Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-12 / 241. szám

1994. október 12., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Reumás betegek: többszörösen hátrányban Reumás bétegségekben — vagyis gerincbántalmak- ban, krónikus derékfájás­ban, csontritkulásban, ko- pásos megbetegedésekben vagy különféle izületi gyul­ladásokban — több millió ember szenved Magyaror­szágon. E problémák sok­szor évtizedekre megkese­rítik a betegek életét, és ne­gatív irányban hatnak az emberek szociális helyze­tére. Egyebek között ez derül ki abból a felmérés­ből, amelyet az Országos Reumatológiai és Fizikote­rápiás Intézet (ORFI) és a SmithKline Beecham Ltd. készített csaknem hárome­zer páciens közreműködé­sével. A kérdőíves módszerrel készült felmérés tapasztala­tait egy tegnapi sajtóbeszél­getésen összegezve Bálint Géza, az ORFI főigazgató főorvosa rámutatott: a reu­más betegségben szenvedő emberek az élet számos területén sokkal hátrányo­sabb helyzetben vannak egészséges társaiknál. A vá­laszokból ugyanis kitűnt: minél hosszabb ideje szen­ved valaki valamilyen reu­A gyógyfürdő sok beteg számára nélkülözhetetlen - képünk Gyulán készült archív más eredetű megbetegedés­ben, annál több alkalommal szorul segítségre a mindenna­pokban. A betegség miatt megromlik a páciensek csalá­di és szociális helyzete is, egy­re kevesebben tudnak teljes munkaidőben dolgozni, vagy ha tudnának is, betegségük mi­att a munkaadók nem foglal­koztatják őket. Állandó küz­delmet jelentenek számukra azok a mindennapos dolgok is, mint a közlekedés vagy a be­vásárlás. Mindezekkel a prob­lémákkal ugyanakkor sem a társadalom, sem a döntés­hozók nem törődnek — mondta Bálint Géza —, pe­dig kis befektetéssel a be­tegállományra, rokkant­nyugdíjra és munkanélküli segélyre kifizetett pénz je­lentős része megtakarítható lenne. Felméréseik tapasz­talatait hamarosan eljuttat­ják a döntéshozókhoz, nem elsősorban anyagi támoga­tás, hanem a nagyobb odafi­gyelés reményében. Robbantást akadályoztak meg a rendőrök Pályázat szálláshelyek bővítésére, gondozásra Tél előtt a hajléktalanokról Igen—nem. Nyilvánosságra hozta 12 oldalas összefoglaló je­lentését az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottsága, valamint Nem­zetbiztonsági Bizottsága a Ka­tonai Biztonsági Hivatal tevé­kenységével kapcsolatos vizs­gálatról. A sajtótájékoztatón is­mertetett dokumentum szerint mindkét testület arra a követ­keztetésre jutott, hogy nem ha­logatható tovább a nemzetbiz­tonsági törvény megalkotása. Jogi felelősség megállapítására egyik testület sem tartotta ma­gát illetékesnek, és megoszlott a vélemény a tekintetben, hogy a volt honvédelmi minisztert ter­heli-e politikai felelősség a vizsgá­latot kiváltó ügy kapcsán. A Hon­védelmi Bizottság többségi szava­zással úgy foglalt állást, hogy igen, a Nemzetbiztonsági Bi­zottság — ugyancsak többségi véleménnyel — nem állapított meg politikai felelősséget. Négy kiállítás. A kőbányai vásárvárosban tegnap egyidejű­leg négy szakkiállítás nyitotta meg kapuit: A Hoventa nemzet­közi kereskedelmi és vendéglá­tó-technikai; a Budatranspack nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási; a Printexpo ’94 nyomdaipari és a Compfair nem­zetközi szakkiállítás és vásár. Kábítószeres bélyegek. LSD tartalmú bélyegeket, indi­ai kendert és morfium-szárma­zékot tartalmazó injekciót talál­tak a rendőrök egy szegedi la­kásban hétfőn. A rendőrség raj­taütésszerűen lepte meg a lakás­ban tartózkodókat, majd a nyo­mozás során hét személyt őri­zetbe vett, három társukat pedig szabadlábon hagyással hallga­tott ki. B. Zoltán és hat társa ellen kábítószerrel való visszaé­lés bűntettének gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást. B. Zoltán termelte, beszerezte és terjesztette a kábítószereket. A bélyeg gyermekköröm nagysá­gú, színes rajzokkal díszített, hátulja pedig kábítószerrel van át­itatva. Egy bélyeg ára 1000 forint. Beláthatatlan következmé­nyekkel járhatott volna, ha si­kerül az a robbantási akció, amelyet hétfőn éjjel akadályoz­tak meg a rendőrök a debreceni tócóskerti lakótelepen. A beve­tésirányító központ nyomozói este 10-kor kaptak értesítést, miszerint egy ismeretlen sze­mély Derék utcai garázsának felrobbantására készül F. G. debreceni lakos. A nyomozók ettől kezdve fi­gyelték F. G. családi házát, s igyekeztek felderíteni, hogy hol akar robbantani az illető. Miu­tán előbb olyan információt kaptak, hogy az ominózus ga­rázs egy tízemeletes bérház alatt van, nagy erőkkel indult meg a kutatás. A lakást megfi­gyelő nyomozók éjfél előtt tíz perccel jelentették: a megfi­gyelt személy egy nagy táská­val elhagyta a házát. Néhány perc múlva őrizetbe vették a gyanúsítottat, s megtalálták ná­la a robbantásra alkalmas esz­közöket. F. G.-ről kiderült, hogy korábban már volt büntet­ve, most pedig egykori munkaa­dóján kívánt bosszút állni a rob­bantással. Az akcióhoz három műanyag kannát töltött meg benzinnel, azokat lefojtotta, s gyújtózsinórt is készített, amibe egy nagyméretű honvédségi lö­vedékből kiszedett lőport tö­mött. Mint a vizsgálat során ki­derült: a katonai lőszert egy év­vel korábban egy kocsmában, fél deci pálinkáért cserélte. A rendőrség szerint belátha­tatlan következményekkel járt volna, ha sikerül az akció, a kiszemelt garázs ugyanis egy parkettásé volt, ahol a gyúlé­kony, nagy mennyiségű faa­nyag mellett mintegy négy má- zsányi robbanékony lakkben­zint és parkettaragasztót tárol­tak. Igaz, a garázs nem épület alatt volt, de mellette tízemele­tes házak állnak. Az elkövető— akinek vallomásából kiderült, hogy csupán a rombolási szán­dék vezérelte tettét — őrizetben van, ügyében gyorsított eljárás­sal nyolc nap múlva hirdet ítéle­tet a bíróság. (MTI) A Népjóléti Minisztérium több intézkedést tett annak ér­dekében, hogy télen gondos­kodni tudjon a hajléktalanok­ról. Ezek közé tartozik egy 50 millió forintos pályázat, ame­lyet szálláshelyek bővítésére, illetve fejlesztésére, utcai gondozásra és információs rendszerek kialakítására írtak ki — tájékoztatta tegnap az MTI-t Kovács Ibolya főosz­tályvezető. Elmondta: a szak­emberek számításai szerint mintegy 20-25 ezer hajlékta­lan van az országban, ebből több mint 10 ezren a főváros­ban élnek. A fedéllel nem ren­delkezők 142 intézménytől kérhetnek segítséget. Buda­A kiszámítható Az Országos Gabona Termék- tanács kezdeményezi, hogy a földművelésügyi miniszter csakis a terméktanács tagjai számára hirdesse meg a gabo­na garantált árát—fogalmazta meg a szervezet elnöksége tegnapi ülésén. A termékta­nács először ülésezett az ag­rárrendtartás által elfogadott szervezetként. Az elnökség a javasolt in­tézkedéstől azt várja, hogy ez­zel felgyorsul a termelők belé­pésének folyamata, amely nélkülözhetetlen a termékta­nács hatékony működéséhez. A testület úgy véli, ez az esz­pesten 2000 szálláshely áll rendelkezésre, 500-600 em­bert pedig ideiglenes ottho­nokban tudnak telente elhe­lyezni. Számos otthontalan nem hajlandó igénybe venni ezeket a lehetőségeket, őket az utcai gondozás keretében próbálják segíteni. Ilyen célt szolgálnak például a melege­dők és a népkonyhák. Példaér­tékű a minisztérium együtt­működése a civil szférával: a szálláshelyek mintegy 60 szá­zalékát karitatív és egyházi szervezetek üzemeltetik — mondta Kovács Ibolya. A haj­léktalanokra egyébként éven­te 450-500 millió forintot költ a népjóléti tárca. gabonaárakért köz nem diszkriminatív, hi­szen minden termelőnek mód­jában van belépni, a tagdíj is minimális. Az elnökség dön­tött arról, hogy megkezdik egy olyan intézkedéssorozat ki­dolgozását, amelynek célja, hogy a hazai gabonapiac ki­egyensúlyozottá váljon. En­nek fő eleme lesz, hogy a gabo­natermelőknek és az állattar­tóknak egyaránt kiszámítható, nyereséget biztosító árakat ha­tároznak meg. Ebben együtt működnek a Baromfi, a Hús és a Tej Terméktanáccsal, és számba veszik a hazai és kül­piaci lehetőségeket. Figyelem qrgmszünet! Értesítjük tisztelt fogyasztóinkat, hogy hálózati berendezéseink karbantartása miatt az alábbi helyeken és időben áramszünetet tartunk. Békéscsabán a Kenderföldeken, a következő utcákban: Kerekegyházi út, Zsinór utca, Harcsa utca, Csuka utca, Süllő utca 1994. október 13-án, csütörtökön és 14-én, pénteken naponta 7—16 óráig. Berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni. DÉMÁSZ Rt. békéscsabai kirendeltsége • • / __ Ötvenöt óra Göncz Árpáddal Franciaországban Mégse mentünk kocsmába 3. A sajtóprogram „fejreállt", Balladur három kérdésre válaszolt A szerző felvétele