Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-24 / 251. szám

PKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. október 24., hétfő' Balesetek. Megyénk útja­in a hét végén négy baleset történt. Ebből kettő végződött súlyos sérülésekkel. Október 22-én, szombaton a kora délutáni órákban K. Gy. 11 éves kisfiú kerékpárjával közlekedett, amikor összeüt­között a vele azonos irányba haladó P. M. által vezetett sze­mélygépkocsival. A kisfiút sú­lyos sérülésekkel szállították a kórházba. Ugyancsak szombaton tör­tént baleset a dévaványa— gyomaendrődi úton, ahol B. J. szarvasi lakos — eddig még ki nem derített okból — az út­menti fának ütközött, aminek következtében súlyosan meg­sérült. Tűzeset. A hét végén Csanádapácán, a Rákóczi ut­cában történt tűzeset: egy szal­makazal gyulladt ki. Az ok: figyelmetlenség. Az anyagi kár 50 ezer forint. Szökött rabot keresnek. A Békéscsabai Rendőrkapitányság elfogását rendelte el a képen látha­tó Tirle Zsolt román állampolgár­nak, aki a hatóság ó'rizetéból 1994. október 23-án 17 óra 30 perckor szökött meg, a gyulai kórház pszi­chiátriai osztályáról. Szökésekor barna-fehér csíkos pizsamát és kék­fehér csíkos frottír fiirdéíköpenyt viselt. Aki a képen látható személy­ről, tartózkodási helyéről bármit tud. jelentkezzen a 444-833-as tele­fonon vagy bármely rcndó'ri szerv­nél. I---------------AU S t III a I 1 IQ z y A Lottó Unió Kft. tájékoztatá­sa szerint a 42. heti, október 23-i sorsoláson a nyerőszámok a következők: 10,21,29,39,43,45, a pótszám 30. A jokerszám: 208635. „NEM A TEST, HA­NEM A LÉLEK KÖT TARTÓS HÁZASSÁ­GOT.” (PUBLILIUS SYRUS) Hősökre, mártírokra emlékeztünk Nemzeti ünnepünk, az 1956-os forradalom és szabadságharc 38. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendez­tek tegnap délelőtt a Rákoskeresztúri köztemető 298-as, 300- as és 301-es parcellájában. Ünnepi beszédet Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke mondott. Ezt követően koszorút helye­zett el a mártírok emlékművénél, valamint Nagy Imre egyko­ri miniszterelnök és az áldozatok sírjánál Göncz Árpád köztár­sasági elnök, Hóm Gyula kormányfő és Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke. Lerótták kegyeletüket a kormányzat, az önkor­mányzatok, a fegyveres testületek és a különböző ’56-os társa­dalmi szervezetek képviselői is. Négy órakor „Hozzon egy mécsest a hősök emlékére!” jeligével zenei, irodalmi és táncos számokból álló kulturális műsor kezdődött a Parlament előtt felállított színpadon. A műsor idején egyre több gyertya gyűlt az 1956. október 25-i sortűzben elesettek emlékhelyénél. A Parlament homlokzatára lézernyalábok rajzolták ki a magyar zászlót és a címert, Ma­gyarország, Európa és a kontinensek körvonalait. A téren közben mécsesek százai gyúltak ki. A műsor zárultával hosszú sorban vonultak el az ünneplők az Országház előtt lévő, közé­pen lyukas nagy nemzeti zászló előtt, és az elhunytak emlékére égő mécseseket helyeztek el. „Ennek a nemzetnek van jövője!” A békéscsabai Balassi Tánc- együttes bemutatójával és a Jókai Színház művészeinek előadásával kezdődött teg­nap az ünnepi est Békéscsa­bán, a Nagy Imre téren. Pap János, a város polgár- mestere köszöntötte az ün­neplőket, közöttük Fekete Pált, Békéscsaba díszpolgá­rát, majd megemlékezésre kérte fel Szent-Iványi Ist­vánt, a Külügyminisztérium politikai államtitkárát. — A szemtanúk arról be­szélnek — kezdte az államtit­kár —, hogy azon a napon, harmincnyolc évvel ezelőtt október 23-án ugyanilyen ve­rőfényes nap volt, mint ma. De arra is emlékeznek, hogy az a nap ígéretesnek indult. Remény volt arra, hogy Ma­gyarország lakói egy demok­ratikus állam polgárai lehet­nek... Amagyar nép akkor azt is megmutatta, hogy képes küzdeni a szabadságáért, mert nem hagyta, hogy ide­gen rabigában tartsák. Aztán a forradalmat leverték. De az ’56-os események megmutat­ták, hogy mire képes a nem­zet, akik a nehéz napokban egységesek tudnak lenni. Ránk hagyta a szolidaritás em­lékét is. Soha annyi együttér­zés, testvéri érzés nem volt, mint azokban az időkben... Az államtitkár a múlt emlékének felidézése után rátért a jelenre: — Súlyos az örökségünk. De tudjuk, hogy ki fogunk lá­balni a nehézségekből. Ehhez azonban szükség van a nemzet egységére, összefogására. Ez a nemzet megérdemli, hogy boldoggá tegyük. Sokan elbi­zonytalanodtak — látva, érez­ve a gazdasági válságot. Meg kell fogni a kétkedők kezét, szolidaritást kell éreznünk a gyengék iránt, s azokkal is, akik háttérbe szorultak. Akkor vagyunk méltóak Mány Er­zsébet és Farkas Mihály emlé­kéhez, ha segítünk egymáson. Ennek a nemzetnek van jövő­je, mert már senki sem állhat ennek útjába... * Vasárnap délután Mány Er­zsébet és Farkas Mihály ki­végzésének színhelyén em­léktáblát koszorúztak. Ugyanekkor koszorúzták meg a két mártír síremlékét és Harmati Imre emléktáblá­ját is Békéscsabán, a Szent István téren. A megye többi településén is megemlékeztek az 1956-os ese­ményekről, ünnepi beszédeken, szentmiséken és koszorúzáso­kon vehettek részt azok, akik a harmincnyolc évvel ezelőtt tör­téntekre emlékeztek. 1 2 dicső nap. Orosházán a Táncsics gimnázium előtti emlékpark 1956-os köve előtt dr. Gulyás Mihály polgármester mondott ünnepi beszédet, aki hangsúlyozta: a 38 évvel ezelőtt történtek nem ellenforradalmi hordák garázdálkodása volt, hanem forradalom és szabadságharc, ami a keleti nagyhatalom, a Szovjetunió szorításából próbálta kiragadni országunkat. A 12 dicső nap előtt tisztelgők a megemlékezés után koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékműnél Fotó: Lehoczky Péter Lelkészavatás Telekgerendáson Dr. Harmati Béla evangélikus püspök szombaton délután avatta fel Halász Sándor lekészt. A képen balról jobbra: Táborszky László püspökhelyettes, dr. Harmati Béla püspök és Aradi András igazgató lelkész. Előttük Halász Sándor lelkész Zsúfolásig telt október 22-én, szombaton kora délután a te- lekgerendási új evangélikus templom. Dr. Harmati Béla evangélikus püspök ezen a na­pon avatta Halász Sándor lel­készt, s megszentelte a gyüle­kezeti házat. „Isten szolgálatát bízzuk rád — szólt a püspök az előtte álló Halász Sándorhoz, majd így folytatta: — Szóljon az ige a gyülekezetnek, ebben a gyö­nyörű templomban, amely a megye dísze, s szóljon a most elkészült gyülekezeti terem­ben, ami az egyházmegye büszkesége... Isten küldetésé­vel indulsz Halász Sándor. Le­gyen a templom és a gyüleke­zeti terem oltalom, hogy tanul­juk Isten közösségét. Élj Isten közelségében, a tanítást ko­molyan végezd, mert erre nagy szükség van...” Az ünnepélyes eseményen részt vett Táborszky László evangélikus püspökhelyettes, Aradi András igazgató lelkész és az egyházmegye lelkészei. „Jöjj, Szentlélek!” Szombaton egész napos ren­dezvényt tartottak Gyulán a belvárosi római katolikus plé­bániatemplomban, Katolikus karizmatikus megújulási talál­kozó címmel. Az eseményről Kovács József plébános tájé­koztatott. — A gyulai katolikus egyház a hívek közreműködésével szervezte meg ezt a napot. Ma­napság nagy problémát jelent számunkra a fiatalok szekták felé sodródása, és azt szeret­nénk, ha az ifjak a történelmi egyházakban —jelen esetben a katolikus egyházban — talál­nák meg önmagukat. A megú­julási nap elsődleges célja az volt, hogy a fiatalok felé nyis­sunk és így megmutassuk nekik egyházunk különböző arcula­tát. — A legtöbben kör­nyékünkről érkeztek, ezért re­gionális találkozónak is ne­vezhetjük ezt az alkalmat. Testvérvárosunkból, Csíksze­redáról a nagyszámú Pongi Ének- és Zenekar még szolgá­latot is teljesített. Az énekek­kel, színdarabokkal színeseb­bé tett napon Kardos Mihály tótkomlósi plébános Szentlé­lek által való megújulás, Ro- xin Tivadar ortodox lelkész „Kövess engem”,’ míg Sóki Károly orosházi esperes plé­bános Kisközösségek az egy­házban címmel tartott prédi­kációit hallgatták a megjelen­tek nagy figyelemmel. Az ün­nepnap befejezéseként az 1956-os forradalom és szabad­ságharc mártírjaira emlé­keztünk szentmise keretében. A jövőben az a tervünk, hogy minden esztendőben a maihoz hasonló rendezvényt tartsunk ifjaink részére, bízva abban, hogy minél több más felekezetű fiatalt láthatunk körünkben. Ormosi Héla Táncos ünnep Gyulán Már a meghívóból is sejthettük, hogy látvá­nyos ünneppel emlékeznek meg a gyulai Erkel művelődési ház társastáncklubjának egykori és mai tagjai a klub megalakulásának 30 éves évfordulójáról. A szombati esemény a délutáni nemzetközi társastánc-bajnoksággal indult. A németországi Chemnitzből (a valamikori Kari Marx Stadtból) és a szlovákiai Mihalovce-ból várták vendégeket, ám a szlovákok nem érkez­tek meg. így a két gyulai csapat mellett — melyek egyike a győzelmet is megszerezte — a harma­dik helyen végzett németek táncoltak a bajnok­ságon. Ám előtte — hogyis mondjuk — „öreg­fiúk” és hm... „öreglányok” léptek a színpadra, méghozzá hatalmas sikerrel. Égykori „B” osz­tályos párok — Böszörményi Júlia, Kállai Já­nos; Csikós Éva, Csomós Zoltán és Enyedi Mariann, Martincsek Sándor — csillogtatták meg tudásukat. Jelen volt (igaz a nézőtéren) Emhő Zsuzsanna és Halmai Attila, akik egykor a Sonderklasse országos bajnokai voltak latin táncokban. Az estet a városháza dísztermében jubileumi bál zárta. A klubot 25 éve vezető és működésével immár a fél várost „táncra perdítő” házaspár, Felczánné Nyíri Mária és Felczán Béla klubve­zető interjút adott lapunknak, melyet egy követ­kező számunkban olvashatnak. K.A.J. Meghaló és látványos ünneppel emlé­keztek meg a társastáncklub megalakulásának 30. évfordulójáról Fotó: Lehoczky Péter * Színjátszó napok, 1995 A Körös-vidéki Drámapeda­gógiai Társaság október 22-én tartotta tanácskozását, ahol — többek között — a jövő évi programokat alakították ki. 1995-ben, a megyei színját­szó napok keretében szeretnék felkutatni azokat a néptanító­kat és közösségeket, akik ma­gyar népi dramatikus játéko­kat mutatnának be. Ez az ese­mény egyben bevezetője len­ne a honfoglalás 1100. évfor­dulójának. Az 1995-ös tavaszi szünet­ben Ritus és színjátszás cím­mel háromnapos nemzetközi kurzust hirdetnek. S a harma­dik jelentős eseményre 1995. július 1 — 10-én kerülne sor, amikor is Gyulán komplex drámatábor részvevői talál­koznak. Itt külön színjátszó, versmondó és dramaturgiai szekciókban folynak majd az előadások. A társaság várja azoknak a kísérletező pedagó­gusoknak a művészeti tárgyú anyagait is, amivel esetleg a nemzetközi szakirodalomban is bemutatkozhatnának. Gazdasági törekvések a szomszédos országokkal Szent-Iványi István, a Külügy­minisztérium politikai állam­titkára a békéscsabai városhá­za dísztermében találkozott országgyűlési képviselőkkel, üzletemberekkel, bankszak­emberekkel és vállalkozókkal egy fórum keretében. Az államtitkár „Új törekvé­sek, gazdasági, kereskedelmi lehetőségek az ukrán, román, szerb határ mentén” címet adta előadásának. Szólt az említett országokkal való jelenlegi kapcsolatainkról, s az elképze­lésekről. — 1990-ben tragikusan összeomlott a keleti piac — kezdte bevezetőjében az ál­lamtitkár. — Ezzel párhuza­mosan csökkent a termelés mindegyik keleti országban, s csökkentek vagy teljesen megszűntek a gazdasági kap­csolatok is. Ennek javítására tettünk már számos javasla­tot... Jövőre a négy visegrádi tagország között — várhatóan — lényegesen javul a kereske­delem. Békés megyének az ukrán, a román és a kis-jugo- szláviai szomszédokkal lehet­nek jó gazdasági és kereske­delmi kilátásai a jövőben. Ro­mániában már 1300 ma­gyar—román vegyes vállalat működik... Az államtitkár ecsetelte, hogy a szomszédos Romániá­val már elkezdődtek a keres­kedelmi és gazdasági kapcso­latok. Ukrajnával felvetették a szabadkereskedelmi kapcso­latok megkötését. Csakhogy itt még szétzilált a gazdaság, először működőképessé kell tenni, hogy a szabadkereske­delem megindulhasson. Talán a kis-jugoszláviai kapcsolatokban is elindulhat­nak a tárgyalások, ha a 100 napos embargó lejár. S a keleti országoknak is érdeke, hogy egymással gazdasági kapcso­latba lépjenek. Előadása után Szent-Iványi István kötetlen beszélgetéssel folytatta a fórumot.

Next

/
Thumbnails
Contents