Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-10 / 239. szám

MEGYEIKORKEP 1994. október 10., hétfő' A megbízhatóság a fegyverük A megbízhatóság, rugalmas­ság, korrektség és a tanfo- lyamvezetó'kkel szemben tá­masztott magas követelmény a fegyverünk — mondta be­vezetőképpen Pelle Tamás- né, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Körösök Vidéke Egyesület irodaveze­tő titkára. — Ez a fegyvertár elegen­dő a köztudottan egyre növek­vő konkurenciával szemben ? — A megyei intézmények­kel és vállalatokkal ápolt jó kapcsolatunk is előny, továb­bá, hogy mindenben igyekszünk valami többletet nyújtani. Megemlíteném aki­helyezett állami nyelvvizs­gát, aminek a szervezésére a megyében kizárólagos jo­gunk van. Kuriózumnak szá­mít az 550 órás felsőfokú an­gol nyelvvizsga-előkészítő tanfolyam is, ami munka- nélküliek számára ingyenes. Ugyancsak a megyei mun­kaügyi központtal mű­ködünk együtt a vállalko­zásszervezői menedzser tanfolyam szervezésében is. — Folytatódnak-e a nép­szerű szabadegyetemi soro­zatok? — A csillagászati és föld­rajzi szabadegyetemnek már komoly hagyománya van. Ez utóbbi október 24-én, dr. Ju­hász Árpád előadásával kez­dődik. Idén először bővül a kínálat a biológiai és a szemé­lyiségfejlesztő tagozattal. —Milyen a TIT kapcsola­ta az iskolákkal? — Egyik legfontosabb te­vékenységünket, a tehetség- gondozást a megye szinte valamennyi általános isko­lájában végezzük. Ugyan­csak mi bonyolítjuk számos országos tanulmányi ver­seny megyei döntőjét. Vál­tozatlanul népszerű az önál­ló szervezésű levelező bará­ti körünk is. Az előadásos ismeretterjesztésen belül a drog- és alkoholellenes, csil­lagászati témájú eseti előadá­sokat is sokszor kérik a tanin­tézetek. — Említette, hogy komoly felhők gyülekeznek a TIT Szent István téri épülete fö­lött. — Az épületünk tavaly óta 50 százalékkal megemelt bérleti díja az, ami elkeserít minket. Ä tartalmi tevékeny­ségünk színvonalát tartani akarjuk, s a hallgatóinkat sem szeretnénk elveszíteni egy esetleges tanfolyamár-eme­lés miatt. Az is megfordult már a fejünkben, jó lenne, ha a diákok ingyenes tehetség- gondozása fejében az önkor­mányzat eltekintene a bérleti díjtól. Megoldást minden­esetre találnunk kell, külön­ben lehetetlenné válik a TIT munkája — zárta a beszélge­tést Pelle Tamásné. Cs. R. „Gombakatonák” támadtak Gyulára Szép volt, lányok! Egy pósteleki iskolai kiránduláson, valamikor 1947—48-ban A 45 éves találkozón Évforduló. Medgyessy Pál matematikus, aki 1919-ben született Egercsehiben, 1977- ben ezen a napon halt meg Budapesten. Egyaránt járatos volt a humaniórák és reáliák területén, fő kutatási terüle­téül a valószínűségszámítást és a matematikai statisztikát, valamint ezek alkalmazását választotta. Kiváló szakértője volt ezenkívül a könyvtárügy­nek és bibliográfiának is. Az ő név éhez fűződik a tizedes osz­tályozás matematikai részé­nek korszerűsítése. Iskolaszék. Ez évben har­madik alkalommal tartotta ülé­sét a végegyházi iskolaszék. Á szülők, a fenntartó és a nevelők képviseletét ellátó testület a ké­ső esti órákba nyúló ülésen véle­ményezte a tartalmában megú­jult házirendet, a nevelők szak­mai továbbképzési tervét. Szülői kérésre ismét napirendre került a még nem kielégítő, de előrehaladást mutató nyelvok­tatás kérdése is. Október végén, kibővített ülésen a helyi gyer­mekmozgalom tervét mutatják be az érdeklődőknek. Gyógyszertárak régen. Dr. Sonkoly Kálmán főorvos tart előadást Békéscsaba gyógyszertárai régen címmel október 10-én, ma 15 órakor Békéscsabán, a szlovák nem­zetiségi klubházban (Békési út 15.). Nyugdíjasklub. Békés­csabán, a Békési út 24. szám alatt tartja foglalkozását a nyugdíjasklub október 11-én, kedden 14 órakor. Állami gondozottak. A magyarbánhegyesi diákotthon lakói közül a közelmúltban 4 tanuló vehetett részt azon az olaszországi kiránduláson, amelyet Borsi Vince pedagó­gus vezetésével az állami gon­dozott gyermekek számára szerveztek. A költségeket a Kézenfogva Gyermekszövet­ség, a Magyar Úttörők Szövet­sége, a Békés Megyei Sporthi­vatal és a diákotthon vállalta fel. Ki gondolná, hogy mindenféle sorozási ceremóniák nélkül a különböző fertőző gombákat is hadba állították a második világháborúban? Ötven esz­tendővel ezelőtt, 1944 nyarán hasonló „katonai támadás” célpontjaivá váltak a magyar férfiak is. Staphilococcussal és gennygombákkal fertőzött borotvapengék jelentek meg előbb Sepsziszentgyörgyön, majd Debrecenben, valamint megyénk akkori székhelyén, Gyulán is. A kiszemelt áldozatok cí­meire (rejtély, hogy kinek a Példaértékű megegyezés született hosszú idő óta először a város és a megye között a békéscsabai Andrássy úti úgy­nevezett garzonház ügyében. Az ingatlan a városi önkor­mányzat tulajdona, 1974-ben épült azzal a céllal, hogy a városban élő színészek, egész­ségügyi és oktatási intézmé­nyekben dolgozók átmeneti és olcsó lakhatását biztosítsa. Az a „Szobabérlők Házáról” szó­megbízásából) Strohmayer Je­nő Ónborotva Raktára, Buda­pest, Borbély Sándor utca 6. jelzésű levélpapíron — mely­nek bal alső sarkára voltak ra­gasztva — érkeztek a fertőzött pengék. Mivel elszaporodtak a meg­betegedések, az olcsó borot­válkozó eszközt csakhamar gyanú övezte. Elrendelték a levélpapíron érkezett pengék begyűjtését, majd bakteroló- giai vizsgálatoknak vetették alá őket. A gyulai vizsgálat alapján megállapítást nyert: a pengéken talált gombákkal ló 1978-as rendelet még ma is érvényben van, amelyben sza­bályozták a lakások használa­tának intézmények közötti elosztását. A Jókai Színház és a gyer­mekotthon azonban időköz­ben megyei intézménnyé vált, ezért a megye önkormányzata 42 lakás tulajdonjogát kérte a Vagyonátadó Bizottságtól. Az ügyet már a Belügyminisztéri­um vizsgálta, amikor felvető­beoltott kísérleti állatok hu­szonnégy óra leforgása alatt mind megbetegedtek, negy­vennyolc óra elteltével pedig kivétel nélkül elpusztultak. S hogy a sajtó a háború ide­jén is jelentős tekintély volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a „gomba­fegyver” bevetői a fertőzött pengével (több gyártulajdonos és neves közéleti személyiség mellett) az akkori Békés Me­gyei Hírlap felelős szerkesztő­jét, Györgyössy Ivánt is meg­célozták. (Magyari) dött a megegyezés lehetősége: a megyei önkormányzat le­mond a tulajdoni igényről, el­lenben a városi önkormányzat kétoldalú megállapodás alap­ján vállalja, hogy továbbra is biztosítja az eredeti célnak megfelelően a lakások haszná­latát, ezzel elősegítve Békés­csaba művészeti és oktatási tö­rekvéseinek elősegítését. A városi közgyűlés