Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-15 / 270. szám

1994. november 15., kedd HAZAI TÜKÖR A kovácsházi világbajnok Engelhardt Katalin a barcelonai olimpián és a máltai világbaj­nokságon gyűjtött érmekkel a nyakában és kezében a bizonyíték, hogy az 1—3. hely valamelyikét mindig megszerezte a házai és a nemzetközi versenyeken Fotó: Kovács Erzsébet Amit a rendszeres szociális járadékról tudni kell Három feltétel szükséges a rendszeres szociális járadék­ra jogosultsághoz. Az előírá­sok szerint ez a juttatás azo­kat — az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelke­zőket— illeti meg, — akik a rokkantsági nyugdíjhoz az életkoruk sze­rint szükséges szolgálati idő felével rendelkeznek; — akiknek munkaképes­ség-változása az illetékes or­vosi bizottság szakvélemé­nye szerint eléri az 50 száza­lékos mértéket; — akik nem részesülnek munkanélküli ellátásban, keresetkiegészítésben, ál­landó özvegyi nyugdíjban, táppénzben, baleseti táp­pénzben és gyermekgondo­zási díjban. A járadékhoz szükséges szolgálati idő (a rokkantsági nyugdíjhoz előírt szolgálati idő fele) életkor szerint; A 22. életév betöltése előtt 1 év, a 22-24 év közötti­eknek 2, a 25-29 év közötti­eknek 3, a 30-34 év közötti­eknek 4, a 35-54 év közötti­eknek 5 év, az 55. életév betöltése után 7 és fél év elegendő. Fontos tudnivaló, hogy a juttatás nincs korha­tárhoz kötve — nyugdíjas kor előtt és után egyaránt igényelhető. A rendszeres szociális já­radék összege 1994. január elsejétől 7304 forint — ez azonban a nyugellátások és egyéb juttatások időközi emeléséről szóló jogszabá­lyok alapján emelkedik. Ha azonban a járadékos—ház­tartásában — olyan támoga­tásra szoruló hozzátartozó­járól is gondoskodik, akinek ellátása egyébként törvényi kötelezettsége is, akkor a já­radékhoz kiegészítő összeg is járul. Ez a növelés jelenleg minden ellátott személy után 4950 forint. Ami akizáró okokat illeti: megszűnik a jogosultság a juttatásra, ha az érintett az egészségi állapotának meg­felelő, számára fölajánlott munkahelyet indokolatla­nul nem fogadja el. Ugyan­csak ki/aró ok, ha a munka­képesség \ altozásának mér­téke az orvosi szakvéle­mény szer int már nem éri el a 50 százalékot; továbbá ha valaki az állandó letelepe­dés szándékával hagyja el az országot. A járadékra szóló igényt egy erre rendszeresített (A 3515-270 számú) forma­nyomtatványon kell a lakó­hely szerint illetékes nyug­díjbiztosítási igazgatósá­gon, kirendeltségen bejelen­teni. Az igényléshez mellé­kelni kell a munkakönyvét, a tb-igazolványt, a rehabili­tációs bizottság és a munkál­tató igazolását. Mellékelni kell továbbá a 1968. január 1-je előtt született gyermek születési anyakönyvi kivo­natát és minden munkavi­szonyt bizonyító igazolást. Ferenczy Europress Nem vetítik Scorsese filmjét Költségvetési hiány. Októberben a költségvetési hi­ány 222,7 milliárd forintra emelkedett. Egy hónap alatt a deficit közel 8 milliárd forinttal növekedett. Minderről a Pénzügyminisztérium tájékoz­tatta hétfőn az MTI-t. A tájékoz­tatás szerint novemberben és decemberben a költségvetés­nek még jelentős kiadásai lesz­nek, így az év utolsó hónapjá­ban 56 milliárd forintot kell az államadósság törlesztésére for­dítani. Mint ismeretes, a módo­sított költségvetés szerint az ez évre tervezett hiány 331 milli­árd forint. Ettől az októberi defi­cit még jelentősen elmarad. Burgonyapiac. A burgo­nya fogyasztói ára jelenleg a piacokon 40 forint körül mo­zog. Az idei termés azonban a becslések szerint nem éri el az 1 millió tonnát, ezért az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um a Földművelésügyi Mi­nisztériummal egyetértésben 50 ezer tonna burgonya beho­zatalát engedélyezte. Nem ál­lapítható meg pontosan, való­jában mennyi is a termés. A szántóföldeken 700-750 ezer tonna körüli burgonya termett, ám ehhez még hozzá kell szá­mítani a kistermelők által ter­melt mennyiséget is. A szakér­tők szerint előreláthatólag nem kell burgonyahiánnyal számolni hazánkban-. Kevesebb bevétel. Az idén a tervezettnél jóval keve­sebb folyik be az idegenforgal­mi alapba. Eredetileg mintegy 2 milliárd forintos bevételre számítottak. Ebből a költség- vetési támogatás mintegy 200 millió forintot tesz ki, az ide­genforgalmi vállalatok pedig mintegy 1,6 milliárd forintos hoz­zájárulást terveztek. Ezentúl 170 millió forint bevételre számítot­tak a korábban kihelyezett tá­mogatások törlesztéséből. Az alap bevétele azonban várható­an mintegy 800 millió forinttal kevesebb lesz, mert a vállalko­zók hozzájárulása elmarad a tervezettől. (Folytatás az 1. oldalról) héttel került sor. Az uszodákat és az olimpiai falut a szervezők­nek át kellett rendezniük, hiszen olyan versenyzők is voltak kö­zöttünk, akik csak tolókocsiban tudnak közlekedni. —Mi következett az olimpiai ezüst után? — Megkaptam „Az év leg­jobb invalid sportolója” címet, majd részt vettem egy svédor­szági nemzetközi versenyen, ahol harmadik lettem. Az idén tavasszal Hollandiában volt egy nyílt nemzetközi bajnokság, 50 gyorson aranyérmet, pillangó­ban és 100 mellen pedig ezüst­érmet nyertem. Ezután követ­kezett a júniusi országos baj­nokság, melyen több számban is indultam. Az 50 méteres pil­langóban és az 50 méteres gyorsúszásban én lettem az idei bajnok. De szereztem még öt ezüst- és egy bronzérmet is. — Gondolom, ez az éremzu- hatag erőt adott a máltai világ- bajnokságra való felkészülés­hez. — Egész nyáron keményen készültem, részt vettem a duna­újvárosi, illetve a budapesti edzőtáborban is. Október 31 -én indultunk Máltára, november 9- én érkeztünk vissza. Maga a verseny 6 napig tartott. Az 50 méteres pillangó most nem si­került, ebben a versenyszámban 56,23-mal csak a 4. lettem. Másnap, a 200 méteres vegyes úszásban 4,21-gyei sikerült megjavítanom az eddigi leg­jobb időmet, így másodiknak értem célba. 100 mellen 2,21 -et úsztam, erre a számra nagyon készültem, mert az edzőm azt szeretné, ha mellúszó lennék. És végül: a négyszer ötvenes vegyes váltóban 3,31-es világ­csúccsal megszereztük az ara­nyat. A váltó tagjai rajtam kívül: Ráczkó Gitta, Járomi Mónika, Zámbó Dianna. — Legközelebb hol verseny- zel? — Az Európa-bajnokságot jövő év szeptemberében tartják Franciaországban. Néhány he­tes pihenő után elkezdem rá a felkészülést. A végső cél: a ’96- os atlantai olimpia! —Biztos vagyok benne, hogy ott is te leszel az egyik legered­ményesebb versenyző. De egy­szer minden versenyzői pályafu­tásvéget ér... — A világbajnoki arany föl­jogosít arra, hogy beiratkozzam a Testnevelési Egyetem sport- szervezői szakára. Talán már szeptemberben el is kezdem a tanulmányaimat. Megjegyzem, az olimpiai ezüst után is mehet­tem volna az egyetem szak­edzői szakára. Edző azonban nem szeretnék lenni, a sportme­nedzseri tevékenység sokkal közelebb áll hozzám. De pilla­natnyilag a versenyzés a leg­fontosabb. Amíg a szüleim támo­gatni tudnak, és amíg ösztönöznek is étre, ezt szeretném csinálni. — Csak a szüléidre számít­hatsz? — Szinte csak rájuk. Az egyesület anyagilag nem tud' hozzájárulni a költségekhez. A Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége is csak a nem­zetközi vagy a világversenyek költségeit állja. Kevés a köz­ponti támogatás, ezért lenne szükségünk szponzorokra. — Katika! Csodálatosak az eredményeid! Tudnak ezekről itt Kovácsházán? — A közvetlen környeze­temben: a szüleim, a bátyám, a nagyszüleim, esetleg a szom­szédok. Mások nemigen. Az olimpia után volt egy fogadás a Hotel Aquincumban, ahol a köztársaság elnöke, Göncz Ár­pád oklevéllel ismerte el a telje­sítményemet. Hozzáteszem: Göncz Árpád kiutazásunk előtt részt vett az ünnepélyes fogada­lomtételünkön is, egyenként kezet fogott velünk, és sok si­kert kívánt. Az aquincumbeli fogadáson az államelnökön kívül gratulált a MOB elnöke, Schmidt Pál, az OTSH elnöke, Gallov Rezső. De eljöttek az élsportolók is: ott volt Égerszegi Krisztina, Damyi Tamás... Az­tán a társaim mesélték a kollégi­umban, hogy otthon micsoda fogadtatásban volt részük. Töb­bekhez kiment a polgármester, volt akinek a tiszteletére rend­kívüli képviselő-testületi ülést hívtak össze, a barátnőm, Rácz­kó Gitta (ő negyedik lett az olimpián) varrógépet kapott ajándékba Zirc városától... Na­gyon csodálkoztak mindannyi­an, amikor megtudták, hogy ró­lam Mezőkovácsházán teljesen elfeledkeztek. Nevelőim fel­hívták az alpolgármester urat, aki meg is ígérte... Hazautaz­tam, vártam, vártam, mindhiá­ba... Ménesi György Martin Scorsese „Krisztus utol­só megkísérlése” című filmjét — figyelembe véve a nagymér­vű egyházi és társadalmi felhá­borodást — csütörtök este nem tűzi műsorra a Magyar Televí­zió — tájékoztatta Székely Fe­renc az MTI-t. A Scorsese-film későbbi esetleges sugárzásáról még nem született döntés. A televíziós bemutatás ellen ed­dig Gyulay Endre szeged-csa- nádi megyéspüspök, Harmati Béla evangélikus püspök, to­vábbá a Független Kisgazdapárt, valamint a Közakarat Egyesület tiltakozott a televízió vezetésé­nél. A filmet 1990 januárjától az UIP Dunafilm hozta forga­lomba Magyarországon. Bálint Péter igazgató elmondta, hogy a mozifilmet 1990 eleji bemuta­tása óta országosan mintegy százezer néző látta. Az igazgató nem tud arról, hogy megítélése szerinti igényes művészfilm mozivetítésével kapcsolatban bármiféle ellenkezés lett volna. Nincs lehetetlen megoldás A nemzeti és etnikai kisebbségek részvétele az önkormányzati választásokon (2.) R határidő jogvesztő, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy a sajtó, a rádió, a televí­zió útján a kisebbségi szerve­zetek kellő időben tájékozta­tást kapjanak a kezdeménye­zés szükségességéről és annak határidejéről. E cél érdekében a BM Országos Választási Iro­dája a választási füzetek 14. számában közreadta — 13 ki­sebbségi nyelven is — a kez­deményezés iratmintáját és az ehhez szükséges tudnivalókat. A választási füzetnek az emlí­tett száma mind a 3200 polgár- mesteri hivatalban rendelke­zésre áll, így a kisebbségi vá­lasztások iránt érdeklődő vá­lasztópolgárok minden pol­gármesteri hivatalban teljes körű tájékoztatást kaphatnak. A kisebbségi önkormányza­tok választását öt választópol­gár kezdeményezheti a te­lepülés jegyzőjénél a polgár- mesteri hivatalban. A törvény előírása szerint a kezdemé­nyezésnek tartalmaznia kell a kezdeményező nevét, lakcí­mét, személyazonosító jelét, továbbá saját kezű aláírását. A helyi választási bizottság a vá­lasztást megelőző 45. napon dönt a kisebbségi önkormány­zati választás kitűzéséről, és a törvényes feltételek megléte esetén köteles kitűzni a ki­sebbségi önkormányzati vá­lasztást. A választáshoz kap­csolódó határidőket és határ­napokat a helyi választási bi­zottság állapítja meg, és a helyben szokásos módon (he­lyi újság, kábeltelevízió, han­gosbeszélő stb.) teszi közzé. A kisebbségi önkormányzat tagjainak számát törvény álla­pítja meg: 1300-nál kevesebb lakosú településen 3 fő; 1300- nál több lakosú településeken, beleértve a fővárosi kerülete­ket is, 5 fő. A kisebbségi önkormányzati választáson jelölt lesz minden választópolgár, aki a kisebbség képviseletét — egyoldalú jog- nyilatkozattal — vállalja és leg­alább öt választópolgár ajánlá­sát összegyűjti. A jelöltajánlás­ra —a települési önkormányza­ti választással azonos módon— ajánlóív vagy ajánlólap (titkos ajánlás) szolgál. A kisebbségi önkormányzat megválasztására önálló szava­zólap szolgál. A szavazólapra felkerül valamennyi kisebbségi jelölt, kisebbségenként önálló oszlopban, a jelöltek neve ábé­césorrendben. A választópolgár érvényes szavazatot csak egy kisebbségre adhat le, és legfel­jebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható kép­viselő-testület létszáma. A je­löltek közül képviselők—a kis- listás választás szabályai szerint — azok lesznek, akik a megvá­lasztható képviselők száma sze­rint a legtöbb szavazatot kapták. A kisebbségi önkormányza­ti választás érvényességi felté­tele, hogy az adott kisebbségi kislistára 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább 50, 10 000-nél több lakosú településen legalább 100 választópolgár érvénye­sen szavazzon. Az érvényessé­gi feltétel kisebbségenként külön-külön áll fenn, így pl. ha német, román és cigány ki­sebbségi választás is van, ak­kor 3 x 50, illetve 3 x 100 érvényes szavazólap szüksé­ges ahhoz, hogy mindhárom választás érvényes legyen. Ha a jelölés eredményeként nem volt annyi jelölt, mint a megválasztható képviselők száma, vagy az érvényes sza­vazólapok száma egy kisebb­ség vonatkozásában nem éri el az 50-et, illetve a 100-at, akkor nem alakul meg a kisebbségi önkormányzati képviselő- testület. Á képviselő-testület megválasztására legközelebb az általános választást követő év novemberében kerülhet sor, feltéve, ha a választás ki­tűzését — a választás előtt leg­alább hatvan nappal — öt vá­lasztópolgár kezdeményezi. (Folytatjuk) A Vám- és Pénzügyőrség jelen­tése szerint az elmúlt héten összesen 54 esetben történt sza­bálysértés, mintegy 26 429 881 forint értékben. A Jugoszláviával szemben foganatosított embargós ren­delkezések egyre jobban érez­tetik hatásukat. A hiánypótlás nem ismer lehetetlen megoldá­sokat és felölel ma már szinte minden árufajtát. Egyre sűrűb­ben jelentkeznek azok az ese­tek, amikor a nagy kockázat mellett kamionnyi áru csempé­szetével kísérleteznek. Ilyen volt Röszkén a hétfői és a szom­bati eset is. A hét elején egy macedón kamionsofőr jelent­kezett kilépésre Röszkén. A fül­ke tüzetes átvizsgálása során előkerültek azok az okmányok, amelyek bizonyították, hogy nem csak a kamionban szállított árut, de magát a kamionszerel­vényt is ezt megelőzően vásá­rolták Hollandiában. Az ENSZ tiltó rendelkezéseinek kijátszá­sával, hamis okmányokkal kí­sérelték meg a kiléptetést. Az elkövetési érték közel 5 millió forint. Hasonló eset fordult elő szombaton is, amikor szintén egy macedón kamion és annak vezetője vált szenvedő alannyá. Rédicsnél lépett be több karton komlószállítmányával, ereden­dően budapesti rendeltetéssel. De mint kiderült, ez csak a belé­pés álcázása volt. Budapesten valaki vagy valakik közremű­ködésével a szállítmány adatait megváltoztatták, az ott utólag beszerzett ENSZ-engedély adataihoz igazították, és így próbálták Jugoszlávia irányába Röszkén kiléptetni. A trükk nem sikerült. Á közel 20 millió forintos kötelezettségszegés, a feljelentés után a Szegedi Rend­őrkapitányságon folytatódik. A fentiek mellett a röszkei és a tiszaszigeti átkelőhelyen vál­tozatlanul dívik a különféle kő­olajszármazékok kiviteli kísér­lete, melyet több-kevesebb si­kerrel igyekeznek a vámosok megakadályozni. Emellett to­vábbra is utazik a tiszta szesz, a ruhaneműk széles skálája, a technikai eszközök. Szerdán le­foglaltak kis tételből 95 liter tiszta szeszt, 600 liter gázolajat, 1500 liter HTO-t, 200 liter ben­zint és 116 000 forint értékű ruhaneműt.

Next

/
Thumbnails
Contents