Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-28 / 255. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. október 28., péntek Hírek Környezetbarát tetők. Új, környezetbarát tetőfedő lemezeket hozott forgalomba az Eternit Osztrák—Magyar Építőanyag-ipari Kft. — jelentették be a cég vezetői csütörtökön sajtótájékoztatón. A társaság a jövő évtől már csak az Eternova védjeggyel ellátott, azbesztmentes palát fogja gyártani és forgalmazni. Az Eternit Kft. 1988 óta működik vegyes vállalatként, a 200 millió forint alaptőkével létrehozott társaságból 51 százaléknyi tulajdonrész az osztrák Eternit Werke Ludwig Hat- schek ÁG tulajdona, 30 százalékkal a magyar Etemitgyár, 10 százalékkal a Varimpex osztrák külkereskedő cég részesedik. A cég forgalma az idén közel 1 milliárd forint lesz, ebből 500 millió forint a sík tetőfedő lapok gyártásából, 400 millió forint a hullámlemezekből származik. Szállítunk a Suzukinak. Megkezdődik a Magyarországon gyártott Suzuki autóalkatrészek exportja Japánba. Három magyar cég ötféle alkatrész szállítására kapott megrendelést. így a Tauril Gumigyártó és Kereskedelmi Kft. gyújtótrafófedeleket, motorháztetőhöz gumi alátétet, valamint szélvédőtartó bakot, a tatabányai Rugógyártó Kft. úgynevezett zárütközőt, míg a Salina Kft. fűtéstö- mítő gyűrűt szállíthat a sziget- országba. Valamennyi alkatrészt előzetesen, alapos vizsgálatnak és tesztelésnek vetettek alá. Mint kiderült, minőségük megfelelő, és ezzel megkezdődhet a magyar ipar történetében is új fejezetnek számító alkatrészszállítás. A mentősnek mentő ötlete támadt Sárosi Gábor és kisfia. A képen látható matuzsálem töltőgépet időközben automatára cserélték Fotó: Ungvári Mihály Ha keményre töltjük, szétpukkan. Mi az? Erre a „találós” kérdésre Sárosi Gábor másodpercek alatt rávágná a helyes választ: szódás palack. A sarkadi fiatalember ugyanis 1990 óta szikvíztöl- téssel foglalkozik, és ott bizony gyakran eló'fordul az efféle „baleset”. Hogyan adta e mesterségre a fejét? Erről beszéljen ő maga! — Minden voltam én már, csak akasztott ember nem — kezdte a történetet a legelején. Tartottam jószágot, dolgoztam földeken, voltam mentős és kolbászsütő. A mentő ötlet, mentős koromban jött: akkoriban már 17 éve nem volt Sarkadon szikvizes. Mi lenne, ha én tölteném be ezt az űrt a településen? — kérdeztem magamtól. Választ sem várva megrendeltem egy 40 ezer forintos gépet, ami 100 ezerbe került, mire kész lett. Maradt még pénzem hat ládára is, amiben 60 darab üveg volt. Ezzel kezdtem az ipart. Ha akkor azt mondja valaki, hogy ’94-re több ezer palackkal dolgozom két automata töltővel, tíz településen 180 egység rendeli tőlem a szódát, biztos, hogy gyanakodni kezdek az illető elmeállapotára. Egy jó ötlet milyen hirtelen fordulatot jelenthet az ember életében! — Hogyan győzi a szállítást? — Két Mercedes teherautónál tartok. Szerettem volna beállítani egy lovas kocsit is, hiszen a Manci nénik gyakran otthon felejtik a palackot, amikor boltba mennek, a csengettyűs lovas kocsi meg mindig kéznél lenne, de végül is ezt a megoldást kihagytam. Bevezették ugyanis a számlaadási kötelezettséget, s így csak öt forintért adhattam volna a hétforintos szódát, mert kettőbe kerül a nyugta. Ha meg „véletlenül megfeledkezem” a nyugtáról, 50 ezerbe kerül egy palack, vagyis a „memóriakiesésért” járó büntetés. — Úgy tűnik, mindent elért, amit csak elérhet az ember 35 éves korára. Család, gyönyörű ház, jól menő vállalkozás. Van- e még terve ezen kívül? —A feleségem varrónő. Úgy beszéltük meg, hogy idővel a mostani szikv ízüzem, ami jelenleg a lakásunknál van, varroda lesz. A szikvízüzemet pedig átköltöztetjük Sarkad centrumába, ahol egy saját boltot is szeretnék nyitni. Természetesen valamivel alacsonyabb árakkal, mint ahogy a velünk szerződésben álló boltokban árulják. — Van esetleg kellemetlen gondja is? — Megemlíteném a műanyag flakonos palackot, amit az üveggel szemben nagyon nehéz tisztítani, és sajnos nem mindenki vigyáz rá otthon. Kellemetlen, ha ugyanezek a palackok véletlenül másokhoz is elkerülnek. A másik kellemetlen tényező a keményre töltött és szétpukkant palackok. Sajnos naponta legalább nyolc-tíz ilyennel is számolnunk kell. Magyar Mária Marhák Ha jól emlékszem, 1991-ben a tehéntartók minden egyes levágott tejelő jószágért 10 ezer forintot kaptak, természetesen az eladási (vágóhídi) árán felük Mindezt az állami költségvetés terhére. A következő évben meglett az „eredménye”, 50 millió dollárt fizettünk ki az importálttejért és tejtermékekért. És most— benne van a Magyar Közlönyben — minden újonnan beállított tejelő tehénért 20 ezer forint támogatást adnak. Megint az állami költségvetés terhére. Azmárcsaka szokásos Morbus Hungaricus (magyar betegség), hogy erre csak országosan összesen 800 millió forint van és ez mindössze 40 ezer tehén „támogatására” elegendő. Ez már csak azért is kevés, mert a korábban meglévő állomány mintegy felét (44%-át) sikerült levágatni. De miért? A római jog szerint, egy ügy kiderítésénél az első kérdés: Kinek használ? Éppen ezért engem rettentően érdekelne, hogy akkor miért kellett tehenenként tízezret és most miért kell húszezret kidobni az amúgy — a pénzügy- miniszter szerint—egyre üresebb államkasszából. Persze ezt megkérdezhetné a mező- gazdasági tárca első embere vagy az Állami Számvevőszék is. Mert ha ebből senkinek semmiféle haszna nem származott (?) akkor attól tartok, hogy nem a szóban forgó tejelő jószágok a marhák! Sárközi Gyula Valutaárfolyamok 1994. október 27-én Angol font Ausztrál dollár Belga és lux.frank (100) Francia frank Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU (Közös Piac) vétel közép eladás 172,9 174,4 175,99 78,4 79,0 79,75 344,2 346,9 349,71 20,6 20,8 21,03 109,1 110,0 110,96 78,3 79,0 79,84 356,2 359,5 362,91 70,8 . 71,4 72,01 16,2 16,4 6,56 69,2 69,8 70,48 1006,6 1014,41 1022,76 84,9 85,7 86,45 84,9 85,5 86,23 14,9 15,1 15,22 105,6 106,6 107,65 134,9 136,0 137,10 orS»nl*4 m axon (#: °*v v*N A* / lízing „b 99) A Takarék Bróker Kft. szervezésében FIX ÉVI luM« x 1,5 év Jegyzési illő: november 2—i 1-éig. 32% Jegyzési helyek : Takarékbank Rt. fiókjai: 1054 Budapest. Szabadság tér 14. 131-8760 * 1077 1 Király u. 95. 122-3485 * 1028 Budapest Hidegkúti u. 207. 275-7832 * 8400 Ajka. Szabadság tér 11. (88)312-648 * 5600 Béfeéocooba, Szabadság tér 1 1-17. (66)447-247 • 3300 Eg«r. Széchenyi u. 13. * 9025 Qyőr, Bólint Mihály u. 4. (96)313^30 * 9025 Győr, Széchenyi tér 14. • 7400 Kaposvár. Teleki u. 22. (82)316-511 * 6000 Kecskemét, Szabadság tér 3/a. 3327 Miskolc, Bqjcsy-Zs. u. 17. (46)412-819 * 4400 tyiregyh&za. OrszágzászJó lér 4.- 7622 Pécs B^Jcsy-Za. u. 4. (72)315580 * 3100 Salgótarján Erzsébet tér 6 6720 Szeged. Horváth Mihály u. 1/b. (62) 326-802 * 7100 Szekazárd, Augusz Imre u. 11. (74)319-355 * 8000 Székesfehérvár. Táncsics u. 2. (22)314-461 * 5000 Szolnok. Baross Qábor u. 15. (56)424-154 * 9700 Szombathely. Kiskar u. 1. (94)328-128 * 2890 Tata, Ady Endre u. 17. (54)584-415 * 8200 Veszprém, Kossuth Lajos u. 11. (88)426-711 * 8900 Zalaegerszeg, Kossuth I^Jos u. 54. (92)321-340 Takarékszövetkezetek; Hegykő és Vidéke Takarék-szövetkezet 9400 Sopron. Színház u. 24. (99)338-833 * Monor és Vidéke Takarékszövetkezet 2230 Qyómrfl. Szent István u. 28. (29)350-185 * 2200 Monor. Mátyás király u. 15/a. Monor 245. * 2234 Maglód, TÖ u. 13. (29)325-170 * 2225 Cu«. Pesti út 63 (29)320-051 * 2241 SOlyoáp. Malom u. 1. Sülysáp 37. * 221 1 Vasad, Monorl út Vasad 21. • 2220 Vecoé*, Telepi út SO/a. (29)350-554 * Nagyvázsony és Vidéke Takarékszövetkezet budapesti kirendeltsége 1075 Budapest Károly krt 7. 268-1005 * Polgár és Vidéke Takarékszövetkezet debreceni kirendeltsége 4027 Debrecen. KÁMn tér 8. (32)542-122 * Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet 7900 Szigetvár Szabadság u. 2. (73)312-024 * 7633 Pécs, Páfrány u. 2/a. * (72)315861 • 7621 Péca. Irgalmatok u. 5. (72)447-268 • 6000 Kecobemét, Dobó krt. 3 (76)484-977 “ Szóreg és Vidéke Takarékszövetkezet 6771 Szóreg, Hösök tér 4/b. (62)403-136 * 6723 Szeged. Temesvári krt. 32. (62)430-674 * 6723 Szeged. Oskola u. 1 (62)322-699 * 6723 Szeged. József Attila sgt 8. (62)325-414 * 6723 Szeged. Petőfi Sándor agt 9. (62)326-039 Inter-Európa Bank Rt. flómai: Debreceni Területi fiók 4024 Debrecen, Piac u. 32. (52)347-839 * Nytregyhárl Területi fiók 4401 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. <42)310-134 Inlcr-Eiirópa Bank Befektetési Kft., 1054 Budapest, Szabadság tér 15. Telefon: 269- 3730 % „AXON LÍZING „B” Kötvénnyel a csúcson V# Gazdaságunk rögös útja I. Autócsodák száguldoznak a sztrádákon. No nem nálunk, hanem Nyugaton, azaz Európádban. Nálunk — kevés kivételtől eltekintve — az agyonjavított utakon ócska járgányok, Trabantok és Skodák, meg a nyugati ócskapiacokon olcsón megvett kocsik zötyögnek. Az új és régi-új gazdagoknak telik azért egy új Mercédeszre, Mazdára, Opelra vagy éppen BMW-re. A többség számára göröngyös út vezet Európába. Már látjuk, hogy az út hosszabb és keservesebb lesz, mint gondoltuk. A félresiklott történelmünk, a szocializmusnak nevezett sikertelen társadalmi kísérlet árát az egyszerű emberek fizetik meg. így volt ez az 50-es években, a „szocialista iparosítás” időszakában is, amikor normarendezés, a terv- és békekölcsönjegyzés, a falu kizsákmányolása teremtette meg a politikai cél gazdasági eszközeit. így volt ez a 68-as „új gazdasági mechanizmusnak” nevezett kísérletet követő visszarendeződés után. Elhitették velünk, hogy a nyugati világ energia- és nyeranyagválsága nálunk semmilyen formában nem fogja éreztetni hatását. A költségvetés ameddig lehetett —sőt azon is túl—dotációkkal, ártámogatással igyekezett a „nemkívánatos” hatást ellensúlyozni. A 70-es évek végére világossá vált, hogy a gazdasági rendszer így tovább nem működtethető. Megkezdődött az ország eladósodása, „a magyar munka világpiaci leértékelődése”. A nyilvánvaló igazságot a politikai hatalom, ahogy lehetett igyekezett leplezni. E hatalom továbbéléséért az árat most kell megfizetnünk! A szocialista gazdasági világrend- szer összeomlása rendkívül nehéz helyzetet teremtett. A politikai és Az időszak első felében a termelés még stagnálást, vagy mérsékelt növekedést mutat. A 90-es években drasztikus, köLehet azon vitatkozni, hogy ma Magyarországon mennyi munkanélküli van, mert tény, hogy 1989-hez viszonyítva nagyjából 1 millió 300 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Ezeknek nagyobb része ma is munkanélküli, a többit vagy nyugdíjba küldték, vagy mert mint nyugdíjast foglalkoztatták, felmondtak nekik. Elszomorító és demoralizáló, hogy az iskolákból kikerülő fiatalok fele munkanélküliként kezdi felnőtt életét. Súlyos tergazdasági rendszerváltás óriási gazdasági nehézségek közepette ment, illetve megy végbe. zel 20 százalékos csökkenés következett be. A termelés csökkenése miatt csökkent a foglalkoztatottság. hek nehezednek a gazdaságra. Jellemző, hogy míg 1990-ben az aktív keresők aránya a népességen belül 52,7 százalék volt, ez az arány mára 40,2 százalékra csökkent, s így minden 100 keresőre 90 helyett már 147 eltartott jut! Ne csodálkozzunk hát a társadalombiztosítási alapok hiányán, sem azon, hogy túlságosan lyukas a szociális védőháló. (Folytatjuk.) Józsa Lajos, közgazdász Csökken a termelés és a foglalkoztatottság Legszembetűnőbb a termelés és a foglalkoztatottság csökkenése. Bruttó hazai termék (GDP) index% Év 1983 Előző Időszakra évhez viszonyítva 1984 102,7 102,7 1985 102,4 99,7 1986 103,9 101,5 1987 108,2 104,1 1988 108,1 99,9 1989 1989/1983 108,8 101,7 108,8 1990 105,0 96,5 1991 92,5 88,1 1992 88,4 95,5 1993 86,4 97,7 1994 (várható) 1994/1989 87,7 101,5 80,6 1994/1983 87,7 Foglalkoztatottság alakulása (1000 fő) Év Foglalkoztatottak % száma (1983=100) 1983. január 1. 5646 100 1989. január 1. 5505 97,5 1993. január L 4352 77,1 1994.1. né. (számított) 4140 73,3
