Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-16 / 271. szám

1994. november 16., szerda HAZAI TÜKÖR iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Hetvenöt éve történt Magyar kézre került Budapest Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén a budapesti Gellért Szálló előtt Hetvenöt esztendeje, 1919. november 16-án (két nappal azt követően, hogy a román csapatok végleg elhagyták a magyar fővárost) a Nemzeti Hadsereg élén, fehér lovon, admirálisi uniformisában bevonult Budapestre vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország későbbi kor­mányzója. A fővezér útját mindenütt a „boldog izgalomban ün­neplő tömeg lekes köszönté­se” övezte. Horthy Miklós kemény, katonás beszédben szólt a főváros népéhez, ám ugyanakkor kifejtette, hogy sem ő, sem hadserege nem bosszúálló, az utóbbi egy év történéseit készek megbo­csátani és felejteni. Harry Hill Bandholtz ve­zérőrnagy, a magyarországi Szövetséges Katonai Misszió amerikai tagja Horthyék budapesti bevonu­lásának másnapján a követ­kezőket jegyezte naplójába: „Nagy nap volt a tegnapi Budapesten, s szerencsére minden méltóságteljesen és illendő módon zajlott le. Reg­gel hűvös eső esett, ami némi­leg lehűtötte a nyilvános mi­sén részt vevők lelkesedését, de délutánra kiderült, este pe­dig értesüléseim szerint az Operaház dugig tele volt. Bár a Szövetséges Katonai Misszió egyetlen tagja sem volt jelen, T roubridge brit ten­gernagy és a Budapesten szol­gálatot teljesítő francia ten­gernagy törzse kíséretében ki­emelt páholyokban foglaltak helyet, ily módon szembetű­nővé téve távollétüket. A Misszió ma reggeli ülé­sén én elnököltem, s tekin­tettel arra, hogy Sir George Clerk szenzációhajhász táv­iratokat küld a Legfelsőbb Tanácsnak, úgy döntöttünk, jelentést küldünk arról, hogy Budapest városában és környékén a körülmények a magyar visszafoglalás óta mindent összevetve kitűnő­ek; Horthy tengernagy csa­patai fegyelmezetteknek és jól ellenőrzötteknek bizo­nyulnak. Küldtem egy sze­mélyes jelentést arról is, hogy az Operában jelen volt a brit és a francia tenger­nagy...” Magyari Barna Az I. Nemzeti AIDS-konferencia A nemzeti és etnikai kisebbségek az önkormányzati választásokon (3.) Bértárgyalás a MÁV-nál. Elképzelhető, hogy rövid időn belül sztrájkot hirdetnek a vasú­ti érdekképviseletek, amennyi­ben nem tudnak megállapodni a munkáltatóval a vasutasok jövő évi bérének emeléséről. A keddi bértárgyaláson ugyanis a Máv Rt. vezetése kifejtette, hogy a vasút jelenlegi helyzetében jö­vőre nem lesz mód a bérek nö­velésére — mondta el Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke. A munkáltató ajánla­tát a szakszervezetek elfogad­hatatlannak tartják és ezzel szemben legalább az infláció mértékét elérő keresetnöveke­dést szeretnének elérni. A MÁV-vezetés elfogadta, hogy a jelenlegi kollektív szerződést tekintsék tárgyalási alapnak és <■ az egyeztetéseket ennek módo­sításáról folytassák le. A vita azonban e témában is hamaro­san megszakadt, mivel a felek nem tudtak megegyezni a kol­lektív szerződés időbeli hatá­lyáról. Az Akadémiai kínálata. Az Akadémiai Könyvkiadó ez évi kínálatata kicsit visszafogottabb az elmúlt évekéhez képest. Ed­digi sikeres lexikonsorozatait gondozza, illetve újabbakkal is bővíti egy-egy tudománytárát. Az újdonságok között szerepel az Új Magyar Irodalmi Lexi­kon. A három kötetben tizen­egyezer irodalmár munkássá­gát követhetik nyomon az ér­deklődők. A Times atlaszsoro­zatban jelent meg a Régészet című — fényképekkel gazda­gon illusztrált — könyv. Zsírórendszer. A Magyar Nemzeti Bank keddi tájékoz­tatása szerint e héten, pénte­ken, azaz november 18-án in­dul az elektronikus zsírórend­szer. Az MNB nyomatékosan felhívja az érintett bankok, átutalást végzők figyelmét, hogy az új rendszerben az át­utalásra megbízást adó ügyfél által kitöltött papírbizonyla­tot sem a címzett ügyfél bank­ja, sem a címzett ügyfél nem kapja meg. Ennek közlésére az MNB kérte az MTI-t. A HÍV-fertőzés, az AIDS beteg­ség gyógyítására nincs gyógy­szer és védőoltás. A fertőzés, a betegség elleni védekezés egyetlen módja a megelőzés. Magyarország az úgynevezett enyhén fertőzött országok közé tartozik. Jelenleg 398 vírusfer­tőzöttet és 162 beteget gondoz­nak. Az I. Nemzeti AIDS-kon- ferenciát november 17-én és 18- án tartják Budapesten. A konfe­rencia foglalkozik az alapkuta­tással és a klinikummal, a diag­nosztikával, a szűrővizsgála­tokkal, az AIDS megelőzés kér­désével az ifjúság körében és az AIDS társadalmi vonatkozásai­val. A tanácskozás első napján esti vitafórumot rendeznek — a civil szervezetek bevonásával — az ifjúság szexuális nevelé­séről, illetve az AIDS és az egészségügyi dolgozók problé­máiról. A konferencia nem el­sősorban orvosi tanácskozás. A résztvevők feladata, hogy a be­tegség társadalmi oldaláról be­széljenek, foglalkozzanak az if­júság egészségügyi, szexuális nevelésével, az egészségügyi dolgozók veszélyeztetettségének kérdésével, a HIV-fertőzöttek és az egészségügyi dolgozók kap­csolatával, a betegek helyzeté­vel, a vérellátás biztonságával. 2. A nemzeti és etnikai kisebb­ség 9 tagú fővárosi önkor­mányzatát a fővárosi kerületek elektorai választják. Elektorok a kerületi önkormányzati kép­viselők, akiket kisebbségi kép­viselőként választottak meg, a kerületekben létrejött helyi ki­sebbségi önkormányzatok képviselő-testületének tagjai, valamint a külön erre a célra választott elektorok. Ha az adott kisebbség a főváros egyik kerületében sem hoz létre helyi kisebbségi önkormányzatot, akkor tíz, magát az adott ki­sebbséghez tartozónak valló és a fővárosban lakóhellyel ren­delkező választópolgár kezde­ményezésére választói gyűlést kell összehívni. A választói gyűlésen a kislistás választás szabályai szerint választják meg a képviselőket. A válasz­tás akkor érvényes, ha legalább 100, a fővárosban lakóhellyel rendelkező választópolgár ér­vényesen szavazott. II. A nemzeti és etnikai ki­sebbségek országos önkor­mányzatának választására a te­lepülési önkormányzatok meg­választása után legkésőbb 120 napon belül kerül sor. Az or­szágos önkormányzat megvá­lasztásának időpontját az Or­szágos Választási Bizottság tű­zi ki, az eljárási kérdések sza­bályozására a belügyminiszter rendeletet alkot. Az országos önkormányzat tagjainak számát törvény álla­pítja meg. A választásban részt vehetnek a települési önkor­mányzatok kisebbségi képvi­selői, a helyi kisebbségi önkor­mányzati képviselők (beleért­ve a kisebbség fővárosi önkor­mányzatának képviselőit is), továbbá a szószólók, valamint az elektorok. Elektorok választására azokban a községekben, váro­sokban kerül sor, ahol az adott kisebbségnek nincs települési vagy kisebbségi önkormány­zati képviselője, illetőleg szó­szólója. Az elektort „választói gyűlésen” választják azok a vá­lasztópolgárok, akik valamely kisebbséghez tartozónak vall­ják magukat. A választói gyű­lést a helyi választási bizottság hívja össze a települési válasz­tást követő 60 napon belül. A megválasztott elektorok részt vesznek a kisebbségi országos önkormányzat tagjainak meg­választásában. ¥ # # A kisebbségek a választások alkalmával saját anya­nyelvűket használhatják. A Belügyminisztérium Orszá­gos Választási Irodája a ki­sebbségeket érintő nyomtat­ványokat a kisebbségek nyel­vén is elkészítteti. A szavazó­lapon — kérésre — a jelölt, illetőleg szervezetének neve a kisebbség nyelvén is szerepel. A települési önkormányza­tok választására a kisebbségi jelöltek a választási kampá­nyukhoz állami támogatást igényelhetnek. A támogatás összege jelöltenként 2000 fo­rint, amelyet a jelölt nyilván­tartásba vételéről szóló helyi választási bizottság döntés alapján a jegyzőtől lehet igé­nyelni. A támogatás a függet­len jelöltet is megilleti. A füg­getlen jelöltek személy sze­rint, a kisebbségi szervezet­hez tartozó jelölt után járó összeget a kisebbségi szerve­zet kapja meg. A támogatás dologi kiadásokra (nyomda, útiköltség stb.) fordítható, személyi kiadást nem tartal­mazhat. Az önkormányzati válasz­tás időszakában valamennyi polgármesteri hivatalban vá­lasztási információs szolgálat működik. Javasoljuk, hogy a kisebbségek képviselői ve­gyék fel a kapcsolatot az ille­tékes választási információs szolgálattal, munkacsoporttal annak érdekében, hogy minél részletesebb tájékoztatást kaphassanak a választás eljá­rási, technikai kérdéseiről. Különösen fontos, hogy a te­lepülési önkormányzati válasz­tásokon valamennyi jelöltet ál­lító kisebbségi szervezet, illet­ve kisebbségi független jelölt a szavazatszámláló bizottságba, továbbá a helyi választási bi­zottságba delegálja megbízott­ját, aki részt vesz a bizottság tevékenységében, és ellenőriz­heti a választás tisztaságát, elő­segítve ezzel a zökkenőmentes lebonyolítást. A békéscsabai katolikus ősök nyomában 1. Szent Istvánig nyúló gyökerek Október első vasárnapján a ré­gi történelmi Magyarország Hont vármegyéjében fekvő kis szlovák hegyi falu, Senohrad Rózsafüzér Királynője búcsú­ját tartotta. Békéscsabáról is mentek hívek testvéri szeretet­tel, mert a Csabai katolikusok őseinek egy része ebből a falu­ból települt át, zömében az 1772-ben és azután. Novem­ber 20-án a békéscsabai erzsé- bethelyi templom őszi búcsú­jára onnét jönnek, viszonoz­zák tehát a látogatást. Ősi, több évszázados kapcsolat felújítá­sáról van itt szó, amely vallási, nemzeti és mindenképpen gyümölcsöző, jövőbe ható ér­tékeket hordoz magában. A szlovák népet még pár évtizeddel ezelőtt is „tót” cím­mel jelölték hazánkban. A „tót” névnek évszázadokig semmiféle lenéző mellékzön­géje nem volt. Eredetileg nem a mai szlovákokat jelölték így, hanem a honfoglalás előtt itt élt alföldi szláv lakosságot, akik már akkor a nyugati ke­reszténységhez tartoztak. Ók itt maradtak a honfoglalás után is; később magyarok lettek. Szláv szavaikból sokat átvett a Szent István által megszerve­zett magyar egyház. Szárma­zásukat nem tartották szé­gyennek, ezt bizonyítják az ősi összeírások „Tót” családne­vei, és a mindmáig használt „Tóth” családnév is. A „tót” szóval tehát csak évszázadok­kal később kezdték illetni a szlovákokat. Hogy lenéző ér­telmet mikor kapott, azt kutas­sák az avatott történészek. A szlovákokkal több, mint ezer évig egy országban éltünk, ennek az évezrednek pozitív értékeit őrzi a történe­lem, őrzi származásunk, egy­mást gazdagító kultúránk, őr­zik a többszáz éves épületek, templomok, egymás kezét összefogó papok és világiak, királyok és egyszerű emberek. Nem véletlen, hogy Szent Ist­ván királyunk emlékét a szlo­vák nép is megőrizte. Több, mint 70 olyan templomot és ká­polnát találunk például a mai Szlovákia területén, amelyeket István király tiszteletére szen­teltek fel. Ezek egy része ősi, szlovákok lakta településeken áll. István a fiához, Imre herceg­hez küldött intelmeiben írja: ,.Az egy nyelvű és egy szokásé ország gyenge és esendő”. A nemzetiségek az újkorban Szent Istvánnak erre a mondatá­ra hivatkoztak akkor, amikor jogaikról volt szó. István kirá­lyunkat ezért mindmáig szívük­be zárták. Nem véletlen az sem, hogy Szent László királyunk emlékét a mai napig 37, az ő nevére szentelt Isten-háza őrzi. A szé­kely származású határőröknek Szent László volt a védőszentje nemcsak a Székelyföldön, ha­nem a történelmi Magyarország északi, ma Szlovákiába eső gyepüterületein is. E határőrök később elszlovákosodtak, de László tiszteletét — a magyar határok kunokkal szembeni vé­delméért — a késő utódok is megőrizték. Ám nem csak ezért szerette Lászlót az ősi Felvidék szlovák ajkú népe, hanem azért is, mert ő avattatta szentté a Nyitra környékén remetéskedő Zoérard Andrást és tanítványát. Benedeket. Zoérard lengyel származású volt, Nyitra kör­nyékén, Zobor hegyén Szent István életszentségének vonzá­sára telepedett le. Benedek is szláv volt. Tiszteletük az akko­ri, ott élő szlovákok között igen elterjedt. Szent László gesztust gyakorolt a szlovákok felé, ami­kor 1083-ban — István, Imre és Gellért püspök szentté avatásá­nak évében — az ő szentté ava­tásukat is elérte. A nép ezt a megbecsülést a Szent László iránti tisztelettel honorálta. (Folytatjuk) Bielek Gábor APÁTPLÉBÁNOS Keressen új üzleti lehetőségeket egy előkelő estélyen ! A rendezvény fővédnöke: Göncz Árpád köztársasági elnök Védnökök: IPOSZ, KISOSZ, Magyar Gazdasági Kamara, MGYOSZ, Magyar Iparszövetség, Vállalkozók Országos Szövetsége Házigazda: Pap János Békéscsaba polgármestere BÉKÉSCSABA, november 25. Körösi Csorna Sándor Tanítóképző Főiskola (Bajza u. 33.) Az estély során:- számítógépes adatbank segíti Önt újabb üzleti kapcsolatok kialakításában - miközben Ön a szakmai információkat hallgatja, kísérője divatbemutatón vehet részt - a programot állófogadás, gálaműsor és bál teszi teljessé Az estélyre Békés megyéből hfvjuk a vállalkozókat Információ: SZFÉRA Kulturális Szolgáltató Kft. Tel: 06-30/414-383, 06-30/414-393,06-30/414-400, 06-30/414-403 Postacím: Budapest 23., Pf. 71.1277 Fax: 250-05-62 Békéscsabán: Damls üzletház divatáru (Andrássy u. 8.) Gyulán: Békés Megyei Kézműves Ipartestületek Szövetsége ( Dobay u. 4/b.) A rendezvény fő támogatói: Kurír Lap- és Könyvkiadó Rt., MATÁV Rt., Multireklám Kft, Országos Szaknévsor, OREX Óra- Ékszer Kereskedóház Rt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents