Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-28 / 229. szám

Q KÖRKÉP Képviselői fogadóóra. Tóth Károly országgyűlési képviselő fogadóórát tart 1994. szeptember 30-án, 13— 15 óra között. A fogadóóra he­lye: MSZP megyei iroda, Bé­késcsaba, Szabadság tér 11— 17. (félemelet). Klubot alapítanának. A napokban tartottak közgyű­lést a nyugdíjas-szövetség tag­jai Orosházán. Itt született egy határozat: a szövetség tagjai közül a klubokhoz nem kötő­dők részére szerveznének egy városi csoportot. Ezzel a céllal tart fórumot az előkészítő bi­zottság szeptember 29-én 15 órai kezdettel a Pacsirta utca 8. szám alatt lévő pártok háza nagytermében. Testületi ülés. Csütörtö­kön délután két órakor tartja soros ülését Békés város ön- kormányzati képviselő­testülete a városháza díszter­mében. Napirenden szerepel egyebek között a város első félévi költségvetésének telje­sítése, az önkormányzati laká­sok elidegenítéséről szóló he­lyi rendelet alkotása és a lakos­sági polgári védelmének meg­szervezése. Politikai darab — nem kabarészinten Friedrich Dürrenmatt János királyát Szőke István rende­zi. A tragikus komédia Shakespeare királydrámájá­nak átdolgozása, és a svájci német szerző szerint politi­kai darab. Mit jelent ez itt és most? — erről kérdeztük a Jászai-díjas rendezőt. — Minden rendezőnek az jelenti az igazi feladatot, hogy az előadásban milyen mértékben legyen jelen a két szerző. Nem lehet túl sok Shakespeare, de túl sok Dür­renmatt sem; a helyes arányt, egyensúlyt kell meg­teremteni. Komolyan vet­tem Dürrenmatt szándékát, hogy revideált, módosított változatról van szó. De nem akart lényeges változást, megtartotta például a régi szerkezetet, csak korszerűb­bé, könnyebben érthetővé tette a művet. A váltó hason­latot tudom felhozni: a sínek közötti kis távolság hosszú távon megnő. Minden Shakespeare- és különösen minden Dürren- matt-darab aktualizálható, de nem akartuk kabarészint­re leszállítani. Őszintén mondhatom, konkrétan nem gondoltunk politikn­„A színpadon egyen­súlyt kell teremteni." Fotó: Kovács Erzsébet sokra, ismert személyekre, mert mindez kisebbítené a dráma jelentőségét. A nép és a hatalom viszonyát akar­tuk a mai ember elé tárni. A korszerűsítést tehát nem hajszoltuk, nem erőltettük, de pesze nem is tudtuk meg­kerülni. A darab minden pil­lanatában mai, mindenki­nek ismerős. Ebben nagy szerepe van Görgey Gábor kitűnő fordításának. Nem láttuk értelmét, hogy visszavigyük a 12. század­ba, de a túlságos előrelépést sem láttuk szerencsésnek. Természetesen nem korta­lan előadásról van szó, hanem . korszerű szín­házról és valódi kortárs mű­ről. —Dürrenmattól ismert A fizikusok, Az öreg hölgy lá­togatása, de keveset tudunk a János király magyarorszá­gi bemutatóiról. — Kerényi Imre rendezte 7-8 évvel ezelőtt főiskolá­sok vizsgaelőadásaként, majd a budapesti Várszín­házban. Szegeden még ko­rábban játszották, 1969-ben. Érdekesség, hogy ott, a Ko­mor István rendezte előa­dásban Pandulpho szerepé­ben Konter Lászlót láthatta a közönség. —A jellegezetes dürrenmatti humorral találkozunk-e? — A humor abszolút dön­tő dramaturgiai eleme az előadásnak. Dürrenmatt bölcs ember volt, jól tudta: a humor gyógyít, átsegít az élet borzalmain. Tudta, olyan szörnyű a világ, hogy csak kíméletlen humorral lehet nézni. Marcel Pagnol filozófus jut eszembe: „A nevetés Isten adománya, és talán azért adta, hogy ér­telmünkért megvigasztal­jon.” Niedzielsky Katalin Gyulai Fidesz: Danes László Kukorica-bemutató. Hunyán szeptember 30-án 10 órai kezdettel a Búzavirág ét­teremben kukorica-bemutatót tart a Hungarofarm Kft., a CI- BA Hungária Kft. és a KITE Rt. Megnyitóbeszédet Markus Ritter igazgató, a CIBA Hun­gária Kft. vezetője mond. Szó lesz az agrotechnikai tényezők kukoricára gyakorolt hatásá­ról és az új hibridfajtákról. Kié a ház? Szeptember 30- án, pénteken a szegedi „Tóbi­ás mester és barátai” gyermek­színház művészei a „Kié a ház?” című darabot adják elő a sarkadi Bartók Béla Művelő­dési és Szervező Központban. Délelőtt 10 órakor az óvodá­sok, délután 14 órától pedig a kisiskolások láthatják az elő­adást. „AKIK SZERET­NEK, ÁBRÁNDKÉ­PEKET KÖLTENEK MAGUKNAK” (VERGILIUS) Danes László 34 éves, gyulai gépész üzemmérnök, a város egyik vagyonhasznosítási me­nedzsere a Fidesz gyulai szer­vezetének polgármesterjelölt­je — jelentette be tegnap egy (Folytatás az 1. oldalról) tek, és az alábbi petíciót juttat­ták el Gál Zoltánhoz, az Ország- gyűlés elnökéhez: „Állítsanak fel egy szakértőkből álló parla­menti bizottságot, amelynek ja­vaslata alapján az Országgyűlés október 31 -éig hozzon döntést a gilisztaügy megoldására.” Amíg ügyükre nem találnak megoldást, a nagyszénási gi- lisztások is csatlakoznak azok­hoz, akik a Parlament előtt de­monstrálnak — tudtuk meg kedd reggeli telefonálónktól, Kiss Lászlóné nagyszénási kárvallottól. Elmondása sze­rint szerdától otthon, vagyis a faluban kívánják folytatni az éhségsztrájkot. sajtótájékoztatón Csóka Já­nos, a párt városi vezetője. Egyes információk szerint személyét az MDF és a KDNP helyi szervezetei is elfogadha­tónak tartják, így nem lenne Megkerestük dr. Tímár Lászlónét, aki 14 szénási sors­társával a hét első napján a fővárosba utazott, hogy ott le­hessen a Parlament előtt. Tőle tudtuk meg az alábbiakat: — Körülbelül harmincán vagyunk a faluban, akik a gi­lisztaügybe belekeveredtünk. Őket is képviseltük hétfőn Bu­dapesten. A jelenlévők hangu­lata egyébként nagyon elkese­redett volt, ami nem csoda. Sajnos eddigi erőfeszítéseink kudarcra voltak ítélve. Hiába kértük, hogy vizsgálják meg, kik a felelősek, kik adták — hatalmi szóval! — áldásukat erre a „cirkuszra”, kiknek „köszönhetik” a kisemberek a meglepő, ha teljes ellenzéki támogatással indulna a válasz­táson. A sajtótájékoztatón el­hangzottakat holnapi szá­munkban részletesen ismer­tetjük. beugrasztást. Mi ügyvédet is fogadtunk, de az ügyünk meg­rekedt. Nincs előrelépés. Most egy újabb levelet küldtünk Gál Zoltánnak, ebben tájékoztat­tuk, hogy Nagyszénáson szoli­dárisak vagyunk a fővárosi éh- ségsztrájkolókkal. A rendőr­séghez is eljuttattuk ké­relmünket, jeleztük, hogy sze­retnénk a faluban folytatni a demonstrációt. Ennek néhány nap múlva lesz foganatja, ad­dig is támogatjuk a fővárosban összegyűlteket. Szerdán reg­gel mi, érintettek találkozunk a helyi művelődési ház előtt, és majd meglátjuk, hol és mi lesz a folytatás. Csete Ilona A gilisztamaffia szénási áldozatai sztrájkolnak Kolera a keleti kapuk előtt Kolera járványról érkeznek a hírek Keletről. Félő tehát, hogy nyitott határainkon valakik valamivel behurcolják a bajt — Jogos-e a félelem? — kér­deztük dr. Kiss Viktóriától, a megye tisztifőorvosától.-—Járvány sem az országban, sem a megyében nincs — kezd­te tájékoztatását a főorvos­asszony. — Fennáll viszont az eseti behurcolás veszélye Uk­rajnából és Romániából egy­aránt. De az is kézenfekvő lehet, hogy tőlünk megy látogatóba valaki ezekre a helyekre és ha nem figyel, baktériumgazda le­het. Ha ez történik, akkor is egyedi a fertőzés és gyógyítha­tó. Természetesen a beteg min­denképpen kórházi terápiát igé­nyel, ahol folyadék-, só- és elektrolitpótlással gyógyítható a kolera. — Miért retteg mindenki, ha meghallja a kolera szót? — Pánikra semmi ok, hiszen nem a középkorban élünk. Aho­gyan említettem, gyógyítható betegségről van szó. Nagyon fontos a lakosság tájékoztatása. Azt kérjük, ha egy mód van, ne utazzanak a járvány sújtotta or­szágokba. Ha mégis halasztha­tatlan ügyük van, tegyenek meg minden óvintézkedést... —Például oltassák be magu­kat? — Sajnos a kolera ezen típu­sa ellen megfelelő oltóanyaggal nem rendelkezünk. Ami van, az 50 százalékos védettséget ad, de természetesen ennek ellenére is beadjuk a védőoltást, kérésre. Hangsúlyozom, inkább a meg­előző higiénés szabályokat kell betartani. Ne vegyenek utcai A kolera az emésztő­rendszer fertőző megbe­tegedései közzé tartozik. Kórokozója: a vibrio cholerae, vagy az eltör baktérium. Terjedése: a kórokozó baktérium a szájon átjut a szervezetbe és a beteg széklettel üríti. Néhány órás vagy maxi­mum ötnapos lappangás után alakul ki. Tünetei: hasmenés, hányás, a híg rizslészerű széklet. _________________s--------------­á rusoktól élelmiszert, ne igya­nak forralás nélkül csapvizet, ne egyenek kagylót, csigát... —És ha valaki a piacon vesz áthozott élelmiszert? — Legálisan nem szabad be­hozni élelmet. Ha mégis átke­rül, az a tanácsunk, hogy isme­retlen eredetű élelmiszert sehol ne vásároljanak. —Történt-e valamilyen meg­előző intézkedés a határokon? —Nemrégen beszéltem a ha­tárállomással: elmondták, hogy fokozott fertőtlenítést végeznek azokon a helyeken, ahol eddig is odafigyeltek a higiénére. — Tegyük fel, hogy mégis bekerül a kolerajárvány. Fel­készült rá az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat? — Igen. Az intézet rendelke­zik oltóanyaggal, felkészültünk a laboratóriumi vizsgálatokra is és van megelelő mennyiségű antibiotikum is. B. V. 1994. szeptember 28., szerda Életünk egy ideig még nehéz marad (Folytatás az 1. oldalról) hozzájárult a bajok tetézéséhez. Meredeken csökkent az állami támogatás, szétesett a felvásár­lási rendszer, az agrárrendtar­tás. A mezőgazdasági termelés közel egyharmaddal csökkent. A kárpótlást és az állami tu­lajdon magánkézbe adásának folyamatát bírálta legélesebben Hóm Gyula. Úgy vélte, hogy több évtized után vagyoni kár­pótlással képtelenség igazságos jóvátételt megvalósítani, s a fo­lyamat rendkívüli mértékben megterheli a még megmaradt állami vagyont. Mindeközben óriási spekuláció folyt a kárpót­lási jegyekkel, napjainkban alig felük van az eredeti jogosultak birtokában. A privatizáció csa­lódást okozott a magyar társa­dalom többségének. A két va- gyonkezelő-privatizáló szerve­zet vezetése kellő ágazati szak­értelem és személyi felelősség nélkül szabad kezet kapott arra, hogy szűk politikai megfontolá­sok és csoportérdekek alapján döntsenek az egyes ügyekben. A súlyos hiányosságok miatt az elmúlt négy év alatt sok száz milliárd forintnyi vagyont ve­szített a magyar társadalom. A helyzetértékelés során szó esett még röviden a majd ötszáz alapítványnak átutalt állami pénzekről, a milliós végkielégítésekről, a hivatali nemtörődömségről, a fekete- gazdaságról, a csőd szélére ju­tott kórházakról, a nyolcosztá­lyos alapiskola felmorzsolásá­ról és még sok minden másról. A beszéd második feléből ar­ra kaphattunk választ, hogy mit tesz, mit tehet a kormány ebben a helyzetben. Elkészíti az 1998­ig tartó időszakra vonatkozó gazdaságpolitikai tervezetet és jövő év áprilisáig a parlament elé terjeszti, 1995-ben befejezi a kárpótlást és új lendületet ad a privatizációnak. Az állami ban­kok döntő többségének privati­zálását is szeretnék lezárni a jövő év végéig. Céljuk, hogy megteremtsék a kárpótlási jegy értékének biztonságát. Ösztön­ző intézkedéseik nyomán az ex­port már ajövő évben jelentősen nőni fog. 1995-ben a mezőgaz­daság minden más ágazatnál nagyobb költségvetési támoga­tást kap, két éven belül új típusú felvásárlói hálózatot és megbíz­ható agrárrendtartást kívánnak megteremteni. A kormány rámutat, hogy gazdasági téren milyen lépése­ket kell tennie, de egyben kije­löli, hogy szocális szempontok miatt hol van a határ, amit akkor sem lép át, ha a gazdasági logika szerint az indokolt lenne. A nyugdíjak lépést fognak tartani az árak emelkedésével. Javítani fogják a családi ellátásokat az alacsony jövedelmű háztartá­sokban. Az egészségjavítást nem­zeti programmá teszik. 1995 őszéig befejezik a bírósági eljá­rások reformját, mert elviselhe­tetlen, hogy az állampolgárok százezrei éveken át várakozza­nak jogsérelmeik orvoslására. Záró gondolatként Hóm Gyula arra kérte a munkaválla­lói és a munkaadói szervezete­ket, hogy még az ősszel kössék meg a kormánnyal a társadalmi­gazdasági megállapodást, mert enélkül rendkívül megnehezül­ne a kemény, de progresszív gazdaságpolitika végrehajtása. S.Á. Mindenről, ami érdekli a nőket: Párkapcsolat A féltékenység nehezen gyógyítható A férfiak is ábrándoznak! A hét témája Csúnya nő pedig nincs Divat Bencze Ilona ruhatára Varázslatos kiegészítők Lakás Vendégségben Frajt Editnél Színkavalkád a lakásban Szépség A fejmosás tízparancsolata Test és lélek A fitness ártalmas is lehet Harc az allergia ellen Extra! Tesztmelléklet Az igényes nők hetilapja Az igényes nők hetilapja GYÖNGY vif' c/eT^aíV \V"uk ú-oK'V'1' abtrteParUS

Next

/
Thumbnails
Contents