Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-14 / 243. szám

4HÚÉKÉS MEGYEI HlRLAP­GAZDASÁG 1994. október 14., péntek o Ez a bevallás még nem az a bevallás.. Szeghalom határában is kihasználják a sirályok a szántás adta ingyen ennivalót FotóiLehoczky Péter Miben segíthetnek a gyáriparosok? Hírek Mikrohitel A Zala Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány őszi mikrohitel-pályázatára beér­kezett 64 üzleti tervből 42-t találtak alkalmasnak, s ezek a magán- és kisvállalkozások összesen 14 millió 250 ezer forint támogatásban részesül­tek. Általában a legmagasabb — 500 ezer, 400 ezer és 300 ezer forint — támogatást az elmaradott térségek lakossági szolgáltatásait, idegenforgal­mi és kereskedelmi ellátását, valamint az élelmiszer- termelést, kertészeti tevé­kenységet és a fakitermelést fejlesztő vállalkozások kapták a mikrohitel bizottságtól. Döntött az ÁVÜ A Pannongabona Rt. (Győr) részvényeinek nyilvános és ' zártkörű ajánlattétel útján tör­ténő értékesítéséről döntött tegnapelőtt az ÁVÜ. A közel másfél milliárdos jegyzett tő­kéjű cég menedzsmentje és dolgozói vásárolhatják meg zártkörű ajánlattétel útján a cég részvényeinek 25 százalé­kát, 4 éves részletfizetés igénybevételével. Pénzügyi befektetőknek ajálja fel az ÁVÜ a társaság alaptőkéjének 25 százalékát készpénz ellené­ben. Az értékesítés során egy befektető sem szerezhet 5 szá­zaléknál nagyobb részesedést a társaságban. Az értékesítés során a tervezett forgalomba hozatali ár 10 300 Ft/részvény. CFolytatás az 1. oldalról) — Megítélésük szerint mi lenne a legfontosabb teendő? — Jó lenne, ha a megyei és helyi önkormányzatok felvá­zolnák azokat a területeket, ahol számítanak a helyi nagy- vállalkozókra. Szeretnénk elér­ni, hogy a GYOSZ képviselőit meghívják a döntéshozó fóru­mokra, mert e nélkül nem tud­juk kifejteni véleményünket. Féreértés ne essék, nem aka­runk rátelepedni senkire sem, de mondjuk az illetékes önkor­mányzati bizottságokban ezeknek az embereknek fontos szerepük lehet. — Bár tényleg kevés nagy­vállalatunk van, de érdekes mó­don ezek többsége túljutott a privatizáción, tehát minden erejükkel a jövőre koncentrál­hatnak. A még „senki földjén lebegőknek” miben segíthet a GYOSZ megyei szervezete? — A megyében jelentős ha­gyományokkal rendelkező élel­miszeripar privatizációja még hátra van. Talán nem lenne ha­szontalan megkérdezni a már privatizált cégeket a tapasztala­taikról... Tudnánk olyan szak- véleményt mondani, amely hozzájárulhatna az eredményes átalakuláshoz. Mert nem csak egy gyárnak, de a térségnek is megfelelő megoldásokat kell keresni, ha nem akarjuk, hogy még szegényebbek legyünk! Ezért például nem támogatha­tunk olyan privatizációt, amely mondjuk Budapestre „költözteti” a tulajdont, ahelyett, hogy onnan vonna be tőkét a megyébe. — Megítélése szerint a gyár­iparosok megyei szervezetének belátható időn belül hány tagja lehet? — Azt szeretnénk, ha minél több, mert ez azt jelentené, hogy vannak nagytőkések a térség­ben. Reálisan szemlélve a dol­gokat 20—25 olyan vállalat, vál­lalkozás van, amelynek a gyár­iparosok között van a helye. Lovász Sándor A múlt évi tapasztalatokhoz hasonlóan ez évben is azt álla­píthattuk meg, hogy a vállal­kozások bevallási fegyelme nem javult. Jogszabálymódo­sítás következtében egyenpro- fit-szervezetek, nevezetesen azok, akik kiegészítő vállal­kozási tevékenységükből be­vételt érnek el vagy ráfordítást számolnak el, csak azoknak kell társasági adóbevallást adniuk. A nonprofit szervezeteknél el­lenőrzéskor derül ki, hogy kel­lett volna bevallást benyújta­niuk vagy sem. A múlt évi tapasztalatok alapján került ez évben beve­zetésre egyszeres könyvvitelt vezetőknél, hogy a februári bevallást nem kellett megis­mételniük májusban, ha ada­taikban nem volt változás. Ezt azonban nyilatkozattétel for­májában jelezniük kellett. E könnyítés ellenére 1993-ra vo­natkozóan majdnem háromszázan voltak azok, akik sem beval­lást, sem pedig nyilatkozatot nem adtak. A társasági adóbevallás ha­sonló szerkezetben már a má­sodik évben szinte ugyanaz, ennek ellenére hasonló hibák­kal kerül beadásra. A legfontosabb a bevallási főlap első öt sorának a kitölté­se. Még mindig gondot okoz a második és harmadik sor kitöl­tése (9324, 9324 bevallásnál). Nagyon fontos, hogy a fizetési meghagyások nem adóévre vonatkoznak, hanem érvé­nyességük a jogerőre emelke­déstől — kézhezvételtől szá­mított 15 nap — függ. A fizetési meghagyásban közölt társasági adóelőleg összegét az adóhatóság nem az adóbevallásból, hanem a fize­tési meghagyásból könyveli a folyószámlára. A bevallásból csak a negyedik és ötödik soro­kat könyveljük. A bevallás többi sorának helytelen kitöl­tése nem hat a folyószámlára (az adóra), „csak” hibás beval­lást eredményez. A májusban beadott 9328 és 9329-es bevallásból csak a be­vallási főlap harmadik sora kerül könyvelésre, ez a sor a februári és a májusi bevallás különbözete. Itt nem lehet helyrehozni a február havi be­vallás hibáját. Végezetül min­den érintettnek szeretném fel­hívni a figyelmét, hogy nézze meg, hogy kellett volna a be­vallást tennie és hogy adott-e? A bevallás pótlására a 32-es bizonylat szolgál. Obsuszt András, OSZTÁLYVEZETŐ Gépbörzék, legközelebb Budapesten ,Ne vesszenek kárba azok a gépek, berendezé­sek, amelyek az utóbbi években feleslegessé vál­tak az állami vállalatoknál, ám feltehetően má­sutt még hasznot hozhatnának. Ez az alapgon­dolata annak az új privatizációs technikának, a Privatizációs Gépbörzének, amelynek premier­je szeptember 27-én volt a Pest megyei Taksony­ban, és amelyet újabb árverések követnek majd országszerte. A privatizációs gépbörzének nálunk még nincsenek hagyo­mányai — mondta dr. Komlósi Jenő, a módszert kidolgozó és a börzéket lebonyolító Economix Közgazdász Egyetemi Rész­vénytársaság szakigazgatójá­tól. —Az ÁVÜ marketing adat­bázisára építve kezdtük el a munkát, amelynek eredménye­ként, a gépbörze indulásakor 55 cég 1250 gépe, berendezése, feleslegessé vált szerszáma, különböző eszköze szerepelt a kínálatban. Az első börzét Tak­sonyban, a Farkas Művek tele­pén tartottuk meg. Ezen 97 ko­moly érdeklődő jelent meg, és 83 tétel talált gazdára. A vevők 73 berendezéshez licitálás nélkül jutottak hozzá. A jelenle­gi kínálat mintegy 1500 külön­böző, csaknem minden szakmát képviselő gépből áll. A cégek az . új privatizációs technika sike­rén felbuzdulva, a jövőben fo­lyamatosan ajánlják majd fel értékesítendő eszközeiket, így tulajdonképpen a választék ál­landóan más lesz, hétről hétre, hónapról hónapra megújul. — Mi kell ahhoz, hogy egy gép bekerüljön a rendszerbe? — Csupán annyi, hogy a cég — ahol feleslegessé vált az adott berendezés — az ÁVÜ- nek (1133 Budapest, Pozsonyi út 56., Sajtó és Marketing Igaz­gatóság, Vereckei Ágnes, tf.: 267-0069) vagy közvetlenül az Economix Rt. Gépbörze divízi­ójának (1092 Budapest, Közte­lek u. 8., Economix Rt. Gépbör­ze Divízió, dr. Komlósi Jenő, tf.: 217-4647, 217-9644, fax: 217-7299) bejelentse. Egy rész­letes adatlap kitöltésével és a regisztrációs díj befizetésével a felajánlás bekerül a számítógé­pes rendszerbe, és hat hónapig — ha közben nem kel el — szerepel az ajánlatok között. — Hogyan állapítják meg, mennyit ér egy használt gép, vagy lm új, csak éppen évek óta becso­magolva áíl, csupán erkölcsileg kopott és nem fizikailag...? — Pályázatot írtunk ki olyan cégek illetve vállalkozók szá­mára, akik ehhez profi módon értenek. Hatvan vagyonértéke­lőt választottunk ki, őket ajánl­juk a gépek tulajdonosainak. Nem kötelező igénybe venni a szolgálataikat, a gépbörze ugyanis teljesen piaci alapon zajlik, az eladó saját maga is meghatározhatja az árat. —Hogyan tájékozódhat a le­endő vevő a gépekről? — Akinek szándékában áll valamilyen berendezést vásá­rolni, nyilván először is infor­mációkat akar. Az érdeklődők az ország 42 pontján ismerked­hetnek meg a teljes kínálattal, és tudakozódhatnak arról, hogyan, milyen úton-módon juthatnak hozzá a gépekhez: egyrészt az ÁVÜ ügyfélszolgálati irodái­ban, minden megyeszékhelyen, másrészt a nagyobb vidéki vá­rosokban a gépbörze területi biztosainál. Ezek címeit meg­tudhatják az ÁVÜ budapesti ügyfélszolgálatától telefonon, a 269-8990-es számon. Annak, akinek komoly vételi szándéka van, a hozzá legközelebb eső város területi biztosát kell felke­resnie, ahol hivatalosan jelent­kezhet, amennyiben a bánat­pénzt befizeti. A bánatpénz a gép értékének 5—10 százalékát kitevő összeg, amit készpénz­ben kell kifizetni, illetve letétbe helyezni. Annak, aki devizában kíván fizetni, bankban kell elhe­lyezni a pénzt. —Mi lesz a bánatpénzzel? — A nyertesnél beszámítjuk a vételárba, a vesztesek pedig természetesen visszakapják. A bánatpénz nem foglaló, az is megkapja, aki közben meggon­dolta magát és elállt a licittől. —A gépeket nem lehet meg­nézni? A vevőnek aligha mind­egy, milyen állapotú berende­zést vásárol. Zsákbamacskát senki sem fog venni. — A potenciális vásárló, mi­után kiválasztotta a kínálatból, hogy mi is érdekli, a gép jellem­ző adatain kívül nemcsak a területi biztos nevét és címét tudja meg, hanem az úgyneve­zett börzebiztosét is. Ez a sze­mély az adott cég által kiválasz­tott, és az eladó vállalat telephe­lyén tevékenykedő megbízot­tunk. Olyan szakember, aki mindenben részletes felvilágo­sítást tud adni konkrétan a porté­káról, és ott a helyszínen be is mutatja az érdeklődőknek azt. —Hogyan, tudhatják meg az érdeklődők, mikor lesz a követ­kező árverés és hogyan jelent­kezhetnek arra? — Az árverésekről az újsá­gokból tájékozódhat mindenki, a helyszínt és az időpontot az árverés előtt 10—15 nappal mindig meghirdetjük az orszá­gos napilapokban. A jövőben is két módon jelentkezhetnek a potenciális vásárlók és fizethe­tik be a bánatpénzt: vagy a területi biztosoknál minden megyeszékhelyen egy héttel az árverés előtt vagy a helyszínen. —Mi van akkor, ha egy gép­re csak egy jelentkező akad? — Ha a gép ára egymillió forint alatt van, az egyetlen jelentkező árverés nélkül is megveheti, „kikiáltási” áron. Ha egy millió forintnál drá­gább a darab, addig nem kerül kalapács alá, amíg legalább két vevő nem jelentkezik. A 10 millió forint feletti beren­dezésekre pedig minden eset­ben pályázatot írunk ki. — Te gyük fel nyert az illető az árverésen, övé a gép. Ho­gyan jut tényleg hozzá? — Először is fizetnie kell. Készpénzben, vagy kárpótlási jegyben. Ez utóbbinak a napi árfolyamértékét számítjuk be, devizában pedig bankon ke­resztül fogadunk el fizetést. Az árverést követő 15 napon belül a területi megbízottunk­kal a vevő megköti a szerző­dést, és viheti a gépét. Argyalán Györgyöt a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány keretében mű­ködő AVÜ ügyfélszolgálati iroda vezetőjét arról kér­deztük, hogy mikor tartják a következő árveréseket. Az iro­davezető elmondta, hogy a kö­vetkező gépbörzét október 26- ra hirdették meg Budapesten, majd azt követően november elején Nyíregyházán tartanak árverést. Nagy az érdeklődés Magyarország különböző területeiről, így Békésből is, de a gépbörzék felkeltették az ukrán, román, sőt az albán és lengyel vállalkozók figyelmét is. Valutaárfolyamok 1994. október 13-án vétel közép eladás Angol font 170,6 172,1 173,69 Francia frank 20,4 20,6 20,81 Japán yen (100) 107,8 108.8 109,73 Kanadai dollár 79,9 80,6 81,45 Német márka 70,0 70,6 • 71,28 Olasz líra (1000) 68,8 69,5 70,11 Osztrák schilling (100) 995,9 1004,3 1012,69 Svájci frank 84,0 84,7 85,37 USA dollár 107,7 108,7 109,72 ECU (Közös Piac) 133,7 134,9 136,03 ÁRUHÁZUNK MÉTERÁRU­OSZÍÁLYÁNAK flKJHflZ p­Békéscsaba RENDKÍVÜLI AKCIÓI! Ruhakészítők, érettségizők figyelem! * 30%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL kínálunk GABARDIN divatszövetet, 12-féle színben — amíg a készlet tart! 590 Ft helyett 413 Ft-ért. 0 1994. december 20-áig a teljes méteráru-választékra — a pamutáruk kivételével — meghatározott érték vagy mennyiség feletti vásárlás esetén (20 000 Ft vagy 10 fm) 10%-os árengedményt adunk. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS A II. EMELETI MÉTEROSZTÁLYON! Még 2 hétig tart nyereményakciónk! Ha október 31-éig 10 000 Ft felett vásárol, sorsjegyet adunk! NE HABOZZON — NYERJE MEG A FORD MONDEÓT!

Next

/
Thumbnails
Contents