Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-03-04 / 208. szám
1994. szeptember 3-4., szombat-vasárnap EXKLUZÍV A kereszténység védelmezői, az elesettek istápolói A máltai (johannita) lovagrend szeretetszolgálata A Máltai Köztársaság egykoron föníciai, görög és karthagói és római uralom alatt volt. A 9. században arabok hódították meg, akik nagy hatással voltak a máltaiak nyelvére és kultúrájára. 1090-ben szicíliai normannok hódították meg (része lett a Nápoly-Szicíliai királyságnak), majd 1530-ban V. Károly spanyol uralkodóként a Rodoszról elűzött johanniták- nak adta át, akik visszaverték a támadó oszmánokat (1565). Napóleon és Nelson viszont elfoglalta a szigetet. 1921-ben korlátozott önkormányzatot kapott, 1947-ben pedig belső' önigazgatást — független azonban csak 1964-ben lett Málta. 1974-tól köztársaság s 1979-ben a Brit Hadászati Egyezmény lejárta után bezáratták a brit katonai támaszpontot. Kormányzásának része az ötévenként újraválasztott, 65 tagú képviselóliáz. A tévé képernyőjén napjaink- banis feltűnnek a máltai lovagok fekete palástjukban, rajta a fehér nyolcágú kereszttel, mintegy középkosi légkört árasztva maguk körül. Ez a lassan 900 éves lovagrend ma is élő valóság és ma is jelentős szerepet játszik emberbaráti tevékenységével. A világban, ahol felüti fejét a nyomor, az ínség, a bánat, ahol dörögnek a fegyverek, ahol folyik a vér, a könnyek nyomában mindenütt megjelenik a Máltai Szeretetszolgálat segítő keze. Ma is mint szuverén máltai livag- rend működik, nemzetközileg önálló államként ismerik el és a jelentősebb államokban megbízott nagykövettel képviselteti magát, bár önálló állammal nem rendelkezik. Miért és mikor alakult ez az intézmény, hog élte át az eseményekben oly gazdag évszázadokat? A középkorban a Szentföldre zarándokló keresztények megérkezésük után igényelték a megfelelő gondoskodást és egészségügyi ellátást. E célból a bencések már 1020-ban ispotályt alapítottak Jeruzsálemben, amelynek védőszentjévé Keresztelő Szent Jánost választották. Az intézmény szerepe á keresztes hadjáratok során növekedett és egyik elöljárójuk, Pierre Gérard Jeruzsálem bevétele után 1099-ben megalapította a Szent János is- potályos rendet, a zarándokok és keresztes vitézek egészségügyi ellátását. Bouillon Gottfriedtól nagyobb birtokokat is kaptak, ezek jövedelméből tartották fenn vendégházaikat és kórházaikat. Második elöljárójuk Reymond de Puy ezt az ispotályos kongregációt 1113-ban II. Pascal pápa jóváhagyásával szuverén johannita lovagrenddé szervezte át, amelynek elöljárója ezentúl a nagymesteri méltóságot viselte és a rend ekkor használta először zászlaját, amelyet piros alapon fehér kereszt ékesít. A lovagrend tagjai fogadalmukban vállalták az engedelmességet, a szegénységet és a nőtlenséget, a betegellátás mellett gondoskodniok kellett a zarándokok biztonságáról is. IX. Lajos sikertelen keresztes hadjárata után Szaladin szultán 1250-ben elfoglalta Jeruzsálemet, a lovagrend is kénytelen volt a városból kivonulni, és átmenetileg Akkra kikötőjében telepedett le. Ott már katonai tevékenységük került az előtérbe és a kereszténység legelszántabb védelmezőivé váltak. Pompás Szolimán, a mohácsi győző (1526) hat hónapi ádáz harc után 1522-ben Rodoszról is kiűzte a lovagrendet. 50 gályán 5000 keresztény hívő kíséretében távoztak a lovagok előbb Messinába, majd Civitavecchiába. Időközben VIII. Kelemen pápa közbenjárására V: Károly spanyol király a johannita lovagrendnek adományozta Máltát, ahol 1530. október 20-án szálltak partra és vették birtokukba a szigetet. Ettől kezdve nevezik magukat a johanniták máltai lovagoknak és kezdik címerként használni a nyolcágú ezüst keresztet (a nyolc lovagi erény szimbóluma) vörös mezőben. Székhelyükül Borgót, a későbbi Vittorisát választották, kiépítették a mellette fekvő „Nagykikötőt” és ennek védelmére felépítették a mai is működő Fort St. Angelo erődöt. Szolimán a lovagrendet tartotta első számú ellenségének, ezért 1551-ben megtámadta Máltát is, azonban vereséget szenvedett és visszavonulni kényszerült. 1565-ben Musz- tafa fővezér 48 000-es hadsereggel és 130 hajóból álló hadiflottával megismételte a támadást, ám a 18 000 emberből álló védősereg Jean de la Valette nagymester vezényletével négy hónapi küzdelem után megverte a túlerőben lévő török sereget. Ez az ún. „Nagy győzelem” a Földközi-tenger történelmének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt és a török terjeszkedés hanyatlásának a kezdetét jelentette. La Valette 1566-ban kezdi építeni az új fővárost, La Va- lettát, és a máig is fennmaradt óriási bonyolult erődrendszert az egész szigeten. 1814-ben az angolok a szigetet véglegesen bekebelezték és a gyarmatbirodalom részéve tették. Ezzel megszűnt a lovagrend önállósága is, és később, 1834-ben Rómában az Aventinuson telepednek le a Santa Maria del Priorato konventben. A múltban a máltai lovagrendjellegzetes feudális intézmény volt, tagjai csak olyan római katolikus személyek lehettek, akik nyolc anyai és nyolc apai nemes őst tudtak felmutatni. A tagok a fogadalom letétele után a vagyonukat az intézmény rendelkezésére bocsátották és haláluk után ezt a rend örökölte. Innen származott a máltai lovagrend óriási gazdagsága és tekintélye. 1896 után a máltai lovagrend is átszerveződött, a nagymester továbbra is Rómában székel. A második világháború után, 1953 óta lényegesen módosultak a máltai lovagrend alapszabályai, megszűnt a nemesi kiváltság és ma hölgytag- jai is vannak. A nagyhatalmak elismerik a rend szuverenitását és több mint 60 állammal van diplomáciai kapcsolata. A lovagrend vatikáni nagykövete a magyar származású dr. Kállay Kristóf. 1976-ban a rend újratelepült Rodoszon és 1992-től átvette Máltán eredeti székhelyét — a Fort St. Angelo erődöt. Magyarországon nemzetközi tekintélyre tett szert a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amelyet Boeselager Csilla bárónő 1989-ben elevenített fel és célul tűzte az elmaradt magyar egészségügy korszerűsítését. A máltai lovagrend mai fő feladata a karitatív emberbaráti tevékenység a harctereken, például Libanonban, Jugoszláviában, továbbá tevékeny részvétel a lepra és a nar- kománia elleni küzdelemben. Csak csodálhatjuk tagjaik elszántságát és önzetlenségét, amellyel emberbaráti tevékenységüket folytatják. Molnár László Máltai lovagok 1988-ban, egy római misén Utazás a Cooptouristtal Málta: három nagy és három lakatlan sziget... Ez a 316 négyzetkilométernyi földközi-tengeri sziget- ország, amely Szicíliától 93, Alexandriától pedig 1449 kilométerre fekszik, három nagyobb, (Málta, Gozo, Co- mino) és három lakatlan, kis szigetből áll. A központi sziget, Málta is aránylag kicsi, mindössze 246 négyzetkilométer, délkeleti irányban 26 kilométer hosszú, a legnagyobb szélessége 14 kilométer, így könnyen elérhető legtávolabbi pontja is, bármilyen közlekedési eszközzel, netán még gyalog is. A turisták számára ez különösen kedvező, hiszen nincs olyan települése, amely bő hét kilométernél távolabb lenne a tengertől. A lakosság többsége is a fő szigeten, illetve a fővárosban, La Valettában és a környékén él. A leginkább repülővel ideérkező vendégek pedig a divatos fürdő-, üdülőhelyeket, köztük a sziget északnyugati részén lévő Szent Pál-öblöt kedvelik, mivel itt is a tenger vize, a fürdési idényben, mely májustól október végéig tart, akár 25 fokra is felmelegszik. Buggiba, a Cooptourist -utazók központja Ezen a területen található Buggiba település is, amely a Cooptouristtal utazóknak is központja. Az már külön érdekesség, hogy az Újtestamen- tumban leírtak szerint Szent Pál hajója is ennek az öbölnek a bejáratánál feneklett meg. A kellemes éghajlat, a száraz időjárás egész évben vonzza ide az üdülőket, no meg a közel- és a régmúlt építészeti emlékei, amelyek a föníciai, a görög, a karthágói, a római, a normann, a lovagrendi és a brit gyarmati időkből maradtak fenn az egykori fővárosban Mdinban csakúgy, mint a mostaniban, La Valettában. Ez utóbbiban különösen a kilátás varázslatos. A víz fölé emelkedő kőteraszról, a tágas Barracaról, a kikötő és a tenger látványa megkapó, s az olasz, meg az észak-afrikai arab hatást egyesítő város keskeny utcácskái, katedrálisai, palotái várják a turistát, köztük a Nagymesterek Palotája, mely az államfő székháza, a Képviselőház ülésterme, egyben a főváros legnagyobb múzeuma. A Gobelin-, a Szent Mihály-, a Szent György-, a Páncélterem, vagy a Nagykövetek terme, az itt látható festmények, gobelinek, fegyvergyűjtemények órákig gyönyörködtetik a látogatókat. Az emeleten ma is látható az a nagyméretű festmény, amely II. Endre magyar királynak a Johannita Lovagrendbe való felvételét ábrázolja, négy évvel az Arany Bulla kiadása előtt, 1218-ból. Még egy érdekes történelmi adat: Könyves Kálmán 1097-ben annak a Norman Roger szicíliai őrgrófnak a leányát, Buzillát vette feleségül, aki 1090-ben felszabadította, és saját birodalmához csatolta Máltát. Az itt élők anyanyelve, az Il-Mati, is egyedülálló s érdekes, különleges, mely az olasz, az arab, a pun-karthágói keveréke, sőt francia és angol kifejezéseket is magába illesztett, de az idegenek szerencséjére szinte mindenki beszél vagy legalábbis ért angolul vagy olaszul. Az viszont már a legendák világába tartozik, hogy Callypso nimfa Máltán tartotta fogva Odysseust. A Homérosz megénekelte múlt után pár ezer évvel később, a mostani Málta ejti rabul szépségével, vendégszeretetével a mai idők vándorait... ...és akiknek vékonyabb a pénztárcája? Idegenforgalmi szakemberek tapasztalata szerint ebben az esztendőben nehezen döntenek a polgárok, hol is nyaraljanak. Persze, nem a szándék hiányzik, hogy melyik égtájat vagy országot válasszák, hanem döntően a pénz, amit azért nagyon sok helyen végül is az utolsó nyári hónapokra valahogy csak előteremtenek. Igaz nem drága utakra elegendő ez, hanem valamelyik közeli tengerparti, elsősorban apartmanra, ahol „szegény az eklézsia...” alapon, a panziós ellátás helyett, mindenki magáról gondoskodik. Az utazási irodák, köztük a Cooptourist is, alkalmazkodik a megváltozott, kényszerű utazási szokásokhoz, és gazdag választékot kínál különösen két olyan országba, hol korábban is nagyon szívesen töltötték nyári szabadságukat a magyar turisták. Az egyik a horvát tengerpart, a másik Itália, annak is az Adriai-tengerpartja. De, ahogy szokták mondani, ez már — beleértve a legutóbbi forintleértékelést is — már egy másik történet. Mi most azt reméljük, egy kissé Málta iránt sikerült felkelteni az érdeklődést, legalábbis azokét, akik őszre hagyták az idei „nagy utazási kalandjukat”. F. I. Valetta, a szigetország újkori fővárosa MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT/CTK
