Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-14 / 217. szám
^MÉSMYEIHlRüP' GAZDASÁG 1994. szeptember 14., szerda o BMKTK# Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Tfelefon: (66) 324-976, 442-311 Maradnak a bevált konstrukciók Üzleti ajánlatok — Német cég, joint venture létesítését tervezi, tevékenysége gépkocsialkatrészek gyártása, export-import, élelmiszer-kiskereskedelem. (169) — Külföldi cég nagyobb mennyiségben gyártatna Magyarországon a holland „Masita” sportruházati cég számára tréningruhákat tactel, pamut, gyapjú, valamint poliészter anyagból. Jelentkezés a Masita cég kizárólagos magyarországi képviselőjénél (Herr Willi Koller, Geschäftsführer). (170) — Hollandiai exportőröket tömörítő egyesülés egyik tagvállalata olyan vizsgáló-berendezéseket (bar code scanning equipment) állít elő, amelyekhez kisebb elektronikus alkatrészeket (beleértve forrasztó és ellenőrző tartozékokat) magyarországi cégekkel gyártatna le. (171) — Francia cég számítógép-tartozékok, terminálok gyártóit, valamint összeszerelőit keresi Magyarországon. (172) — Svájci cég tojást vásárolna 55-65 g súlyban, árajánlatot kér. (173) — Svájci kereskedelmi ügynökség egy francia ügyfele számára sürgősen keres magyar cseresznyepálinkát. Hosszabb időn keresztül, nagyobb mennyiséget vásárolnának. (174) — Kaliforniai cég flanel 1- ingek és 5 zsebes farmer- nadrágok gyártóival keres kapcsolatot. (175) Dr. Balogh József, a Békéscsabai Agroker Rt. vezérigazgatója az első oldalunkon megjelent tapasztalataikhoz a következőket tette hozzá: — Persze azt sem hallgathatom el, hogy mi is sokat tanultunk. 1993-ban például szabott áraink voltak és a termények árváltozásai sok galibát okoztak. Éppen ezért idén már a lehető legjobb árat céloztuk meg. A termelőknek nem volt érdekük másik vevőt keresni terményeikre. Az Agroker Rt. felvásárlási árai jobbak voltak az átlagosnál. — Mindehhez mennyi hitelre volt szükségük? — Több 100 millió forintra. Legjelentősebb partnerünk az OKHB, profi hozzáállásuk nélkül egyszerűen nem valósíthattuk volna meg — a mezőgazdasági termelőknek is hasznos — üzleti elképzeléseinket. —1995-re mit mentenek át kínálatukból? — Változatlanul felvállaljuk, hogy — a hobbikertektől a mezőgazdasági nagyüzemekig — biztosítjuk a teljes termelőeszköz-skálát, függetlenül a gazdaságok tulajdonviszonyaitól. Persze minél nagyobb egy termelőegység, annál közvetlenebb kapcsolatokra törekszünk. Bebizonyosodott, hogy a középkategóriájú gazdaságoknak komoly segítséget kell adni. Elengedhetetlenek az üzleti tanácsok, a pályázatok elkészítésében való részvétel, a mezőgazda- sági és technológiai tudnivalók átadása, a piaci tanácsadás, de nem sorolom tovább. A termeltetési konstrukciókat folytatjuk. Mindent meghitelezünk a talajelőkészítéstől a gázolajon keresztül a vetőmagokig. Az értékesítésben bevált gyakorlatunkon sem változtatunk, az állami támogatást átadjuk a termelőknek. Kevesen tudják, de a finanszírozásban jelentős segítséget eredményezhetnek a különböző hitelek, mondjuk az EBRD- hitel, amelyet esetleg kombinálhatnak a reorganizációs konstrukcióval. Nagy értékű gépek esetében céghitelek is vannak (Steyer, Claas). — Terveznek-e használtgép-importot? — Hoztunk be ilyen gépeket, de mindenképpen szélesítjük a kínálatot. —Idén betakarításkor többször előfordult alkatrészhiány. Mit tehetnék a kényszerű megállók kiküszöbölése érdekében a termelők és persze d kereskedők? — Elmaradtak a korábbi években megszokott téli gépkarbantartások, aratás előtti gépszemlék, és ezért betakarításkor derült ki, hogy baj van. Szeretnénk ösztönözni a gazdálkodókat, hogy időben mérjék fel legalább azt, hogy mire lehet szükségük a jövőben. 20—30—40 százalék kedvezményt adunk cserébe a tervszerű beszerzésért. — Az utóbbi években megszoktuk, hogy a minőségi vetőmagfajták háttérbe szorultak. Milyen kínálata van az Agroker Rt.-nek? — Az összes közismert fajtára — búza, árpa—fajtasoros ajánlatunk van. Műtrágyából és vetőmagból teljes a választékunk. Mindezeken túl biztatjuk partnereinket taktikai vásárlásokra is. A többlépcsős forint- leértékelés és a várható áremelések miatt akár 50 százalékos nyereséget js elérhetnek, ha még időben szerzik be mindazt, ami a jövő évi jó terméshez szükséges. Lovász Sándor Kamarai delegáció Szileziaba A BMKIK elnöke, Bangó Gábor és ügyvezető igazgatója és Tóth Zsolt szeptember utolsó hetében Tarnowszky Goreba (Lengyelország) utaznak, ahol a térség (Szilézia) több kamarájának és érdekképviseletének vezetőivel folytatnak tárgyalásokat. Amennyiben igény van rá, a Korábbi számunkban már beszámoltunk arról, hogy a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara román—magyar üzletember-találkozót szervez. Békéscsabán a találkozó időpontja már ismeretes: október 6. Helyszíne: Fenyves Hotel. Kérjük a tisztelt érdeklődőket, hogy jelentkezéseiket még a héten adják le, mert a román kamarának még össze Kamara a A közelmúltban új szolgáltatással bővült a kamaránk tevékenységiköre. Az Alföld Stúdióval kötött megállapodásunk alapján az elmúlt hetektől minden péntek este 19—20 óra között a tv-nézők számára szeretnénk érdekes kamarai híranyagot összeállítani. Az említett időpontban csak Békéscsabán -— 11 000 db készülék—fogható a stúdió kábeltelevízió-rendszerű adása. A megye többi városaiban — Békés, Mezőbe - rény, Mezőkovácsháza, Elek, Csorvás, Tótkomlós, Kondoros, Gyula, Kétegyháza, Med- gyesegyháza — a következő delegáció szívesen továbbítja a lengyel partnereknek üzleti ajánlataikat (keres, kínál, együttműködés), valamint bemutatkozó prospektusaikat. Az angol, esetleg lengyel vagy német nyelvű anyagaikat kérjük, hogy legkésőbb 1994. szeptember 18-áig juttassák el kamaránk címére. kell gyűjtenie a megfelelő partnereket, és amennyiben nem küldik el az előzetes kérdőívet, úgy nem biztos, hogy a profiljuknak és érdeklődésüknek megfelelően tudnak tárgyalni. Jelentkezés a BMKIK-nál, a 66/324-976,66/442-311 -es telefonszámokon, illetve személyesen a Szabadság tér 16—18. szám alatt. képernyőn héten, hétfőn vagy kedden kerül megismétlésre a műsor 17—18 óra körül, városonként változóan, Az aktuális kamarai híreken kívül a terjedelemtől függően két-három kamarai tagnak adnánk meg a lehetőségét a képernyőre kerülésre. Ezt megelőzően egy bevezető riport hangzana el egy el ismert szakemberrel, akivel való beszélgetés kapcsolódna az adott tagvállalathoz. E héten például Kiss Sándorral— a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. vezérigazgatójával — készül riport, majd az OTP Rt. és a Másolástechnika Kft. jelenik meg a képernyőn. Mit kezdjenek a kistermelők a kukoricával? Hol van már az az idő, amikor az ország kukoricatermése elérte a 7 millió tonnát? Amikor a termesztők a hajdúsági löszháton — igaz, öntözéssel — hektáronként 10-12 tonna tengerit takarítottak be. A sivatagi meleg, a magas öntözési és vízkészlet-használati díj, az öntözőberendezések működtetéséhez szükséges szűkös anyagi források miatt az idei 1,2 millió .hektáros vetésterületről jó, ha 4,5-5 millió tonna termés takarítható be. A gazdaságok átlagosan mintegy 30-35 százalékos hozamkieséssel, és ezzel együtt jelentős bevételcsökkenéssel számolnak. Vas megyében például 25-30, Hajdú-Bi- harban 30-40, Komárom-Esz- tergomban 30, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 50-60 százalékkal lesz kevesebb a szemes kukorica mennyisége. Egyébként a nagyüzemi táblákon több tízezer hektárnyi termést lesilóznak, illetve vannak olyan területek, ahonnan még silóként sem takarítják be a teljesen kiszáradt növényt.A legrosszabb helyzetben a kistermelők vannak, hiszen pénz hiányában sem öntözni, sem a gyommal „harcba szállni” nem tudnak. A várakozáson aluli terméshozam az ország takarmány- szükségletét fedezi, hiszen a lényegesen megcsappant állatállomány miatt a hazai ellátást nem fenyegeti veszély. A veszteség „csak” az exportárualapokat érinti: a 4,5 millió tonnás belső felhasználás mellett ugyanis nem marad exportálható áru. Pedig a takarmánykukorica 1994. évi tonnánkénti 8500 forintos garantált árával szemben a világpiacon jelenleg 125- 130 dollárt adnak érte. De itthon is jól járhatnak azok a kukoricatermesztők, akik termésük értékesítésével 1995 első negyedévéig várni tudnak, hiszen a tőzsdei prognózis szerint a jövő év első negyedévére a takarmánykukorica ára tonnánként akár 12 000 forint is lehet. Csakhogy manapság a kukoricatermesztők jórészének állatállománya is van, a disznót, a baromfit etetni kell. Magyarán: a gazda ott van, ahol a part szakad. Egyet tehet: állati termékként, „bőrben” adja el a termését. Újvári Gizella Ferenczy Europress A termőföld árverések eredményessége Békés megyében-1992JX0l.-Xn.31.n -1993J.ntgvwfc in.-19iöJI.i»g)«Ió« [V-liWJ.Hljiegyedfc V.-1993-IV.negyftdÉv VI -tmLmgynüv VH.-I994 04.01.-05 }l KSH Békés megyei Igazgatósága Országos Aranyeső rasi Táp, 4 rÁ V £-7 idő kamat 30 nap 14,00% 90 nap 20,00% 180 nap 23,00%* 360 nap 25,00%* 720 nap 26,00%* Az "ARANYESŐ" határidős betét rendkívül biztonságos lakossági megtakarítási forma, amely kiemelkedően magas kamatot biztosít Önnek: Lekötési Éves bruttó A futamidő végén - ha másként nem rendelkezik - 720 napon belül automatikusan újra indítjuk a lekötést. Az "ARANYESŐ" határidős betét címletét Ön határozhatja meg - 5000 Ft felett bármely egész 1000 Ft lehet. Kamata változó, követi a mindenkori pénzpiaci kamatszintet. Választhat a bemutatóra- vagy névre szóló betétek közül. "ARANYESŐ" határidős betétet 87 IBUSZ BANK fiókban válthat. Békéscsaba, Szent István tér 5., Békéscsaba, Flaán Lajos u. 1. Gyula, Hét vezér u.3., Orosháza, Szabadság tér 10-12., Szarvas, Szabadság u. 6-10. BUSZ BANK ISBB AHOL A PÉNZ ÉRTÉK MARAD Átlag feletti kamat! Még lehet jelentkezni