Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-24 / 251. szám

1994. október 24., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke le­mondott. A tényt, amelyről az utóbbi napokban már számos találgatás látott napvilágot, szombaton egy sajtóbeszélgeté­sen jelentette be az adóhivatal vezetője. Az elnöki teendők el­látásával ideiglenesen Bokor Pál eddigi alelnököt bízták meg. Lemondásának indokaként Mi- narik György azt említette, hogy már 17 éve koptatja az államigazgatás lépcsőit és je­lenleg más elképzelései vannak jövőbeni tevékenységét illető­en. Békési László pénzügymi­niszter— amint arról az APEH elnöke beszámolt—elfogadta a főhivatalnok lemondását, és no­vember 1 -jével felmentette őt. Kamatemelés. A Posta­bank és Takarékpénztár Rt. no­vember 1-jétől 4 százalékkal emeli valamennyi lakossági ér­tékpapírjának (a postabank- jegynek, a postatakarék-levél- nek és a postatakarékjegynek), a takarékszelvény II. konstruk­ciónak, valamint a lakossági fo­lyószámlán lekötött betéteknek a kamatait. Erről Murányi Ró­bert, a pénzintézet ügyvezető igazgatója tájékoztatta az MTI- t. A kamatemelést az tette lehe­tővé, hogy a Magyar Nemzeti Bank ez évben több alkalommal emelte a lakossági betétek után képzett tartalék kamatát, leg­utóbb október 1-jén. Az ebből származó többletjövedelmet a Postabank visszajuttatja az ügy­feleknek. Gyulán: románok is, németek is Gyula kitüntetett helyet fog­lal el a nemzetiségek együtt­élésének történetében. A kö­zös sors értelmes felismerése a város XVIII. századi felvi­rágzásától nyomon követhe­tő. A magyarság mellett ro­mánok és németek élnek itt. Gyula a magyarországi ro­mánok szellemi és igazgatási központjává lett, a németség maradandó módon befolyá­solta a település kultúráját. A város — nemzetiségeinek példás együttélése által is meghatározott — légköre manapság alkalmat teremt kényes hátterű diplomáciai érinkezésekre. Nem érdekte­len tehát, hogy a város nem­zeti kisebbségei miként véle­kednek önkormányzatisá­gukról. Reisz Adám a gyulai néme­tek önkormányzati törekvései­nek kezdeményezője, a német iskolaegyesület elnöke. — Igen, kezdeményeztük kisebbségi önkormányza­tunk megalakítását — mond­ta. — A közvetlen választási módra szavaztunk. Ezer, két­ezer közé tehető a gyulai né­metek száma. Ha minden kö­tődést élőnek tekintünk, ez a szám talán háromezerre is felmegy. Az aktívvá tehetők azonban nincsenek többen ezernél. Az önkormányzat létrehozása fellángolást is, megtorpanást is hozhát, attól függően, hogy miként tudunk vagy nem tudunk élni a lehe­tőségeinkkel. Azzal minden­képpen számolhatunk, hogy tovább erősödik majd az igény a német nyelv tanulá­sára, szélesednek a város né­metországi kapcsolatai is. Az idén több jelentős ren­dezvényt is szerveztünk: a betelepülés 270 éves évfor­dulója, az iskolaegyesület létrejötte, a testvérvárosi kapcsolatok fejlődése, a me­gyei német kulturális nap sok-sok alkalmat teremtett erre. ' — Vállalna szerepet a né­metek kisebbségi önkor­mányzatában? — Ha megválasztanak, szívesen dolgozom benne. Juhász Tibor annak a kis munkabizottságnak a veze­tője, mely arra vállalkozott még a tavasszal, hogy me- gyeszerte ismerteti a román­sággal az önkormányzatiság feltételeit, lehetőségeit. — Állandó változás jelle­mezte a jogi szabályozás előkészítését — állapította meg. — A napokban egyéb­ként csak a helyi kezdemé­nyezés határideje járt le. Ok­tóber 23-ig kell a jegyzők­nek felterjeszteniük a terüle­ti választási irodához a te­lepülések nemzetiségi ön- kormányzati igényeit. On­nan október 28-ig juttatják fel az összesítéseket az Or­szágos Választási Irodához. Ekkor válhatnak hivatalossá az elképzelések. Az a vá­lasztások után sem derül ki, hogy hol mennyi nemzetisé­gi él. Ugyanis — a korábbi elgondolástól eltérően — minden választó megkapja azt a lapot, mellyel a nemze­tiségi önkormányzat létreho­zásában részt lehet venni. Mindenkire rá van bízva, hogy nemzetiséginek érzi-e magát, s kíván-e részt vállal­ni a döntésből. Magánszemé­lyek kezdeményezhették az önkormányzatok létrehozá­sát, ők nyilván az adott nem­zeti kisebbséghez tartozónak vallják magukat. — Csak nemzetiségi szere­pelhet a kisebbségi listán? — Ez nem feltétel, bárki, aki vállalja az ügyet. Bizott­ságunk megvizsgálta te­lepülésenként, hogy hol, mi­lyen önkormányzati formát érdemes választani, s aján­lással éltünk. Lökösházán például csak elektorok vá­lasztására nyílik lehetőség, Méhkeréken, Pusztaottla- kán, ahol elképzelhető, hogy a képviselő-testület tagjainak több, mint ötven százaléka román nemzetiségi lesz, akár a települési önkormányzat nemzetiségi jellege is kiala­kulhat. Van, ahol nemzetisé­gi részönkormányzat létre­hozására törekednek, a leg­több helyen viszont a „köz­vetlen” forma mellett döntöt­tek: román kisebbségi önkor­mányzatot választanak. E testület legerősebb jogosít­ványa az,'hogy a nemzetisé­get érintő ügyekben vétójoga lesz a települési képviselő- testület döntéseivel szem­ben. Ezek az önkormányza­tok 1300 lakosig három, azon felül öt személyből állnak majd. K.A.J. Ötvenöt éve alakult meg a Nemzeti Parasztpárt Ötvenöt éve alakult meg a Nemzeti Parasztpárt olyan szellemi irányítók közremű­ködésével, mint többek között Illyés Gyula, Németh László, Veres Péter, Kovács Imre. Sok neves íróval együtt ők képvi­selték a népi-nemzeti irányza­tot, aminek a lényegét nem ismerők napi politikai célok és zavarkeltés érdekében oly so­kan kísérelték és napjainkban is megkísérlik lejáratni. A párt jelenlegi jogutódja, az öt éve alakult Magyar Nép­párt—Nemzeti Parasztpárt ez év október 28-án 15 órakor Budapesten, az Andrássy út 25. szám alatti egykori szék­ház falán emléktáblát avat a párt első vezetői, Veres Péter, l lujttin mitóilöN .1 NtM/E rr parasZtpArt ORS7ÁQOS KÖZPONTJA VERES PÉTER KOVÁCS IMRE ERDEI FERENC ve/élésével Fmelte .1 MAqVAR Nf PPARTNEMZtTI PARASZT PÁRI 1994 Az emléktábla Kovács Imre és Erdei Ferenc emlékére. Megemlékezést tart Für Lajos történész és Czine Mihály irodalomtörténész. Dr. Ferdinandy Kond, az MNP—NPP BÉKÉSCSABAI ELNÖKE Kisebbségi önkormányzatok megyénkben Békés megye főjegyzőjének tájékoztatása szerint me­gyénkben 27 településen (egyébként a települések szá­ma 75) 39 kisebbségi önkor­mányzat választásának kitű­zését kezdeményezték. Az alábbiakban a kezdeményezé­sek megoszlását ismertetjük településenként. Almáskamráson német; Békéscsabán román, szlovák és cigány; Battonyán cigány, szerb és román; Békésen ci­gány; Csabaszabadiban szlo­vák; Dobozon cigány; Eleken cigány, német és román; Füzesgyarmaton cigány; Gá­doroson cigány; Gyomaend­ró'dön cigány; Gyulán román és német; Kétegyházán ro­mán és cigány; Körösújfalu­ban cigány; Lökösházán ci­gány; Méhkeréken román; Mezógyánban cigány; Mező- berényben cigány, szlovák és német; Orosházán cigány; Pusztaottlakán román és szlovák; Pusztaföldváron ci­gány; Sarkadon cigány; Szarvason szlovák és cigány; Szeghalomban cigány; Tót­komlóson szlovák; Telekge­rendáson szlovák; Vésztón cigány; Végegyházán cigány kisebbségi önkormányzat vá­lasztásának kitűzését kezde­ményezték. C. Soldier A montanai szörnyeteg Joe Lorre aggodalmas arccal mondta: — Csak úgy segíthetünk a foglyokon, ha zajtalanul ju­tunk be a házba. — Majd megoldjuk ezt a problémát is... — Mi lesz, ha időközben észrevesznek bennünket, eltüntetik a bűnjeleket és megölik őket? Steve Hutton arca elszürkült. Hátha igaza van Lorrenek és Mary vei is végez­nek. Most már biztos volt ben­ne, hogy a titokzatos ember­rabló a Pokol-kastélyban hú­zódik meg és itt sínylődnek az áldozatai is. A cowboy hátán hideg sza­ladt végig... Önkéntelenül megborzadt attól a gondolattól, hogy a te­xasi fantom, ez az emberi ér­zésből kivetkőzött fenevad, látva, hogy a hurok szorul a nyaka körül, sorra elpusztítja félig agyonsanyargatott fog­lyait. Ha Marynek valami baja lesz, puszta kézzel fojtja meg a fantomot — határozta el. Az emberek halkan beszél­gettek. Közel hajoltak egy­máshoz, csak suttogtak, mert nem akarták fölöslegesen magukra vonni a figyelmet. Még korai volna!... Arról folyt a szó, hogy mi lehet a kastély­ban. — Ha ez az épület valami idegszanatórium lenne — szólt közbe Bili, az egyik le­gény —, akkor nem lövöldöz­nének a legkisebb gyanús neszre, s az ápoló nem szoron­gatna fegyvert a kezében. A nagy hegyek felől fújt a szél... 3. Másnap hajnalban érkezett meg a seriff nyolctagú lovas­csapatával. Leugrott a lóról és kezet fo­gott Huttonnal. — Spencer Carrigan va­gyok, a lakewoodi seriff. Örülök, hogy megismerhet­lek. A két férfi beszélgetett. A Pokol-kastély kertjében csend volt, mint éjfélkor a te­metőben. Mikor azonban a nyolc lo­vas a kerítés közelébe lépte­tett, a kutyák vad ugatásba kezdtek. Megnyílt a ház egyik ablaka. Mély, durva hang harsant: — Idegenek, azonnal tá­vozzatok a kastély közelé­ből!... Ha perceken belül nem tűntök el, rátok sújt a hara­gom. Az egyik serifflegény elki­áltotta magát: — Eleget fecsegtél abban az odúban, gyere kis mese­délutánt tartani, ha mersz, pat­kány! Az ismeretlen úgy tett, mintha nem hallotta volna a fiú szavait. — A házat aláaknáztam. Egy gombnyomás és a levegő­be repülünk mindannyian! A pokol fog elszabadulni! A seriff szeméhez emelte a látcsövet és rászögezte a be­szélőre. Aztán átadta Steve Hutton- nak. A cowboy pár pillanatig fi­gyelt, s elégedetten kiáltott fel: — Fergusson! — Honnan ismeri? — pat­tant le a kérdés Carrigan seriff ajkáról. — Az austini rendőrségen olvastam a személyleírását. Ezzel a gazemberrel látták az én Marymet.... Nézze, seriff, milyen pokoli gonoszság su­gárzik az arcáról. — Gondolja, hogy beváltja fenyegetését? Hutton bólintott. — Biztos vagyok benne! Ennél az embernél nincs a go­noszságnak határa. Tébolydá­ban a helye. — Lehet... Nagyot csattant az ablakon a páncéllemez. Fergusson eltűnt a szemük elől. Ekkor toppant oda John Gray, az austini nyomozó­tiszt, akinek Hutton beszá­molt a fejleményekről. — Főként az a körülmény, hogy Fergusson állítólag alá­aknázta a házat, bizonyítja, hogy bűnös úton jár — jelen­tette ki John Gray, miután Steve Hutton befejezte jelen­tését. A nap ferdén hullatta suga­rait a Pokol-kastélyra. (Folytatjuk) A Magyar Kárpótlási Részvénytársaság ezúton értesíti a tisztelt érdeklődőket, hogy az adóalap-csökkentésre is felhasználható Magyar Kárpótlási Részvények 1994. október 24. és november 11. között készpénzért, illetve kárpótlási jegy felhasználásával is jegyezhetők. A kárpótlási jegyeket a névérték 160% -án vásároljuk meg. Részvényértékesítés és felvilágosítás a Takarék Bróker Kft-nél, a Takarékbank Rt. fiókjaiban és a jegyzésben résztvevő takarékszövetkezeteknél.

Next

/
Thumbnails
Contents