a megál­lapodás tervezetét jóváhagyta. Negyvenöt éves osztálytalálko­zójukat tartották azok a lányok, akiket szüleik 1945 őszén írattak be a békéscsabai Leány Polgári Iskolába. Igaz, hogy bár nem mozdultak iskolájukból, mégis mint a 8. sz. általános iskola diákjai végeztek az akkori át­szervezések miatt az 1948—49- es tanévben. Sok víz lefolyt azóta a Körösön, míg a 40 és most a 45 éves találkozót megrendezték, —Már az előző is jól sikerült, ez talán még jobban — mondja Bencsik Hona, — Először is fel­kerestük régi iskolánkat, amely polgáriból általános, abból szlo­vák iskola, majd most végül ze­nei szakközép lett. Gyönyörű tisztaságot, ízléses berendezést találtunk és szombat dacára is folyt a gyakorlás. Osztály- termünkből több kisebb lett, tor­natermünkből pedig nagyon szép hangversenyterem. — Az udvaron nincs már meg a körjárda — folytatja az emlékezést Lipták Judit—, ahol kettesével sétálgattunk és pisszenés nélkül mentünk fel a tanterembe. Különösen, ha Ró­zsi néni ügyelt. Minden más lett! Természetesen mi is, hisz a 14 éves kamaszlányokból 60 éves nagymamák lettünk. De azért még jól emlékszünk a tan­testület pettyes köpenyére, Er­zsi néni csinos ruháira, Magdi néni mérges kifakadásaira. És kapásból sorolják a többit, például a szép iskolai kirándulá­sokat, amikor gyalogosan, nó- tázva, a Körösparton kimentek Póstelekre, majd délután vissza ugyanígy. Aztán kiváló tanárai­kat emlegetik. Sajnos a két osz­tályfőnök, Prisztavok Mária és dr. Mokos Sándorné már nem lehetett köztük. A 90 éves Mo­kos Sándornak levélben kíván­tak volt növendékei jó egészsé­get, amit ő telefonon köszönt meg. Vass Márta Szakelőadói tanfolyam határőr tiszteknek Felnőttképzési szakelőadói tanfolyam kezdődött Orosházán október elején a Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és -Képző Központ szervezésében a határőrség hivatásos tisztjei számára. A több mint két tucat résztvevő a nyolc hónapos program keretében havi két képzési napban elsajátítja a felnőttképzés korszerű technikáját. A tanfolyamon szerzett ismeretek segítik a határőrtiszteket a kiképzési nevelőmunkában, növelik az ismeretek átadá­sának a hatékonyságát, valamint új alternatív oktatási módszerek elterjedé­sét. A tanfolyam záróvizsgával ér véget. Megjegyezés a békéscsabai garzonház ügyében Az első artézi kutak története A vegyes bolt elvén A napokban a Magyar Hidro­lógiai Társaság Békés megyei területi szervezete Gyulán ke­rékasztal megbeszélést rende­zett Sarkad és Dévaványa te­lepülések 100 éves artézi kút- jaival kapcsolatban. Réti László, MHT-titkár az artézi kútfúrás magyarországi történetéről szólt. Elmondta, hogy Európa számos országá­ban már ismerték és készítet­ték az artézi kutakat, majd ná­lunk is sor került a kutak fúrá­sára az Alföldön is, ahol a la­kosság vízellátása régóta sú­lyos probléma volt. Az alföldi emberek források hiányában évszázadokon át a folyókból, tavakból vagy baktériumokkal fertőzött, egészségtelen, talaj­vizekkel telt, ásott kutakból nyerték az ivóvizet. Csath Béla, a Vízügyi Tör­téneti Bizottság tagja az első Békés megyei kútfúrást idézte fel, amely 1878-ban történt Békéscsabán, Siket János ta­nyáján. Ez a 72 m-es fúrás eredménytelen lett. Megyénk­ben az első eredményes fúrás 1880-ban Békésen készült. Egy 120 m-es kútból 3 colos csövön 18 liter/perc vizet ter­meltek. A Békés megyei Gazdasági • Egyesület — ismerve a megye rossz egészségi viszonyait — elhatározta, hogy 1000 Ft-nyi segélyt juttat azon községek­nek, amelyek a határozat kel­tétől (1884. május 19.) számí­tott két éven belül legelsőként fognak hozzá egy artézi kút létesítéséhez. Még ezt követő­en is nehezen indultak meg a kútfúrások, de 1890-től már sorozatosan létesültek a jó ivó­vizet szolgáltató mélyfúrású kutak. E sorok írója, mint a Víz­ügyi Történeti Bizottság tagja arról beszélt, hogy a dévavá- nyai első artézi kút fúrásáról iöö/. jumus u-en uoniou a képviselő-testület. Több kút­fúró próbálkozott a kút elké­szítésével éveken át eredmény nélkül. Végül Csermák Vil­mos helyi malomtulajdonos készítette el 1894 júliusára a község első közkútját. A kút 76 mm átmérőjű csővel került megfúrásra, mélysége 330 m lett és 85 liter vizet adott per­cenként. A százéves kút ma is megvan, de vizét már csak park- locsolási célokra használják. Sarkadon 1893-ban ered­ménytelen lett a 78 mm-es cső­vel készített 340 m mély fúrás. A következő évben Csermák Vilmost bízták meg, aki sike­resen készítette el a dévavá- nyai kútfúrást is. Az elkészült első sarkadi kút fúrása is 1894- ben fejeződött be, 10 colos csővel. A 175 m mélységű kút 80 liter vizet adott percenként. Ma már nem üzemel a száz­éves kút. Némely öreg artézi kútból még ma is csurran-cseppen me­gyénkben Fotó: Kovács Erzsébet Dévaványa lakossága az ivóvizet ma több kútból, két vízműtelepről kapja. Sarkadot 1990 óta a közép-békési regio­nális rendszerről látják el víz­zel. Góc Imre Divatba jött Gyula-Városer­dő, sajnos, a betörők körében is. Korábban e szakma jeles képviselői stílusosan csak az üdülési szezon utáni időkben látogattak Városerdőre. Az idén nem engedték zavartatni magukat: nekik is dukál a fő­szezon! A gyulai rendőrök vi­szont kénytelenek voltak le­rombolni frissen szárba szök­kent illúzióikat. Két különál­ló, egymástól függetlenül „dolgozó” társaságot is lefüleltek. B. P. és D. A. mindent el­vitt, ami a keze ügyébe került. Részlet a bűnlajstromukból: rádiós magnó, kazetták, ciga­retta, két doboz Chemotox, 2 csomag Libresse tampon, ola­jos hal, konyak, bor, Orbit rá­gógumi (cukormentes), cso­koládék, 1 flakon Velmetina hajsampon, , fogkrém. (Ez utóbbi márkáját nem mondom meg, nézzék a tévé-reklámo­kat...) Mit gondolnak, mind­ezt honnan lopták? Ne talál­gassanak: a gyulavári kenyér­boltból. Persze, a rongálási kár sem kutya. Városerdőről innen-onnan hat csillagos po­harat, vázát, laposecsetet, csavarhúzót, párkányvésőt, egy feltört autóból egészségü­gyi dobozt, kerékpárt emeltek el. A sarkadi D. L., S. Z. és N. J. a gyulai Adu Snack söröző elől kerékpárt, a városerdei gyer­meküdülő tanári szobájából magnós rádiót, kazettákat, karórát lopott. Ugyanitt még tavaly októberben különböző nyaralókból például harmoni­kát, műanyag ajtót(!), fotelt, álló fogast, két törülközőt, gu­mimatracot, horgászbotot, bambuszszéket, fűnyírót, ét­készletet és egy szekrényfió­kot (ez mozdítható volt, ellen- etétben a szekrény egészé­vel...) emeltek el. Már csak az eddig felsoroltak is kitesznek úgy 180-200 ezer forintot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents