Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-28 / 229. szám

1994. szeptember 28., szerda B ŰNBE(L)ESÉS MES MEGYEI HÍRLAP Orosházi nyugállományú tűzoltók gyopárosfiirdői találkozója Iboly, a locsolókocsi Ebéd előtti visszarévedés a közösen megélt múltba Hírek Törvényes korbácsolás. Egy Szingapúrban élő ameri­kai tinédzsert vandalizmusért és rongálásért — az ott honos drákói és meglehetősen barbár törvénykezés szellemében — megkorbácsolásra ítéltek. A 17 éves fiú amerikai állampol­gár, szüleivel hosszabb ideje Szingapúrban él. Bűne, hogy sprayvel lefestett néhány lám­paoszlopot, autókról lelopta a szépen krómozott márkajelzé­seket. Szóval nem főben járó bűnöket követett el, mégis megvesszőzésre ítélték, amely igen kegyetlen büntetés, mert alaposan átvizesített bam­buszbotokkal hajtják végre. A Los Angeles Times-nak si­került egy matrózt felkutatnia, aki többször is saját szemével látott ilyen nyilvánosan végre­hajtott vesszőzéseket. Az ille­tő igazán nem tekinthető pu- hánynak, de még ő is borza- dállyal idézte fel a látottakat. Ez a beszámoló is csak olaj volt a tűzre, úgyhogy megle­hetősen nagy a felháborodás Amerikában. Diplomáciai úton próbálják kimenteni a gyereket a szingapúri hatósá­gok karmaiból, de úgy tűnik, hogy még Clinton elnök mina­pi közbenjárása sem elegendő a szingapúri kegyelemhez. Tragédia a busz alatt. Autóbusz alá vetette magát Kondoroson a helybéli Sz. J. szeptember 26-án éjfél előtt öt perccel. A szerencsétlenül járt ember búcsúlevelet hagyott maga után, ily’ módon öngyil­kossági kísérletéhez nem fér kétség. Sz. J.-t súlyos, életve­szélyes sérülésekkel szállítot­ták kórházba. Hagyomány, mégpedig igen nemes szokás az orosházi tűz­oltók között is, hogy évente egyszer találkozót szerveznek nyugállományú társaik szá­mára. Élmény ilyenkor egy­mással megbeszélni az eltelt év történéseit, de jut idő a szakma helyzetének megvita­tására is. Az orosházi nyugdí­jas tűzoltók napját szeptember 24-én Gyopárosfürdőn hozták tető alá. A nyugállományú tűz­oltókat, feleségeiket Kiss Jó­zsef tűzoltó alezredes, oroshá­zi tűzoltóparancsnok köszön­tötte, a megyei parancsnok ne­vében pedig Nyeste Lajos tűz­oltó őrnagy jelent meg a ren­dezvényen. A parancsnok a tűzoltóságok ellehetetlenülé­séről szólt: felszereléseik el­avulnak, az újak beszerzése szinte elérhetetlen, hiszen a tízmilliós saját rész letétele a pályáztatásnál gazdagabb vi­dékeken is komoly gondot okozhat: sem a tűzoltóság költségvetése, sem az önkor­mányzat pénze nem alapozza meg a vásárlást. Illetékességi területük vállalatai pedig nin­csenek olyan helyzetben, hogy milliókkal tudnának segíteni rajtuk. S kérdés az is: vajon adományokból kell-e „össze­koldulni” azt, amiről az állam­nak, az önkormányzatoknak kötelességük lenne gondos­kodni? Az aktív tűzoltók jöve­delme másokéhoz viszonyítva egyre kevesebb. Orosházán már az is hagyo­mánnyá kezd válni, hogy K. Tóth József nyugállományú zászlós ilyen alkalmakkor visszatekint az orosházi tűzol­tóság emlékezetnyi távolság­ban lévő múltjába. Tavaly a jelenlegi laktanya átadásának negyvenedik évfordulójáról emlékezett meg, idén a közsé­gi hivatásos tűzoltóság öt évti­zeddel ezelőtti megszünteté­sét választotta az „időséta” ki­indulási pontjául. — Pár nap híján ötven éve ennek — mondta K. Tóth Jó­zsef. — Az akkor szolgáló tűz­oltók közül egy 81 éves bajtár­sammal már csak ketten élünk. Akkoriban — akár a legtöbb helyen — az orosházi tűzoltó őrszoba is a községháza udva­rán volt található. Ennek egy kis darabja még ma is látható. A szolgálatot tizennégy hiva­tásos tűzoltó látta el az önkén­tesek segítségével. Ez utóbbi­ak huszonnégy fillért kaptak éjszakánként. Negyvennyolc óra szolgálatot huszonnégy óra pihenő követett... Azért szó sem volt szomor­kás emlékezésről. Amikor pél­dául előadásával ideért, a ren­deléseket korábban már fel­vett pincér megjelent látóme­zejében. Korábbi hanghordo­zásán mit sem változtatva K. Tóth József odaszólt neki: „Volt egy háromcentes rende­lésem!” — Tűzmester, törzstűzmes­ter meg hasonlók járták akko­riban ama használatos rendfo­kozatok helyett — folytatta, miután helyreállt a nevetés okán átmenetileg felborult rend. Sorolta a szereiket: a 2500 liter vizet szállító tartá­lyos gépjárműfecskendőt, egy teherkocsit, melyen egy per­cenként 400 liter vizet továb­bító kismotorfecskendőt he­lyeztek el. De volt lóvontatású kocsijuk is egy valamivel na­gyobb teljesítményű kismo­torfecskendővel, s egy-egy, akkor még hagyományosan el­terjedt kocsifecskendőjük, mozdonyfecskendőjük. A 3000 literes tartállyal ellátott locsolókocsi pedig alkalma­sint besegített a tűzoltóknak. Azon a napon, amikor egy új tűzoltókocsi első bevetésére indult, megkapta a naptárban aznap található nevet: így lett egy-egy fecskendőjük neve Zsuzsa, Lajcsi, a locsolóautó pedig Iboly-kocsi... Feleleve- nítendőnek látszik e hagyo­mány. — A Városok és Várme­gyék Országos Mentő Egylete részeseiként 1949-ig egy men­tőkocsit is működtettek az orosházi tűzoltók — mondta a visszaemlékező. — A mentő­kocsit aztán 1944. szeptember 16-án „bevonultatták”. Ké­sőbb „kibelezve” rátaláltunk, 1946-ban Budapesten felújí­tották, 1949-ig — amíg a tűz­oltóság ellátta a mentőszolgá­latot — használtuk. A többi járművünkről 1944. szeptem­ber húszadika körül rendel­keztek: ha ideér a front, el kell szállítani azokat. Október ha- todikán megindult a támadás, az állomást is bombatalálat ér­te, számos'más tűz keletkezett a községben. Ezeket eloltot­tuk, majd hatan vállalkoztak arra, hogy elviszik a felszere­léseket. Őket később nem iga­zolta az illetékes bizottság, így elkerültek a tűzoltóságról. Ami felszerelés maradt, azzal október nyolcadikán felvettük a szolgálatot. Előbb kocsifecs­kendővel, aztán egy faküllős gépjárművel vonultunk. Ere­detileg a battonyaiaké volt, úgy találtunk rá, később persze hazavitték. Az orosz várospa­rancsnokság ránk nézve sok kedvező döntést hozott. Csak azt kérték, hogy egy ideig ne járjunk a németekére nagyon hasonlító szürke egyenru­hánkban. Pár hét után ismét felvehettük. Lovakkal is kise­gítettek bennünket. Ahogy múlt az idő, a fogságból haza­jöttek ismét felvették a szolgá­latot. Aztán mindenki visszazök­kent a mába. Megebédeltek, elbeszélgettek, s abban marad­tak: jövőre ismét találkoznak. / Újabb félmilliós vegyszerlopás Varga Péter, a Ménesbirtok Rt. vagyonvédelmi csoportjá­nak vezetője a következőkkel egészítette ki a történetet: — A négy volt dolgozónkat azonnali felmondással elbo­csátotta a vállalatvezetés. Olyan emberek, akik hozzá­nyúlnak a ménesbirtok vagyo­nához, nem dolgozhatnak a részvénytársaságnál; ezt a ve­zérigazgatónk többször is kije­lentette, s ebben következete­sek vagyunk. A mi feladatunk most az, hogy feltárjuk, mi­lyen szabálytalanságok követ­keztében történhettek meg a vegyszerlopások. — A városban eddig is sok szóbeszéd terjengett. Az önök földjeit munkálok nem nagyon értik, hogy a ménesbirtok mi­ért fizetteti meg velük a vegy­szerezés díját, ha egyszer a ré­pa- vagy a kukoricaföldjüket ellepi a gaz. — A tavaszi, hasonló nagy­ságrendű vegyszerlopás rak­tárról történt. Az akkor elvitt anyagokat senkinek sem szám­láztuk, mert hiszen nem lettek kipermetezve, kiszórva. A most ellopott és megkerült intenzív növényvédőszer pedig preven­tív célokat szolgál: a haté­konyságát csak jövőre tudjuk felmérni. Mindenesetre felül­vizsgáljuk a már lepermetezett táblákat. Amennyiben megma­rad bennük a fény ér cirok és a többi gyom, nyilvánvaló, hogy visszaélés történt, a dózis ki­sebb volt az előírtnál, vagy egyszerűen vízzel kezelték a Sápszki András törzsparancsnok és Birtyik Csaba vagyonőr táblát. leltárba veszi a lefoglalt vegyszereket Ménesi György Pályázati hirdetmény! A Dunaholding-Békéscsaba Kft., mint a Kardosi Egyetértés Mgtsz felszámolója, értesíti az érdeklő­dőket, hogy felkínálja az alábbi vagyontárgyakat részben vagy egészben történő megvásárlásra. 1. Sertéstelep állománnyal együtt. 6242,2 m2 épület, 77 141 m2 földterületen, 314 db anyakoca és szapo­rulata 2490 db. 2. Szarvasmarhatelep. 4419.7 m2 épület, 64 619 m2 földterületen. 3. Kacsatelep. 7233 m2 épület, 34 619 mMöldterületen. 4. Gépműhely, géptelep. 1403 m2 beépített terület, 22 927 m2 földterületen. 5. Szabadidőközpont. 244.7 m2 beépített helyiségek, 4991 m2 földterületen. 6.70 vaaonos magtár. 417 m2 épület, 3061 m2 földterülettel. 7. Gabonatároló, fémsilók 3 db, 100 vagonos. 8. Kardosi kül- és belterületi ingatlanok, kárpótlásból visszamaradt földek. 9. 2 db VNBC zöldborsócséplő. 1 db KCR rakodógép. Részletes felvilágosítást a felszámoló ad személyesen vagy a (66) 388-254-es telefonszámon. K Az ajánlatokat írásban 1994. október 10-én 15 óráig kérjük a termelőszö­vetkezet központjába eljuttatni, 5552 Kardos, Csabai u. 68. sz. AZ AJÁNLATOKNAK TARTALMAZNIA KELL: ❖ az ajánlattevő megnevezését, ❖ pontos címét ❖ vásárolni kívánt vagyontárgyak felsorolását ❖ fizetés feltételeit, garanciáit. Az ajánlatok elbírálására és a szerződések megkötésére október 18-áig kerül sor, melyről az ajánlattevőt írásban értesítjük. Az ajánlatok elbírálásánál a fel­számoló kiegészítő adatokat kérhet, és fenntartja a jogot nem megfelelő ajánlat esetén a visszautasításra. A pályázathoz 500 E Ft bánatpénzt kell letétbe helyezni, mely sikeres vásárlás esetén az árba foglalóként beszámít, vásárlás meghiúsulása esetén visszafize­tésre kerül. (Folytatás az 1. oldalról) — Összesen több mint 600 liter vegyszert foglaltunk le a hétfőről keddre virradó éjsza­ka. Hat rendőr, a leírónk és három vagyonőr dolgozott az ügyön, melyet reggel nyolcra sikerült teljesen felderítenünk — mondja Sápszki százados. — Elgondolkodtató, hogy amikor becsületes mezőhe- gyesi emberek munka nélkül vannak, a ménesbirtokon al­kalmazzák azt a vidéki H. B.-t, aki áprilisban szabadult a bör­tönből. Többször hallottam, hogy a vegyszerlopások miatt gazosak a földek. Nem 'akar­tam elhinni... Ugyanakkor szeretném megköszönni a va­gyonvédelmi csoport segítsé­gét. A birtokkal más vonatko­zásban is jó az együttműkö­désünk; az elmúlt éjszaka ta­lán bizonyítottuk is, hogy nem érdemtelenül kapjuk a támo­gatást. Ezt követően telefonon fel­hívtuk Kiss Tivadart, a mező­kovácsházi körzet növényvé­delmi felügyelőjét. — Az eltulajdonított kemi­káliák között van I., II. és III. kategóriás vegyszer — mond­ta. — Némelyiknek egészen magas a veszélyességi értéke. A Polytanol például foszfor­hidrogén mérget bocsát ki ma­gából, mezei pockok irtására használjuk. Igaz ugyan, hogy az Agropon, a Decis és a Glial- ka kiskereskedelmi forgalom­ban szabadon vásárolható, de nem ilyen mennyiségben. Saj­nos eléggé gyakoriak manap­ság a vegyszerlopások. Ezúton is szeretném felhívni a nö- vényvédős kollégák figyelmét a vegyszerek őrzésére, fel- használásuk ellenőrzésére.

Next

/
Thumbnails
Contents