Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-05 / 235. szám
1994. október 5., szerda OLVASÓI LEVELEK/HIRDETÉS ^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Olvasóink írják .... A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. „Szálka vagy gerenda” Válasz helyett A Békés Megyei Hírlap hasábjain szeptember 19-én megjelent újabb „csipkelődésekre”. —Az 1800-as évek elejétől történt temetkezés a szabadkígyósi temetőben. Az elmúlt években nem lehetett újabb sírhelyeket kialakítani, mert az orgonasövény túlságosan kiszélesedett. Az újonnan alakult önkormányzat első dolga volt, hogy a temetőt rendbe tegye. Sikerült! Ma az ott uralkodó állapotokra büszkék lehetünk. (Ha erre jár, nézzen be!) — A falu képének, de főleg a központjának a kialakítása, a rendbentartása ma is szívügyünk. A gyepet rendszeresen vágjuk, a nyáron öntöztük. Többszáz fát ültettünk el az utóbbi két-három évben. 15 munkanélkülit foglalkoztattunk a nyáron, hogy az eddigi munkánk ne menjen veszendőbe. Óvtuk, locsoltuk a fákat, így is néhány kiszáradt, mert az időjárás sem volt mellettünk. — Sokak csodálkozására évek óta nem jelent fertőzést a közterületeken a szövőlepke, levéltetű stb. Ez sem a véletlen műve! Rendszeresen végeztünk permetezést. Ez is egy kicsit a törődés jele. —A Majorban lévő kistemplom és kripta környéke korábban hihetetlenül elhanyagolt volt. Ha erre jár, azt is megtekintheti! Nem kell miatta pirulnunk! — Igaza van! A kopjafa környékén — a kerítésen belül — valóban gyom is van. Az asszonyok, akik egy kicsit érdekeltek abban, amiért az emlékhelyet létrehoztuk, vállalták a gondozást. A nyár folyamán átfestettük, hogy az utókor számára meg tudjuk óvni. Az asszonyok,,puskaporral” beültették a dombot, gyomlálták, öntözték. Ezer színben pompázott egész nyáron. (Valószínűa cikk hatására) ma megszabadult a domb a 18 szál, közel, félméter” magas gyomtól. Köszönjük az észrevételét! Filó János polgármester Szabadkígyós Amikor a sátán munkálkodik! Egyre több aggasztó hír érkezik arról, hogy egyes köztemetőkben mily vandál módon rongálják meg a sírhelyeket! Az ilyen jellegű hírek engem is mélységesen megdöbbentenek. S nem tudom megérteni azokat az embereket, akik embertársaik, s a törvény írott, íratlan szabályai ellen vétenek. Mi váltja ki bennük azt a torz indulatot, hogy már-már a temetők csöndje nyugalmát is feldúlják, s ezáltal sírgyalázókká, s kegyetletsértőmódon vandálokká válnak? Egyes külföldi moralisták szerint a századvégi dekadencia rovására írható, hogy „kihozza" az emberiségből ezt az érzést, mert nincs oly megbízható kapaszkodó, mely felé bizalommal nyújtaná kezét a tévelygő ember, ilyenkor meghasonul, s van, amikor önmaga, avagy az általa okolt társadalom ellen fordul! A teológusok szerint ilyenkor a sátán munkálkodik. Nem vagyok vallásos, de mélységesen el tudom ítélni a torz lelkű embereket, s úgy érzem, hogy szólnom kell. Ezek az emberek annyira elvetemültek, hogy nem tudják felmérni cselekedetük súlyát. De az is bizonyos, hogy baj van valahol a társadalomban, ha ezek a jelenségek egyre gyakrabban jelentkeznek! Rákóczi Rudolf Géza, Békéscsaba Visszhang Alapvető emberi jog A Békés Megyi Hírlap 1994. szeptember 24—25-ei számának harmadik oldalán — egy bizonyára félreértésen alapuló — számunkra sérelmes hangvételű cikk jelent meg. Ennek előzménye, hogy 1994. szeptember 16-án kelt levelünkben arról tájékoztattuk az MTI-t, hogy a Békés megyei ellenzéki pártok és szervezetek megbeszélésére mikor és hol fog sor kerülni azzal, hogy „a megbeszélés a korábbihoz hasonlóan zárt körű lesz. Amennyiben a résztvevők részéről igény merül fel, úgy utólag sajtóközleményben fogalmazzuk meg álláspontunkat". Eddig szól a tájékoztatás. Mi a legalapvetőbb emberi jognak tartjuk — bizonyos körülmények között ezt a diktatúrában is méltányolták —, hogy ha egyes emberek indokolható okból maguk akarnak lenni, akkor ezt meg is tehessék. Ennek egyébkénti indoka az, hogy a választójogi törvény módosítása előtt csak olyan informálódó jellegű megbeszélésekről lehet szó, ami azért nem publikus—többek között—, mert az említett törvény tartalmi módosításának függvénye a megegyezés, röviden, többféleképp alakulhat még. Mindösszesen ezen egyértelműen előre jelzett igényünket szerettük volna érvényesíteni. Azt mi nem tudjuk, hogy Lévai Úrnak milyen konkrét kifogása van a sajtóval szemben, erre érdemben ő tudna válaszolni. Tisztelettel: A pótköltségvetés Horn Gyula kormányfő bejelentette, hogy igen kemény intézkedések várhatók a gazdaság egyensúlyának megteremtése érdekében. A kemény intézkedéseken lényegében olyan intézkedéseket kell érteni, amelyek elsősorban a lakosság zömét alkotó, bérből és fizetésből élőket sújtják. Kérdés, hogy a gazdasági problémák megoldásának valóban nincs-e más útja, csak a restriktiv egyensúlyteremtés vagy esetleg létezhet olyan gazdaságpolitika is, amely a megoldást nem a restrikcióban és ezzel együttjáró további életszínvonal-rontásban látja? Ha a külső és belső egyensúly hiányát úgy fogjuk fel, hogy adott egy állandó export, illetve adóbevétel, amit túllépünk, akkor az egyensúlyteremtés útja valóban a kiadások korlátozása lenne. A valóságban azonban az adóbevételek és az exportbevételek is nem állandó mennyiségek, hanem a gazdaságpolitikai intézkedések függvényei. Egy fellendülő gazdaság nagyobb kormányzati bevételeket eredményez, míg a gazdasági teljesítmény csökkenése az adóbevételek csökkenését is maga után vonja. Ténylegesen ez az, ami az utóbbi években a magyar gazdaságban történik. Az okok keresésekor elég messzire, lényegében a hetvenes és nyolcvanas években, továbbá a kilencvenes években eddig „végzetes” lehet!... folytatott hibás gazdaságpolitikáig kell visszamennünk. Súlyos és a jelenlegi külső egyensúlyhiányhoz nagy mértékben hozzájáruló gazdaságpolitikai intézkedés az volt, amikor a nyolcvanas évek végén a gazdaságirányítás — az angolszász országokról lemásolt liberális gazdasági elvek szellemében teljesen megnyitotta az ország piacát a nyugati áruk előtt (importliberalizálás) anélkül, hogy biztosította volna a magyar termékek megfelelő védelmét a hazai piacokon, és megfelelő erővel támogatta volna az exportot. Rövidesen az országgyűlés elé kerül a pótköltségvetés (ami biztosra vehető, hogy el lesz fogadva), és ezzel megkezdődhet a Horn-kormány „végzetes” rögtönzésének törvénybe iktatása. A szociáldemokraták olyan gazdaságpolitikai megközelítést javasolnak, amely szakít a liberális (neokonzervatív) gazdasági elvekkel. Megítélésünk szerint a jelenlegi helyzetből kitörni nem további korlátozásokkal, hanem egy erőteljes gazdaságélénkítő politikával lehet, amely gazdaságélénkítés azonban egy meghatározott irányba, az ország exportképességének, javításának irányába hat. Az MSZDP—MSZDKSZ nevében: Botyánszki György országos főtitkár MAGYAR AULAMRÉPÍIi Államkötvény 1997/K & Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. ______Államkötvény 1997/K______ A befektetők 1994. október 3-7. között vásárolhatnak államkötvényt a kiemelt értékesítés keretéten legfeljebb az 1994. szeptember 23- án tartott aukción kialakult átlagárfolyam (nettó 98,50%)+0,2 százalékponttal és a kibocsátás napjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A vételár naponta a következő: 103,14%; 103,21%; 103,28%; 103,36%; 103,43%. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/K 3 éves futamidejű (1994. augusztus 3. - 1997. augusztus 3.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. augusztus 3. és 1995. február 3. közötti) kamata évi bruttó 26,55%. Törlesztés névértéken 1997. augusztus 3-án. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1995. február 3. 1996. augusztus 3. 1995. augusztus 3. 1997. február 3. 1996. február 3. 1997. augusztus 3. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. ______Másodlagos forgalom______ A z Államkötvény 1997/K, mint az eddig kibocsátott összes Magyar Államkötvény, a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén és egyes forgalmazóknál. ________Állami garancia________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. ____Külföldiek is vásárolhatják____ A Magyar Államkötvény 1997/K sorozatát külföldiek is vásárolhatják. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt. Békéscsaba, Battonya, Békés, Csorvás, Gyomaendrőd, Gyula, Mezőberény, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós • MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG I SZEBELLÉDI ZOLTÁN MEGYEI ELNÖK Kereszténydemokrata Néppárt
