Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-05 / 235. szám

1994. október 5., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Idegenforgalmi vásár. Az Osztrák Idegenforgalmi Hi­vatal szervezésében rendezték meg kedden Egerben, Szer­vusz, Ausztria címmel azt az idegenforgalmi vásárt, amelyen 63 osztrák és 35 Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bi- har megyei utazási iroda képvi­seltette magát. Ausztriában a nemzeti jövedelem 10 százalé­ka az idegenforgalomból szár­mazik, és nyugati szomszédunk a világ ötödik idegenforgalmi hatalmának számít az elmúlt évben elért 170 milliárd schil­linges bevételével. A magyar turisták naponta 830 schillinget, azaz többet költenek idegenfor­galmi szolgáltatásokra, mint a hollandok és a németek. 1990- ben 520 ezer vendégéjszakát töltöttek honfitársaink ausztriai szállásokon. Korróziós veszélyforrás. A szőkített olaj a környezet valóságos időzített bombája, a kénsavtartalom miatt felgyor­sítja a tároló tartályok korrózi­óját, így azok hirtelen megron­gálódhatnak és mint arra már volt példa, nagy mennyiségű olaj kerülhet a talajba — han­goztatták egyebek között azok a korrózióvédelmi szakértők, akik kedden tartották országos szakmai tanácskozásukat Ba- latonfüreden. Több mint két­százan vettek részt az eszme­cserén, amelyen szóba került számos más veszélyforrás is. Előkészületek a választásokra Az elmúlt hónapban a köz- igazgatási szervek megkezd­ték az önkormányzati és pol­gármester-választások előké­szítését. Olyan előkészítő, szervező feladatok ellátásáról van szó, amelyeket a választá­si törvény, a módosítási terve­zetei ismeretében, a választás időpontjának kitűzésétől részben függetlenül is célsze­rű és indokolt volt megkezde­ni. Folyamatban van a válasz­tók nyilvántartásának (név­jegyzék) pontosítása, meg­kezdődött — a várható válto­zásokra tekintettel—az egyé­ni választókerületek, a szava­zókörök területi beosztásának felülvizsgálata, egyeztetése és előkészületek történtek a választási szervek létrehozá­sára, illetőleg a már korábban megalakított szavazatszámlá­ló bizottságok működőképes­ségének biztosítására. Az önkormányzati és pol­gármester-választások előké­szítése és lebonyolítása sokré­tűbb és többirányú feladatot jelent a települési jegyzők számára, mint az országgyű­lési képviselőválasztás volt. Egy-egy településen legalább háromféle ajánlási eljárásban kell közreműködni. Rend­kívüli figyelmet kell fordítani a kisebbségi önkormányzati választások előkészítésére. A nemzeti és etnikai kisebbsé­gek jogairól alkotott törvény, valamint a választási törvény vonatkozó rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a vá­lasztási eljárás során. Az új választási feladat megkövete­li a szoros együttműködést a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezeteivel, képviselőivel, szószólóival annak érdekében, hogy sor kerülhessen a kisebb­ségi önkormányzat-választás kezdeményezésére és vala­mennyi érintett településen lét­rejöjjön a kisebbségek önkor­mányzata. Az említett törvények 'alap­ján három módon valósulhat meg a kisebbségek önkormány­zása. Az általános önkormány­zati választás során a képviselő- testület tagjainak több, mint fele egy kisebbség jelöltjeként került megválasztásra, a testület kisebbségi települési önkor­mányzatnak nyilváníthatja ma­gát. A másik, ha az általános önkományzati választáskor a testület képviselőinek legalább 30 százalékát egy kisebbség je­löltjeként választották meg, e képviselők külön helyi kisebb­ségi önkormányzatot alakíthat­nak. E két lehetőség lényegében közvetett módon biztosítja a ki­sebbségi önkormányzás létre­jöttét. A harmadik módon, köz­vetlen választás útján alakulhat helyi kisebbségi önkormány­zat, a választópolgárok közvet­len választása útján. A választá­si eljárás ez esetben elkülönül, de párhuzamosan folyik az álta­lános önkormányzati választás­sal. Megyénkben várhatóan ez utóbbi módon jönnek létre a ki­sebbségi önkormányzatok. Erre tekintettel elengedhetetlen a közvetlen módon létrejövő ki­sebbségi önkormányzat válasz­tási szabályainak ismerete. A fontosabb szabályok a követke­zők: a helyi kisebbségi önkor­mányzati választást legalább 5 fő, magát azonos kisebbség­hez tartozónak valló és a te­lepülésen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár kezdeményezheti; a kezde­ményezést írásban kell be­nyújtani a helyi (települési) vá­lasztási bizottsághoz, az általá­nos önkormányzati választás ki­tűzését követő 10 napon belül; a helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási bi­zottság tűzi ki az általános vá­lasztással azonos napra; egy ki­sebbség az adott településen csak egy helyi önkormányzatot hozhat létre (kisebbségenként egy-egy önkormányzat vá­lasztható); legalább annyi je­löltet kell állítani, mint a meg­választható kisebbségi képvi­selők száma; helyi kisebbségi önkormányzat választásában minden, az általános önkor­mányzati választásra jogosult választópolgár részt vehet (a választópolgárok mindegyike szavazhat a kisebbségi listákra is); a kisebbségi önkormányzati választás akkor érvényes, ha leg­alább 25 választópolgár érvé­nyesen szavazott. A kisebbsé­gi önkormányzati választás­ról, a választás kezdeménye­zéséről 13 nyelvű tájékozta­tó füzet készült, amelyet a jegyzők, a nemzeti és etnikai kisebbségek megyei szintű szervezetei megkaptak. Az ajánlási eljárás, a választási kampány szabályairól, a lis­tákról, jelöltekről a sajtó útján részletesen tájékoztatni kí­vánjuk megyénk választópol­gárait. dr. Biri István főjegyző Emelkedtek a kávéárak Elég, ha az árára gondolunk, menten felviszi a vérnyomásunkat! Fotó: Such Tamás Átlagosan 32 százalékkal emel­kedtek a kávétermékek árai — jelentette be a Compack Douwe Egberts az október 3-án hatály­ba lépett áremelést. A nagymér­tékű kávéáremeléseket a kiszá­míthatatlan brazíliai időjárás, az árutőzsde-manipulációk, az afrikai kávétermelő országok­ban meglévő bizonytalan politi­kai helyzet, illetve a jelentős árutartalékot felhalmozó keres­kedők tették elkerülhetetlenné. Ugyanezek az okok indokolták a júniusi és augusztusi áreme­léseket is. A kávé ára több íz­ben emelkedett Európa-szerte az elmúlt néhány hónap során. Magyarországon az áremelést több tényező befolyásolja, például a 20 százalékos fo­gyasztói adó és 25 százalékos áfa—míg Ausztriában csupán 6 százalék áfa terheli a kávét. Magyarországon a nyers­anyagár-emelkedés nyomán az adóterhek jelentősen fokoz­zák az áremelés mértékét. A második világháború hadműveletei Békés megyében 3. Ezzel egy időben megkezdő­dött Arad visszafoglalásának harca is. Az 57. hadtest 228. hadosztályának ezredei és a Marostól északra eső terepsza­kasztól a 18. harckocsi hadtest és az 57. hadtest 243. lövész hadosztálya szeptember 20-án reggel támadásba ment át, és 20—21 -én északról megközelí­tették Aradot. Elfoglalták Arad—Nagyvárad főközleke­dési útját és 22-ére Varjas, Kür­tös. Nábab keleti terepszakaszát érték el, a 228. hadosztály kelet­ről és délről kerítette be Aradot. Ezzel egyidejűleg megkezdték a délkeleti front hídfőjének ki­alakítását. Az akkor még 4. had­test nevet viselő egység, látva a bekerítési veszélyt, 21 -én éjsza­ka harc nélkül kivonult Aradról, melyet a szovjet hadsereg 22-én reggel a 228. hadosztálya és 799. ezrede vett birtokba. Nagyszalontától délre Mező­hegyes, Földdeák, Makó, Nagykikinda vonalában 220 ki­lométeres arcvonal 21-én kiala­kult, ezt a területet a 21 -én meg­alakult III. magyar hadsereg Vi­téz Heszlényi József altábor­nagy parancsnoksága alatt véd­te. A magyar hadsereg kilenc hadtestből — amely 7 magyar, 2 német és 29 hadosz­tályból, 3 dandárból, 3500 lö- vegből és 300 harckocsiból — állt, az állomány létszáma összesen 250 000 fő volt. A 3. hadsereget a 4. légiflotta 550 repülőgéppel támogatta. A 4. hadtestnek megmaradt állomá­nya és az újonnan mozgósított erőkkel a 8. tábori póthadtest nevet kapta, melynek parancs­noka Lengyel Béla altámagy volt. A 3. magyar hadsereg egyik hadtestének harcállás­pontja Medgyesegyházára, a 8. póthadtest harcálláspontja Orosházára települt. Az első magyar páncélos hadosztály Békéscsaba körzetében volt el­helyezve. A 23. motorizált tü­zérezred Békéscsaba és Csor- vás déli területei között foglalt helyet. A 57. német páncélos hadtest harcálláspontja Kondo­roson, a 15. német légvédelmi hadosztály 25. ezredének egy osztálya Gyomaendrődön te­lepült. A német repülőterek Gyula és Körösladány térségé­ben és környékén kerültek elhe­lyezésre. Az 53. szovjet hadsereg 57. hadtest 228. hadosztálya Nagy­laktól keletre, Nagylak— Mácsa csatlakozóponttal Me­zőhegyes déli terepszakaszán foglalt helyet. A 243. hadosz­tály Szedertől Varjasig terjedő körzetben és ettől keletre, Ke- vermes—Elek területén a 203. hadosztály helyezkedett el. A 18. harckocsi hadtest, mely az 57. hadtest támogatását volt hi­vatott ellátni, Aradtól délnyu­gatra lévő terepszakaszon te­lepült. A 6. gárda harckocsi had­test Aradtól északkeletre, mint­egy 20—25 kilométerre lévő körzetbe települt. Ezen a terep- szakaszon foglalt helyet a Plijev lovas páncélgránátos hadtest. Románia 1. és 4. hadserege már szeptember 9-étől a II. uk­rán front 27. és 47. hadtest alá­rendeltségébe tartozott. Szep­tember 19-én Moszkvában alá­írták a fegyverszüneti egyez­ményt. A két hadsereg 17 hadosz­tályból, összesen 165 800 főből állt. A román csapatok nem.önálló és külön célú hadműveleteket folytattak, hanem mindenkor a szovjet magasabb egységek had­műveleti alárendeltségébe kerül­tek alkalmazásra. A különböző tanulmányok­ban — bár erről sem a német, sem a szovjet hadműveleti nap­lókban, jelentésekben adatok nem állnak rendelkezésünkre —mégis úgy foglalnak egyesek állást, hogy a 228. és 223. had­osztály felderítői az Arad védel­mi vonalának kialakítása során elsőként lépték át a román— magyar határt 1944. szeptem­ber 22-ére virradó éjszakán, Battonya és Dombegyház térsé­gében. Az egyes tanulmányok 12, mások ettől kevesebb harc­kocsit határoznak meg, melyek a határt átlépték. Ezekből a harckocsikból egyesek szerint ötöt, mások szerint négyet lőt­tek ki. Az viszont vitathatatlan tény, hogy a hónap végén vagy október első napjaiban egy ki­lőtt T—34-es harckocsit Oros­házára, annak is a főutcájára hívtak, mégpedig a Markó könyvesbolt elé vontatták. Vi­tathatatlan történelmi tény az is, hogy a 18. harckocsi hadtest 170. dandár első zászlóalj Birju- hov kapitány által vezetett má­sodik század élén Nikolaj Szemjonovics Maxinov főhad­nagy szakaszparancsnokának harckocsija lépte át elsőként a román—magyar határt Batto­nya térségében 1944. szeptem­ber 23-án délelőtt 10.30 órakor. Ez az idő azért fontos, mert nem azonos az elsőnek birtokba vett magyar helység idejével, dátu­mával, továbbá ezzel a ténnyel vette kezdetét a német hadsereg kiűzése Magyarországról. Melyik község került akkor elsőként a szovjet csapatok bir­tokába? Szeptember 24-én a délelőtti órákban a mai Csong- rád megye délkeleti sarkában lévő Csanádpalota, Királyhe­gyes, Makótól északra lévő Rá­kosig jutottak el a szovjet csapa­tok. Azonban ezeket a helysé­geket 25-én délután a magyar csapatok visszafoglalták. A 243. hadosztály Dombegy­ház—B attonya—Kevermes— Elek térségében harcolt. Vala­mennyi település ekkor még magyar kézen volt. A 228. hadosztály 767. ezrede 24-én a déli órákban indított támadást Nagylak bir­tokbavételéért, melyet 16 óráig el is foglaltak. Ugyanezen a na­pon a 203. hadosztály 592. és 610. ezredei Elek községet fél 3 és 4 óra között vették birtokba. Ezeket az időket a hadijelenté­sek bizonyítják. Tehát az első elfoglalt település Nagylak, a második Elek. Battonya pedig 1944. szeptember 26-án került a szovjet csapatok kezébe. Az el­ső felszabadult város viszont Makó, melyet a 228. hadosztály 767. ezredének egyik zászlóalja és a 18. harckocsi hadtest 170 dandár egységei szeptember 26-án a reggeli órákban foglal­tak el. A szeptember 25-én indított kisebb erejű támadás Gyula irá­nyába is folyt. Ez azonban nem vezetett eredményre. A táma­dás okozta pánik Békéscsabán érte el a legmagasabb fokot. Dé- nesfalvi ezredes Gyula és Ké- tegyháza felől vadászpuskával ellátott egyénekkel, pisztolyos pénzügyőrökkel, leventeokta­tókkal, rendőrökkel táboriőr- szerűen próbálta védeni Békés­csabát. Szeptember 26-ától október 6-áig a szemben álló felek ha­logató harcokat folytattak. A magyar hadsereg folytatta he­venyészett védőállásainak ki­építését, megerősítését. Erre az időre esik Malinovszkij marsall támadási parancsának ki-adása a támadás előkészíté­sére és végrehajtására. Ennek alapján az 57. hadtest parancs­noka alárendeltjei számára a támadás során az alábbi harc­feladatokat határozta meg: a 203. hadosztály és Plijev lovas hadosztálya 1944. október 6- án főirányba mért csapásokkal arcból törje át az ellenség gyenge védelmi vonalát és kö­zelebbi feladatként vegye bir­tokba Gyulát, Sarkadot, Új- szalontát, távolabbi feladat­ként érje el Okány, Békés te­repszakaszát, majd folytassa támadását Szeghalom, Füzes­gyarmat irányába. Támadását a 6. gárda harckocsi hadtest egységei támogatják. A 243. hadosztály a Plijev lovashadosztály egy ezredével a főirányban támadó 203. had­osztály támadásának elősegíté­se érdekében október 6-án törje át az ellenség védelmét, köze­lebbi feladatként foglalja el Kétegyháza, Magyarbánhe- gyes, Medgyesegyháza terüle­tét, további feladatként vegye birtokba Békéscsabát, Csanádapácát, folytassa támadását Mezőbe- rény, Köröstarcsa irányába. A támadást a 18. harckocsi hadtest egy hadosztálya támogatja. A 228. hadosztály október 6-án kiegészítő irányban mért csa­pással törje át az ellenség védel­mét és közelebbi feladatként vegye birtokba Mezőkovács- házát, Mezőhegyest, Tótkom­lóst, távolabbi feladatként fog­lalja el Békéssámson, Kaszaper területét és estére érje el Oros­háza térségét. T ámadását Gádo­ros, Nagyszénás, Szarvas, Me­zőtúr irányába folytassa. Októ- - bér 6-án reggel 4.30 órakor 20 perces tüzérségi tűz előkészíté­sével mintegy 150 km-es vona­lon a szovjet csapatok megindí­tották a támadást. A nagy erők­kel indult támadás gyorsan át­törte a 3. magyar hadsereg vé­delmi vonalát. A 3. magyar had­sereget a támadás napja és erős­sége nagyon meglepte. A várat­lan támadás a vezetésben zűrza­varokat okozott. A tervszerű visszavonulást tervszerűtlenség jellemezte. Az alegységek pa­rancsnokai semmi utasítást nem kaptak, így az egész arcvo­nalon — a szovjet csapatok gyors beékelődése és annak mélysége—menekülésre kész­tette a fogságbaeséstől félő ma­gyar hadsereget. A visszavonu­lás közben az állománynak mintegy 20—30 százaléka fel­szerelésének egy részét — kö­peny, takaró, gázálarc—eldob­ta, csak a fegyvert és a lőszeres táskát tartotta meg. A 3. hadse­reg a támadás során teljesen szétesett és semmilyen ellenál­lásra nem volt képes. A kivilá- gosodás után a szovjet légierők is támogatni kezdték a földi csa­patok harcát. Mintegy napi 450 felszállást hajtottak végre. A megye települései felett néhány géppuskatűz leadásával megfé­lemlítették a lakosságot. Az utak mentén levő menekülő csoportokat, polgári lakosokat rárepülésekkel, géppuskatűz nyitásával zavarták meg, kés­leltetve menekülési szándéku­kat. Plijev tábornok az alábbi­akban jellemezte a kezdeti har­cot: „A tűzcsapás ereje és a roham meglepő hatása eldön­tötte az első állásokért folyó harcok kimenetelét”. Kereki Sándor NYUGALMAZOTT ŐRNAGY (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents