Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-05 / 235. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1994. október 5., szerda A körösladányi gyógyszertár Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-139 Az oldal fotóit Balogh László készítette. Hírek Okányi igen. Legutóbbi ülésén a helyi képviselő- testület úgy határozott, hogy belép abba a társulásba, amelyet a hátrányos helyzetű észak-kelet-békési kistelepülések hoznak létre azzal a céllal, hogy közösen vegyenek részt a térség fejlesztését célzó pályázatokon. Johanna szeghalmi lett Szeghalom város képviselőtestülete ebben az évben az egyik díszpolgári címet Johanna Sauer-nek, a Felina-Hungá- ria német dolgozójának ítélte oda. A kitüntetettől legelőször egy kis bemutatkozást kértünk: — Éppen negyven éve, hogy a Felina német gyárában dolgozni kezdtem, majd a különböző iskolák elvégzése után üzemvezető-helyettes lettem. 1979-ben kerültem kapcsolatba a magyarokkal, addig szinte semmit nem tudtam az országról. Ekkor kezdődött a Felina és a Fővárosi Ruhaipari Vállalat kapcsolata, amelynek a szeghalmi az egyik telepe volt.^ Tulajdonképp így jutottam el Szeghalomra tizenöt évvel ezelőtt. — Milyenek voltak az első benyomásai? — Hogy őszinte legyek, borzasztóak. Először is, mikor megérkeztünk a faluba, szakadt az eső. Az előző telephely egy eléggé lerobbant épület volt, ráadásul amíg beszélgettünk az itteniekkel, a két ablak között kényelmesen sétálgatott egy egér, amitől majd Én nyolcvan százalékban magyar vagyok a frász jött rám. Mindezekért viszont szinte azonnal kárpótolt az emberek szeretete, amivel itt fogadtak. — Mi volt a feladata Magyarországon? — Nekem kellett megszervezni a termelést itt Szeghalmon is. Ez azt jelentette, hogy a német minőségű termelést szinte azonnal elvárták tőlünk és egy éven belül a német normát is el kellett érnünk. Bizony, ez nagyon nehéz, de egyben nagyon szép feladat is volt. Szerencsére itt nem volt gond a varrónők hozzáállásával, a munkafegyelemmel. Ez is az egyik oka volt, hogy a Felina a magyarországi gyárfejlesztését itt valósította meg. — Hogyan fogadta a hírt, hogy egy magyar kisváros díszpolgára lett? — Nagyon meglepődtem és meg is hatódtam a kitüntetés átvételekor. Ha egy kicsit rosszmájú lennék, azt mondanám, hogy akkor kezdtem igazán értékelni, amikor német kolleganőim elkezdtek irigykedni ezért a címért, de ez csak félig igaz, mert mindig büszke leszek erre az elismerésre. — Miután tizenöt éve ingázik a két ország között, egy kicsit magyarnak érzi-e magát? — Mi az hogy egy kicsit?! Én már legalább nyolcvan százalékban magyarnak vallom magam! Még azt is elhatároztam, hogy három év alatt megtanulok magyarul is, hogy még közvetlenebb lehessen a kapcsolatom az általam nagyon szeretett itteni emberekkel. Csúcsforgalom a tanmedencében Megemlékezés. A Szeghalmi Péter András Gimnázium diákjai megemlékeztek Sinka István születésének 97. évfordulójáról, megkoszorúzva a Fekete bojtár Vésztő-má- gori szobrát. Segítség a szülőknek. A körösnagyharsányi önkormányzat igyekszik enyhíteni az iskolás gyerekek szüleinek gondján. A tanév kezdetekor ingyen kapták meg a diákok a tankönyveket és december 31 - ig a napközis gyerekek csak a térítési díj felét fizetik. Kirándultak. A bucsai nyugdíjasklub tagjai szeptember 28-án közös kiránduláson vettek részt, melynek úti célja Aggtelek volt. Táncos tervek. Októberben két német fellépésre is készülnek az ifjú szeghalmi társastáncosok. Előbb október 22—23-án 4 pár indul — a helyi társastánc-alapítvány támogatásával — az Oschatzban rendezett versenyen, majd három páros egy héttel később Lipcsében lép parkettra nemzetközi versenyen. Igazán nem lehet mondani, hogy a füzesgyarmati strand nyáron átadott tanmedencéje nincs kihasználva. A helyi általános iskola testnevelői a kedvező lehetőséget kihasználva úszásoktatást szerveztek kicsiknek és nagyoknak. Délelőtt az alsósok tanórai keretben, délután a felsősök tömegsportként szakmai felügyelettel ismerkedtek meg az úszás alapelemeivel. Nagyon sokan most tanultak meg úszni, néhányan pedig új úszásnemet sajátítottak el. Az optimális persze az lenne, ha fedett medencében az oktatás egész évben folytatódhatna. Nekik nem kellett avatás! Zsadányban az óvodában a legilletékesebbek, az apróságok az elmúlt héten minden ceremónia nélkül, de annál nagyobb örömmel vették birtokba az újonnan épült homokozót. A pénzt pályázaton nyerték el az óvoda vezetői, a szép és főleg a gyerekekre is figyelemmel levő kivitelezés egy helybeli vállalkozó, Egeresi Zoltán jó munkáját dicséri. • • Ünnep itt és ott Az évfordulós megemlékezések mindig arra jók, hogy legalább egy-két napra felidézzük az egykorvolt eseményt vagy személyt. Ezen az oldalon is olvashatnak arról, hogy például a szeghalmi gimnázium diákjai születésnapja alkalmából megkoszorúzták Sinka István szobrát. Úgy tűnik azonban, hogy vannak olyan évfordulók, amikről elfeledkezik a „hálás utókor” . Hogy csak szőkébb pátriámnál, Szeghalomnál maradjunk, éppen kétszáz éve készült el a református templom kőtornya és hetven éve kezdték meg a filmvetítést az egyik helybeli gazda által épített Ambrus-mozgónak nevezett moziban. Persze nem is kell ilyen messzire visszamenni a történelemben, hiszen Szeghalom tíz évvel ezelőtt kapott városi rangot. Szinte hallom máris sok városombeli kaján megjegyzését, hogy ez a város még mindig falu és kevés okunk van büszkélkedni. így is meg lehet közelíteni a dolgot és úgy is, ahogy maroknyi helybeli szeretné, vagyis az a tíz év mégiscsak szép kerek évforduló, meg kellene emlékezni róla. A város önkormányzata — egyéb fontos teendői miatt — nyilván elfeledkezett az eseményről, eszébe kellene hát juttatni. Az első—diplomáciai nyelven szólva—puhatolódzó tárgyalás kudarca (nincs már elég idő rá, nyakunkon a választás, van elég bajunk) remélhetően nem veszi el a szervezők kedvét és talán a képviselő- testület is felvállalja az ügyet. Mert rendszen’áltás ide, közelgő választás (bár nem értem, ennek mi köze ehhez?!) oda, azért mégiscsak a szeghalmi polgárok régi álma vált valóra 1984-ben! Babit mindenki ismeri A címhez még azt is hozzá lehetne tenni, hogy nemcsak ismerik, hanem szeretik is a körösnagyharsányiak Babit, Uj varroda Negyven dolgozóval új varroda nyílt Biharugrán, melynek tulajdonosa az Ugratex Kft. Az üzem vezetőjét, Barta Imrénét a beindulásról, terveikről kérdeztük. — A kezdet nagyon nehéz volt, hiszen a varroda indításához nem kaptunk sem támogatást, sem kedvezményes hitelt. Negyven dolgozóval indultunk, akik közül húszán most először vállaltak munkát varrodában. Egy holland cég megbízásából sportruházati cikkeket varrunk. A Wienerfashion adja az alapanyagot, mi megvarrjuk a szabadidős ruhákat és ő gondoskodik az elszállításukról. Ötéves azaz Sárosi Imrénét, lapunk falubeli terjesztőjét. Megtudtuk róla, hogy háromgyerekes családanya, a férje vállalkozó. Napjai korán kezdődnek, hiszen fél három tájban ér ide az újságot szállító autó és fél hatkor már kezdi is széthordani. Mint bevallja, valószínűleg hamarabb végezne a kézbesítéssel, ám ha már ébren találja a címzettet, hát meg-megáll egy kis „dumapartira” is. Még így is fél hétre mindenki megkapja a lapot, ő pedig óvodába indítja a legkisebb fiút, Bálintot. Nem kis büszkeséggel azt is elmeséli, hogy az év eleji 34-ről 55-re nőtt az előfizetők száma a faluban, vagyis szeretik a Hírlapot Kö- rösnagyharsányban. Biharugrán megrendelés-állományunk van, hosszabb távra tervezünk. Nagy hátrány az infrastruktúra hiánya, hiszen még telefonunk sincs. A dolgozóink a betanulási idő után már megfelelő minőségű munkát végeznek, de még gondjaink vannak a határidők betartásával. Ennek következtében sajnos az is előfordult, hogy a varrónőknek a munkabérüket 10-e helyett csak 22-én tudtuk kifizetni. Remélhetően ez nem fog előfordulni többet és a három településről bejáró, két műszakban dolgozó alkalmazottaink és a kft. is megtalálja számítását. Ismeretlen nagyjaink: Kiss Ferenc A tűz elleni védekezés már ősidők óta az egyik legalapvetőbb emberi tevékenység, egyidős magával a tűz használatával. Eszköztára az évezredek során sokat bővült. A tűzkárok megelőzésének rendeletekkel történő biztosítása alig 250— 300 éves múltra tekint vissza. Békés megyében az első tűzvédelmi szabályrendeletet 1800-ban adták ki. Szeghalom népének tűzoltói munkálkodását bizonyítja az a Sárréti Múzeumban őrzött, több mint kétszáz éves, fából készült vizi- puska, amely a református egyház szeghalmi épületeit volt hivatva megvédeni a távoli múltban a tűzvész ellen. A szeghalmi tűzőrséget 1884-ben ifjabb Kiss Ferenc (1863—1894) hozta létre, aki ekkor még édesapja gyógyszertárában gyakomokosko- dott. Ebben az évben a református templom tornyában és a községházán tűzőrségi állomást szervezett és az egymástól távol lévő helyeket saját költségén telefonnal köttette össze, hogy az esetleges riasztás minél gyorsabb lehessen. 1884 és 1892 között évente megrendezett tűzoltó ünnepélyek voltak hivatva feltölteni az egyesület kasszáját, hogy az így kapott pénzekből a tűzoltáshoz nélkülözhetetlen apróbb felszerelési tárgyakat (kötél, mászóöv, bontóbalta stb) a tűzoltószertár részére beszerezzék. Az ünnepélyek fénypontja a Kiss Ferenc által rendezett tűzijáték volt, amit a gyógyszertár laborjában berendezett pirotechnikai műhelyben saját maga készítette eszközökkel tartott meg. Ezek a tűzijátékok 1892-ben megszakadtak, mert véletlen folytán a műhelyben robbanás történt, ahol maga a kísérletező kedvű gyógyszerész is komoly sérüléseket szenvedett. Ebben az időben kaptak a szeghalmi tűzoltók egy akkor modemnek számító süllyesztett medencéjű kocsifecskendőt. Kiss Ferenc életének tragédiáját embertársain való segíteni akarás okozta. 1893 telén egy kisparaszti portán tomboló tűz oltásánál segédkezett, ahol tüdőgyulladást kapott. Hosszú szenvedés után, éppen száz éve, 1894 tavaszán halt meg. Kele József Felújított kapcsolat Még az 1930-as években kezdődött a kapcsolat Dévaványa és az erdélyi Székelykeresztúr között, amely később a feledés homályába merült. Most ismét felvetődött a régi hagyomány felelevenítése, melynek részeként nemrég ványai küldöttség járt, Pap Tibor polgármester vezetésével a székelyföldi városban. A kintiek őszinte örömmel vették a megkeresést, azonnal sok-sok formája vetődött fel a folyamatos kapcsolatnak. Ennek első lépcsője valószínűleg az lesz, hogy a két képviselő-testület együttes ülést tart Székelykeresztúron, még ebben az évben, ahol konkretizálni lehet az együttműködést. Klubavató Kertészszigeten. Október elsején, az öregek világnapja alkalmából adták át rendeltetésének Kertészsziget új létesítményét, a nyugdíjasklubot. Az egykori tanteremből, sok-sok idős helybeli munkájával kialakított és az önkormányzat által adott berendezéssel induló klub avatását együtt ünnepelték meg szeghalmi és füzesgyarmati kortársaikkal
