Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-30 / 204. szám
GAZDASÁG 1994. augusztus 30., kedd A Suzukival Orosházán A Horváth Gépműhely szervizében az Alfától az Omegáig minden típusú gépkocsit szervizeinek Fotó: Lehoczky Péter Az Ankers Kft. a tavasszal nyitotta meg Orosházán Suzuki Márkakereskedését. Sokan megkedvelték azóta a „mi autónkat”, de kevesen tudják, hogy a garanciális javítással nem kell vidékre menniük, elég, ha felkeresik a Horváth Gépműhelyt. Erről beszélgettünk Horváth Károlynéval, a vállalkozás vezetőjével. — Nem tudja minden autótulajdonos, hogy Orosházán is van garanciális javítása ennek a márkának. Hogyan kerültek kapcsolatba a gyártókkal? — A Suzuki ragaszkodik ahhoz, hogy ahol márkakereskedés nyílik, ott szerviz is legyen. Járt nálunk egy japán úr, megnézte a műhelyünket és úgy látta, biztosítottak a feltételei az együttműködésnek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csak az Orosházán vásárolt autókat vizsgáljuk át. A gyertya minden Suzukiban ugyanott van... — Voltak-e problémák a néhány hónapos kocsikkal? — Március óta vannak tapasztalataink, de az olajcserén kívül alig van tennivaló az autókon. Ha a tulajdonos a tartozékok felszerelését kéri, természetesen azt is megcsináljuk. —A szerviz más típusú gépkocsikkal is foglalkozik? — A férjem — aki több mint 20 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni motorfelújításokkal, mezőgazdasági gépekkel — 1991-ben nyitotta meg Dél-Magyarország egyik legkorszerűbben felszerelt gépműhelyét. Halála óta gyermekeimmel folytatom az általa elkezdett munkát. Hozzánk egyébként bármilyen autóval — az Alfától az Omegáig — jöhetnek a tulajdonosok. Szervizünk mellett boltot is nyitottunk. Tagjai vagyunk a Q1 hálózatnak, a Lippai—Hajnal Részvénytársaságnak pedig a területi képviseletét látjuk el. Cs. I. Ötmilliós büntetést fizetnek Megtévesztették a fogyasztókat Regionális iparfejlesztés Magyarországon Közlemény az üzemanyag árának növekedéséről. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöksége úgy véli, hogy az üzemanyagok árának növekedése sérti a fuvarozó vállalkozások érdekeit és hatása a nemzetgazdaság egészére is káros. Mindezt a testület legutóbbi ülésén állapította meg, melyről hétfőn tájékoztatták az MTI-t. Az elnökség szerint a forint többszöri leértékelése és a fogyasztói adó tervezett emelése nagymértékben emeli az üzemanyagok árát. Emiatt várható a fuvardíjak emelkedése is, amely további általános áremelkedéshez, így az infláció növekedéséhez vezethet. Kárpótlási jegyek a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt héten ismét „mélyrepülésbe” kezdett a kárpótlási jegy. A hétfői 500 forintos nyitóárról a múlt pénteki üzleti zárásra 435 forintra esett vissza a jegyek ára. Az átlagár is mintegy 60 forinttal csökkent egy hét alatt, míg múlt hétfőn 499 forint volt, a pénteki üzletmenet átlagára csupán 440 forintot ért el. A brókerek a múlt héten a tőzsdén összesen 277 üzletkötésben 202,7 millió forintot forgalmaztak a jegyekből. A jegyek árának zuhanása annak ellenére következett be a múlt héten, hogy újabb nyilatkozatok láttak napvilágot arról, miszerint az állami vagyonkezelő szervezetek megfelelő, piacképes állami tulajdont fognak felajánlani a kárpótlási jegyek ellenében. A héten a brókercégek a legnagyobb forgalmat csütörtökön bonyolították le, a jegyekből ekkor 68,23 millió forintot forgalmaztak. Forgalma 30 százalékos bővülését tervezi az idén a Zwack Kereskedelmi Kft. Ezt Schweiger Béla, a kft. marketing igazgatóhelyettese mondta az MTI kérdésére hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A kereskedelmi kft. tavaly mintegy 10 milliárd forintos forgalmat ért el. Növekszik a tervek szerint a Zwack részvényeit birtokló IDV angol érdekeltségű, főleg égetett szeszeket gyártó és forgalmazó cég termékeinek magyarországi eladása is. A napokban kezdi meg a Zwack Kereskedelmi Kft. az IDV egyik legújabb terméke — a Sheridan’s réteges likőr — forgalmazását. Fogyasztók megtévesztése miatt ötmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Discount Kft.-t — tájékoztatta az MTI-t hétfőn dr. Krebsz Jenő, a versenyhivatal képviselője. A csomagküldő cég ellen két károsult bejelentésére indult az eljárás. Az elmúlt hónapokban húszezer ember kapott levelet a következő szöveggel: „Gratulálunk, Ön biztosan megnyert a felajánlott televízió, lemezjátszó, autó, ékszer, valamint egy gyémántköves gyűrű közül egyet! Feltéve, hogy a borítékban levő elsőbbségi számot visszaküldi, és vállalja majd az 590 forintos postaköltséget.” Mint utóbb kiderült az elsőbbségi számnak nem volt jelentősége, mert az mindenkinél egyforma volt s a sorsolást még a levelek kiküldése előtt, a rendelkezésre álló névsorból megtartották. A gyémántkövesnek mondott gyűrűt azonban mindenkinek megküldték. A gyanútlan emberek kifizetve a 590 Ft-ot megkapták a 1 10 forintra becsült gyűrűt. A rendőrségi vizsgálatok során kiderült: a gyűrű köve ékszernek már nem minsősíthető törmelékgyémánt, gyakorlatilag értéktelen. A második körben már 200 ezer embernek küldtek ki leveleket, hasonló szöveggel. A becsapott emberek sérelmét a Gazdasági Versenyhivatal megalapozottnak találta, és a fogyasztókat megtévesztő nyereményjáték szervezőit 5 millió Ft-ra büntette. Az ENSZ iparfejlesztési szervezetének (Unido) koordinálásával, a holland kormány finanszírozásával iparfejlesztési koncepció készül Szabolcs- Szatmár-Bereg és Csongrád megyére vonatkozóan — jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Gulácsi Gábor, az IKM helyettes államtitkára. A projekt kidolgozására létrehozott munkacsoport hétfőn ülést tartott, ahol kijelölték a fő irányvonalakat, a legfontosabb feladatokat. A holland kormány a terv finanszírozására 380 ezer dollárt folyósít. A tájékoztatón elmondták: mind Csongrád, mind Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében elsődleges cél a vállalkozói környezet optimális kialaVárhatóan másfél-két év szükséges ahhoz, hogy megkezdődhessen a Kereskedelmi Bank Rt. privatizációja. Jól halad a pénzintézet konszolidációs programjának végrehajtása. A bank féléves üzleti eredménye 6 milliárd forintot tesz ki, az adózás előtti nyereség 2 milliárd forint, az adózás utáni pedig 1,1 milliárd forint lett. A bank tőkemegfelelési mutatója — a többszöri tőkeemelés hatására — elérte az 5.3 százalékot. Mindezt Lenk Géza, a Kereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatója mondta el a pénzintézet hétfői sajtótájékoztatóján. A bankkonszolidációs folyamatban aktívan részt vesz a Kereskedelmi Bank Rt. Még 1992-ben a hitelkonszolidáció keretében a pénzintézet 11,5 milliárd forint értékű rossz követelést adott el a magyar államnak, illetve az MBFB Rt.- nek 20 éves lejáratú konszolidációs államkötvény ellenében. A bank akkor 2,3 milliárd forintos veszteségleírást hajtott végre. Tavaly az év végén 33.3 milliárd forintos alaptőke-emelésre került sor, s ezzel a pénzintézet alaptőkéje 46,9 milliárd forintra emelkedett. Az állami tőkeinjekció hatására a bank tőkemegfelelési mutatója 0,02 százalék lett. Az állam tulajdonosi részesedése pedig elérte a 85,1 százalékot. Ez a bankkonszolidációs folyamat az idén tovább folytakítása. Mindkét megyében elsősorban az élelmiszeripari feldolgozó ágazatot, illetve a mezőgazdasági gépgyártást szeretnék fejleszteni. A feltárt lehetőségek eredményeként külföldi befektetőket is várnak ezeken a területeken, és úgy vélik, hogy a fellendülés munkahelyeket is teremt, amire mindkét megyében nagy szükség van. A tervek szerint a program az év végére elkészül, s jövőre kezdődik a végrehajtás. A munkacsoport augusztus 30-án Nyíregyházán, 31 -én pedig Szegeden tanulmányozza a helyi gazdasági körülményeket és az iparfejlesztés lehetőségeit. tódott, májusban újabb 5,5 milliárd forintos állami tőkeemelés révén a tőkemegfelelési mutató 5,3 százalékra emelkedett. Ahhoz, hogy a kívánt 8 százalékos szint kialakuljon, ismét állami segítségre van szükség. Valószínűleg erre szeptemberben kerül sor, amikor mintegy 5 milliárd forint értékű alárendelt kölcsöntőkével erősítik meg a pénzintézetet. Lenk Géza elmondása szerint nem kizárt, hogy a bank konszolidációs programját átdolgozzák. Egyelőre csak a sajtóból ismerik, hogy a kormány privatizációs elképzelései hogyan változnak. Hamarosan azonban közvetlen megbeszélésekre kerül sor Békési László pénzügyminiszterrel. (Mint ismeretes, jelenleg a Pénzügyminisztérium hatáskörébe került a bankprivatizáció felügyelete.) Ezeken a tárgyalásokon a bank és adóskonszolidáció menete a bankprivatizáció ütemterve lesz a téma. Tárgyalásokat folytatnak az anyabank helyzetét nem rontó, ám a Kereskedelmi Bank Rt. körül csoportosuló leánybankok tőkemegerősítését szolgáló együttműködésről. Kiderült ugyanis, hogy ezeknek a pénzintézeteknek a privatizációja is akkor lehet eredményes, ha sikerül javítani tőkemegfelelési szintjüket. Ez az együttműködés egyelőre még nem tulajdonosi jellegű. Még két év kell? Vállalkozók és vállalkozások Medgyesegyházán Gumijavítás mesterfokon. Medgyesegyházán a kereskedelem után a legnépszerűbb vállalkozásformák a szolgáltatások. Bár a javító, szerelő szakmák átmenetileg visszaszorultak, de a szakemberek abban bíznak, hogy a növekvő igények a jövőben újra ösztönzőleg hatnak A vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény megjelenése utáni helyzetről kértünk összefoglalót Medgyesegyházán Liker Jánostól, az önkormányzati hivatal előadójától. — Gyakorlatilag a polgár- mesteri hivatal eddigi engedélyező szerepköre megszűnt. A rendelkezés rendkívül megkönnyítette és leegyszerűsítette a vállalkozóvá válást. Ezzel párhuzamosan — bár ezt a leendő vállalkozók nem igazán ismerik fel — megnőtt az egyének felelőssége a feltételek megteremtésében. Gondolok itt az Apeh, a tb és a szakhatóságoknál történő bejelentkezésre, vagy az engedélyek beszerzésére. —Hogyan segítik a tanácstalan és kezdő vállalkozókat? — Többeket érintő rendelet esetén gyakorlattá vált, hogy levélben tájékoztatjuk az érintetteket, illetve segítünk a hiányosságok, mulasztások pótlásában. A törvény egyébként elérte célját, hisz településünkön is háromszorosára nőtt a vállalkozók száma. Igaz jóval többen próbálkoztak, és éppen a könnyű vállalkozóvá válás az oka, hogy sokan meggondolatlanul „ugrottak bele” egy- egy tevékenységbe. Volt olyan, aki már-már a divatnak engedelmeskedve, vagy a szorító gazdasági helyzet miatt próbaképpen kezdett vállalkozásba. Ezekről hamar kiderült: nem az igazi. 1990-ben 72 vállalkozónk volt, most 204 a számuk. — Milyen vállalkozási formák a legkedveltebbek? — 1990 előtt döntően a szolgáltatás volt erős (fuvarozás, fodrász, különféle javító tevékenység), napjainkban népszerűbb a kereskedelem. A vállalkozók több mint fele ebben a szakágban tevékenykedik. Másik legnépesebb tábor ismét csak a szolgáltatást nyújtók rétege, melyből sajnos a javító, szerelő szakmák szorultak vissza. Legnépszerűtlenebb a termelő tevékenység. Új vállalkozóként csak a gépvásárlások és a mezőgazdasági támogatás révén a kistermelők jelentkeznek. Szomorú, hogy nincs vállalkozói kedv az ipari termelésben, bár azt is tudomásul kell venni, hogy ezt akadályozza leginkább a település hiányos infrastruktúrája. , — Észlelhető-e valamilyen struktúraváltás? — A legtöbb változás a kereskedelemben és vendéglátásban következett be, melyen belül jelentős a tulajdonosi átrétegződés. Míg korábban a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ volt meghatározó, most a vállalkozók által üzemeltetett egységek száma több. A kiskereskedelmet vizsgálva feltűnő az élelmiszer- és vegyesboltok magas aránya, viszont élelmiszerből a község ellátása minden téren biztosított. Ugyanez nem mondható el a műszaki és a tartós fogyasztási cikkekről, amit befolyásol a kialakult vásárlói szokás. — Hogyan foglalhatnánk össze a tapasztalatokat? — Megállapítható, hogy nagy vállalkozói kedv jellemzi településünk lakóit. Bár gazdasági lag komoly erőt képviselnek a különféle társaságok, valójában kevés új munkahely teremtődött a vállalkozások révén. Úgy érzem, amíg a tágabb gazdaság nem nyújt megfelelő feltételeket a termelő jellegű vállalkozásokhoz, addig az ellátásban talán igen, viszont a foglalkoztatásban nem tudunk jelentős előrelépést felmutatni. Halasi