Az Elnök zsúfolt programja ellenére sem volt megközelít­hetetlen. Stílusával, egyénisé­gével összhangban együtt élt a küldöttséggel. Bármikor, bár­melyikünk odamehetett hozzá és kérdezhetett volna tőle bár­mit. Hogy mégsem traktáltuk kérdéseinkkel — a sajtótájé­koztatót kivéve —, épp a zsú­folt programjának és az ezzel járó idegi leterheltségének tudható be. Mindannyian tisz­tában voltunk vele: közvetlen­ségével, barátságával nem il­lik visszaélni. Jellemző a kül­döttség többi tagjához és az újságírókhoz fűződő közvet­len kapcsolatára, hogy a tévé­sek és az MTI-sek megpróbál­ták rávenni, egyik este menjen el velük egy hangulatos párizsi blues-kocsmába. Közvetlen környezetét kérték fel a közve­títésre, végül is eredményte­lenül. Az Elnöknek nem az ötlettel, nem a hellyel és nem a társasággal volt baja, hanem azzal, hogy reggeltől estig tar­tó fárasztó tárgyalássorozat és késő estébe nyúló találkozó (a magyar kolónia tagjaival) állt mögötte. Természetes óhaja volt, hogy pihenjen. De hogy maga az ötlet felvetődhetett, ez mindent elmond arról a han­gulatról, ami az Elnök és az őt k(sérő küldöttség kapcsolatát jellemezte. Ugyanilyen közvetlenséget érzékeltünk a francia politiku­soknál is. Az Elysée Palotában Göncz Árpád fogadására készültek. A palota apró, fehér kavicsokkal felszórt udvará­ban már felsorakozott a dísz­egység és ott tolongtunk mi újságírók is. Ekkor az oldalsó szárazkapuban megjelent Mit­terrand elnök és a fal mellett haladva besétált a palota üve­gezett, kovácsoltvas kapuján. Közben egy pillanatra megállt az egyik iroda kitárt ablakánál, és nagyot köszönve csak úgy, az ablakon keresztül kezet fo­gott a benn dolgozó idős asszonnyal. Szemben az eme­leten, a palota renoválásán dolgozó munkások az ablak­hoz tódultak, hogy láthassák Mitterrand-t. A francia elnök később a Elysée kapujában várta Göncz Árpádot és ott is búcsúzott el tőle. Miközben hosszasan rázták egymás ke­zét, francia újságírók odaszól­tak: „Elnök úr, felénk fordul­nának?” Mitterrand udvaria­san biccentett, majd vendég és vendéglátó, mindketten felénk néztek. Ez a fordulat a sajtó­nak szólt, és együttműködési készséget fejezett ki. A lehető legjobb sajtófotóért. Végül is Mitterandnak sem mindegy, hogy milyen kép jelenik meg a kézfogásról a lapokban. Kísértetiesen hasonló hely­zet fordult elő a Matignon Pa­lotában. Az előre kiadott saj­tóprogram szerint a Göncz Ár­pádot fogadó Balladur minisz­terelnöknek a munkareggeli végeztével a palota lépcsőjéig kell kísérnie a magyar-köztár­sasági elnököt, ahol a búcsú­kézfogás után két kérdésre vá­laszol. Minden a forgatókönyv szerint haladt. A politikusok megjelentek a kapuban, ott Göncz Árpád elköszönt a fran­cia miniszterelnöktől, majd kocsiba szállva elhajtatott. Balladur ott állt egyedül a lép­csőn. Tudta azt, amit mi is tudtunk: két kérdésre fog vála­szolni. A pillanatnyi tétova csendet francia kollégáink tör­ték meg: „Miniszterelnök úr! Válaszolna a kérdéseinkre?” A szokásos udvarias biccentés és Balladur máris ott állt előttünk. A sajtóprogram az­tán itt „fejreállt”: kettő helyett három kérdésre válaszolt a kormányfő. Göncz Árpád ek­kor már a Bourbon Palotában ült és Valéry Giscard d’Es- taing-nel, a francia Nemzet- gyűlés külügyi bizottságának elnökével tárgyalt. Megbeszé­léseik végeztével — miután Göncz Árpád már elment — a francia politikus a szobájába invitálta az újságírókat. A tit­kárnő a szomszéd irodából be­gurított három széket, hogy el­férjünk a dohányzóasztal körül, aztán elkezdődött a saj­tótájékoztató. Olyan kedélye­sen, mintha száz éve ismer­nénk egymást. A sajtóprogram szerinti ötperces találkozóból tíz perc lett, s ezt az időt oly mesterien használta ki a kül­ügyi bizottság elnöke, hogy ta­nítani kellene kezdő politiku­soknak. Elfogadtatta magát és kiszivárogtatott, mégpedig azt is mesterien. Tőle tudhattuk meg, hogy miniszterelnökünk januárban Franciaországba lá­togat. Nem azt mondta jólin- formáltan, hogy jön a Horn, hanem csak úgy, beszélgetés közbe beszúrta, mintha a leg­nyilvánvalóbb dolgot monda­ná: „...januárban Horn Gyulá­val Párizsban megtárgyal­juk...” Ennyi. Mosolyogva, kézfogással búcsúzott min­dünktől. (Folytatjuk) Árpási Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents