Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-10 / 239. szám

1994. október 10., hétfő'

HAZAI TÜKÖR /SOROZAT

Ötéves a Családsegítő Szolgálat

A Népjóléti Minisztérium legkisebb gyermekeként ünnepelhettek tegnap a Békéscsabai Családsegítő Szolgálat dolgozói és „szüleik”, a békéscsabai ön- kormányzat képviselői.

1989. október 9-én, hosszú vajúdás után született meg az iroda, amely feladatának tekinti a város területén élő lakosság teljes körére kiterjedő, bármely problémát érintő sokoldalú segítségnyújtást, a szociális és mentálhigiénés gondozást, illetőleg ezek összehangolását. A szociális és lélektani kríziskezelést, a komplex családgondozást, jogi tanácsadást, hivatalos ügyek intézésében való segítségnyújtást, a lakossági felajánlások kezelését.

Gondozásukban működik aGyárutcai hajléktalan szálló, ami napközben lehetőséget nyújthat a tisztálkodásra, pihenésre, kulturált szabadidő eltöltésére is.

Az elmúlt öt évben irodájukat csaknem 2350 család kereste fel, egy-egy családsegítő szakember havonta 40-50 esettel foglalkozik.

Munkájukhoz elengedhetetlen az együttműködés az önkormányzattal, annak bizottságaival, a szociális irodával, a gyámügyi csoporttal, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, a megyei munkaügyi központtal és még számtalan intézménnyel. Partnereik képviselőinek adtak át a tegnapi ünnepségen kisebb ajándékokat, születésnapjuk alkalmából. A. Gy.

Boldog születésnapot! — köszöntötték egymást, és segítőiket a Családsegítő Szolgálat dolgozói. Gafambosné Varjú Blanka, az iroda vezetője egy régi munkatársat köszönt: dr. Sarkadiné dr. Lukovics Évát Fotó: Kovács Erzsébet

Az MSZP nyilatkozata

Az első templom. A zalai kisközség történetének első, római katolikus templomát vehették birtokukba vasárnap délután Mikekarácsonyfa hívő polgárai. Lelkes József, szombat- helyi püspöki helynök szentelte fel a hetési tájegység keleti szélén fekvő, 310 lelket számló település templomát, amely — főleg haranglábas bejáratával — a vidék népi építészetének vonásait is őrzi. Egy 1992-ben e célra létrehozott alapítvány, az azt támogató társadalmi szervezetek, önkormányzatok és magánszemélyek befizetései, illetve a püspöki hivatal segítsége révén építtették a 120 négyzet- méter alapterületű templomot.

Zsinagógaavatás. Befejeződött a nyíregyházi zsinagóga felújítása. Az eredeti szépségében helyreállított izraelita imaházat vasárnap Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója avatta fel. A nyíregyházi zsinagóga helyreállítása négy évvel ezelőtt kezdődött. A teljes belső renoválás után az épület tetőszerkezetét és külső vakolatát is felújították. A mintegy 4 millió forint építési költséghez a helyi hitközség tagjai mellett hozzájárultak a hazai és a külföldi hittestvérek is.

Vásárhejyi Őszi Tárlat.

A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban vasárnap ünnepélyes keretek között nyitották meg a 41. Vásárhelyi Őszi Tárlatot. A zsűri 183 művész 502 alkotásából 146 művész 269 alkotását fogadta el. Az országos képzőművészeti seregszemle működésének 40. évfordulójára, a múlt évben olyan katalógus készült, amelyben minden kiállító művész egy alkotásával szerepelt.

Attól kezdve, hogy Ferihegy betonjáról felemelkedett velünk — Göncz Árpád köztársasági elnökkel és kíséretével — a repülőgép, egyfolytában azon töprengtem, mit is írjak erről az utazásról? A legkézenfekvőbb nyilván az lenne —

„A Magyar Szocialista Párt 1994. október 7—9-én, megalakulásának 5. évfordulóján tartotta IV. kongresszusát. Ma igazi kihívást az jelent, hogy kormányzó pártként nem kezdhetünk azonnal szociáldemokrata jóléti program megvalósításához, mert ennek előfeltétele a tartós gazdasági növekedés megalapozása. Ehhez olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek elkerülhetetlenül terheket jelentenek az emberek, a családok számára. A párt ugyanakkor ebben az időszakban különös figyelmet fordít a társadalom teherbíró képességére, az arányos közteherviselésre, a leginkább rászorulók támogatására. Hozzá kell járulnunk a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás elveinek érvényesüléséhez hazánkban. A kormányzatra háruló sürgős

gondoltam —, ha a felszállás pillanatától kezdve időrendi sorrendben leírnám, merre járt, miről tárgyalt ötvenöt órás franciaországi útja során az Elnök. Csak hát a dolognak van egy szépséghibája, mire hazaérünk, az érdeklődő olvasók már minés súlyos teendők megerősítenek bennünket abban, hogy csak a nyűt politika, a tiszta beszéd lehet a szóértés alapja. Politikánkat továbbra is a társadalmi párbeszéd és az önkorrekcióra való képesség jegyében folytatjuk.

A kongresszus a párt mozgal - mi jellegének és belső demokráciájának fejlesztése mellett döntött. Megerősítette ennek intézményes garanciáit, módosította alapszabályát. Kormányzati szerepben is őrizzük a párt mérsékelt hangvételét. Megköveteljük önmagunktól a szakszerűséget, a korszerű tudást, a tisztességet. Ezek nélkülözhetetlenek ahhoz is, hogy válaszolni tudjunk az ezredforduló nagy kihívásaira, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális modernizáció nemzeti követelményeire.

dent tudnak a rádió, a televízió, a Magyar Távirati Iroda és a lapok jóvoltából: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szeptember 28-a és 30-a között hivatalos látogatáson Francia- országban járt, Párizsban tárgyalásokat folytatott Francois

A helyi társadalomban mi, szocialisták eddig is jelen voltunk. Emelt fővel nézünk az ön- kormányzati választások elé. Az állampolgárok elegendő tapasztalatot szereztek az elmúlt négy év során. Alkalmuk lesz megerősíteni helyi képviselőiket, a polgármestereket, vagy leváltani őket, ha csalódtak bennük. A kongresszus reméli, hogy az önkormányzati választásokra nyugodt légkörben kerül sor. Érvényesül majd az állampolgárok jogos elvárasa: versenyezzenek a közjót szolgáló programok és személyek. Az új önkormányzatok így nem a pártharcok, hanem a jó döntések meghozatalának színtereivé válhatnak. Bizalmat kértünk és kaptunk tavasszal. Most azt kéijük, erősítsék meg ezt a döntésüket az emberibb élet, a demokrácia és közösen megalkotható jövőnk érdekében."

Mitterrand-nal, a Francia Köztársaság elnökével, Edouard Balladur miniszterelnökkel, V aléry Giscard d ’ Estaing-nel, a Francia Nemzetgyűlés külügyi bizottsága elnökével, Pierre Jo- ixszal, az Állami Számvevő- szék elnökével, találkozott a francia gazdaság vezető szakembereivel, a francia szellemi élet kiválóságaival és a Párizsban élő magyar értelmiség képviselőivel, megtekintette a Louvre gyűjteményét, megkoszorúzta az ’56-os mártírok emlékművét, végül látogatása utolsó napján vidékre utazott, ahol Poitiers-vel és környékével ismerkedett.

De ha nem erről írok, akkor miről? A választ ismerősöm adta meg, a hazaérkezésem utáni napon. Amikor a városban összefutottunk, nekem szegezte a kérdést: na milyen volt? Mielőtt belekezdhettem volna, folytatta: szóval a kormánygép, a szerelés, a kaja? Hát ezek. Belém hasított a felismerés: erről kell írni! Magamban már címet is adtam a sorozatnak: Az elnöki látogatás alulnézetből. Hamar rájöttem, ez hülyeség, ennek a látogatásnak nem volt alulnézete, csak „belülnézete”. Téhát akkor legyen a cím: Az elnöki látogatás belülről.

Az elutazás előtt három nappal, amikor a küldöttség a Parlamentben találkozott és részletes tájékoztatást kapott a franciaországi küldetésről, egyetlen kérdésem volt Faragó Andráshoz, a köztársasági elnök szóvivőjéA kormánygép ma nem kormánygép, nincs benne fotel, tárgyalóasztal, bár és egyebek

• • /

Ötvenöt óra Göncz Árpáddal Franciaországban

Az elnöki látogatás belülről 1.

Euromontex Körösladányban.Oktober elején megnyílt Körösladányban az új benzinkút, ahol a tankoláson kívül kis üzlet és hangulatos étterem is várja a fáradt autósokat Fotó-Balo h László

Válófélben Harsány és Ugra

Ezúttal ötödször próbált valamilyen döntést hozni a Biharug- rai Szabó Pál Szövetkezet tagsága saját sorsáról. Ismét a földterület nélkül maradt szövetkezet vagyona volt a tét, ám a meghirdetett időpontban mindössze néhányan ácsorogtak a körösnagyharsányi kultúrház előtt. A kilenc órai kezdés helyett 10 óra után már elegen jöttek össze ahhoz, hogy a szétválásról dönthessenek. A bihar- ugrai Nagy Gyula vezetésével harminc-egynéhányan bejelentették szétválási szándékukat, amely azt jelenti, hogy a szövetkezet vagyonának egy részét, vagyonjegyük arányában a szétválók kapják. A fennmaradó részt értékesítik, a többiek majd ezután kaphatják meg vahez: milyen ruhát vigyünk magunkkal? Gyerekek, szmokingot ne, de egy normális öltönyt igen — mondta. A kérdés nem volt oktalan, hiszen Távol-Keleten járt kolléganőmtől akkor már tudtam" hogy a Magyar Televízió operatőrét Indonéziában azért nem engedték be Suharto elnökhöz filmezni, mert elfelejtett sötét ruhába öltözni. A szóvivő szavainak üzenet értéke volt: szerényen a háttérben maradni és teljesíteni elemi kötelességünket, tájékoztatni a közvéleményt az Elnök útjáról.

Hogy miért épp mi ? A szegedi Délmagyarország főszerkesztőjével együtt ketten megyei lapszerkesztők, a Magyar Televízió és a . Duna TV két- kéttagú stábja, a Magyar Rádió, a Mai Nap és az MTI Fotó munkatársa és a kinti tudósítók, a Magyar Távirati Irodától, a Népszabadságtól, a Magyar Hírlaptól, a Magyar Nemzettől és az Új Magyarországtól? Mert bennünket hívtak, s fizettük ki (a cégünk) a részvételi díjat: a repülőjegyet és a szállásköltséget. Ami ugye azt jelenti, vége azoknak az időknek, amikor a hivatalos és népes magyar kormányküldöttség —■ természetesen csak a kiválasztottak köre —közpénzen felül a repülőgépre és körbejárja a világot. Vége azoknak az időknek, amikor a rádió és a televízió mellett egyedül a Népszabadság, mint vezető pártlap meg esetleg a Magyar Hírlap, mint kormánygyonjegyük értékének arányos részét. A szétválók elsősorban a mezőgazdasági gépek javításával, a földeken végzett szolgáltatás jellegű munkával akarnak foglalkozni, ezért a vagyonjegyüket ehhez szükséges eszközökre akarják felhasználni. Már-már úgy tűnt, így rendeződhet a Szövetkezet sorsa, amikor a körösnagyharsányi Pásztor Imre új javaslattal állt elő. Szerinte jobb lesz, ha a két falu külön-külön próbál boldogulni, megosztva a vagyont. A tagok ezt a javaslatot egyhangúan elfogadták, egyben az elnökséget felszólították, hogy 30 napon belül készítse el a vagyonmérleget, és a vagyonmegosztásra vonatkozó javaslatát hozza ismét a tagság elé.

lap képviselhette a sajtót a magas szintű látogatásokon.

De vége azoknak az időknek is, amikor három kormánygép álldogált Ferihegyen — a 4-es útról jól láthatóan —, hogy szállítsa a nagyokat hivatalos (félhivatalos és egyáltalán nem hivatalos) külföldi útjaikra. Vége azoknak az időknek, amikor ennek a három gépnek az oldalán ott díszelgett a felirat: MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG.

A kormánygép ma nem kormánygép. Egyszerű TU—154- es, rajta a szöveg: MALÉV. Nincs benne fotel, tárgyalóasztal, bár és egyebek, amit a közvélemény okkal, ok nélkül feltételez róla. Olyan, mint az igazi. Az elnököt és közvetlen kíséretét kivéve ugyanúgy zsebken- dőnyi területen, magunk alá húzott lábakkal kell benne kucorogni, mint amikor nem „kor- mánygéppel” utazunk valahová a Tupoljeveken. Az Elnök elöl- mögül egy-két széket kiszereltek, ő legalább kinyújthatta a lábát, ha akarta. Ne irigyeljük tőle, mert az utazás alatt először és utoljára a gépen pihenhette ki magát oda- illetve visszaútban.

Az étkezés sem más, mint a menetrend szerintin. Ugyanúgy egyszer adnak enni, ugyanúgy választék nélkül, vagyis az egyetlen menüt és ugyanúgy felhajtás nélkül, mint a civil gépeken. Árpási Zoltán (Folytatjuk)