Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-21 / 249. szám

KÖRKÉP 1994. október 21., péntek Törzsgárda. Orosházán a városi önkormányzat október 21-én 14 órai kezdettel ünnep­séget rendez a városháza nagy­termében, ahol azoknak a pe­dagógusoknak, közművelődé­si dolgozóknak adnak át elis­meréseket, akik hosszú ideje dolgoznak Orosháza oktatás­ügyéért, művelődéséért. Gitárkoncert. A zene vi­lágnapján, október 1-jén vette kezdetét Békésen a zeneiskola ifjú zenebarát klubjában az 1994/95-ös zenei évad. E klub keretén belül rendezik meg október 21-én, pénteken fél négykor a békési zeneiskolá­ban a világhírű belga gitármű­vész, Hugues Naves koncert­jét. Műsoron Bach, Villa-Do­bod és modem szerzők művei szerepelnek. Fogadóóra. Matuska Sán­dor képviselő 1994. október 21- én fogadóórát tart az oká- nyi művelődési házban este 7 órakor. ♦ Koltay Zsoltné országgyűlési képviselő a mai napon délelőtt 9 órakor Telekgerendáson a pol­gármesteri hivatalban, délelőtt 11 órakor Kétsopronyban a kul- túrházban tart fogadóórát. Újságíró iskola. Október 22- én, szombaton újságíró akadémia kezdi meg működé­sét Sarkadon. A Xénia Könyv­kiadó által szervezett Gárdo­nyi Géza Újságíró Akadémia elsősorban televíziós és rádiós újságírókat- képez, ám az itt szerzett újságírói diplomával az írott sajtónál is állást vállal­hatnak a résztvevők. Mindent a betegekért. Tegnapi lapunkban adtunk hírt a mezőkovácsházi rendelő vál­lalkozásba adásáról, amelyben a betegellátásról szóló egyik mondat — a jelzések szerint — félreérthető. A pontosítás érde­kében még egyszer kihangsú­lyozzuk: A mezőkovácsházi rendelőben a betegellátás to­vábbra is ingyenes. A félreért­hető mondat pedig helyesen így hangzik: „Sürgős esetben to­vábbra is beutaló nélkül, ingyen látják el a betegeket”. • „MŰVÉSZEK VAN­NAK, CSAK NEHÉZ RÁJUK TALÁLNI. A MŰVÉSZET TEHE­TETLEN, HA AZ, AKINEK ALKOT, VAK... ÉN AZ ÉLVEZ­NI VÁGYÓK SZE­MÉT AKAROM KI­NYITNI.” (Renoir) MAGIC — a világ legkorszerűbb technikája Békéscsabán Fotó: Lehoczky Péter Magic - a jövő üzenete Tegnap délelőtt a Békéscsa­bai Regionális és Munkaerő­fejlesztő és Képző Központ­ban a budapesti ONYX Kft. és a békéscsabai Prognet In­formatikai és Általános Szol­gáltató Kft. közös program­ban mutatták be a világ leg­korszerűbb számítástechni­kai szoftverfejlesztő eszkö­zét — a Magicet. Szluha Márton, az ONYX Kft. kereskedelmi igazgató­ja a napokban bejárja a fél országot, hogy az általuk forgalmazott terméket kö­zelebb vigye a felhaszná­lókhoz: Zalaegerszeg, Pécs és Szeged után érkezett vá­rosunkba. Eddigi tapaszta­latai szerint ez a bemutatko­zási forma vált be legin­kább. Gyakran látogatják ezeket a rendezvényeket olyan számítástechnikai szakemberek is, akik vásá­rolni még nem, csak barát­kozni akarnak a Magickel. Megyénk minden jelentős informatikai cége kapott meghívót erre a találkozóra, de aki mégis lemaradt, bár­mikor megtalálhatja helyi képviselőjüket, a Prognet Kft.-t a Szabadság téri iroda­házban. a. Gy. Most az igazgató-főrendező vesztett a munkaügyi bíróságon Tímár Zoltán fellebbezést kér A történet 1992-ig nyúlik vissza, amelynek részleteire pontosan kellett emlékezniük a tanúknak a Békés Megyei Munkaügyi Bíróság előtt a Tí­már Zoltán (a Jókai színház volt igazgató-főrendezője) és a megyei képviselő-testület munkaügyi vitájában. Emlé­kezetes, hogy tavaly március 10-én hozott határozatot a testület arról, hogy visszavon­ja 1995-ig szóló megbízását, mert Tímár Zoltánt többek kö­zött a szakmai jogi ismeretek, az égyüttműködési készség hiánya miatt alkalmatlannak találta a feladatok ellátására. Ezúttal négy tanút hallgatott meg Herendiné dr. Adóm Ka­talin tanácsa. Elsőként Csányi Tibor gazdasági igazgató el­mondta, hogy Tímár Zoltán elképzeléseit a bemutatkozó beszélgetésen ismerte meg (a pályázatát nem olvasta), a pénzügyi területre tett utalá­sai közül egyesekkel egyetér­tett, másokkal nem tudott azo­nosulni. A kinevezett főren­dezővel korábban konfliktus­ba keveredett, s véleménye szerint ez nyomta rá bélyegét a további, nem felhőtlen vi­szonyukra. A másik tanú. Baji Péter elégedetlensége abból fakadt, hogy annak idején ki­festette Tímár Zoltán lakását, s az árát, a 20 ezer forintot a főrendező nem fizette ki. Tí­már Zoltán azzal védekezett, hogy a munka nem érdemelt ellenszolgáltatást, hiszen har­madnap megrepedezett és pe­regni kezdett a festék. Kérdé­sére kiderült, hogy 10 ezer fo­rint anyagköltséget fizetett Baji Péternek, aki vállalkozó­ként dolgozott nála, egyéb­ként a színház dolgozója volt. Király József műhelyház-ve- zető szerint azért volt alkal­matlan a főrendező, mert kap­kodott, ő akarta meghatároz­ni, milyen anyaggal dolgozza­nak, felvegyenek-e valakit a műhelyházba. Pallag Sándor- né, aki Tímár Zoltán igazgató­sága egy rövid szakaszában az új művészeti titkár pályakez­dését segítette, szakértői meg­közelítésű tanúskodásában a az igazgató-főrendező szak­mai, vezetői alkalmasságát és emberi értékeit hangsú­lyozta. A bíróság a megismételt el­sőfokú eljárást tegnap az ítélet meghozatalával lezárta: ellen­tétben az első döntésével, most elutasította Tímár Zoltán ké­relmét, aki védőjével egyetér­tésben kérdésünkre úgy nyilat­kozott, hogy a bíróság döntése ellen fellebbezést nyújt be. K. A. J.—L. E. Ahogy a történész látta... Romlott a megye baleseti mérlege Dr. Jeszenszky Géza ország- gyűlési képviselő, volt külügy­miniszter 25 perces késéssel ér­kezett tegnap este előadásának színhelyére, Békéscsabára a megyei könyvtár egyik előadó­termébe. S ez jó ok volt arra, hogy bevezetőjét így kezdje: — „Miniszterként pontosabb le­hettem, hiszen egy kék lámpa megoldotta a közlekedési ne­hézségeket. Persze ebben az or­szágban sok jele van a fel­lendülésnek, hiszen az utak te­levannak személy- és tehergép­Kilenc Békés megyei ország- gyűlési képviselőt hívott meg a Pedagógusok Szakszerveze­te Békés Megyei Titkári ta­nácsa csütörtök délutánra a megyeszékhelyen lévő szak- szervezetek házába. Kilencből négyen tudtak időt szakítani, hogy a kötetlen beszélgetésen megjelenjenek: Koltay Zsolt­né, Földesi Zoltán, Tóth Ká­roly és dr. Simon Imre. — Mi volt a célja ennek a találkozónak — kérdeztük Szi­lágyi Róza megyei titkártól. — Szeretnénk, ha képvise­lőink tájékozódnának arról, hogy minket, pedagógusokat milyen gondok, problémák kocsikkal. Egy hete Kárpátal­ján, Ukrajnában jártam, ott le­hetett vágtatni, mert kevés jár­művel találkoztunk...” Dr. Jeszenszky Géza ezután rátért előadásának lényegére, amit „Ahogy a történész és a külügyminiszter látta” címmel tartott. — Történész és tanár va­gyok. Azzal foglalkoztam és foglalkozom, hogy milyennek látja Magyarországot a vi­lág. S a politikus tanári precizitás­foglalkoztatnak. Hiszen jó lenne, ha még a költségvetés előkészítése előtt megismer­nék az oktatási intézmények és az ott dolgozók helyzetét. Jó lenne, ha tennének valamit a tervezett szigorítások ellen. Elsőként Földesi Zoltán kért szót és ecsetelte, hogy az ország milyen súlyos gazdasá­gi, társadalmi és pénzügyi vál­ságban van. Elmondta, hogy a többi ágazatokhoz képest pél­dául elenyésző a munka- nélküliség a pedagógusok kö­rében. Dr. Simon Imre sem mond­hatott biztató dolgokat. „Ilyen a világ, harcolni kell, hogy sál vezette végig hallgatóságát történelmünk főbb eseményein. Összehasonlításokat tett Má­tyás korától napjainkig az or­szágban történt eseményeket il­letően. Történelmi példákon keresztül vezette le, hogyan érte hazánkat különböző tragédiák sora, amelyek törvényszerűen vagy véletlenül következtek be. Végezetül átadta a kérdezés lehetőségét hallgatóinak, a ren­dezvény után pedig dedikálta „Az elveszett presztízs” című könyvét. eredményeket lehessen elér­ni”. Szükség van változtatá­sokra az oktatáson belül is — hangsúlyozta a képviselő —, de közösen kell eldönteni, hogy mi az ahol égető a módo­sítás, s azt úgy elvégezni, hogy a legkevésbé fájjon. Tóth Károly országgyűlési képviselő, úgy is mint pedagó­gus mondta el véleményét a témáról, s arról beszélt, hogy a jövő év valószínű a 94-es esz­tendőnél is nehezebb lesz, de először megszorításokra van ahhoz szükség, hogy hosszú távon majd pozitív eredmé­nyeket érhessünk el és lazítani lehessen. — A megye baleseti statisztiká­ja az elmúlt esztendőhöz viszo­nyítva számottevően romlott — kezdte tájékoztatóját tegnap délelőtt Kárpáti Béla rendőrőr­nagy, a megyei Balesetmegelő­zési Bizottság titkára a társadal­mi testület ülésén. Mindez a számok nyelvén azt jelenti: az idén Békésben 691 közúti köz­lekedési baleset történt, 11 szá­zalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A halálos áldozatok száma 37, a súlyos sérültek szá­ma 292, és 329-en szenvedtek könnyű sérüléseket. Az okokat tekintve továbbra is az élen áll az elsőbbségi jog megadásának elmulasztása, a gyorshajtás és a kanyarodás szabályainak meg­szegése. A szigorú intézkedések ellenére sokan ittasan ülnek volán mögé, akik közül az év eltelt idő­szakában 123-an okoztak balese­tet, ami tíz emberéletet követelt. Susánszky Györgynek, a Bé­kés Megyei Közlekedési Fel­ügyelet osztályvezetőjének beszámolójából kitűnt: évente közel 80 ezer gépjárművet vizsgálnak át, a műszaki vizs­gákra érkező járműveknek 2,5 százaléka nem felel meg a ha­tósági műszaki előírásoknak. A közúti ellenőrzéseik során csaknem minden harmadik­negyedik jármű fékrendszere kifogásolható, minden ötödik jármű kormányművé hibás, vagy túlzottan korrodáltak a jármű főbb tartó elemei, s min­den tizedik járművön azonosí­tási hiányosságokat találnak. Gyakoriak a környezetvédel­mi hibák, a kopott gumik és a törött szélvédők. A MBB végezetül jövő évi sajtó és propaganda tervét vi­tatta meg, s fogadta el. —sz— Centenáriumi Ma 15 órától rendezi meg az Eötvös Loránd Fizikai Társu­lat az ország 14 városában egy­szerre a Centenáriumi Eötvös- versenyt. Ebben az évben Bé­késcsaba nyerte el a rendezés jogát. A verseny helye a Szé­chenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközé­piskola. Részt vehetnek min­Eötvös-verseny denekelőtt az idén érettségi­zett diákok, valamint mind­azok, akik jelenleg is középis­kolai tanulók. Nemcsak ha­zánkból, hanem határainkon túl élő diákok is nevezhetnek, így meghívást kaptak Szat­márnémeti, Nagyvárad, Ko­lozsvár és Arad magyar tannyelvű középiskolái is. Pedagógusok és képviselők találkozója Ünnepi megemlékezések 1956-ról A betegség könnyen felismerhető és gyógyítható A mérgezett ólomlábakon jár... (Folytatás az 1. oldalról) ólomkohászok, akkumulátor­szerelők, festők-mázolók, au­togénvágók, kerámiagyártók, fazekasok, műanyaggyári munkások, üvegfúvók között találtak ólommérgezetteket. De nem régen gyerekes csíny­ként, a horgászatban használt ólomnehezéket nyelt le egy tizenéves fiú. Rendkívül sú­lyos ólommérgezést kapott, és azt a nehezéket is el kellett távolítani műtéttel. Az idén néhány megbetegedést észlel­tek különböző vidéki csalá­dokban. Kiderült, hogy a bete­gek súlyos ólommérgezésben szenvednek, ami nem foglal­kozási ártalom. A vizsgálatok aztán kimutatták, hogy a disz­nóvágáskor készített kolbász­ban, hurkában megtalálható fűszerpaprika volt ólmozott. —Mik a mérgezés tünetei? — A fáradékonyság, bá- gyadtság, étvágytalanság, sá­padt arcszín, székrekedés — eleinte ugyan hasmenés is elő­fordulhat —, hasi fájdalom, majd kínzó hasi görcsök. Az elmúlt hónapokban szeren­csére nem fordult elő, de ré­gebben többször műtéti be­avatkozás történt, mert a tüne­tek alapján vakbélgyulladás, gyomorátfúródás, epehólyag­gyulladás gyanúja vetődött fel. Az egészségügyi vizsgálat a vérből és a vizeletből bizton­sággal meg tudja állapítani az ólommérgezés tényét. Vég­eredményben ismert és gyó­gyítható megbetegedésről van szó. BÉ (Folytatás az 1. oldalról) szentmisék kezdődnek a város templomaiban, fél háromkor a gyulavári, háromkor a Kossuth téri kopjafánál lesz koszorúzás. Délután négykor a városházán ünnepi fogadásra kerül sor. Mezőkovácsházán október 23-án 10 órakor koszorúzással egybekötött emlékünnepséget tartanak az emlékműnél. A művelődési házban az 1-es számú általános iskola tanulói adnak ünnepi műsort, majd az emlékműnél Nagy András al­polgármester mond köszöntőt. A megemlékezésen részt vesz a városban tartózkodó román delegáció, amelyet Gödri Al­bert, Zágon község polgár- mestere vezet. Orosházán a város önkor­mányzata október 22-én 16 órai kezdettel a gimnázium előtti emlékparkban rendez megemlékezést, ahol beszédet mond dr. Gulyás Mihály pol­gármester. Sarkad város lakossága ok­tóber 23-án, vasárnap 11 óra­kor a Vértanúk terén lévő kop­jafánál emlékezik meg az 1956-os forradalomról és sza­badságharcról. Ünnepi beszé­det Tóth Imre, a város polgár- mestere mond. Szeghalmon október 23-án 9 óra 45 perctől istentisztelet lesz a református templom­ban, negyed tíztől térzene a Kossuth téren, fél tíztől ünnepi megemlékezés. Beszédet mond Vékony Ferenc alpol­gármester, ezt irodalmi műsor követi, majd koszorúzás lesz a kopjafánál. Vésztőn fél tízkor a reformá­tus templomban ünnepi isten- tisztelet, majd fél 11-kor a Vi­lágháborúk és forradalmak em­lékművénél ünnepség lesz, ün­nepi beszédet Matuska Sándor országgyűlési képviselő mond, ezt követően koszorúzás lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents