes érzelemmel. így egy hónapon belül másodszor vagyok kény­telen ott megjelenő írásra rea­gálni. Igenis kénytelen va­gyok, mert nem tűrhetem szó nélkül, hogy valaki a névtelen­ség kényelmes bástyái mögül rágalmak össztüzét zúdítsa bárkire is. Különösen akkor nem, ha a célba vett illető is­mert és becsületes volt életé­ben, s halála után emlékét is tisztelni illenék. Nem tudom, kicsoda V. N. L. Bizonyára korombéli, hi­szen magam is az ötvenes években voltam gimnazista Csabán. De e három betű mögé rejtőző szelektív emlékezetű önjelölt helytörténésszel el­lentétben állítom: a „Békés­csabai anziksz a félmúltból” (1994. november 17.) felcímű cikkben megidézett „Ny. Sa­nyi bácsi” kitűnő pedagógus volt, s ami ennél is több: EM­BER. Igen, így, csupa nagybe­tűvel! (Többen is voltak hozzá hasonlók a tanári karban, ami nem volt éppen veszélytelen, ugyanis az akkori igazgató, egy kenetteljes mosolygó zsarnok még a csupa kisbetűs emberke címét sem érdemel­te.) Sanyi bácsi igenis magya­rázott. humorral és szemléle­tesen. A fűrészporízű tan­könyvi szöveget diktálással, vázlatokkal ellensúlyozta. Nem volt rest minden osztály­ban újra elkészíteni a színes táblai rajzokat, hogy az ideg­sejt szerkezetét vagy a gerinc­velő funkcióit megérthessük. (Akkor még nem volt fólia és írásvetítő!) Sokszor behozatta a mikroszkópot, amit csak le­hetett, bemutatta. És a Lepe- sinszkája-féle sejtelméletről mondottakat se felejtem el: „Komám, ez van a könyvben, ezt tanuljátok meg.” De ami engem illet, ezt a marhaságot én nem hiszem: „Anno 1995" — Ön, V. N. L. ezekről az órákról hiányzott, hogy ezt nem tudja? Ahogy azt sem tudja, Nyíri Sándor — a Kép­ző- és Iparművészeti Főisko­lán is diplomát szerzett — egykori tanárunk a biológián kívül ábrázoló geometriát, majd művészettörténetet és könyvkötészeti ismerete­ket is tanított. Nem „gyilkol­ta”, megszerettette tantárgya­it. Egyáltalán: mit tud ön, és főleg honnan van bátorsága ilyen fellengzős nagyképűség­gel féligazságok alapján ki­nyilatkoztatni?! Ha van ehhez mersze, ugyan legyen már ah­hoz is, hogy előbújjon a ho­mályból és teljes névvel írja alá legközelebbi „anzikszát”! Ezt nem csak én, az 1955/56- os IV. C. osztály tanulója, de az elemi tisztesség is így kí­vánja. Mázán Mátyás muzeológus 1994. november 22., kedd Egyelőre nem nyert senki A Csabakábel Kft. úgyneve­zett békéscsabai ellenzékének képviselője vitatta, hogy körültekintő tárgyalás után döntött a Versenyhivatal bu­dapesti tárgyalásán. — Először is a jogi képvise­lőnket, tanúinkat meg sem hallgatták, jogi képviselőnk nyilatkozatát figyelmen kívül hagyták. A kétmondatos in­doklásban az szerepelt, hogy 150-200 reklamáció történt, ezzel szemben 6 ezer lakásból nem jeleztek problémát. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a többségnek nincs gond­ja. Véleményünk szerint a hi­vatal nem győződött meg ar­ról, hogy történt-e gazdasági erőfölénnyel való visszaélés a „néma” lakások esetében. Te­hát megalapozatlanul, bizonyí­ték nélkül hozta meg egyébként sem jogerős ítéletét. Dr. Jenei András ügyvéd, a Csaba-kábel Kft. „ellenzéké­nek” jogi képviselője elmond­ta, hogy a határozatot még nem kapták kézhez, de az már most biztos, hogy fellebbezni fognak. — A Csabakábel Kft. tevé­kenységét azért tartjuk a gaz­dasági erőfölénnyel való visszaélésnek, mert a megren­delő nem tud róla, hogy megje­lenik a „vállalkozó”, megépí­tik az új rendszert és annak elkészülte után jelenik meg az üzletkötő a lakásban. Ekkor a tulajdonosnak már nem sok választása van, kényszerből megköti a szerződést, hisz egyébként nem tud tévét néz­ni. Ezt a körülményt a hivatal nem vizsgálta, csak azt, hogy a szolgáltatásnak és ellenszol­gáltatásnak van-e feltűnő ér­tékkülönbsége. Ezzel megha­misította a problémát, nem vette figyelembe a beadvá­nyunkat, és döntését inkább arra alapozta, hogy a 6400 la­kásból jelentkező 200 lakó olyan kisebbséget jelent, ami­nek a többség érdekeit figye­lembe kell vennie. Elbúcsúztak a képviselők A múlt héten tartották utolsó közgyűlésüket Békéscsaba Megyei jogú Város Önkormányzatának képviselői. Búcsúzásukkor — mint az első szabadon választott önkormányzat tagjai — emléklapot kaptak, mejynek egy-egy példányát a Munkácsy Mihály Múzeumban és a Megyei Könyvtárban is megőrzik. Fotó: Such Tamás Pályaválasztási tanácsadás A hagyományokat folytatva, a pályaválasztás közeledtével újra tanácsadást szerveznek ezen témában a békéscsabai Diáktanyán. A részletekről Ujj Évát, az intézmény vezetőjét kérdeztük, aki a következőket mondta: — November 22-ével kez­dődően, minden hét keddjén 16 órára várjuk azon 8. osztá­lyos általános és végzős kö­zépiskolás diákokat, valamint szüleiket, akik a továbbtanulá­si lehetőségekről, a pályavá­lasztásról kívánnak bővebb in­formációkhoz jutni. Tanács­adó: dr. Tóth Jánosné, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa. Csabai séták Lázár utca 1910 előtt a Zsidó templom utcájának hívták, mivel a sarki Domus Áruház helyén valami­kor templom magasodott. 1910-től pedig Lázár utca né­ven vált ismertté. Nevét Lázár Vilmos honvéd alezredesről, az aradi tizenhármak egyiké­ről „kapta”. A régi Szarvasi útról közelítve meg az utcát, a sarkon ismerős üzletre buk­kanhatunk. Régen kisgépjaví­tó műhely működött itt, aztán hetekig üresen állt a helyiség. Nemrégiben alakították át fű­tés- és gázszerelési anyagok boltjává. Napjainkra sok he­lyen megszüntették a kihelye­zett háztartási fűtőolaj kuta­kat, de itt még működtetik he­tente egy alkalommal. A ját­szótér magányos. Okkal ne­vezhetjük a mesterek utcájá­nak, hiszen a cserépkályhástól a karosszérialakatoson át a kulcsmásolóig, valamint a tűz- oltókészülék-javítóig minden­ki megtalálható errefelé. A bámulni vágyó környékbeli­eknek sem kell a belvárosba menniük, hiszen az utcában szoláriumszalon áll a vendé­gek rendelkezésére. E sok szolgáltatáson kívül csak egy élelmiszerbolt az, ami talán hi­ányzik. Amíg ezen elmélkedem las­san a Luther utcára érkezem. Tavaly ilyenkor még egy óvo­da állt itt a sarkon. Ez év tava­szára azonban — talán lejárt a rendeltetése — lebontották. A helyén már hónapok óta üresen álló területet a személygépko­csi-tulajdonosok előszeretet­tel parkolónak használják. Hogy meddig? Ki tudja. Takács Marianna A mesterek utcájának is nevezhetjük, hiszen megtalálható itta cserépkályhás, a karosszéria- lakatos, a tú'zoltókészülék-javító

Next

/
Thumbnails
Contents