Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-07 / 237. szám

GAZDASAG Parkettpanel-bemutató A parkettpanelek alkalmazását a gyakorlatban is bemutatták A Vitex-Hungária német— magyar vegyes vállalat tartott a napokban termékbemutatót a Vitex-Floor parkettpane­lekből Békéscsabán, a Szarvasi úti terminálban. Grósz György, a kft. ügyveze­tője elmondta, hogy olyan ter­mékcsalád bevezetését terve­zik a magyar piacra, melyből tavaly 4 millió négyzetmétert értékesített a cég Európában, Amerikában és a Távol-Kele­ten. Ez a parkettpanel a fa és a kő tulajdonságait egyesíti, termé­szetes anyagból készült és min­denféle famintázat mellett vá­lasztékukban a színes panelek is megtalálhatók. Az ügyvezető szólt arról is, Fotó: Lehoczky Péter hogy ez a padlóburkoló karc- és hőálló, valamint kiválóan alkalmazható padlófűtéshez is. Lerakása parkettára, kőre és linóleumra egyaránt egy­szerű, az új lakások burkolá­sán kívül a felújításoknál is alkalmazzák és nő a közüle- tek, sportlétesítmények ér­deklődése. Ny. L. • • Örüljünk vagy sem? Hírek Társulás. A szennyvízcsa- toma-hálózat társulati úton tör­ténőfejlesztésére 1993-ban ala­kult meg a Békéscsabai Csator­namű Társulat. A múlt évben három utcában csaknem 6,1 millió forint értékben, 79 lakás csatlakozhatott így rá a városi csatornahálózatra. Ez évben ismét jelentkezett két utca, a békéscsabai Berzsenyi és Csorba-Vajda utca, ahol a táv­lati tervekbe illeszkedő csator­naépítés megvalósítható és 24 lakás bekötésére nyílik lehető­ség. Ennek támogatására a közgyűlés kétmillió forint vissza nem térítendő támo­gatást szavazott meg a társu­lat részére. Szélesítik az utat. A 44­es főút szélesítéséhez a közúti igazgatóságnak mintegy 1100 négyzetméternyi olyan terület­re van szüksége, ami jelenleg a békéscsabai önkormányzat tu­lajdonában van. A közgyűlés ebből mintegy 550 négyzetmé­ternyi területet ingyen bocsát a közúti igazgatóság kezelésébe. Határnyitás a repülőtéren. A Kvasz András Repülő- és Ejtőernyős Egyesület részére nyújt csaknem 700 ezer forin­tos támogatást a város ön- kormányzata a békéscsabai repülőtér határnyitásához szükséges beruházások elvég­zésére. Japán kölcsön. Japán 4,9 milliárd jen kölcsönt ad a ma­gyar Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szervezésében előkészített kommunális bemházásokhoz. A környezetvédelmi tárca veze­tője által aláírt kölcsönszerző­dés értelmében biztosított hitelt 7 év türelmi idő után 18 éves futamidővel és igen kedvező kamattal kell visszafizetni. A kölcsönből a várpalotai régió ivóvízellátási, csatornázási, szennyvíztisztítási és gázveze­ték-építési beruházásait finan­szírozhatják. Ezek a projektek kapcsolódnak azokhoz a fej­lesztésekhez, amelyek a közel­múltban aláírt kölcsönszerző­dés alapján nyújtott 10 milliárd jen segítségével valósulnak meg a várpalotai régióban. Hulladékgyűjtés. A MÉH Rt. és a dunaújvárosi Duparec Kft. felhívására a na­pokban Medgyesbodzáson is hulladékgyűjtési akciót szer­veztek a gyermekek körében. Az iskola tanulói a Bodzáson és Gábortelepen gyűjtött 64 mázsa fekete-fehér, illetve ve­gyes (színes) papírért pénzt és sorsjegyeket kaptak. A genfi világgazdasági fórum és a Lausanne-i Nemzetközi Me­nedzsment és Fejlesztési Intézet versenyképességi világranglis­táján az idén Magyarország a 39. helyen szerepel. Brazília és Venezuela között állunk, két ter­mészettől áldottan versenyké­pes ország között. Fia ez vigasz­talás: két hellyel Lengyelország előtt, s három hellyel az ugyan­csak szocializmus-sújtotta Csehország után vagyunk. A tábla eredményeiben sem­mi drámailag megrázót, szívdo- bogtatóan meglepőt nem ta­pasztalunk. Ráadásul maga a fogalom, a versenyképesség fo­galma, s annak összehasonlít­hatósága, aligha egyértelmű közgazdasági kategória. In­kább a műkorcsolyázás, sem­mint a 100 méteres síkfutás eredményeire hasonlít: nem ke­vés benne a szubjektív elem. Mert mi is az, amire a ranglis­tán szereplők különböző mér­tékben képesek? Ez a verseny a listán szereplő országok egy­mástól független gazdaságai­nak a szereplése a számukra hozzáférhető külföldi piacokon. Miben állnak egymással ver­senyben? Abban, miként tudják megvalósítani céljaikat az ugyanottfellépő más országbeli cégek rovására. Ez a cél többfé­le is lehet: mondjuk a piaci ré­szesedés növelése, vagy az adott országokban igénybe vehető tő­keforrások bővítése. A verseny­ben elért siker eszköze lehet a másokénál alacsonyabb ár, a jobb minőség, a korszerűség, a rövidebb szállítási határidő, a jobb szervizellátás, a kedvezőbb fizetési feltételek, és így tovább. Ugye mennyire nem a mi pályánkon folyik ez a verseny? Hazánkban nem jelentős az in­nováció, nem vagyunk képesek másoknál kedvezőbb fizetési feltételeket, szervizhálózatot biztosítani. Igazában csak né­hány dologgal tudunk labdába rúgni: a munkaerő olcsóságá­val, a termelés jórészt ebből fakadó jobb hatékonyságával, az ország földrajzi helyzetéből következő alacsonyabb szállí­tási költségekkel. Ehhez tár­sulnia kell a valuta enyhe alul­értékeltségének, hogy külföldi pénzben versenytársainknál olcsóbbak legyünk. Ami a tő­kebehozatali versenyképessé­get illeti? Talán valamit javít a pozíciónkon a politikai stabili­tás és az ország—mint adós— jó fizetési morálja. De hiába olcsó és termelé­keny a magyar munkaerő, ha versenytársaiénál (és az ország teherbíró képességénél) súlyo­sabb adóterhek sújtják a mun­kaerő közvetlen költségeit; ha az egységnyi kölcsöntőke ka­matterhe lényegesen nagyobb a versenytársakénál; ha évekig hart s nagy költséggel jár a köve­telések behajtása; s ha a mező- gazdaság nálunk fajlagosan lé­nyegesen kevesebb támogatást kap, mint idegen földön a ver­senytárs. Ha az állam csökkenti a magyar vállalkozók terheit, egészen biztosan sikeresebbek lesznek a versenyben is és máris jobb pozícióba kerülünk az or­szágok ranglistáján. Nem vagyunk senkinél sem rosszabb futók, csak a lábunkra kötött ólomterhek túl nehezek. Bácskai Tamás Ferenczy Europress 1994. október 7., péntek Márpedig adni célszerű! A címben szereplő adás, mint lehetőség az általános forgal­mi adóbevallás benyújtására utal. Köztudott (már akire vo­natkozik), hogy aki az általá­nos forgalmi adót bejelentke­zéskor választotta, illetve nem alanyi vagy tárgyi adómentes, erről meg lehet győződni a be­jelentkezési lapról, annak minden hónapban (jelenleg) 9465-ös áfa-bevallást kell egy példányban az adóhivatalnak beadnia. Személyesen a me­gyei igazgatóságon vagy kihe­lyezett ügyfélszolgálati helye­ken, illetve levélben a tárgy­hónapot követő 20-áig „cél­szerű” leadni, illetve elkülde­ni. A törvény úgy fogalmaz, hogy kell és hozzáteszi, hogy aki nem nyújtja be az adóbe­vallását, az mulasztási bírság­gal sújtható. Az adóbevallást akkor is ki kell tölteni (és bead­ni), ha történetesen nem volt forgalom, ha a tevékenységet bármi okból szüneteltetik. A bevallási kötelezettség nem teljesítése 100 000 forin­tig terjedő mulasztási bírságot von maga után, és az adóható­ság új határidő kitűzésével az adózót teljesítésre (beadásra) szólítja fel. Fontos tudni: úgynevezett „kimentett késedelem”, ha va­laki azért késik adója bevallá­sával, mert például kórházban ápolták. Ebben az esetben az akadályozott adózó az akadá­lyozás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást, mellyel együtt az igazolási ké­relmet is benyújtja. Ilyen eset­ben nincs helye a mulasztási bírságnak. A cikk végén szeretném fel­hívni a figyelmet a „címben szereplő”, „célszerű”, és a tör­vényben szereplő „kell” szavakra. Mindenkinek magának kell el­dönteni, melyiket választja. Én a magam részéről arra kérnék minden adóalanyt, nézze át otthon a bejelentkezé­sét és a bevallását. A mi nyilvántartásunk sze­rint több mint kétezer adózó még nem nyújtotta be az 1994. évi áfa-bevallását. Mivel ezt a bevallást havonta kell benyúj­tani, ez a mulasztás majdnem hatezer bevallást jelent (egy adózó több hónapban nem adott bevallást). Ebben az év­ben elmulasztott bevallást — akár ha január havi is —, 9465- ös nyomtatványon „kell” be­nyújtani. Obsuszt András osztályvezető, APEH Békés Megyei Igazgatósága A Garancia Rt. expanzióra készül Az OTP-Garancia Biztosító Rt. ez év nyaráig mindössze vezér- képviseletet működtetett me­gyénkben, július 1 -je óta vi­szont fiókigazgatóságot, amelynek vezetőjévé Darida Editet nevezték ki a napokban. Az új igazgatónő nyilatkozta la­punknak: — Vezérigazgatóságunk je­lentős fejlesztést határozott el, miszerint az egyetlen 100 szá­zalékos magyar tulajdonban lé­vő biztosítóként a magyar tö­megek általános biztosítójává kívánunk válni. A legnagyobb magyar lakossági bank körül ki­alakult csoport tagjaként to­vábbra is a legkönnyebben elér­hető biztosító vagyunk, hiszen jelenlétünk minden OTP-egy- ségnél biztosított. Ugyanakkor jelentős ügynöki hálózat kiala­kítását kezdtük meg. Békés megyében jelenleg körülbelül 18 ezer állandó ügy­felünk van és nem hanyagolható el azoknak a száma, akikkel pénzintézeti kapcsolatainkon keresztül nap mint nap bank- és hitelfedezeti biztosításokat kötünk. Állandó ügyfélkörünk­ben legtöbben vagyonbiztosí­tással rendelkeznek, ezen belül lakás-, gépjármű-felelősség és vállalkozói biztosítással. Külön öröm számunkra, hogy mind többen választják az OTP-Ga­rancia Biztosító Rt. casco bizto­sítását. Varga László, a részvénytár­saság kelet-magyarországi ré­gióigazgatója a következőkkel egészítette ki a már elmondotta­kat: — Társaságunk magas szín­vonalú informatikai rendszert épített ki. Ezt folyamatosan fej­lesztjük. A biztosítási piacon je­lenlévő módozatokhoz képest növeljük kínálatunkat. Magyarországon egyedül­álló az a bankbiztosítási tevé­kenység, amit folytatunk. Az OTP-csoport tagjaiként—ügy­feleink megelégedésére—ezen a területen is jelentős sikereket értünk el. Reméljük, hogy az az út, amelyre az OTP-Garancia Biztosító Rt. 1993. évben lépett, nem pusztán üzleti sikereinket hozza meg, hanem a magyar emberek és vállalkozások rizi­kóját csökkentik olyan szintre, amit mindennapos életükben vállalni tudnak, és megtakarítá­saikat is növelhetik. Ezt új élet- biztosítási módozatainkon túl megfizethető díjakkal is előse­gítjük, melyekből OTP-folyó- számlás díjfizetés esetén jelen­tős díjengedményeket nyúj­tunk. L.S. Termésből tüzelő' A vésztői önkormányzat 46 hektár külterületi földet adott használatra át a helyi cigány közösségnek, megélhetésük megkönnyítésére. A 33 család az egy-két hektáros területen kukoricát vetett és a napokban a termést is betakarították. A kukoricát eladták és jó néhány család ebből szerezte be téli tüzelőszükségletét. Húsz csa­lád azonban hosszabb távra tervezi együttműködését, jö­vőre is közösen akarnak dol­gozni. Mint Lakatos Oszkár­tól, a cigány közösség kisebb­ségi szószólójától megtudtuk, ők a megkapott pénz egy ré­szével,. családonként kétezer­ötszáz forinttal a jövő évi ter­melést akarják megalapozni. Elképzeléseik szerint a 46 hektár egy részét búzával, nap­raforgóval vetik be, nagyobb felén paprikát, paradicsomot termelnek majd. Európai program a megyék támogatására Az Európai Unió Regionális, Fejlesztési Programja két me­gyének nyújt — remélhetőleg — hathatós támogatást a jövő­ben. S mivel a program.a hol­land kormány 380 ezer dollá­ros anyagi támogatásával va­lósul meg, főként holland be­fektetők és tőke megjelenésé­re lehet számítani. A megyéket előzetes felmé­rés alapján úgy választották ki a szakemberek, hogy egy fej­lettebb és egy átlagosnál elma­radottabb térségét képviseljék az országnak. Az előbbit Csongrád megyében, az utób­bit Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vélték felfedezni. Ha ez a támogatási forma ered­ményesnek bizonyul, akkor az ország más területeire is kiter­jesztik. A segítség lényege, hogy a kiválasztott országrész adott­ságaihoz szabják a tennivaló­kat. Az érintett két megyében például kézenfekvő, hogy mindenekelőtt a mezőgazda­ságot, illetve ebből adódóan az élelmiszer-feldolgozó ipart fogják fejleszteni. A gazdálkodók — magángaz­dák és nagyvállalkozók egy­aránt — a vállalkozói környe­zet kialakítását, a gazdasági élet megélénkülését, ^indu­lását várják a programtól. Már az első tanulmányok elkészí­tésekor kiderült, hogy első­sorban új munkahelyekre, az infrastruktúra (telefonháló­zat, útépítés, csatornázás) fej­lesztésére, s a földműveléshez szükséges kisgépek gyártási feltételeinek kialakítására számítanak a fejlesztendő területek lakói. A program szerint először a megyei vállalkozók mondják el, mire van szükségük, majd a holland szakemberek segíte­nek megkeresni a megoldást. Ezt követően elkészülnek a cselekvési tervek, majd jövőre megkezdődhet azok gyakorla­ti megvalósítása. Bánhegyi Zsuzsa FEB Valutaárfolyamok 1994. október 6-án vétel közép eladás Angol font 169,3 170,8 172,36 Ausztrál dollár 79,0 79,7 80,40 Belga és lux.frank (100) 336,4 339,2 341,98 Dán korona 17,6 22,3 17,8 17,96 Finn márka 22,4 22,64 Francia frank 20,2 20,4 20,59 Görög drachma (100) 45,3 45,7 46,11 Holland forint 61,7 62,2 62,80 ír font 167,4 107,2 168,8 170,25 Japán yen(100) 108,1 79,9 109,07 Kanadai dollár 79,2 80,75 Kuvaiti dinár 358,5 361,8 365,19 Német márka 68,1 69,7 70,37 Norvég korona 15,8 16,0 16,15 Olasz líra (1000) 68,0 68,6 69,29 Osztrák schilling (100) 982,8 991,2 999,56 Portugál escudo (100) 67,8 68,4 68,97 Spanyol peseta (100) 83,3 84,1 84,83 Svájci frank 83,5 84,1 84,85 Svéd korona 14,4 14,5 14,67 USA dollár 106,6 107,6 108,69 ECU (Közös Piac) 132,2 133,3 134,47

Next

/
Thumbnails
Contents