Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-20 / 248. szám

«ES MEGYEI HIRLAP­p KÖRKÉP 1994. október 20., csütörtök r o Egészségügy. Ma tartja soros ülését az örménykúti képviselő-testület. Legfonto­sabb napirendként az egész­ségügy helyzetéről hallanak tájékoztatót a képviselők, s ezen belül kiemelt helyet fog­lal el a csecsemő- és gyermek- védelem. Választás. Kamuton ma, csütörtökön délután két órakor a polgármesteri hivatalban tartja ülését a község képvise- lő-testülete. Napirenden egyetlen téma szerepel, neve­zetesen a választási szervek megválasztása, illetve azok kiegészítése. Előadás. Ma este 17 órakor dr. Jeszenszky Géza ország- gyűlési képviselő Békéscsa­bán, a megyei könyvtár föld­szinti előadótermében „Ahogy a történész és a külügyminiszter látta” cím­mel tart előadást. A' rendez­vény után könyvét, „Az elve­szett presztízs”-t dedikálja a volt külügyminiszter. Idősek napja. A békés­csabai, 3. kerületi Vöröske­reszt idősek napját rendez a Békési Úti Közösségi Házban (Békési út 24.) ma délután 2 órakor. A programra a kerület nyugdíjasait hívták meg. Gyermekbaleset. Teg­nap délután 16 óra 20 perckor a Thermál taxi diszpécsere érte­sítette a békéscsabai rendőrka­pitányság ügyeletét, hogy a Ja- minában lévő úgynevezett 2- es téglagyár előtt egy személy- gépkocsi elütött egy kisgyer­meket. Az eddigi adatok sze­rint a 10 éves kisfiú figyelmet­lenül szaladt ki az úttestre a gépkocsi elé. Sérülése súlyos, de nem életveszélyes. „NE FELEDD: A BU­TÁKNAK CSAK A ME­SÉBEN VAN SZE­RENCSÉJÜK” (Gorkij) Európa ma is Békéscsabát emlegeti! Bécsi vendégek látogatása Sajtótájékoztatón számoltak be kedden Békéscsabán kétna­pos programjukról Bécs kultu­rális és ifjúsági delegációjá­nak tagjai. Dr. Simon Mihály jegyző bevezetőjében el­mondta, hogy a kapcsolat nem újkeletű: már 1988-ban járt Bécsben egy tízfős pedagógus delegáció városunkból. De vendégeink nevéhez fűződik a 1992-ben megrendezett nem­zetközi gyermekszínjátszó fesztivál is. Mint arról már beszámol­tunk, a vendégek meglátogat­ták a békéscsabai menekülttá­bort, az ifjúsági házat, a Tevan gimnáziumot, a belvárosi is­kolát és terven felül még a megyei könyvtárat is. Friedrich Gundel osztály- vezető, ifjúsági referens, a de­legáció vezetője lapunk kérdé­sére válaszolva elmondta, most ugyan konkrét megálla­podás nem születétt a további együttműködésről, mind­annyian sokat láttak és tele­vannak ötletekkel. Természe­tesen nekik erről az útról írás­beli beszámolót kell készíte­niük és át kell gondolniuk, mi­ben tudnának velünk együtt­működni. A békéscsabai gyermek- színjátszó fesztiválra vissza­térve elmondta, hogy azóta sem sikerült sehol ilyen mére­Az osztrák főváros küldöttsége ellátogatott a belvárosi iskolába is Fotó: Lehoczky Péter tű rendezvényt összehozni­uk. Az idén Máltán 7 ország részvételével rendezték meg ugyanezt a gyermekszínját­szó fesztivált — Békéscsa­bán 27 országgal. Európa még ma is Békéscsabát em­legeti. A bécsi küldöttség prog­ramja kedden este a békési művelődési központban foly­tatódott, ahol Domokos László alpolgármesterrel és dr. Simon Imrével, a megyei közgyűlés elnökével is talál­kozhattak. Tegnap Gyulára és a szanazugi gyermek- és ifjú­sági táborba látogattak el, majd délután búcsúztak me­gyénktől. A. Gy. Megint mértek az öntödében Tegnap az Öntöde és Fémmeg­munkáló Kft. megrendelésére az Állami Népegészségügyi Szolgálat szakemberei az öntöde belső légterének szénmonoxid- tartalmát mérték, valamint a dol­gozók vérének vizsgálatával az őket ért károsodásokat vizsgálták. A Körös-vidéki Környezet­védelmi Felügyelőség is kivo­nult ellenőrzésre, azonban a jegyzőkönyv tanúsága szerint egy nem jó helyre telepített mé­rőcsonk miatt későbbre halasz­tották a mérést. A pár nap múlva összegzett eredmények ismerétében a ha­tóságok közösen döntenek majd az öntöde további sorsáról. Dr. Polgár László, az Öntöde és Fémmegmunkáló Kft. ügy­vezetője szerint több intézke­dést tettek a dolgozók érdeké­ben. Különböző munkaszerve­zési változások történtek és fel­vették a kapcsolatot egy buda­pesti szellőzéstechnikai céggel. Reményeik szerint velük közö­sen megteremthetik majd azo­kat a feltételeket, amiket a ható­ságok és a lakók várnak tőlük. Az önkormányzattal még nem tudtak megegyezni, sor­sukról egy egyoldalú közgyűlé­si határozat létezik csupán. Sze­retnének még egy év türelmet kérni és 1995. december 31-éig az öntödei tevékenységet foly­tatni. Ez idő alatt felkészülhet­nének egy olyan tevékenységi kör beindítására, amely lehető­vé tenné, hogy a dolgozóknak is munkát adjanak és a lakókat se zavarják. Nem kényelmes a polgármesteri szék? Mintha két szurkolótábor gyülekezett volna Gerendáson tegnap este a művelődési ház­ban. Á széksorok két végében helyet foglaló érdeklődőket a szegedi tévéseknek sikerült „összemelegíteni” azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a 4 évvel ezelőtt balul sikerült filmet most egy újabb alkotás­sal feledtessék. A forgatás apro­pója pedig nem volt más, mint a helyi választásokra való készülődés, a két polgármester­jelölt személyének bemutatása. Az idén — 4 évvel ezelőtt négy jelölt volt — ketten vál­lalják a megmérettetést a pol­gármesterségért: Gajdács Já­nos jelenlegi faluvezető és Csizmadia Zoltán, az MSZP jelöltje. A falufórumon első­ként Gajdács úr értékelte testületének 4 éves munkáját, majd a megválasztása esetén tervezett elképzeléseiről szá­molt be. Csizmadia Zoltán ter­mészetesen sok dologgal nem értett egyet, bírálta a jelenlegi önkormányzatot, és saját ter­veiről szólt. A lakossági észre­vételek, kérdések megvála­szolása lapzártánkkor még tar­tott. (csete) Kérek egy autogramot! A budapesti születésű, ám Egerben élő Daka József történelminek mondott autogramgyűjteménye látható keddtől a gyulai Erkel művelődési házban. A hetvenen túli gyűjtő — önmeghatározásával Petőfi-kutató — komoly „skalpokkal" dicsekedhet. Híres művészek, politikusok, sportolók, s más nevezetességek kezenyomát őrzik lapjai. A Gyulán november 5-ig látható gazdag anyag persze csak töredéke a teljes Daka-gyűjteménynek Fotó: Lehoczky Péter Másodjára részben sikerült Olyasmi fordult elő hétfőn dél­előtt a vésztői képviselő- testülettel, ami eddigi műkö­désük során még nem, vagyis nem volt határozatképes az ülés. Kaszai János polgármes­ter tett néhány kísérletet, majd az ülést kedd estére napolta el. A második időpontban már ki­lencen megjelentek, így a leg­fontosabb kérdésekben dönte­ni tudtak. A helyi választási bizottság tagjairól határoztak, döntöttek népjóléti igazgatási ügyekben. Ugyanakkor — ép­pen mert most is többen hiá­nyoztak — nem tárgyalták meg azt az előterjesztést, amely javasolta volna a „Vésztő községért” kitüntetés megalapítását. Végezetül el­határozták, hogy még a válasz­tások előtt, november közepén újabb testületi ülést tartanak. Katolikus megújulási nap Jöjj, Szentlélek! címmel Gyu­lán, a belvárosi római katoli­kus templomban katolikus megújulási nyílt napot tarta­nak október 22-én, szombaton délelőtt 9 órától. A rendezvé­nyen szolgálatot teljesít a Csík­szeredái testvérvárosból érke­ző Pongi ének- és zenekar 50 tagú küldöttsége. Az egész na­pos esemény a 18 órakor kez­dődő szentmisével fejeződik be, melyet az 1956. október 23-i forradalom és szabadság- harc mártírjai, polgári áldoza­tai emlékének szentelnek. Szlovákok, románok, cigányok és németek A kisebbségi önkormányzatra szavaztak 1068 tonna veszélyes hulladék a Vandháti úton (Folytatás az 1. oldalról) megsemmisíti, a másik felét pedig megyén kívül két évig tárolja. — Mindez mennyibe kerül­ne? — 35 millió forintba, me­lyet a felszámoló biztosnak kellene fedeznie a vállalat el­adásából származó összegből. Ennél jobb ajánlatot nem hi­szem, hogy találna, ez az összeg körülbelül a fele az ed­digi ajánlatoknak. — Ezek szerint várható, hogy tíz év után végre pont kerül ennek az ügynek a végé­re, és rövid időn belül elszállít­ják a megyéből ezt a hulladé­kot? — Ez csak a vállalat felszá­molóin múlik... Antal Gyöngyi (Folytatás az 1. oldalról) a kisebbségi önkormányzatok alakulásával a helyi szlová­kok, németek és cigányok élni kívánnak a kisebbségi önkor­mányzati választás lehetősé­gével. A városban létrejövő ki­sebbségi önkormányzatok, a település nagyságából adódó­an, öttagúak lehetnek. A jelölt állításához öt, azonos kisebb­séghez tartozó helyi lakos ajánlása szükséges. A város­ban listás választás lesz, ilyen szempontból az egész város egy választó kerületnek szá­mít, s száz érvényes szavazat­tal érvényes a szavazás. A mandátumot a legtöbb szava­zatot kapott öt jelölt nyeri majd el. Méhkerék 98 százalékban román nemzetiségű, és a jog­szabályi kereteknek megfele­lően bejelentette, hogy a köz­ségben szeretnének kisebbsé­gi önkormányzatot létrehozni. A település abban a sajátos helyzetben van, hogy a ma­gyar lakosság van kisebbség­ben, ám a kisebbségi önkor­mányzat létrehozása mégis a román nemzetiségű lakosság­ra vonatkozik. Mint dr. Rúzsa György, a község polgármes­tere elmondta, terveik szerint a képviselőjelöltek úgy indul­nak a választásokon, hogy fel­vállalják nemzetiségi hova­tartozásukat. Ha a kilenc kép­viselő-testületi tag több mint fele román nemzetiségű lesz (márpedig ilyen lakossági ará­nyoknál mindez egészen biz­tosra várható), akkor az eddigi települési önkormányzat át­alakul kisebbségi települési önkormányzattá, azaz tovább­ra is csak egy testületé marad Méhkeréknek. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen változást jelent ez a te­lepülésen, a polgármester a következőket válaszolta: „Csak annyit, hogy éltünk a lehetőséggel. A testületi ülé­sek eddig is kétnyelvűek vol­tak, gondolom, ezután is így lesz. A többit meg majd lát­juk...” Sarkadon miért döntött a cigányság a kisebbségi önkor­mányzat felállítása mellett? A kérdésre Horváth Zoltán, a Lungo Drom Cigányszövet­ség sarkadi szervezetének ve­zetője a következőket vála­szolta: Sarkadon 10 ezer 600-an laknak, ennek 9 százaléka ci­gány, ám szavazattal rendel­kező képviselőnk ez idáig nem volt. A legnépesebb cigány­lakta területről ugyan bekerült a testületbe Kiss István, de ő, mint a 9-es számú választó- körzet képviselője csak a ci­gányság egy részét tudta kép­viselni. A városi cigányság egészét jómagam képvisel­tem, mint etnikumi szószóló, nekem viszont nem volt szava­zati jogom. Ezért döntöttünk úgy, hogy a sarkadi Lungo Drom támogatásával beje­lentjük az igényünket a ki­sebbségi önkormányzat meg­alakítására. Egy olyan öttagú kisebbségi önkormányzat lét­rehozását tervezzük, amely a városi önkormányzat mellett, azzal közös asztalnál dolgoz­na. Tótkomlóson a Szlovákok Szövetsége országos választ­mányának tagjai — Líbor Mi- hályné, Laukó Zsuzsanna, Mataisz Istvánná — kezdemé­nyezésére lakossági fórumot rendeztek a napokban. Juhász Pál polgármester tájékoztatta a résztvevőket a kisebbségi törvényről, a helyi kisebbségi önkormányzatok megalakítá­sának lehetőségeiről, formái­ról. A fórumon szó volt a szlo­vák nemzetiségek jelenéről és jövőjéről is. A jelenlévők abban egyetér­tettek, hogy a településen kell kisebbségi önkormányzat, a formája (közvetett vagy köz­vetlen) viszont még nem kris­tályosodott ki. Ettől függet­lenül a Tótkomlósi Szlovák Általános Iskola kezdeménye­zésével 17 szlovák komlósi je­lezte igényét a város jegyzőjé­nél a közvetlen kisebbségi ön- kormányzat megalakítását szorgalmazva. A bejelentést hétfőn 16 órá­ig kellett megtenni, ezt köve­tően a híradások beszámoltak arról, mely településeken, mi­lyen kisebbségi önkormány­zatok alakításának igénye fo­galmazódott meg. A tótkom- lósiakról viszont nem hallot­tunk. Vajon miért? — kér­deztük Juhász Pált. — Meglepett engem is, hogy településünkről nem ej­tettek szót, pedig hétfőn elküldtük a hivatalos doku­mentumot Békéscsabára, a megyei főjegyzőhöz — tájé­koztatta lapunkat a polgár- mester. A. Gy.—Sz. A.—M. M.—Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents