Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-20 / 248. szám

1994. október 20., csütörtök NAGYVILÁG ftp1 «ÉS MEGYEI HÍRLAP Horror Tel-Aviv szívében A busz belseje kiégett, csak a hátulsó rész maradt egész­ben II. Erzsébet Szentpétervárra utazott II. Erzsébet királynő, brit ural­kodó moszkvai látogatását be­fejezve tegnap a volt orosz fő­városba, Szentpétervárra uta­zott. Szerdai napját a királynő a moszkvai Szent András temp­lom meglátogatásával kezdte. II. Erzsébet, aki egyben angli­kán egyházfő is, részt vett a mintegy negyedórás istentisz­teleten, amelyen a moszkvai brit közösség mintegy kétszáz képviselője, köztük számos gyermek volt jelen. A királynő ezután Rolls- Royce gépkocsiján a Szmo- lenszkaja rakpartra hajtatott. Itt épül Nagy-Britannia új moszkvai nagykövetsége. Az idei első moszkvai hóesést kö­vető hideg szélben II. Erzsébet felavatta az ultramodern épület alapkőletételét jelké­pezni hivatott emléktáblát. Ezalatt Fülöp herceg a régi ikonok restaurálására létreho­zott moszkvai központtal is­merkedett. II. Erzsébet Szenpétervárott ma a város nevezetességeivel ismerkedik, majd este a Bri­tannia jacht fedélzetén, a Jel­cin elnök tiszteletére adott fo­gadás után, vesz búcsút Orosz­országtól. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Huszonhatan meghaltak és csaknem negyvenen megse­besültek tegnap, amikor egy nagy erejű pokolgép a levegő­be röpített egy városi járatú autóbuszt Tel-Avivban. A tel-avivi rendőrség pa­rancsnokhelyettese szerint a pokolgép több tucat kilo­gramm robbanóanyagot tartal­mazott. A detonáció következ­tében darabokra szakadt a busz teteje, vérfoltos roncsok a rob­banástól 50 méterre is szétszó­ródtak. A busz belseje kiégett, s csak a hátulsó rész maradt egyben. Szemtanúk beszámo­lói szerint több holttestet a jár­dára vetett a robbanás, néme­lyik a felismerhetetlenségig roncsolódott. Az izraeli rádió* jelentése szerint a merényletet egy név­telen telefonálón keresztül a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin Al-Kasszám vállalta magára. A jeruzsálemi rádió megismételte a BBC-nek adott Rabin-nyilatkozatot. — Mindez az erőszak folytatását jelenti a béke ellenségei, szél­sőséges iszlám csoportok, a Hamász és az Iszlám Dzsihád által — mondta az izraeli kor­mányfő. Az izraeli hadsereg további rendelkezésig lezárta a megszállt területeket: Cisz- jordániát és a Gáza-övezetet. Az izraeli hatóságok felszólí­tották az Izraelben dolgozó pa­lesztinokat, hogy azonnal tér­jenek haza. Simon Peresz külügymi­niszter a kneszetben kijelen­tette: — Minden szükséges eszközt felhasználunk, hogy megtaláljuk és megbüntessük ezen iszonyatos akció elköve­tőit. Megerősítette a kormány szándékát, hogy folytatja a bé­kefolyamatot, „pontosan azért, hogy a jövőben megaka­dályozzuk az ilyen gyilkossá­gokat”. Arafat elítélte „a béke el­lenségei által elkövetett bűnt”. — A palesztin nép és a magam nevében legőszintébb részvétemet nyilvánítom ki az áldozatok családjainak — mondta. A palesztin vezető is úgy vélekedett, hogy a béke­tárgyalások folytatása a leg­megfelelőbb válasz a békefo­lyamat aláásását célzó akci­ókra. Hírek Kolera. A Rompres jelentése szerint szerdán 28 személyt ápoltak a Constanta megyei kórházakban kolera-megbete­gedéssel. Valamennyien Tö­rökországból érkeztek, ahol 120 román dolgozott „feketén” egy téglagyárban, amelynek körzetében súlyos kolerajár­vány tört ki a tisztítatlan ivóvíz miatt. Elhunyt Oldrich Cemík volt csehszlovák miniszterelnök, a Prágai Tavasz egyik vezető alakja. A politikus szerdán, 73 éves korában, szívelégtelenség következtében halt meg. Cemík 1968 és 1970 között állt a kor­mány élén, s a CSKP akkori főtitkára, Alexander Dubcek mellett a Prágai Tavasz demok­ratikus reformkísérletének ve­zéralakjai közé tartozott. Kairóban szerdán befejező­dött az izraeli—palesztin tár­gyalások harmadik fordulója, amelyen a felek kicserélték a palesztin választásokkal kap­csolatos elképzeléseik papírra vetett változatait. — Minden az előzetes tervek szerint alakult — mondta az izraeli küldöttség vezetője arra a kérdésre vála­szolva, hogy vajon az üléál a tel- avivi merénylet miatt rövidítet­ték-e le. Megerősítette, hogy a tárgyalások folytatódnak. A pápa a hitről. A milánói San Raffaele kórházban szer­dán ünnepélyes keretek között bemutatták II. János Pál pápa „Átlépni a remény küszöbét” című könyvét. A mű a könyvki­adás történetének szenzációja: első alkalommal vall a nagykö­zönség előtt a hitről, Istenről és Krisztusról a katolikus egyház feje. A könyv világpremierje ma lesz, húsz nyelvre lefordít­va, húszmillió példányban ke­rül a könyvesboltokba, a világ 36 országában. Kérdőjelek / Esz vagy erőszak? Az amerikaiak ugyan riadóztatták Irak ellen a flottát és az ejtőernyősöket, ám új Öböl-háború helyett tárgyalások folynak. A Közel-Keleten, ahol évtizedek óta helyi háború folyik, mind gyakrabban írnak alá olyan megállapodáso­kat, amelyekről 1—2 éve még álmodni sem lehetett volna. Nemrég súlyos viszály fenyegetett az észak-koreai tervek miatt, hogy atomfegyvert gyártsanak — ám a kölcsönös retorika és erőfitogtatás után ugyancsak tárgyalnak. Csönd támadt Észak-írországban. Megváltozott volna a világ? Vagy inkább az érem másik oldalára nézzünk? Arra figyeljünk, hogy a történelmi arab—izraeli megegyezés könnyen zátonyra futhat, ha szélsőséges palesztinok to­vábbi gyilkosságokat követnek el, mint most Tel-Avivban? S a volt szovjet köztársaságokban csillapítatlanul folynak a törzsi háborúk — nem is említve a balkáni tűzfészket. Megnyugodjunk vagy féljünk? Bízzunk abban, hogy az emberi értelem—és a jólfelfogott érdek—erőszak helyett a kiegyezés útját egyengeti? Vagy féljünk, mert a tartósan nehéz gazdasági viszonyok közepette elszegényedett né­pek, pénz- és hatalomvágyó politikusok, Haititől Boszniá­ig és Közép-Azsiától a Közel-Keletig más lehetőséget nem látva, erőszakhoz folyamodnak? A tel-avivi robbantás — sajnos — a félelmeket erősíti. Meg kell-e békülnünk azzal, hogy az emberi értelem és az elborult, féktelen indulat még soká, igen soká létezik majd egymás mellett? Biztosan. De nem mindegy, hogy ezek képviselői milyen helyet foglalnak el a „politikacsi­nálók” körében? Mert ott csak azoknak van (lenne?) helyük, akik — stílusosan szólva — észnél vannak. Heltai András, Ferenczy Europress Mindennap feladhatja Jéfr.MPEgímcm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Éjjeliőrt keresünk felvételre. Borbély Gábomé, Tüzép, Békéscsaba, Berényi út 140. A romániai ellenzék rossz előérzettel távozott Brassóból — Megőrizheti-e politikamentességét a polgárfórum? Ami kimaradt a zárónyilatkozatból Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a pécsi székhelyű Magyar—Román Baráti Társaság szervezésében október 7. és 9. között tartották Brassóban a második polgárfórumot. A tanácskozáson 35 magyarországi és 35 romániai küldött vett részt, de képviseltették magukat a két ország civil társadal­mának reprezentánsai is. A fórumot levélben köszöntötte Göncz Árpád, Horn Gyula, Ion Iliescu, Teodor Melescanu. A szervezőiekéi az első napon, október 7-én közölték hivatalo­san, hogy másnap a román államelnök is Brassóba utazik, és kifejti nézeteit a két nép együttéléséről, a megbékélésről. Az Iliescu-beszéd elhangzása után a küldöttek többsége nem tudta függetleníteni magát a napi politikai kérdésektől. A romániai résztvevők (többek között Samanda Enache asszony, a kolozsvári Iorga professzor, valamint Octavian C. Buracu) drámai hangú felszólalásokban kérték: ne töröljék a zárónyilatkozatból azt a bizonyos mondatot... A kérés nem talált meghallgatásra. A szavazás során a magyarországi küldöttek — összhangban az alapszabályban foglaltakkal — szinte egy emberként a „politikamentesség” mellett voksol­tak. A romániai ellenzék jeles kép­viselőjével, dr. Octavian C. Buracuval közvetlenül a sza­vazás után beszélgettünk. A 62 éves kémikus-geológus jelen­leg a kolozsvári Interetnikai Dialógus Társaság elnöke. Az 1989-es események után ő lett Kolozs megye első prefektusa, de a visszarendeződésben ér­dekelt efők megbuktatták, sőt a munkahelyéről is menesztet­ték. Nyugdíja és gyógyszerész feleségének fizetése kb. egy hétre fedezi a négytagú család fenntartását. — Buracu úr! Hogyan hangzik a zárónyilatkozatból kihagyott mondat? És miért el­lenezték a törlését? — Arról a mondatról van szó, amely kimondja: a fórum „pozitívan értékelte, hogy a szélsőséges erők a magyaror­szági választásokon veresé­get szenvedtek, de aggodal­mát fejezte ki ezeknek a ro­mán kormányban való rész­vétele miatt.” Azt akartam, hogy ez a mondat, amelyben a román szélsőséget úgy emlí­tik, mint aggodalomra okot adó tényezőt, maradjon a nyi­latkozatban. Ez a mondat a valóságos helyzetet fejezi ki, a valóságot pedig nem szabad elhallgatni. —Kérem, mondja meg pon­tosan, politikai értelemben mit ért ön „valóság" -on ? — A jelenlegi román kor­mány volt kommunistákból áll, akik demokratikus erőnek álcázzák magukat, de tovább­ra is a régi politikát folytatják. — Ez nagyon sommás meg­állapítás. — Szeretném hozzátenni: azok, akik részt vettek ezen a fórumon, nem élik át ugyan­azokat a szélsőséges helyzete­ket, amelyeket mi átélünk Ko­lozsváron. Kolozsvár Erdély lelki-szellemi fővárosa, egy­ben a román szélsőség köz­pontja. Nap mint nap elszen­vedjük ennek a szélsőségnek az akcióit. Sommás megálla­pítás? Nyilatkozatomat fele­lősségem teljes tudatában te­szem. Az 1989-es decemberi forradalom után egy évig ve­zettem Kolozs megyét. Na­gyon jól ismerem a kolozsvári és az erdélyi emberek mentali­tását, lelki alkatát. —Gondolom, ezt a magyar- országi küldöttek sem vonják kétségbe. Csak hát az alapsza­bály tiltja a direkt politizálást. — Igen, tudom. És termé­szetesen nem közömbös szá­momra a Pécsett megalakult Román—Magyar Baráti Tár­Ion Iliescu és Iglói Zoltán kézfogása a brassói fórumon. Iglói a Magyar—Román Baráti Társaság elnöke, következetesen hangsúlyozza a politikamentességet Octavian Buracu: „1992 óta vagyok a Magyar—Román Baráti Társaság tag|a" A szerző felvétele saság tevékenysége, munkája, hiszen 1992 óta e társaság tisz­teletbeli tagja vagyok. Ezzel a társasággal eredményesen együttműködtem, és már csak ezért sem szeretném, ha téve­sen ítélnének meg bizonyos romániai eseményeket. Azt hi­szem, a küldöttek nem ismerik kellőképpen az itteni körülmé­nyeket. Egy ilyen okos, szófo­gadó nyilatkozat -— tekintettel a jelenlegi román kormányra — azt eredményezi, hogy a szélsőséges kommunista erők támogatni fogják a társaság munkáját, tevékenységét. Cél­jait viszont megpróbálják a ha­talmon lévő erők hasznára, azaz a saját hasznukra fordíta­ni. Ménesi György

Next

/
Thumbnails
Contents