Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-28 / 229. szám

feßEKES MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. szeptember 28., szerda BMKIK Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 „Sokan kezdtek már kicsiben...” Surín András békéscsabai vállalkozó, kétsopronyi lakos, felesége a falu jegyzője, kisfia ötödik osztályos tanuló. Pá­lyafutását a szentesi techniku­mi érettségi után 1974-ben a Megyevillnél kezdte, ahol ké­sőbb, kellő gyakorlat után ipari üzemvezető lett. Mint többen a cégnél, másodállás­ban ő is vállalkozóskodott, de igazi vállalkozó 1991-ben lett. — Valójában iparos let­tem, amikor a Megyevill már nem tudott kenyeret adni, s ehhez jó volt az előbbi próbál­kozás. A műhelyben és a sze­relésen rajtam kívül még két ember kezdte meg a munkát, főprofil az erősáramú elosz­tók gyártása és az általános villanyszerelés. Azóta is közületnek és magánrende­lőknek dolgozunk, komoly, nagy munkát is, mint nemrég azrlstván malomban. — A boldoguláshoz isme­retség és kapcsolat is kell,plá­ne eleinte. Ebben a régi cég­nek nagy szerepe volt? Surin András idén lett kamarai tag Fotó: Kovács Erzsébet — Miért is tagadnám, hogy igen, hiszen az ottani közel húsz évem alatt sokan megismertek a munkám után. De egy vállalko­zónak minden nap újra és újra bizonyítani kell, megfelelni az elvárásoknak. —Most újabb riagy fába vág­ta a fejszét: a hét végén nyílik meg a Survill Kft. békéscsabai villamossági szaküzlete... — Igen, ez a második pró­bálkozásom társammal együtt. Két hasonló üzlet ugyan van már a városban, a mienkkel azonban bővülni fog a választék. És nemcsak eladással, hanem szolgáltatás terén, tehát ipari és lakossági villanyszereléssel is a közön­ség rendelkezésére állunk. —Két bedolgozott, hasonló jellegű cég van már Csabán, nem félnek a konkurenciától? —Nem. Nem is lenne jó, ha nem volna bátorságunk, hi­szen sokan kezdtek már kicsi­ben és boldogultak. Fel kell vennünk a versenyt velük, s szerintem a tisztességes ver­sengés a vásárlókat szolgálja. És a Baross utca egy jó hely. —Az idén lépett be a kama­rába, látta már hasznát? — Újságot és tájékoztatást adnak, sőt többféle üzleti lehe­tőséget is ingyen. Remélem, hogy exportügyben is lesz se­gítség. És bízom benne, hogy kialakul az érdekképviselet. Vass Márta újabb állomás ták összeállításához az önkor­Diszkont áruházat nyit a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Üzleti ajánlatok — Német cég a fafeldogozó ipar területéről keres gyártókat, akik megfelelő exporttapasztalattal és elegendő kapacitással rendel­keznek. Tekintettel a termékpa­letta sokféleségére több cég is szóba jöhet. A keresett termék- csoportok a következők: gyer­mekbútor, fából készült játé­kok, esztergált farészek, kárpi­tozott bútorok váza és egyéb fa­részei, félkésztermékek, mint pl. faforgácslemez, rétegelt le­mez, funérlemez, tömör fale­mez, hajlított, rétegelt lemez, fűrészáru. Az említett termékek közül pillanatnyilag a cégnek az esztergált darabok iránti érdek­lődése a legnagyobb. (187) — Német raktár — felszá­molás miatt — olyan magyar kereskedőkkel vagy cégekkel keresi a kapcsolatot, amelyek . konyhabútorok gyakorlatilag valamennyi tartozékát (félkész termékek) felvásárolnák. El-a dásra kínál többek között előla­pokat, vasalatokat, beépített egységeket, fogantyúkat, gom­bokat stb. (188) — Osztrák cég keres gyártót évi 30—40 000 darab kisméretű műanyag dobozra. (189) —- Osztrág cég bőr-, illetve műanyag táskák varrására keres vállalkozókat. A táskák saját tervezésűek is lehetnek. (190) — Német cég olyan magyar fa- és fűrészüzemekkel keresi a kapcsolatot, melyek számára fe­délléceket* zsaluzató, stb. szál­lítanának. (191) — Német cég együttműködés céljából magyar fa- vagy fű­részüzemmel keresi a kapcsola­tot lombfából (akác és bükk) készült termékek gyártásához. A technikai felszerelések be­szerzését, valamint a termékek export útján történő értékesíté­sének megszervezését vállalná. (192) — Romániai cég szeretne vá­sárolni 25 0001 búzát. (193) Üzleti találkozó. Ka­maránk magyar-román üzle­tember-találkozót szervez Békéscsabán a Garzon Szálló nagytamében 1994. október 6- án. A rendezvényen Gheorghe Domuta, a Magyaroszági Ro­mán Nagykövetség gazdasági tanácsosa és Halász Ferenc az IKM román referentúrájának vezetője tart tájékoztatót a gazdasági kapcsolatokról, a leggyakoribb kiviteli és beho­zatali nehézségekről. A találkozóra minden érdeklődőt várnak a szervezők. Egy Legsürgetőbb tennivalónk a megyében működő összes vál­lalkozás, gazdasági szervezet számbavétele volt, hiszen a tör­vény kötelezővé teszi számukra -a kamarai tagságot. A céglisták elkészülte után a vállalkozások tevékenységi körének, nagysá­gának és tulajdonosi körének megfelelően történik a három kamaratípus valamelyikébe történő besorolásuk. A céglis­mányzatok nagyon sok segítsé­get nyújtottak, amire nagy szük­ség volt, hiszen a legkézenfek­vőbb megoldás az APEH-nél meglévő nyilvántartásnak a szervezőbizottságok rendelke­zésére bocsátása a törvényi előí­rások ellenére sem történt meg. A szervezőbizottság egy héten belül megküldi a települési ön- kormányzatoknak az előzetes listákat, amelyek azt hivatalos helyiségükben 10 napra — ok­tóber 1—10 között—közszem­lére kifüggesztik. A fenti infor­mációkról a képernyőn ke­resztül is értesülhetnek.. Az Al­földi Stúdió Business teleclub című műsorában Békéscsabán péntekenként 19—20 óra kö­zött, a megye más településein hétfőn vagy kedden 17—19 óra között lehet látni. A Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Rt. egy éve a Bábolna- holding vagyonkezelésében működik. Mint Ulbert István vezérigazgató elmondta, igen eredményes volt ez az egy esz­tendő: 25 százalékkal nőtt az árutermelés, állandósult a lét­szám, és nem kell tartani elbo­csátásoktól. Stabilizálták az exportárakat, a külföldi piaco­kon keresettek termékeik. Franciaországba elsősorban liba- és kacsamájat, Németor­szágba liba- és kacsahúst, a McDonald’ étteremláncnak csirkemellfilét szállítanak. Jut termékeikből Angliába, Ausztriába, Olaszországba és Japánba is, ahol különösen kedvelik a nagyméretű, 850 gramm feletti libamájat. A belföldi piacon is bővítették az áruválasztékot, mintegy száz­féle terméket kínálnak, s külö­nösen keresettek az úgyneve­zett vörösáruk, felvágottak. Nemcsupán Békéscsabán van mintaboltjuk, hanem Buda­pesten és Szegeden is nyitnak hasonlókat. Az igazán nagy szenzáció a közeljövőben vár­ható, a gyár központi épületé­ben diszkont áruházat nyitnak, ahonnan a megyei kis- és nagyfogyasztókat látják el, és teljes árúválasztékot biztosíta­nak. A diszkont áruház nagy­ságára jellemző, hogy 500 mil­lió forintos évi forgalomra ter­vezik, ami egyharmada a teljes saját bolthálózati bevételnek. Két tényezőnek döntő sze­repe van a sikerben, az egyik a termeltetés fellendítése, a má­sik a műszaki fejlesztés. Ami az elsőt illeti, a gyár kétezer kistermelővel áll kapcsolat­ban, akik biztosítják a kívánt minőségű alapanyagot. Jelen­tős ez azért is, mivel döntően családi vállalkozásokról van szó, s így 10-12 ezer embernek jelent megélhetést vagy kere­setkiegészítést a baromfitar­tás. A technológia fejlesztésé­re mintegy 100 millió forintot fordítottak, ami elsősorban az előhűtés, a tárolás és a csoma­golás korszerűsítését, végső­soron a minőség javítását, a termék esztétikus megjelené­sét, vagyis a fogyasztók érde­keit szolgálta. S. F. Leltár a mezőgazdaságban Az ősz beköszöntővel összeírok fogják járni a falvak, városok utcá- ités amegye jelentős tanyavilágát. Vigh Zoltán, a KSH megyei igazgatója mondja: —Az 1991. évi általános me­zőgazdasági összeírás óta nem volt teljes körű összeírás. Az akkor megismert kép rengete­get változott. A földterület je­lentős hányadának tulajdon és használat szerinti összetétele alapvető változáson ment ke­resztül. Az állatállomány szá­mában lényeges csökkenés kö­vetkezett be. Mindezek szüksé­gessé teszik a mezőgazdaság in­formációs rendszereinek teljes megújítását. Az új agrárstatisz­tikai rendszert 1995-től tervezi bevezetni a Központi Statiszti­kai Hivatal. A bevezetés elen­gedhetetlen feltétele a mező- gazdasági tevékenységet foly­tató gazdaságok nyilvántartása, feltérképezése. Ezért a KSH a Földművelésügyi Minisztéri­ummal közösen 1994 októberé­ben teljes körű mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végez országszerte. Meg kell ismemi egyrészt a jelenlegi ál­latállomány számát, kor, ivar szerinti összetételét és területi elhelyezkedését, a termőföld tulajdoni nagyságát és haszná­latának mértékét. Az összeírás megyénkben mintegy 100 ezer háztartást érint majd. Az össze- íróink — akiket igazolvánnyal is ellátunk — októberben a me­gyében mintegy 90—100 ezer olyan háztartást keresnek fel, ahol mód van mezőgazdasági termelésre, vagyis lehetőség van haszonállat tartására vagy a családok használatában van legalább 400 négyzetméter művelt terület. A számlálóbiz­tosok az állatokat megtekintés (számlálás) alapján, a föld­területi és még néhány terme­léshez szorosan kapcsolódó adatot bemondás alapján írnak a kérdőívekre. Az adatok titkosak, ezeket a statisztikai törvény értelmében sem adózásra, sem egyéb célra nem szabad felhasználni. Kizár rólag statisztikai célt szolgál­nak. Meg kell jegyezni, hogy a törvény egyrészt védi az adat- szolgáltatót, másrészt kötelezi is a tényleges adatok közlésére. Az összeírás október első nap­jaiban indul és három hétig tart Kéijük a lakosságot, hogy a Föld­művelésügyi Minisztrium, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal megyei szervei és a helyi önkormányza­tok képviseletében megjelenő összeírókat fogadják megértéssel és a minél pontosabb adatok köz­lésével járuljanak az összeírás si­keréhez. Közreműködésüket ez­úton is köszönjük. A tőzsde napi forgalma (09.26-án) Teljes vételár nem hivatalos (forint) indexe: Részvények 104,968,000 1472.81 Opciós kötések­(+2.60) Kincstárjegyek 7962,064 Kötvények 2,908,670 Kamatozó k.jegy­Befektetési jegyek 169,850 Kárpótlási jegyek 31,997,110 Összes forgalom 148,005,700 Valutaárfolyamok 1994. szeptember 27-én Angol font vétel 168,8 közép 170,3 eladd 171,83 Ausztrál dollár 79,3 80,0 80,73 Belga és lux.frank (100) 335,9 338,6 341,44 Dán korona 17,5 17,7 17,89 Finn márka 21,9 22,0 22,25 Francia frank 20,2 20,4 20,57 Görög drachma (100) 45,3 45,7 46,14 Holland forint 61,6 62,2 62,73 ír font 167,1 168,5 169,90 Japán yen (100) 108,8 109,7 110,70 Kanadai dollár 79,3 360,3 80,1 80,88 Kuvaiti dinár 363,6 366,97 Német márka 69,0 69,6 70,28 Norvég korona 15,7 15,9 16,05 Olasz líra (1000) 68,5 69,1 69,80 Osztrák schilling (100) 981,6 989,9 68,3 998,31 Portugál escudo (100) 67,8 68,94 Spanyol peseta (100) 83,2 84,0 84,75 Svájci frank 83,5 84,1 84,84 Svéd korona 14,3 14,4 14,61 USA dollár 107,1 108,1 109,11 ECU (Közös Piac) 131,9 133,1 134,23 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5. * Iel:(66)442-520 Fax:(66)445-520 BÉKÉS MEGYÉÉRT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI A LAPÍTVÁNY Felhívás Békés megye vállalkozóihoz! A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kitűzött stratégiai céljainak megfelelően segítséget kíván nyújtani a me­gye vállalkozóinak kül- és belföldi üzleti partnerek felkutatásá­ban, szabad kapacitásaik lekötésében, termékeik értékesítésé­ben. Ennek keretében az alábbi szolgáltatásokra hívjuk fel a tisztelt vállalkozók figyelmét: Céginformáció szolgáltatás: A Creditreform nemzetközi cégszövetség tagjaként megbízha­tó, teljes körű információadás potenciális kül- és belföldi partne­rekről (céginformáció, banki információ). A szolgáltatás kedve­ző díjtétel mellett a világ bármely országában működő cégről, vállalkozásról kérhető. Marketing adatbázis: Várjuk olyan vállalkozók jelentkezését, akik termékeik, szolgál­tatásaik számára új piacokat keresnek és az ehhez kapcsolódó információikat különféle adatbázisokban kívánják elhelyezni. Elsősorban nyugat-európai és a FÁK országok felé szóló aján­latokat kérünk, de belföldi és egyéb külföldi ajánlatot is foga­dunk. , Telefon: (66) 442-520. Telefon: (60) 385-660. Telefon: (66) 341-823. Telefon: (66) 463-448. Jelentkezési lapok az alapítványnál és alirodáinál igényelhetők az alábbi címeken: Alapítvány: 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5. Battonyai aliroda: 5830 Battonya, Fő u. 91. Békési aliroda: 5630 Békés, Kossuth u. 18. Gyulai aliroda: 5700 Gyula, Városház u. 23. Szeghalmi aliroda: 5520 Szeghalom, Tildy u. 30. Telefon: (69) 385-666. A SZOLGALTATAS EZ EVBEN DÍJTALAN!

Next

/
Thumbnails
Contents