Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-10-11 / 214. szám

1994. szeptember 10-11., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR / SOROZA T ipÉS MEGYEI HÍRLAP A 67. bélyegnap. Dudás László grafikusművész kapta az „1993-as év legszebb bé­lyege” kitüntetést a Missale romanorum (latin misekönyv) bélyegblokk keretrajzának tervezéséért. A díjakat Kur- dics Sándor, a MABÉOSZ el­nöke adta át a Magyar Bé- lyeggyűjtők Házában pénte­ken, a 67. bélyegnap megnyi­tóján. Füle Mihály grafikus- művésznek — aki 1952 óta tervez rézmetszett bélyegeket a Magyar Postának — művé­szeti díját adományoztak, s az ünnepségen 12 vándordíját és kitüntetést is átnyújtottak. Oltárkő a Dunából. Ró­mai kori oltárköveket hoztak felszínre a Dunából Bölcske mellett a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régészei. Az 1700 évvel ezelőtt faragott, többségében feliratos, így rendkívül nagy értéket jelentő márványkövekből nyolc év alatt olyan sokat sikerült ki­emelni a folyó mély medrében nyugvó egykori kikötő-erőd maradványaként, hogy a szek­szárdi múzeum tárolni sem tudja azokat. Ezért Bölcskén, a falu katolikus templomának kertjében építenek kőtárat. Drogmegelöze tanterv. Egy 1993-as felmérés alapján bizonyított, hogy Magyarorszá­gon a 14-18 éves fiatalok mint­egy 15 százaléka fogyasztott már valamilyen kábítószert. Je­lenleg is háromezer szenve­délybeteg fiatalt kezelnek. Egy­re nagyobb mennyiségben kerül kábítószer az országba, növek­szik a drogfogyasztók száma, a legveszélyeztettebbek a 14-18 évesek. A gyerekek évente 12 tanórának megfelelő időben is­merkednek az egészséges élet­mód, a kapcsolatteremtés, a szenvedélybetegségek megelő­zésének, a családi életre való felkészülés és az AIDS-preven­ció kérdéseivel. A tematikát or­vosok, gyógyszerészek, taná­rok, rendőrök, pszichológusok, pszichiáterek és kommunikáci­ós szakemberek dolgozták ki. A szőlőskertek királynői között Orosházán a Mqjiácsy Mátyás Kertbarát Klub—a város újra­telepítésének 250 éves évfor­dulója tiszteletére—kertésze­ti termékkiállítást rendezett a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében. A 33 éve működő klub tagjai között bi­zony 80—90 éves bácsik is vannak, akik lelkesen hozták el legszebb, legízletesebb gyümölcseiket, zöldségeiket. Mosolygós almákkal, öklöm- nyi „nagyhercegnőkkel” (szilvák), piros Vilmosokkal teltek meg a kosarak, de helyet kaptak a kiállításon Bokor Ti­bor szárazkötészeti remekei, Elek Gyula örökzöldjei, az Agro Diszkont, valamint Csizmadia Ferenc növény­olaj-készítő termékei. Pribelszky Mártontól meg­tudtuk, hogy a 60 tagot számlá­ló klub létszáma egyre keve­sebb, sok az idős kertész, a fiatalok viszont nem szívesen viszik tovább apáik, nagyapáik kertszeretetét. Ezért is váiják azokat, akik segítségre szorul­nak a gazdálkodásban, vagy együttműködnének a klub tag­jaival. (csete) A klub létszáma egyre kevesebb, sok az idős kertész, a fiatalok nem szívesen viszik tovább apáik kertszeretetét Fotó: Lehoczky Péter Zöldbabtermesztők tanácskozása A zöldbabnemesítők és -ter­mesztők Hunyán szerveztek tanácskozást, hogy megbe­széljék e növény jelenét és jö­vőjét. Földesi István, a kamuti Bé­ke Tsz elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy általában csökkent a művelhető terüle­tek nagysága, így a mezőgaz­daság egyre inkább a kertészet felé fordul. A kamuti szövet­kezet 550 tag üzletrészén gaz­dálkodik, amely 1200 hektár és kb. ugyanennyi földterüle­tet bérel. A mostani rendez­vénnyel kapcsolatban kifejtet­te, hogy szeretnék megismer­tetni a különböző zöldbabfaj­tákkal a termesztőket, s beszá­molni az üzemi fajtakísérletek eredményéről. Nehezítette a helyzetüket az idén a tavalyi­hoz hasonló nagymértékű aszály és a növényt sújtó különböző betegségek. Dr. Köch Oszkár, az OMMI munkatársa előadásában azt is­mertette a jelenlévőkkel, hogy a vetőmagvásárlás arányából az intézet arra következtet, hogy hazánkban mintegy 3 ezer hek­táron termesztenek zöldbabot. A növény iránt óriási a kereslet külföldön is, de a hazai termelés nem tudja kielégíteni az igénye­ket. Az országos átlag zöldbab­ból 10 tonna hektáronként, amely nem túl sok, hiszen Hol­landiában 1 hektáron 12 tonnát termesztenek. Magyarországon kb. 60 fajtát termelnek nagyüzemi körülmények kö­zött. Ebből 15 fajta sárga hüve­lyű és 45 fajta a zöld. Összeha­sonlításképpen a Közös Piac or­szágai 600 fajta zöldbabot ter­mesztenek. A hazai nemesítés­ről szólva dr. Köch Oszkár a Főnix nevű magyar nemesítésű zöldbabot ajánlotta a termesz­tőknek. A tanácskozáson az európai zöldbabtermesztésről Rob Ve- nekamp, a POP Vriend, a hol­land vetőmagtermesztő cég igazgatója beszélt. Elmondta, hogy az elmúlt öt év alatt 20%- kal nőt Hollandiában az a terület, ahol zöldbabot termesz­tenek. Belgiumban a növekedés 50%-os, Franciaországban 20. Általában az európai országok­ban az értékelt ötéves időszak alatt nagyobbodott az a terület, amelyen zöldbabot termeszte­nek. Legkedveltebb a 7-9 min­es vastagságú zöldbab, amely 55%-ot tesz ki a termesztett faj­ták arányában. Ezt követően a zöldbabbe­tegség ellenállóságáról, a nö­vény védelméről és termeszté­sének gyakorlati kérdéseiről hallhattak fontos tudnivalókat a fentieken kívül a tanácsko­zás meghívott vendégei. Papp János Megszűnik a Szent István úti átjáró Orosházán A My¥ elutasította az önkormányzat felajánlását Épül Orosházán a felüljáró és ahogy közeleg az átadás pilla­nata, annál több probléma vető­dik fel. A legutóbbi testületi ülé­sen a képviselők is megvitattak egy kényes kérdést: mi legyen a gyalogosforgalom sorsa? Az ügynek természetesen előzménye is van: a képviselő- testület februárban úgy döntött, hogy az Iglói úti felüljáró épít­kezése miatt ideiglenesen lezárt közút—vasúti átjáró végleges megszüntetéséhez nem járni hozzá. Az átjárót a felüljáró át­adásakor ismét át kell adni a forgalomnak. A határozat má­sodik részében a Szent István utcai közúti—vasúti átjáróban a gyalogosforgalom további fenntartását kérte. Miután az ügy a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörébe tartozik, az oroshá­ziak kérelmet adtak be ide. Mel­lékelték a Közúti igazgatóság­nak a nyilatkozatát, amelyben a felüljáró beruházója biztosítot­ta az átjáró újbóli megnyitásá­hoz szükséges pénzügyi fedeze­tet, ami egy fénysorompós átjá­ró kiépítését tenné lehetővé a MÁV hozzájárulásával. A MÁV vezérigazgatósága vi­szont mereven ragaszkodott az Iglói úti és a Szent István úti átjáró teljes megszüntetéséhez a felüljáró üzembehelyezésével egy időben. Ugyanis a MÁV úgy ítélte meg, hogy — elhe­lyezkedése miatt — nem lehet ellátni megfelelő biztosító be­rendezésekkel az átjárót. A gya­logos átjáró fenntartása esetén a 9 vágánypáron a szerelvényeket meg kellene szakítani, így a MÁV szempontjából a felüljáró megépítése nem hozna érdemi változást. Az eltérő álláspontok miatt augusztusban történtek helyszí­ni egyeztetések. Hosszas vita után a MÁV kompromisszumot javasolt: maradhat az Iglói úton a szintbeli átjáró (így a lassú járművek, lófogatok közleke­dése is biztosított lesz az Iglói úton), de akkor teljesen lezárják a malom mellettit. Ezt a megoldást terjesztették a legutóbbi testületi ülés elé az önkormányzat vezetői a követ­kező kiegészítéssel: a felüljáró gyalogos megközelíthetősége érdekében járdát kell építeni a Kárpát utcában, a felüljáró át­adását követő egy év után meg kell vizsgálni a gyalogos közle­kedés alkalmasságát a városré­szek között, és szükség esetén a megoldás módjáról előterjesz­tést kell készíteni. —Az autósok örülhetnek, de mi lesz a gyalogosokkal? A MÁV nem packázhat 36 ezer emberrel! — háborgott a város­atyák némelyike. Mások úgy látták, ez a kisebbik rossz, az önkormányzatnak nincs más választása, el kell fogadnia a kompromisszumos javaslatot, különben „a hátukon hordhat­ják át a képviselők a polgáro­kat”. (A Szent István úti átjáró to­vábbi üzemeltetése érdekében —meg nem erősített informáci­óink szerint — aláírásgyűjtést kezdeményeztek az orosházi­ak.) Csete Ilona A MÁV kompromisszumot javasolt: maradhat az Iglói úton a szintbeli átjáró, de a malom mellettit lezárják David Yallop Nincs megállás - Sakálvadászat Kábeltévé élő adásban „Carlos halott” (4.) Csak néhány héttel azelőtt, 1986. február 4-én izraeli va­dászgépek leszállásra kény­szerítettek Izraelben egy líbiai menetrendszerű légijáratot. A Moszad információi alapján az izraeli kormány, különösen Jichák Samir külügyminisz­ter, meg volt győződve róla, hogy Abu-Nidál a gépen ül, egy líbiai konferenciáról visszaúton damaszkuszi tá­maszpontjára. Samir feltéte­lezte, hogy Georges Habas ül a gépen. Sok ország elítélte Izra­el „légi kalózkodását”. Mások alapvetően jogosultnak talál­ták, hogy elfogjanak egy fegy­vertelen utasszállító gépet a nemzetközi légtérben, és le­szállásra kényszerítsenek, ha olyasvalaki ül rajta, mint Abu- Nidál. Csakhogy sem ő, sem Habas nem volt a repülőn. Ha a Moszad tévedhetett Abu-Nidál és Habas tartózko­dási helyét illetően, akkor ép­pen úgy tévedhetett Carlosszal kapcsolatban is, akár él még, akár meghalt már. Ha ez csak megtévesztő ma­nőver, akkor a felelős személy most ölbe tett kézzel várja, hogy megírjam és kiadjam a könyvet. Minél több idő telik el, annál valószínűbb, hogy az illető érzi, hogy lelepleződött, ennél fogva az én helyzetem egyre veszélyesebb és zavaro­sabb lesz. Úgyhogy amikor legközelebb találkoztam Da- niellivel, lestem minden sza­vát, nem céloz-e rá, hogy ne igyekezzem a harmadik inter­jút megszervezni, hanem hoz­zam a könyvet nyilvánosság­ra, s hagyjam annyiban a dol­got. — David, a barátaink még mindig keresik. — Mit szól az izraeliek his­tóriájához, hogy meghalt? Nevetett. — Carlos már sokszor „meghalt”. Természetesen valamikor mindannyiunknak meg kell halni, és talán most igaz a történet. Mihez kezd? — T ovább keresem Carlost. Helyeslőén bólintott. — És ha tényleg meghalt? — Akkor látni akarom a holttestét. — Ha az izraeli tudósítás igazat ír, azt a líbiaiak soha­sem fogják megerősíteni. Hi­szen azzal beismernék, hogy szoros kapcsolatban álltak Carlosszal. — Az emberi természet különös dolog, Danielli. Na­gyon nagy a kísértés, hogy aki tette, beszéljen, eldicsekedjen vele, hogy ő volt az, ő a hírhedt Carlos gyilkosa. — A kísértés nem olyan nagy, mint a félelem, hogy aki erről beszél vagy ezzel dicsek­szik, Carlos sorsára juthat. Da­vid, évekbe telhet, amíg a va­lóságot kiderítjük. — Mit gondol, adjam fel? Üljek neki és írjam meg a könyvet? A lehető legközömbösebb hangon tettem fel a kérdést. Válasza sok mindenre hatással lehetett, különösen kettőnk kapcsolatára. — Úgy gondolja, hogy el­készült a munkájával? Hogy a nyomozásai lezárultak? — Nem, még sok tenniva­lóm van. Annál is több. — Akkor természetesen folytatnia kell. Amennyire tu­dok, segítségére leszek. És ez párizsi barátaimra és az algéri­ai kapcsolatukra is vonatko­zik. Ha Carlos él, meg is fog­juk találni. Egyre valószínűtlenebb lett, hogy meg lehet találni. Több országbeli összekö­tőjüktől mindig ugyanazt a vá­laszt kaptam, amikor azt mondtam, hogy Carlos után kutatok: „Hiszen meghalt már, nem?” Lassan úgy érez­tem, hogy szellemet kergetek. 1986 tavaszán olyan esemé­nyek történtek, amelyek telje­sen más irányt szabtak kutatá­somnak. (Folytatjuk) (A kötet Budapesten megvásárolha­tó a Magyar Könyvklubnak a Déli pályaudvari kerengőjében lévő' könyvesboltjában, illetve megren­delhető' postai úton a következő cí­men: Magyar Könyvklub, 1546 Bu­dapest.) Medgyesegyházán a napok­ban fejeződik be a kábeltévé utcai törzshálózatának szere­lése, amellyel 100 százalékos­ra emelkedik a kiépítettségi arány. A két lépcsőben terve­zett „tévésítésnek” jelenleg a második üteménél tartanak, s ezzel a település központján áthaladó vasúti csomópont túl­oldalán is hamarosan kiépül a vételi lehetőség. A Medgyesre telepített ká­beltévés rendszer igazi kurió­zumnak számít, mert nem a ve­zetékek házról házra történő ki­építését választották, hanem a Démász már eddig is meglevő oszlopsorát hasznosítják e cél­Az október 22-én nyűó, s ki­lenc napon át látogatható, kö­zel 100 éves múltra visszate­kintő berlini autókiállításról tájékoztatták a szervezők csütörtökön a magyar sajtó képviselőit Budapesten, a Thermál Hotel Héliában. El­hangzott: a berlini tévétorony alatti vásárterületen ott lesz­nek a 94—95-ös esztendő leg­újabb személygépkocsi-mo­ra. Külön előnye, hogy az oszlo­pok csatlakozójáról az év bár­mely időszakában a házak bár­mikor beköthetővé válnak. Az amerikai típusú kábelrendszer nagyobb jelátvitelre, ezáltal jó­val több program vételére alkal­mas. Jelenleg 8 csatornán néz­heti az adást a lakosság, de szep­tember végén szeretnék beindí­tani a helyi adást. Az így kiala­kított stúdió másik különleges­sége, hogy a település három pontjáról tudnak majd élő, egyenes adást közvetíteni. A munkálatok várhatóan október végéig befejeződnek és a mos­tani 450-ről 800-ra bővül a ve­vőhelyek száma. H. M. delijei mellett a kis- és közép- kategóriájú haszongépjármű­vek, motorkerékpárok, fel­építmények, utánfutók, gumi­abroncsok, tartozékok és ki­egészítő felszerelések, vala­mint műhely- és üzemi kiszol­gáló egységek, kocsiápolási és karbantartási cikkek. A Rolls Royce kivételével a világ vala­mennyi autógyára képviselteti majd magát. —sz— Autós seregszemle Berlinben

Next

/
Thumbnails
Contents