Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-26 / 227. szám

1994. szeptember 26., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZA T Elutazlak a britek. El­utazott hazánkból vasárnap a brit Coldstream gárda 7. szá­zada, amely szeptember 4. és 24. között magyar—brit közös katonai kiképzésen vett részt. Közölték: a brit katonák az elmúlt héten a békefenntartó feladatok gyakorlását és az éléslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatot — ma­gyar partnereikkel együttmű­ködve — eredményesen telje­sítették. Holland program. A szo­ciálisan hátrányos helyzetű gyermekek oktatását, nevelését speciális programmal bővíthe­tik a megyei pedagógiai intéze­tek. Az oktatási intézmények­nek segítséget nyújtó intézetek a rotterdami Oktatási Szolgálta­tási Központtal kialakított kap­csolataik révén újszerű eszköz­tárat kínálnak a szociálisan hát­rányos helyzetű gyermekekkel való bánásmódhoz. A holland szakemberek magyar kollégá­ik rendelkezésére bocsátották már bevált programjaikat. A holland módszerek, gyakorlati megoldások széles körű meg­ismertetéséhez kíván hozzájá­rulni a hétfőn kezdődő ötnapos szeminárium, amelynek Sze­ged ad otthont. A szakmai ta­lálkozón az ország vala­mennyi pedagógiai intézeté­nek képviselőit tájékoztatják az új lehetőségről. Érvénytelenek a Százévesről hozott döntések? Ülést tart ma 14 órától a város­házán a gyulai képviselő- testület. Az erre szóló meghívó 4 tájékoztató, valamint 18 fő napirendi pontot és 4 bejelentést tartalmaz. Ezek között tallózva találkozunk a sportegyesületek pénzügyi támogatásával, az úgynevezett Városi Sport­egyesületek Igazgatósága in­tézményvezetői pályázatának elbírálásával (melynek ügye közszájon csak úgy forog: ki lesz a sportcsarnok igazgató­ja?). Tájékoztató hangzik el a Gyulai Várfürdő távlati fejlesz­tési tervéről és lehetőségeiről, valamint rendelettervezetet te­kintenek át „a térítési díj és a tandíj összege megállapításá­nak szabályairól”. Módosítani kívánják a közüzemi ivóvízről Folyik az oktatás és a gyógyítás a gyulai Park Szállóban, ahol a Budapestről érkezett Calendula Bt. kül- és beltagjai kedd este óta tevékenykednek. Hírek sze­rint néhány beteget a lakásán is felkerestek, s állítólag egy szo­bát rendelési célokra vettek ki a szállodában, arról azonban nin­csenek információink, hogy ott ténylegesen is kezeléseket vé­geznének. Ilyen tevékenység űzésének természetesen jog­szabályokban jól körülhatárolt személyi és tárgyi feltételei vannak. A 15 ezer forintos vagyonnal alapított Calendula Természet- gyógyász Betéri Társaság 1992 közepén jött létre Budapesten. Egyik beltagja Skopintsev Di­és a szennyvízcsatorna-szolgál­tatás díjának megállapításáról született rendeletet. A köztársasági megbízott törvényességi észrevételeket tett a képviselők ama döntésé­vel kapcsolatban, mely alap­ján saját hatáskörükbe vonták a Százéves cukrászda bérbe­vételére kiírt pályázat elbírá­lását. A köztársasági megbí­zott ugyancsak törvénysértő­nek találta azt a — botrányos körülmények között hozott — testületi döntést, mellyel a be­nyújtott pályázatok elbírálását eredménytelennek nyilvání­tották. A hivatal — mely ere­detileg sem találta törvénysér­tőnek e határozatokat — most azt javasolja a képviselőknek, hogy ne fogadják el a köztársa­mitri néven van bejegyezve, s a cég vezetésén kívül természet- gyógyászati tevékenység a fel­adata. A másik beltag Garasen- ko Alexander, a harmadik tulaj­donos, a kültag magyar, ám ne­vének nyilvánosságra hozatalá­hoz nem járult hozzá a cég be­jegyzésekor. Tevékenységi körük: egyéb humán egész­ségügyi tevékenység. A vállalkozás állítólag az egyik gyulai utazási iroda szer­vezésében látogatott Gyulára. Annyit sikerült megtudnunk a gyógyítást végző orvosról, hogy 1986-ban szerzett általá­nos orvosi diplomát a Donyecki Állami Orvostudományi Egye­temen. Csütörtökön felhívott bennünket telefonon Jókay sági megbízott érvekkel téte­lesen alátámasztott észrevéte­leit. Egy megállapodás-módo­sítás a Bay Zoltán Gimnázium, Egészségügyi Szakközépisko­la és Szakiskola szakképzését a főiskola szervezeti és oktatá­si kereteibe kívánja helyezni. Eldől, hogy lehetővé teszik- e a gyulai művelődési ház szá­mára művészeti oktatási fel­adatok ellátását. Megtárgyal­ják a Honvéd utcai parkban megvalósuló, komoly lakossá­gi ellenkezést kiváltó építke­zés ügyét. (Alighanem sok ér­deklődő lesz ezen a napon a díszteremben.) Remélhetően zöld utat kap majd az a terv, mely Simonyi-emlékszoba lé­tesítését indítványozza. * K.A.J. Park Komélné — a szerdai cikkünk­ben szereplő Mária — azzal, hogy a cikk írójának mondani kíván valamit. Este azonban el­mondta, hogy meggondolta magát. Tőle hallottunk arról, hogy a polgármesteri hivatal szerdán este testőrt küldött a szállóba, ám a városházán ezt a hírt kategorikusan cáfolták. Változatlanul tartjuk ajánlatun­kat, hogy a Calendula Bt. véle­ményének, a Gyulán elért ered­ményeiknek teret adunk la­punkban. Csütörtöki látogatá­sunk időpontjában azt tapasz­taltuk, hogy a rendőrség a szál­lodában gyors, udvarias, ám ha­tározott idegenrendészeti ellen­őrzést tartott. K.A.J. Természetgyógyászati Az orgona virtuóza. Xaver Varnus jön, játszik és sikert arat. Az orgona virtuóza csütörtökön Békéscsabán, a katolikus nagytemplomban kápráztatta el ismét hallgatósá­gát. Az ezerhatszázadik hangversenyére október 31 -én kerül sor a budapesti Kassai téri templomban. Eddig tizennyolc hanglemezt készített, amelyekből több elnyerte a nemzetközi lemzakadémiák nagydíját, míg a legutóbbi ,,Az év hangleme­ze" lett az amerikai orgonatársaság évkönyvében. 1 993 óta a Zalaegerszegi Nemzetközi Orgonafesztivál igazgatója. Békéscsabai hangversenyén — amely telt házzal került meg­rendezésre — Bach műveket és improvizációt hallhattak tőle. Fotó: Kovács Erzsébet Távol-keleti közelképek l.rész: Ulánbátorban a szegényeknek már jurta sem jut „Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy a térség országaiban ne legyünk jelen...” Ezzel a gondolattal zárta távol-keleti látogatását a közelmúltban Göncz Árpád köztársasági elnök. Nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a szó, a gondolat, a kézfogások erejével közelebb hozni Magyarországhoz Mongóliát, Kínát és Indonéziát a maguk lenyűgöző kultúrájukkal, gazdagságával. Most induló sorozatunkban az elnök kíséretében szerzett benyomásokkal igyekszünk közelképet adni a Távol-Keletről. Mongóliáról, az egykor letűnt kánok félelmetes birodalmáról ma leginkább a jurta, a kumisz, a végeláthatatlan. sivatag és a szegénység jut eszünkbe. Igen, a szegénység, pedig az ország — ahogyan Göncz Árpád mondta— a leggazdagabbak egyike lehetne a világon, annyi kiaknázatlan ter­mészeti kincset rejtegetnek a „kopaszra borotvált”, holdbéli tájat idéző mongol hegyek. Az első ember, akit megismerünk, nagyon messziről érkezett... Iria támadói és oltalmazói Iria Halász, a platinaszőke fia­talasszony feltűnő jelenség az alacsony, fekete hajú, cserzett bőrű helybéliek között. Bizony kevesen büszkélkedhetnek olyan életúttal, mint ő, aki csöp­pet sem jön zavarba, ha mongo­lul, angolul, magyarul, vagy ép­pen finnül kell megszólalnia. Iria ugyanis Finnországban született, aztán elcsábította, s feleségül vette őt egy magyar fiatalember. A házasság nem bizonyult tartósnak, elváltak, és Iria nyakába vette a világot. Mongóliában „lesátQrozva” a vogulokf!) életét kutatja jelen­legi, ghanai férjével együtt. Iriának nehéz volt megszok­nia Ulánbátort. Eleddig (vagyis szeptember 13-áig) negyven- kétszer támadták meg őt a hely­béli garázdák az utcán, sötéte­dés után. Azt hitték, orosz lánnyal hozta össze őket a jósor­suk, ám amikor Iria mongolul szólalt meg, a rossz fiúk hirtelen kezes bárányokká váltak, és felajánlották, hogy hazakísérik Munkatársunk utazásához —a másoktól kapott segítség mellett — nagyban hozzájá­rult a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Részvénytársaság és a Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet támogatása is. A főváros szegénynegyede. A falécekből összetákolt házak között egyetlen jurta árválkodik. Ezen a környéken a mongolok hagyományos lakóhelye már luxusnak számít A szerző felvételei a védtelen teremtést. Mi taga­dás, mondta Iria, a nyomasztó szegénység, a kilátástalanság mind többeket taszít a bűnözés, az alkoholizmus pusztító vilá­gába. Sokan napok alatt elköltik vodkára csekélyke jövedelmüket — a mongolok 25 százaléka a 8 dolláros minimálbér alatti fizetés­sel kénytelen beérni. Még nyomo­rúságosabb a 70 ezer munka­nélkülihelyzete. Közülük jónéhá- nyan laknak az 500ezres lélekszá­mú Ulánbátorban, a fakalyibák­kal, jurtákkal körülvett főváros­ban. A külső kerületekben a leg­szegényebbeknek már jurta sem jut, falécekből tákolják össze haj­lékukat, a szennyvizet, a hordalé­kokat pedig az eső mossa alá a hegyoldalon. Kőépületet csak a belvárosban emeltek. Vidéken még nehezebb az élet; Ulánbá­toron kívül Mongóliában csu­pán két települést emeltek váro­si rangra, azokban is legfeljebb a kórházat és egy-két jelentő­sebb épületet építettek téglából. Csabai ketchup az ulánbátori boltban Nem könnyű a gyerekek élete Ulánbátorban, még azoknak sem, akiknek megadatott a rendszeres iskolába járás lehe­tősége. Tanáraik ugyanis mos­tanában gyümölcsözőbb jöve­delemforrás után néznek. So­kan feladják hivatásukat, és el­mennek seftelni. Átruccannak Kínába, olcsó holmikat vásárol­nak, s eladják őket drágábban a hazájukban. (Az „üzleti élet­nek” eme fondorlatos változata Ulánbátori tartózkodása alatt az elnöki házpspár egy „skanzen­be" is ellátogatott. Itt öltötte magára Göncz Árpád Dzsingisz kán ünneplőjét, felesége pedig a főméltóság asszonyának ruháját mintha más kontinensen is vi­rágkorát élné..,) Talán emiatt, talán a mongol „fejlődés” kö­vetkeztében Iria szerint egy ide­je a főváros boltjaiban soha nem látott kínálat várja a vásárlót. Lépjünk be hát a helyi ABC- be, ahol a magyar orrnak megle­hetősen szokatlan illatok terjen- genek. Nem csoda, hiszen a „sláger” birkahús, pontosabban a húsos csont ott kínálja magát a pulton meg a falon felaggatva. S lássunk csodát: a dobozos fű­szerek között külföldi is akad, mégpedig a híres békéscsabai ketchup. Lám, lám, nincs a vi­lágnak olyan távoli szeglete, ahol ne találnánk hazai ízeket. *** Ha első mongóliai pillanatké­peinken túlságosan sok árnyék sötétítené el a látnivalókat, kéijük, tartsanak velünk holnap is. Soro­zatunk második részében többek között megismerkedünk az iga­zi jurtalakókkal. A vendéglátó parasztok pedig — ha csak rö­vid időre is — egy új „család­taggal” bővítik házuk népét. (Folytatjuk) László Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents