Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-31 / 257. szám

KÖRKÉP 1994. október 31., hétfő' Utamat zarándoklatnak tekintem... Szigeti Istvánra és Korossy Camillora emlékeztek Gerendáson Katona Tamás történész, országgyűlési képviselő lep­lezte le vasárnap délelőtt Bé­késcsaba 2600 lakosú mező­megyeri városrészében Mla- donyiczky Béla emlékművét, amelyet a II. világháború ha­lottainak emlékére alkotott. A kőben fellelhető harangmotí­vumok szomszédságában sze­replő neveket a település asszonykórusának tagjai gyűjtötték, az emlékmű létesí­tését Tímár Imre városi képvi­selő szorgalmazta. Segélykoncert. Ma este 19 órától rendezi a két zongo­raművész, Klukon Edit és Ránki Dezső koncertjét Gyu­lán, a zeneiskolában. A bevé­telt Duska Sarolta gyógykeze­lésére fordítják. Választási fórum. A vá­lasztások legfontosabb tudni­valóiról, a helyi tennivalókról tart lakossági fórumot Túri György, Lökösháza jegyzője. Az október 31-én 16 órakor kezdődő tanácskozásra a lö- kösházi művelődési házban kerül sor. Holtan találták. Egy férfi holtestet találtak tegnap Gyula és Békéscsaba között, az Élő­víz-csatorna bicerei szakaszán. A vízbefúlt férfi gyulai lakos, s bicerei tanyáján rendszeresen megfordult. Az eddigi vizsgálat során bűncselekményre utaló nyomokkal a rendőrség nem ta­lálkozott. Előzetesbe vették. Az 1993-as, nagy visszhangot ki­váltó sarkadi halálos gyermek­baleset gázolóját, Cz. A. sar­kadi lakost a Békéscsabai Vá­rosi Bíróság szombati tárgya­lásán 30 napra előzetes letar­tóztatásba vették. „A HALÁL A HAL- HATATLANSÁG KEZDETE” Maximilien de Robespierre |---------------AUSTRIA | Z Q 'Iá* 51 A Lottó Unió Kft. tájé­koztatása szerint a 43. heti sorsoláson a nyerőszámok a következők: 3,15,27,28*37,41, a pótszám: 20. A jokerszám: 904719. Jeles nap volt a gerendásiak életében a tegnapi. A nemrég alakult Baráti Kör kezdemé­nyezésére Faluünnepet szer­veztek, melynek két helyszíne volt: a katolikus templom és a művelődési ház, a közös ve­zérfonalat pedig a Szigeti Ist­ván plébánosra és Korossy Camillo 48-as huszárkapi­tányra, jószágigazgatóra tör­ténő emlékezés jelentette. Délután három órakor ha­rangszó jelezte a szentmise kezdetét a katolikus temp­lomban, igen nagy számú hí­vő és érdeklődő jelenlétében. „Isten nevét dicsérem, szívem csupa hála, együtt mondjunk háladalt, közös ének áldja” — énekelték az első népdalzsol­tárt Az árgyélus kismadár dal­lamára és a csorvási citeraze- nekar kíséretével a jelenlé­vők. A koncelebrált misét Pá­ter Szőke János és Seidl Ambrus plébános segítette és Em. Angelo Acerbi nuncius, vatikáni nagykövet celebrál­ta, aki — beleértve a délelőtti újkígyósi szeretetotthoni lá­togatását és szentmisét is — útját a szeretet zarándoklatá­nak tekintette. Gerendás két kiváló elmé­jének emléktábláját az oltár elé helyezve Acerbi nuncius áldotta meg és azokat majd a templom teljes felújítása után, annak falán helyezik el. A templomból a művelő­dési házba igyekeztek az ün­neplők, ahol Siedl Ambrus és Szőke István köszöntötte az egybegyűlteket, bejelentve, hogy Csoóri Sándor maros­vásárhelyi útja miatt nem le­het jelen személyesen. A Magyarok Világszövetsége elnökének a napokban tartott budapesti kongresszuson el­mondott beszédét Horváth Sándor, színművész tolmá­csolta. Ezután kedves és megható emlékét felidézve, a Korossy-család egyik tagja, Korossy Tibomé emlékezett meg a község hírességéről, majd a hadtörténész Her­mann Róbert méltatta Ko­rossy Camillo érdemeit. A műsorban előadott néptán­cok és népdalok és az alka­lomra írt színdarab egyaránt nagy tetszést aratott. Az ünnepség végén Gaj­dács János polgármester mondott köszönetét a vendé­geknek, hogy emlékezetessé tették a község számára az első nem hivatalos falunapot. (Fábián) Zsúfolásig megtelt szombaton a mezőberényi Petőfi Művelő­dési Központ, mely intézmény volt a házigazdája a Békés me­gyében élő cigánylakosok kul­turális napjának. A megye ti­zenöt településéből érkezett csoportokat, a meghívottakat és a vendégeket Cservenák Pál Miklós, a város polgármestere köszöntötte, majd megkezdő­dött az egész napos sereg­szemle. Az emeleti klubte­remben Lakatos Tibor festő­művész nyitotta meg Labancz Kár oly né békési és Rácz János mezőberényi cigányfestők tár­latát. A szervezők a kisebbségi ön- kormányzatok, helyhatósági képviselők választásáról ren­deztek fórumot, melynek ven­dége volt Hága Antónia ország- gyűlési képviselő is. A délután folyamán a kulturális nap részt­vevői találkoztak Lakatos Menyhérttel, a megyéből el­származott íróval, majd a fellé­pő együttesek és zenekarok közreműködésével táncház zár­ta a napot. A költségek fedezéséhez nagyban hozzájárult a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődé­si Pályázatán nyert pénz. —sz— KOROSSY CAMILLO. 1815. II.2—1898. X. 30. Negyvennyolcas huszárkapitány, jószágigazgató. Ő alakította ki a fejlett mezőgazdaságot 1857-tól Gerendáson. Nagy szociális érzékkel gondosko­dott az itt szolgáló emberekről. 1862-ben az ó' veze­tésével épült fel a gerendási katolikus templom. — Gerendás község lakossága Cigánylakosok kulturális napja ácz László kiállítása megnyitóján SZIGETI ISTVÁN plébános áldott emlékére. 1992-ig szolgálta a gerendási híveket. Megépí­tette a szeretetotthont, felújította a templomot és a volt egyházi iskolából katolikus óvodát alakított. Őrizzük meg emlékét szívünkben sze­retettel — Gerendási hívek // Őseiről igazat tanulhasson Csángó sorskérdések... Nagyatádi, meg dédunokája (Folytatás az 1. oldalról) márvány posztamensen álló mellszobrát, melyet Sütő Fe­renc mezőkovácsházi születé­sű, ma Pécsett élő szobrász készített. A szobrot megko­szorúzta a Földművelésügyi Minisztérium képviselője, a Somogy megyei közgyűlés el­nöke és főjegyzője is. Az ava­tóbeszédet Vörös Vince mond­ta. A szobor felszentelését dr. Márkus Mihály református püspök vállalta. — Mi állt az emlékülés kö­zéppontjában? — Az emlékülés előadói a Nagyatádi Szabó István mun­kásságából kandidált szakem­berek voltak: dr. Tolnay Gá­bor Mezőtúrról, dr. Kanyar József Budapestről és dr. Ki­rály István Kaposújlakról. Máris újabb fórum szervezé­sén dolgozunk. Február utolsó hétvégéjére tervezzük másfél napos agrárkonferenciánkat. Lassan hagyományt te­remtünk azzal, hogy ismét Gyulán rendezzük meg. Az Alföld legégetőbb problémái­ról lesz szó. Jövőre pedig pá­lyázatot írunk ki kutatások végzésére. Még az idén irodát nyitunk Gyulán, ahová mező- gazdasági alapú információ­kat telepítünk. A magam ré­széről mindezt természetesen társadalmi munkában vég­zem. K.A.J. A színházművészet támogatásáért Nyitott a Csabai Páholy Viki és Szandi, ez utóbbi hölgyet viszontlátjuk majd házunk színpadán is egy szerepben Fotó: Such Hát elérkezett a szombat este, amikor a 40. jubileumi évadát ünneplő Békés Megyei Jókai Színház művészetpártoló kö­zönségét, a Csabai Páholy tag­jait köszönthette Konter Lász­ló színházigazgató-főrendező. Dürrenmatt: János király cí­mű drámáját, a szünetben pe­dig Zámbó Kornél festőmű­vész kiállítását (Mezei András író szellemes megnyitó szava­inak kíséretében) látták a né­zők. A Vigadóbéli partit, Si­mon Imre (a megyei önkor­mányzat elnöke) pohárkö­szöntője, Verebes István kon­feransza, a színház tehetsége­it, sztárvendégeket (Szandit és Vikit, Bajor Imrét) felvonulta­tó műsor, jó hangulat jelle­mezte. A város polgárait, mű­vészetszerető nézőit, üzletem­bereit Göncz Árpád táviratban üdvözölte, remélve, hogy ran­gos előadásokkal párosul majd az új kezdeményezés. Tomay Gábor, az N-N Magyarországi Biztosító Rt. békéscsabai igazgatóságának értékesítési igazgatója üzleti bejelentésé­ben tette közhírré, hogyan kí­vánnak mindenki biztosítója lenni. Dánfok volt, Dánfok lesz A magyar—szlovák fórum ne­gyedik találkozója szombaton délelőtt a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán foly­tatódott. Vasárnap a Garzon szállóban került sor a találkozó záróren­dezvényeire, melyek között ki­emelt jelentőségű a közép-eu­rópai történelmi tankönyv kia­dásának lehetőségéről folyta­tott vita. Mint Fischer Adómtól, a Magyar—Szlovák Kulturális Alapítvány alapító tagjától hal­lottuk: 1996-ban szeretnék ki­adni az említett könyvet. Am ez a könyv csupán egy lépés lehet, az itt élő népek történelmének reális megismerése felé, ugyan­is, ha ennél több lesz, akkor az nemzeti indulatokat válhat ki. A tervezett könyvvel kap­csolatos kötetlen beszélgetés során többen megjegyezték: erre a kiadványra égető szük­sége volna a térségben élő ér­telmiségnek is, hisz ma mást tanítanak a pozsonyi egyete­men, és mást a hazaiakon. Volt, aki felvetette: valakinek már meg kellene írni a ma­gyarországi szlovákság törté­netét is, hogy a tanulók az iskolában ezzel is megismer­kedhessenek. A szlovák gye­rekek ősei nem a magyarok­kal érkeztek a Kárpát-meden­cébe. A hazai szlovákság és a szlovákiai magyarság sorsá­nak, helyzetének összehason­lítása kapcsán elhangzott egy olyan kijelentés, hogy itt min­dig figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a magyarországi szlovákok immár 275 éve, míg a szlovákiai magyarok „csu­pán” 75 esztendeje élnek ki­sebbségi létben. Magyari Barna Rangos, háromnapos ese­mény színhelye volt a hétvé­gén Újkígyós, ahol „Csángó sorskérdések” címmel ren­deztek tanácskozást Lakatos Demeter halálának 20. évfor­dulójára. Huszonkilenc előadás fog­lalkozott a csángók életével. Halász Péter előadást „A csán­gó asszimiláció kálváriájának stációi” címmel tartott, Bor- báth Erzsébet Csíkszeredái vendég előadó pedig tájékoz­tatást adott a kétnyelvű oktatás lehetőségeiről a moldvai csán­gó falvakban. Az előadás szünetében vil­lámbeszélgetésre kértük a té­ma egyik legismertebb kutató­ját, a Bukarestből érkezett De- mény Lajost, akinek előadása „A csángó múlt a magyar és román történetírásban — a po­litikai szándék és a tudomá­nyosság válaszútján” címmel aratott nagy sikert. — Professzor úr, milyennek értékeli a tanácskozás prog­ramját? — Érdekes, még annak elle­nére is, hogy bizonyos előadá­sok nem kapcsolódnak szoro­san a témához. Meghatározó lehetne nálunk például a kato­likus egyház szerepe a csángó kérdésben. — Önnek két kötete már megjelent „Székely oklevél­tár" címmel... Mire készül a jövőt illetően? — A napokban megjelent a harmadik kötet is a Székelyok- levéltárból. Jelenleg kutatáso­kat végzek ahhoz a munkám­hoz, amelyet „Székelykatonai összeírások a XVII. század­ból” címmel szeretnék majd publikálni... B. V. Azt hiszem, hogy nem sértek meg vele senkit, amikor meg­írom, hogy Békés város önkor­mányzata nem a pontosságáról híres. Legutóbb is jóval két óra után látott munkához a testület. Mindjárt az ülés ele­jén a Körös Volán Autóbusz­közlekedési Rt. helyi járatá­nak tarifaügyét tárgyalták a városatyák, s döntöttek a vá­rosban január elsejétől beve­zetésre kerülő új viteldíjakról. Eszerint az új évben Békésen 22,23 százalékkal kerül többe a buszközlekedés. A vonal­jegy 34 forintba, a tanuló- és nyugdíjasbérlet ára 219 forint­ba, az egyvonalas bérlet pedig 880 forintba kerül majd. Izgalmas témával folytatta ülését a testület, melynek szlo­genje így is hangozhatna: ,,Dánfok volt, Dánfok lesz”. Az évek során Békés-Dánfok nem csak a megye, hanem az Alföld egyik pihenőcentrumá­vá nőtte ki magát. Az elmúlt hónap végén lejárt az üzemel­tető bérleti szerződése, így na­pirendre került az önkormány­zati tulajdonú központ jövője. A város önkormányzata úgy döntött, hogy az üdülőközpont további megnyugtató üzemel­tetésére létrehoz egy kft.-t, melyet 49 százalékban a volt dolgozók és 51 százalékban az önkormányzat alkot. A létesít­ményeket az új üzemeltető, vagyis most már a Dánfoki Üdülőközpont Kft. szerződés­ben meghatározott összegért hét esztendőn át bérli az ön- kormányzattól. A témával kapcsolatos vitában elhang­zott: jó lenne megőrizni Dán­fok varázsát, még jobb szol­gáltatásaival pedig hírnevét tovább öregbíteni. —sz—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents